| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.03.03.
Többszörös ünnep Oromon

Az Arany János nevét viselő általános iskola három épületébe öt kistelepülés diákjai járnak: az oromhegyesi, az oromi és a tóthfalui tagozatra utaznak még a völgyesi és az újfalusi diákok is elsajátítani a nyolc osztály tananyagát. Az iskolanapot már tizenegy éve a magyar költőóriás születésének napján tartják. Az ünnepség alkalmából ezúttal hétfőn az oromi épületben gyűltek össze az eminens vendégek, a testvériskolák képviselői és természetesen ...

   2026.03.02.
A Folyami Polgárnaszád Magyarkanizsán

A Magyar Nemzeti Tanács szervezésében február 27-én, pénteken este a magyarkanizsai székhelyű Vajdasági Birkózóakadémián telt ház előtt zajlott le a Folyami Polgárnaszád eseménye, majd az azt követő Kormorán-nagykoncert. A tényfeltáró rendezvény alkalmat adott a találkozásra, a párbeszédre és a közösségi kapcsolatok megerősítésére is. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) országjáró programja még tavaly ...

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

 
Keresés
| Gazdaság |
 

   2026.01.19.
A juhállomány fenntartása egyre nagyobb kihívást jelent

Főleg a kisebb családi gazdaságok számára. A szárazság, az alacsony felvásárlási árak és a támogatások késése bizonytalanságot okoz a gazdák számára. 
A juhtenyésztés is osztozik az állattenyésztői ágazat általános válságában. Magyarkanizsa községben generációk óta foglalkoznak juhok tenyésztésével. 
Ilonafalván közel ötszáz merinó juhot nevel Fehér Csaba és családja. Az idei év azonban különösen nehéz lesz számukra: a szárazság miatt a legelők kimerültek, a kereslet visszaesett, a felvásárlási árak pedig jelentősen alacsonyabbak a tavalyinál. A téli időszakra való felkészülés egyre nagyobb terhet ró a gazdákra, köztük Fehér Csaba juhtenyésztőre is:  
„Adtunk már el bárányokat újévre, meg utána is. A hátam mögött még vannak, amik lassan készek lesznek. De sajnos a kereslet idén nagyon gyér. Minden viszonteladón ment, mint máskor is, de most nagyon ki vagyunk szolgáltatva. Ami nagyon nagy probléma, az a felvásárlási ár. A tavalyi évhez képest kilónként 1 euró hiányunk van. Tavaly 600 dinár volt újévre a bárány, most pedig 470-480.” 
A gondokat tovább súlyosbítja, hogy a legelők állapota miatt az állatokat nagyobb területen kell mozgatni, miközben a téli benti etetés elkerülhetetlen, ha jó minőségű állományt szeretnének fenntartani. A takarmány – siló, abrak, malomhulladék és hereszéna – beszerzése jelentős költség, amit az alacsony bevételek mellett egyre nehezebb kigazdálkodni, mondja Balázs Tibor juhtenyésztő:  
„Az a legrosszabb, hogy a tavalyihoz képest legalább egy euróval olcsóbban veszik a bárányt. Nem is nagyon van rá kereslet. Tehát automatikusan egy bárányon 30-40 eurót elveszít az ember tavalyi évhez képest. Egy-két száznál az 5-6 ezer euró, pont, ami a haszon kellene, hogy legyen. Akkor kicsit késnek a támogatás kifizetésekkel. Körülbelül 20-30%-a nincs kifizetve.” 
Több őstermelő kénytelen feladni, vagy jelentősen csökkenteni az állományát. A tenyésztők szerint támogatások az aszály sújtotta években kulcsfontosságúak lennének a takarmánypótláshoz és a következő év befektetéseihez – nélkülük a téli időszak komoly túlélési kérdéssé válik a gazdák számára. 

Bővebben: 




A juhállomány fenntartása egyre nagyobb kihívást jelent