| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A festő- és grafikusművész alkotásaiból válogattak össze egy kiállításra valót a község napi rendezvénysorozat részeként a Dobó Tihamér Képtárban.
Dobó Tihamér, a vajdasági magyar képzőművészet jelentős alakja volt, Magyarkanizsa egyik emblematikus festője. Az ünnepi kiállítás megnyitót követően Vranić Váradi Lívia Cigonya kisfilmjét is bemutatták Magyarkanizsán, amely úgyszintén a festő, Dobó Tihamérről szól.
Ninkov ...
|
|
|
A Bogyóműhely név hallatán először gyermekkorom meséi jutottak eszembe, melyekben a főszereplők a már jól bevált recept szerint egy nagy üstben főzik a különféle bogyókból készült italokat. Álomnak indult, végül Horgoson vált valósággá a Bogyóműhely, melynek nevét a bodzabogyó és a különféle bogyós gyümölcsök ihlették. Berényi Árpád vezeti a vállalkozást, ahol a természet adta alapanyagokból, régi családi receptekből és saját ötletekből lekvárok, ... |
|
|
Tíz kórus, közös éneklés és a magyar zenei hagyományok ünnepe. Huszonhatodik alkalommal rendezték meg a Vajdasági Magyar Kórusok Találkozóját, amelynek ezúttal a magyarkanizsai Szent Őrangyalok-templom adott otthont. A rendezvényen vajdasági és magyarországi együttesek mutatkoztak be, bizonyítva, hogy a közös éneklés a határokon átívelve is összeköti a magyar közösségeket.
A kóruséneklés nem csupán a zenei élményről szól: a közösség ... |
|
|
Magyarkanizsa egyik legjelentősebb sporteseményét szervezték meg a hétvégén, a Csaba Ferenc Nemzetközi Birkózó Emlékversenyt. Az eseményen 16 ország képviselteti magát, mintegy 400 versenyzővel. A sportversenyt 17-dik éve szervezte meg a Potisje Birkózó Egyesület.
Lányok és fiúk egyaránt több korosztályban léptek szőnyegre és a kötöttfogásban alkalmazott szabályok szerint versenyeztek. A sportolók számára az ilyen megmérettetések különösen ...
|
|
|
Idén ünnepli 30 éves fennállását a magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesület, amely tegnap gálaműsorral készült a Művészetek Házában. Ebből az alkalomból nem csak a jelenlegi, hanem a régi tagok is felléptek egy-egy produkcióval.
Teltház előtt lépett színpadra az egyesület Magyarkanizsán, a Művészetek Házában. A közönség elsőként a legkisebbeket láthatta a színpadon, majd szép lassan az összes táncos bekapcsolódott a produkcióba.
|
|
|
|
|
|
|
|
 Főleg a kisebb családi gazdaságok számára. A szárazság, az alacsony felvásárlási árak és a támogatások késése bizonytalanságot okoz a gazdák számára.
A juhtenyésztés is osztozik az állattenyésztői ágazat általános válságában. Magyarkanizsa községben generációk óta foglalkoznak juhok tenyésztésével.
Ilonafalván közel ötszáz merinó juhot nevel Fehér Csaba és családja. Az idei év azonban különösen nehéz lesz számukra: a szárazság miatt a legelők kimerültek, a kereslet visszaesett, a felvásárlási árak pedig jelentősen alacsonyabbak a tavalyinál. A téli időszakra való felkészülés egyre nagyobb terhet ró a gazdákra, köztük Fehér Csaba juhtenyésztőre is:
„Adtunk már el bárányokat újévre, meg utána is. A hátam mögött még vannak, amik lassan készek lesznek. De sajnos a kereslet idén nagyon gyér. Minden viszonteladón ment, mint máskor is, de most nagyon ki vagyunk szolgáltatva. Ami nagyon nagy probléma, az a felvásárlási ár. A tavalyi évhez képest kilónként 1 euró hiányunk van. Tavaly 600 dinár volt újévre a bárány, most pedig 470-480.”
A gondokat tovább súlyosbítja, hogy a legelők állapota miatt az állatokat nagyobb területen kell mozgatni, miközben a téli benti etetés elkerülhetetlen, ha jó minőségű állományt szeretnének fenntartani. A takarmány – siló, abrak, malomhulladék és hereszéna – beszerzése jelentős költség, amit az alacsony bevételek mellett egyre nehezebb kigazdálkodni, mondja Balázs Tibor juhtenyésztő:
„Az a legrosszabb, hogy a tavalyihoz képest legalább egy euróval olcsóbban veszik a bárányt. Nem is nagyon van rá kereslet. Tehát automatikusan egy bárányon 30-40 eurót elveszít az ember tavalyi évhez képest. Egy-két száznál az 5-6 ezer euró, pont, ami a haszon kellene, hogy legyen. Akkor kicsit késnek a támogatás kifizetésekkel. Körülbelül 20-30%-a nincs kifizetve.”
Több őstermelő kénytelen feladni, vagy jelentősen csökkenteni az állományát. A tenyésztők szerint támogatások az aszály sújtotta években kulcsfontosságúak lennének a takarmánypótláshoz és a következő év befektetéseihez – nélkülük a téli időszak komoly túlélési kérdéssé válik a gazdák számára.
Bővebben:
A juhállomány fenntartása egyre nagyobb kihívást jelent
|
|
|
|
|
|
