Pénteken, január 16-án délután Magyarkanizsán tartották meg a Vajdasági Magyar Közösségek Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégiája (2026–2033) tervezetének utolsó nyilvános közvitáját. A második gazdaságfejlesztési stratégia kiemelt céljai közé tartozik a modern, biztos alapokon nyugvó, fejlődőképes gazdaság kialakítása.  
A vajdasági magyar közösség megmaradását és fejlődését előtérbe helyező stratégiatervezet közvitáját tavaly év végén Óbecsén, Zomborban, Szabadkán, Újvidéken, Székelykevén és Muzslyán szervezték meg. Magyarkanizsán, a városháza dísztermében megtartott nyilvános közvita utolsó állomásán sem érdeklődésből, sem építő gondolatokból nem volt hiány. Ahogy elhangzott, a vajdasági program jelenleg a legnagyobb határon túli gazdaságfejlesztési program, amit Magyarország nemzeti kormánya támogat. 
A jelenlevőket Nagy Zita, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője üdvözölte, majd átadta a szót dr. Pásztor Bálintnak, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének. 
– Rengeteg változás történt a világban és a környékünkön is, új technológiák jelentek meg, a gazdaság is más alapokon működik, mint 10-15 évvel ezelőtt. Éppen ezért is gondoltuk úgy többek között, hogy az első stratégián ráncfelvarrást végzünk, ami aztán ennél több lett. Gazdaságfejlesztési stratégiaként emlegetjük, de az élet sok más területére kiterjed. Egy átfogó jövőképe ez a vajdasági magyar közösségnek a 2026–2033-as időszakra vonatkozóan. Azt is fontosnak tartottuk, hogy egy két hónapon át tartó közvita előzze meg a stratégia elfogadását. Mivel hátramaradt még néhány nap, mindenkit arra biztatnék, hogy a Prosperitati e-mail-címére küldje el meglátásait, javaslatait, hogy ez a stratégia olyan legyen, amely a lehető legtöbb embernek megfelel – szögezte le dr. Pásztor Bálint. 
Zsúfolásig megtelt a városháza díszterme (Fotó: Gergely Árpád felvétele) 
A stratégiatervezetet a három szerkesztő, dr. Szedlák Ottilia, dr. Nagy Imre és mgr. Újhelyi Ákos mutatta be bővebben az érdeklődőknek. Dr. Nagy Imre, a Prosperitati Alapítvány Igazgatóbizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy ez a stratégia alkalmazkodik azokhoz a változásokhoz, melyek az elmúlt időszakban történtek. 
– Csökkent a magyarság. A fiatalok elvándorlására ebben a stratégiában muszáj volt választ adni. A gazdaságban és a mezőgazdaságban is technológiai váltás történt, és ezekre a változásokra is megfelelően kellett reagálnunk. Ezért volt szükséges, hogy tíz év után, megtartva a régi stratégia mindmáig érvényes pozitívumait, át kellett azt dolgozni, figyelembe véve az újdonságokat. Elkészítésébe nagyon sok szakembert bevontunk – mondta dr. Nagy Imre. 
Mgr. Újhelyi Ákos, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselője, a stratégia szerkesztője kiemelte, hogy Pásztor István, a VMSZ néhai elnöke tíz évvel ezelőtt fogalmazta meg a célt, miszerint a szakértők dolgozzanak ki egy gazdasági stratégiát annak érdekében, hogy a vajdasági magyarok boldogulni tudjanak a szülőföldjükön. 
– Az elmúlt tíz év igazolta az elvárást, melyet Pásztor István fogalmazott meg, és ennek köszönhetően több mint hatvanezer vajdasági magyar tudott itt maradni a szülőföldjén. Tíz év után dr. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke kéréssel fordult hozzánk, hogy dolgozzuk át ezt a stratégiát, s ezt mi megtettük. Sőt, egy teljesen új akciótervet is megírtunk, melyre a világban történt változások, fejlődések miatt volt szükség. Ilyen a mesterséges intelligencia, a digitalizáció, vagy épp a robotika kérdésköre, melyek már megjelennek az új stratégiában. Számos más fejezettel is bővült a dokumentum, például az egészségüggyel és a szociális kérdéssel, valamint a közlekedés és az exportlehetőség kérdéskörével is foglalkozunk az új stratégiában. Három nagyon fontos célt tűzött ki elénk dr. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke: a stratégia támogassa az itthon maradottakat, és biztosítsa, hogy minél jobban helyt tudjanak állni. A másik fontos cél, hogy a munkavállalóknak is támogatási rendszert kínáljunk, a harmadik pedig, hogy az elvándorolt vajdasági magyarokat hazahívjuk – emelte ki mgr. Újhelyi Ákos. 
Dr. Szedlák Ottilia az elvándorlás enyhítéséről és a külföldön élő vajdasági magyarok hazahívásáról szólt. 
– A közösségünk fogy, a fiatalok későn kezdenek önálló életet, és sokan hosszabb-rövidebb időre külföldre mennek tanulni, dolgozni. Az elvándorlást nemcsak problémaként kezeli a dokumentum, hanem lehetőségként is arra, hogy újraértelmezzük az itthon maradás, a hazatérés és a magyar közösséghez való tartozás jelentését. A stratégia első üzenete nagyon egyértelmű: az itthon maradáshoz elsősorban méltó életfeltételeket, munkakörülményeket kell biztosítani és teremteni – mondta többek között dr. Szedlák Ottilia. 
Az elmúlt 10 évben mintegy 60 ezer vajdasági magyar ember itthon maradását segítette az első gazdaságfejlesztési stratégia megvalósítása. Az elmúlt évtizedben, 12 pályázati körben összesen 57 felhívás jelent meg, s azok által 16.074 pályázó nyert támogatást, és ahogy a lakossági fórumon hallható volt, ez az út folytatódik.  
A jelenlevő magyarkanizsaiak és környékbeliek lehetőséget kaptak arra, hogy feltegyék kérdéseiket, vagy éppen javaslattal álljanak elő annak érdekében, hogy a polgárok véleményét is figyelembe véve alakítsák, majd fogadják el a dokumentum végleges változatát. 
A stratégia tervezetének közvitája online térben január 20-ig zajlik, ezt követően véglegesítik a dokumentumot. Dr. Pásztor Bálintnak, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének felkérésére a múlt év elején kezdődött el a második gazdaságfejlesztési stratégia kidolgozásának folyamata. A munkában 88 szakértő vett részt. 

Bővebben: