| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

   2026.02.23.
Két külön zenei világ összeforrása

Első alkalommal lépett színpadra közösen Magyarkanizsán Dresch Mihály magyarországi Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész és a Mezei kvartett. 


Az egész estés műsort, melynek alapját a magyar népdal képezte, a Regionális Kreatív Műhely szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Műhelye és a szegedi Zenergia Egyesület közreműködésével. A közönség két külön zenei világ összeforrását hallhatta az est folyamán. 


 
Keresés
 

   2025.08.22.
Vajdaság első köztéri Szent István-szobránál ünnepelt Horgos

Horgoson is méltóképpen megemlékeztek Szent Istvánról, és megtartották az Újkenyér-ünnepet. A Helyi Közösség és a Művelődési Ház szervezésében ünnepi szentmisét tartottak a Havas Boldogasszony római katolikus templomban, majd megemlékezést és koszorúzást szerveztek a Szent István-szobornál. 
A Szent István-napi ünnepség a templomban kezdődött, ahol a hívek közösen imádkoztak. A misét és az új kenyér megszentelését Verebélyi Árpád plébános tartotta. 
„Akkor, amikor a közösség is felismeri Szent István nagyságát, akkor arra ébred rá, hogy mennyire fontos, abból az eszméből építkezni, amely a Mindenható Istenre épített alapra építi életét, a házát, a közösségét, a családját és mindenét. Azt hiszem, hogy nem lehet se keresztényként, se magyarként úgy építkezni, hogy ezt a nagyon fontos alapot figyelmen kívül hagynánk” - fogalmazott a horgosi plébános. 
A Szent István-szobornál ünnepi beszédet mondott Vass Zoltán helytörténész és Sors Róbert, Horgos Helyi Közösségének tanácselnöke, majd megszentelték, ezt követően pedig Sors Róbert felvágta az új búzából készült kenyeret. Vajdaságban ez volt az első köztéri Szent István-szobor, amelyet tizenöt évvel ezelőtt avattak fel Horgoson. 
Vass Zoltán helytörténész elmondta: „Azt hiszem, hogy a médiából mindenki tudja, hogy hét pokolian szörnyű év volt, amikor a migránsválság volt az uralkodó téma Horgossal kapcsolatban, és ez nagyon megviselte a közösségünket és megviselte az összes törekvéseinket is. Én azt hiszem, hogy most, hogy már mondhatjuk azt, hogy ismét békés és lenyugodott ez a történet, most az a feladat előtt állunk, hogy ezt a megrekedt folyamatot kell újraindítanunk ahhoz, hogy ez a szobor ne csak néhányunknak legyen fontos, hanem az egész közösségünknek, az egész településnek és szélesebb értelemben - akár a mikrorégiónknak - ez egy fontos, szakrális helye legyen.” 
Az alkalomhoz illő kulturális műsorral készültek a Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület népművészei. 
Sós Nóra, a horgosi Művelődési Ház programkoordinátora elmondta: „Úgy gondolom, hogy az idei műsorban, az idei köszöntőkben, illetve az idei visszatekintőkben nagyon sokszor hallhattuk a hit jelképét, a hitben való összetartozásunkat. Azt hiszem, hogy a horgosiaknak valamelyest ez is jelentheti Szent István kultuszát, itt, Horgoson. Hiszen büszkélkedhetünk a köztéri szoborral, aminek a tövében minden évben össze tudunk jönni és hittel, újult erővel meg tudunk újulni mi, a közösségben és együtt.” 
A horgosi Szent István-napi események nemcsak a múlt előtti tisztelgést szolgálták, hanem a közösség összetartozását is erősítették. 

Bővebben: 




Vajdaság első köztéri Szent István-szobránál ünnepelt Horgos

Kenyérszentelés a horgosi Szent István-szobor előtt

Horgoson is megemlékeztek a Szent István-napról és az Újkenyér-ünnepről