| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.03.03.
Többszörös ünnep Oromon

Az Arany János nevét viselő általános iskola három épületébe öt kistelepülés diákjai járnak: az oromhegyesi, az oromi és a tóthfalui tagozatra utaznak még a völgyesi és az újfalusi diákok is elsajátítani a nyolc osztály tananyagát. Az iskolanapot már tizenegy éve a magyar költőóriás születésének napján tartják. Az ünnepség alkalmából ezúttal hétfőn az oromi épületben gyűltek össze az eminens vendégek, a testvériskolák képviselői és természetesen ...

   2026.03.02.
A Folyami Polgárnaszád Magyarkanizsán

A Magyar Nemzeti Tanács szervezésében február 27-én, pénteken este a magyarkanizsai székhelyű Vajdasági Birkózóakadémián telt ház előtt zajlott le a Folyami Polgárnaszád eseménye, majd az azt követő Kormorán-nagykoncert. A tényfeltáró rendezvény alkalmat adott a találkozásra, a párbeszédre és a közösségi kapcsolatok megerősítésére is. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) országjáró programja még tavaly ...

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

 
Keresés
 

   2025.07.23.
A Sárkányos Lovagrend Magyarkanizsán

A magyarkanizsaiaknak nem kell bemutatni Szalma Tamást, ugyanis a Szerbiai Sárkányos Lovagrend szervezettel, amely a Nemzetközi Sárkányos Lovagrend tagja, jelen van minden nagyobb rendezvényen, ahol próbálja felkelteni az érdeklődést a több évszázadra visszatekintő hagyományaink iránt. Hogy mi a jelentősége ennek a lovagrendnek, azt Szalma Tamás mesélte el. 
– A Nemzetközi Sárkányos Lovagrend 1408-ban alakult annak érdekében, hogy védelmet nyújtsanak a török megszállással szemben. Összesen huszonnégy ország fogott akkor össze. Luxemburgi Zsigmond és felesége, Borbála alapították a lovagrendet, és az alapítók között volt többek között Stefan Lazarević despota is, az akkori szerb uralkodó, annak a Lazar cárnak a fia, aki elverte a törököket Koszovón. Összeálltak, hogy megvédjék Európát – mesélte Szalma Tamás, aki kitért arra is, hogy napjainkban mit tesz a lovagrend. 
– Próbálunk a szerint élni, amit az ősök mondtak. „Önmaga legyőzése és önmaga feláldozása a többségért” – ez a cél, ahogy a lovagrend címere is mutatja. Nekünk az a feladatunk, hogy bemutassuk az akkori és a mostani Szerbiát az embereknek – mesélte Tamás, aki hozzátette, hogy a magyarkanizsai tagok mellett vannak még zentaiak, adaiak, valamint Feketetóról is érdeklődnek, és részt vesznek a lovagrend munkájában. 
– Magyarkanizsán is igyekszünk részt venni a közéletben minden olyan tevékenységünkkel, ami a múltat képviseli. Azon dolgozunk, hogy felhívjuk a figyelmet az őseink által ránk hagyományozott értékek megtartásának fontosságára – mondta Tamás. Hangsúlyozta, hogy együttműködnek az óbecsei múzeummal, és új tagokat is szívesen fogadnak. 
– Egy régi sírban avar kori páncélpikkelyekre leltek, amelyekből egy teljes pikkelypáncélt kell majd létrehoznom – mondta Tamás, és elmesélte, hogy Egerben egy lovagi találkozón vettek részt a közelmúltban. A lovagrend a magyar hagyományok éltetését és továbbvitelét is célul tűzte ki. 

Bővebben: 




Több évszázados hagyomány