 Vasárnap délelőtt (július 27.) a borongós időjárás ellenére tíz főzőcsapat vett részt az oromi szélmalom környékén megrendezett Lecsófesztiválon, ami a maga nemében szép eredményként könyvelhető el, tekintettel arra, hogy az oromi rendezvénnyel párhuzamosan Kispiacon is gasztronómiai megmérettetést rendeztek.
Dobó Mária, a rendezvényt évről évre megszervező Varázsfalatok Egyesület elnöke elmesélte, hogy 13 évvel ezelőtt, a szervezetük megalapítását követően indították útjára a lecsófesztivált azzal a céllal, hogy az oromiak egyfajta családias környezetben süssenek és főzzenek a szabadban.
– Mivel a lecsó egyszerű étel, aminek az alapanyagai egyszerűek, és mindenkinél megtalálhatóak, ezért döntöttük ennek az elkészítése mellett – jegyezte meg.
A lecsó (szerbül sataraš, bolgárul gyuvecs, törökül şakşuka) balkáni–török eredetű étel, amely a paprika, a paradicsom és a hagyma hármasára épül. Magyarországra a paprika és a paradicsom a török hódoltság idején kerülhetett, de a lecsó csak a 19–20. század fordulóján kezdett elterjedni a magyar háztartásokban.
A lecsó valójában a francia ratatouille és a spanyol pisto kelet-európai rokona, minden nép a maga alapanyagaihoz és ízvilágához igazította. Magyarországon főként kolbásszal, tojással, rizzsel és tarhonyával bővítve vált népszerűvé. Ugyanakkor a lecsó sokak szerint nem is étel, hanem életérzés – nyári bográcsozások, baráti összejövetelek kihagyhatatlan fogása. Van, aki roppanósan szereti, más inkább főve, szaftosan. A magyar irodalomban, filmekben, sőt még viccekben is megjelenik a néplélek egyik tükröződéseként.
Mária szerint a készítése során a fűszerezésére kell odafigyelni, no meg az arányokra: hogy mit, mikor és milyen sorrendben adunk hozzá a bográcsban rotyogó finomsághoz.
A Varázsfalatok Egyesület a lecsófesztivál mellett évről évre megrendezi a Süti-főzi táborát is, amelynek során gyermekeket tanítanak főzni. Emellett persze több más kisebb községi rendezvényen is részt vesznek – mesélte Dobó Mária.
Bővebben:
Belecsaptak a lecsóba
|
