| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A Magyarkanizsán megszervezett Tiszamenti AI Konferencia panelbeszélgetésében azt járták körbe, ami a legtöbb vállalkozót igazán érdekli: hogyan lehet az AI-ból nemcsak bemutató, hanem működő, skálázható üzleti előny. A rendezvényt Magyarkanizsa Község Ifjúsági Irodája szervezte.
Stratégia, technológia és bevezetés egy helyen, közérthetően – a vállalkozóknak is szóló gyakorlati mesterségesintelligencia-rendezvény célja, hogy az ... |
|
|
A Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok részeként szombat délután ünnepelni gyűlt össze a közösség a horgosi Órás Villánál. Bartók Béla 120 éve járt ezen a vidéken, valószínűleg épp az ő lábnyomában lépdeltek azok, akik azért érkeztek Horgosra, hogy megemlékezzenek arról a neves dátumról, amikor a híres zeneszerző, népdalgyűjtő éppen itt jegyzett le dallamokat. A születésének 145. évfordulója is mostanra esik, illetve az is, hogy húsz éve került fel ... |
|
|
„ez az én bolygóm / ezt én rontottam el a magam számára / olyanra rontottam amilyen nekem megfelel” Sziveri János Szelídítés című művének pár sora volt a mottója a 74. Kanizsai Írótábor irodalmi tanácskozásának, aminek a József Attila Könyvtár adott otthont.
Tudni kell, hogy az írótáborban való részvétel feltétele egy 1.800 karakteres szöveg elkészítése, bármely műfajban. A lényeg, hogy a résztvevők azon gondolataikat ...
|
|
|
A magyarkanizsai Népkertben, az írótábor alapítóinak emlékművénél való tiszteletadással kezdődött meg csütörtökön a 74. Kanizsai Írótábor, ahol a szervezőbizottság nevében Oláh Tamás elnök és Gruik Ibolya, a bizottság tagja, a Magyar Nemzeti Tanács nevében Hugyik Richárd, a Végrehajtó Bizottság elnöke és Hajvert Ákos, a Végrehajtó Bizottság tagja, a magyarkanizsai önkormányzat nevében Kónya Róbert polgármesteri tanácsos és Bicskei Ibolya, a községi ... |
|
|
Magyarkanizsán, a Vajdasági Birkózóakadémián befejeződött az a birkózó tábor, amelyet a környező községek U-15-ös és annál fiatalabb korosztályú gyermekei számára rendeztek meg.
A 40 gyermek egész héten együtt edzett a szőnyegen, ahol a fogások gyakorlásának technikáját sajátíthatták el különböző játékos gyakorlatokon keresztül. Újhelyi Sándor edző, aki ezzel a korosztállyal foglalkozik, elmondta, hogy ebből a korcsoportból ...
|
|
|
|
|
|
|
|
 A hívek nemcsak a templom védőszentjét köszöntötték, hanem az új plébános, Verebélyi Árpád atya első horgosi szentmiséjén is részt vehettek.
A Havas Boldogasszony Szűz Mária egyik megnevezése, akit ebben a minőségében a tisztaság és a mennyei gondviselés jelképeként tisztelnek. Az ünnep eredete egy ősi keresztény hagyományra vezethető vissza, a legenda szerint augusztus 5-én hó hullott egy templomépítés helyének kijelölésére.
A Nepomuki Szent János-plébániatemplomot 1795-ben szentelték fel, és 1960. november 7. óta viseli a Havas Boldogasszony-plébániatemplom nevet. A faluból sokan érkeztek a templomba, amely teljesen megtelt erre az alkalomra.
Horgoson a búcsút minden évben augusztus 5-én, az ünnep napján tartják. Ilyenkor a hívek közösen adnak hálát. A mise ünnepélyességét emelte, hogy több paptestvér is érkezett a környező plébániákról, valamint jelen voltak a Szent Orbán Borlovagrend tagjai is.
Bíró Nándor, a Szent Orbán Borlovagrend alapítója elmondta: „Ez felszentelt templom, és nem vasárnapra vagy szombatra esik, hanem így hétköznapokra is, és ilyenkor nagyon nehéz az úgynevezett rokonságot összeszedni, mivel azok dolgoznak. De azért, akiknek számít, meg fontos, azok itt vannak.”
Az idei ünnep különlegességét az adta, hogy Verebélyi Árpád atya, aki Doroszlóról érkezett Horgosra, ezen a napon megkezdte lelkipásztori szolgálatát. A mise elején Árpád atya átvette a templom kulcsait, és ünnepélyes esküt tett.
Verebélyi Árpád kiemelte: „A falusi búcsúk annyival másak, hogy a közösségnek az összetartozása, illetve a múlt, a jelen és a jövő valamilyen szinten együttes, ami megmutatkozik magában a búcsúban. Hiszen a búcsú ünnepe egy szenthez kötődik, ahhoz a szenthez, akit az ősök kiválasztottak, hogy a templom vagy a közösség védőszentje legyen. Ezt ünnepeljük a jelenben, és azért visszatekintve a múltba, ünnepelve a jelenben, megpróbálunk holnapot vagy jövőt építeni.”
A Havas Boldogasszony ünnepe egyszerre őrzi a hagyományt, és erősíti a helyi katolikus közösség összetartozását - hangzott el.
Bővebben:
Búcsút tartottak Horgoson a Havas Boldogasszony-plébániatemplomban
|
|
|
|
|
|
