| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

   2026.02.23.
Két külön zenei világ összeforrása

Első alkalommal lépett színpadra közösen Magyarkanizsán Dresch Mihály magyarországi Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész és a Mezei kvartett. 


Az egész estés műsort, melynek alapját a magyar népdal képezte, a Regionális Kreatív Műhely szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Műhelye és a szegedi Zenergia Egyesület közreműködésével. A közönség két külön zenei világ összeforrását hallhatta az est folyamán. 


 
Keresés
| Vallás |
 

   2025.08.05.
Búcsút tartottak Horgoson a Havas Boldogasszony-plébániatemplomban

A hívek nemcsak a templom védőszentjét köszöntötték, hanem az új plébános, Verebélyi Árpád atya első horgosi szentmiséjén is részt vehettek. 
A Havas Boldogasszony Szűz Mária egyik megnevezése, akit ebben a minőségében a tisztaság és a mennyei gondviselés jelképeként tisztelnek. Az ünnep eredete egy ősi keresztény hagyományra vezethető vissza, a legenda szerint augusztus 5-én hó hullott egy templomépítés helyének kijelölésére. 
A Nepomuki Szent János-plébániatemplomot 1795-ben szentelték fel, és 1960. november 7. óta viseli a Havas Boldogasszony-plébániatemplom nevet. A faluból sokan érkeztek a templomba, amely teljesen megtelt erre az alkalomra. 
Horgoson a búcsút minden évben augusztus 5-én, az ünnep napján tartják. Ilyenkor a hívek közösen adnak hálát. A mise ünnepélyességét emelte, hogy több paptestvér is érkezett a környező plébániákról, valamint jelen voltak a Szent Orbán Borlovagrend tagjai is. 
Bíró Nándor, a Szent Orbán Borlovagrend alapítója elmondta: „Ez felszentelt templom, és nem vasárnapra vagy szombatra esik, hanem így hétköznapokra is, és ilyenkor nagyon nehéz az úgynevezett rokonságot összeszedni, mivel azok dolgoznak. De azért, akiknek számít, meg fontos, azok itt vannak.” 
Az idei ünnep különlegességét az adta, hogy Verebélyi Árpád atya, aki Doroszlóról érkezett Horgosra, ezen a napon megkezdte lelkipásztori szolgálatát. A mise elején Árpád atya átvette a templom kulcsait, és ünnepélyes esküt tett. 
Verebélyi Árpád kiemelte: „A falusi búcsúk annyival másak, hogy a közösségnek az összetartozása, illetve a múlt, a jelen és a jövő valamilyen szinten együttes, ami megmutatkozik magában a búcsúban. Hiszen a búcsú ünnepe egy szenthez kötődik, ahhoz a szenthez, akit az ősök kiválasztottak, hogy a templom vagy a közösség védőszentje legyen. Ezt ünnepeljük a jelenben, és azért visszatekintve a múltba, ünnepelve a jelenben, megpróbálunk holnapot vagy jövőt építeni.” 
A Havas Boldogasszony ünnepe egyszerre őrzi a hagyományt, és erősíti a helyi katolikus közösség összetartozását - hangzott el. 

Bővebben: 




Búcsút tartottak Horgoson a Havas Boldogasszony-plébániatemplomban