| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Magyarkanizsa község tizenhárom településének egyik legkisebbje Újfalu, mely Orom Helyi Közösséghez tartozik. Az egykor sűrűn lakott falucska fő vonzereje a helyben működő mezőgazdasági létesítmény volt, mely szinte az összes lakosnak munkát adott. Mára azonban az ott élők száma is megcsappant, a birtoknak sincs már meg az eredeti funkciója, de még mindig ugyanolyan kis, szerethető falu, mint volt egykoron. Az emberek ismerik egymást, szinte kis családként élnek, ... |
|
|
A Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény óvodásai pénteken színes aszfaltrajzokkal díszítették ki a magyarkanizsai városháza előtti teret. Minden évben a gyermekhét keretében az aszfaltrajzolás is egy program a kicsiknek, amit általában ajándékokkal köszön meg nekik az önkormányzat. Fejsztámer Róbert munkatársaival együtt látogatott ki a városháza előtti térre, ahol gyerekeket labdákkal és játékokkal ajándékozták meg.
Márta Ottilia, ... |
|
|
Továbbra is igényelhetik a megvásárolt üzemanyag után a literenkénti 50 dináros támogatást a mezőgazdasági termelők, valamint a bérleti szerződések meghosszabbítása is aktuális. A falugazdászok arra kérik a bejegyzett gazdaságokat, hogy ezeket a folyamatokat ne hagyják az év végére, hiszen az eAgrár rendszernek is idő kell, míg az adatokat feldolgozza.
Folyamatosan érkeznek a gazdák a magyarkanizsai falugazdász irodába. Ugyanis egész éven át figyelemmel ... |
|
|
A Vajdasági Magyar Mozgókép Napja alkalmából újra megszervezik a Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválját október 8. és 10. között. A filmeket Szabadkán, Magyarkanizsán, Újvidéken, Adán, Zentán, Topolyán és Zomborban is megtekinthetik az érdeklődők. Bemutatják a Szolgának született című erdélyi dokumentumfilmet, a Forró Lajos által rendezett Levél a halálsorról című 24 perces kisfilmet, Fejős Csilla alkotását, a Tűszúrásokat, amelyben Tolnai Ottóra emlékeznek, ... |
|
|
A Mi Kis Falunk Martonos Egyesület szervezésében megvalósult bemutató a helyi élet pillanatait, értékeit, valamint közösségi élményeit állítja középpontba.
A pályázatot külön gyermek- és felnőtt kategóriában értékelték, az első három helyezett díjazásban részesült, emellett különdíjakat is osztottak. A 11 éves Berkó Zalán is beküldte fotóját, amivel a második helyet érdemelte ki: „A pecaversenyen jöttek a hattyúk és láttam, hogy ... |
|
|
|
|
|
|
|
 A hívek nemcsak a templom védőszentjét köszöntötték, hanem az új plébános, Verebélyi Árpád atya első horgosi szentmiséjén is részt vehettek.
A Havas Boldogasszony Szűz Mária egyik megnevezése, akit ebben a minőségében a tisztaság és a mennyei gondviselés jelképeként tisztelnek. Az ünnep eredete egy ősi keresztény hagyományra vezethető vissza, a legenda szerint augusztus 5-én hó hullott egy templomépítés helyének kijelölésére.
A Nepomuki Szent János-plébániatemplomot 1795-ben szentelték fel, és 1960. november 7. óta viseli a Havas Boldogasszony-plébániatemplom nevet. A faluból sokan érkeztek a templomba, amely teljesen megtelt erre az alkalomra.
Horgoson a búcsút minden évben augusztus 5-én, az ünnep napján tartják. Ilyenkor a hívek közösen adnak hálát. A mise ünnepélyességét emelte, hogy több paptestvér is érkezett a környező plébániákról, valamint jelen voltak a Szent Orbán Borlovagrend tagjai is.
Bíró Nándor, a Szent Orbán Borlovagrend alapítója elmondta: „Ez felszentelt templom, és nem vasárnapra vagy szombatra esik, hanem így hétköznapokra is, és ilyenkor nagyon nehéz az úgynevezett rokonságot összeszedni, mivel azok dolgoznak. De azért, akiknek számít, meg fontos, azok itt vannak.”
Az idei ünnep különlegességét az adta, hogy Verebélyi Árpád atya, aki Doroszlóról érkezett Horgosra, ezen a napon megkezdte lelkipásztori szolgálatát. A mise elején Árpád atya átvette a templom kulcsait, és ünnepélyes esküt tett.
Verebélyi Árpád kiemelte: „A falusi búcsúk annyival másak, hogy a közösségnek az összetartozása, illetve a múlt, a jelen és a jövő valamilyen szinten együttes, ami megmutatkozik magában a búcsúban. Hiszen a búcsú ünnepe egy szenthez kötődik, ahhoz a szenthez, akit az ősök kiválasztottak, hogy a templom vagy a közösség védőszentje legyen. Ezt ünnepeljük a jelenben, és azért visszatekintve a múltba, ünnepelve a jelenben, megpróbálunk holnapot vagy jövőt építeni.”
A Havas Boldogasszony ünnepe egyszerre őrzi a hagyományt, és erősíti a helyi katolikus közösség összetartozását - hangzott el.
Bővebben:
Búcsút tartottak Horgoson a Havas Boldogasszony-plébániatemplomban
|
|
|
|
|
|
