Mit mesél egy több mint ezer éve elhunyt fiatal nő arca? Milyen hitvilágban éltek a honfoglalás előtti magyarok, és kik vándoroltak előttük a Kárpát-medencében? A Magyarkanizsán még a hétvégéig megtekinthető „Őseinket felhozád” című kiállítás ezekre a kérdésekre próbál választ adni, és olyan múltbéli világot elevenít meg, amelynek emlékei sokáig csak a föld alatt rejtőztek. A Dobó Tihamér Képtárban megrendezett tárlat az Óbecsei Városi Múzeum gyűjteményéből származik, a korai középkorba – a magyarok bejövetelének idejére – datálható, és rendhagyó régészeti leleteket mutat be. 
Raško Ramadanski, az óbecsei múzeum muzeológusa, a kiállítás kurátora lapunknak nyilatkozva elmondta: három évvel ezelőtt fogalmazódott meg benne az az ötlet, hogy bemutassa, mi előzte meg a magyarok érkezését térségünkbe, és miként alakult ki a korai Árpád-kori magyar állam. Mint hozzátette, e korszak történelmi narratívái eddig meglehetősen ellentmondásosak voltak. Most viszont sikerült ezeket a különböző történelmi megközelítéseket egy univerzális témán keresztül, kizárólag régészeti és történelmi érvekkel alátámasztva egységes narratívává formálni – hangsúlyozta Ramadanski. Úgy fogalmazott, az egykori Jugoszlávia területén, így a mai Szerbiában is ez az első olyan kiállítás, amely kifejezetten a magyarok bejövetelével foglalkozik. 

A tárlat több egységből áll. Az első rész az akkori népek vándorlásának korszakát mutatja be: a hunokét, a germánokét, a gepidákét, a szlávokét és az avarokét – vagyis a honfoglalást megelőző időszakot. Ezt követően az ősmagyarok tárgyi kultúrája kerül bemutatásra: lófelszerelések, fegyverzetdarabok, női ékszerek, aranyozott, vasból, aranyból és ezüstből készült tárgyak, kézművesszerszámok stb. A kiállítás következő része az ősi magyarok temetkezési szokásaival és hitvilágával foglalkozik. Ramadanski ezek közül kiemelte a húsz évvel ezelőtt Péterrévén feltárt középkori sírban nyugvó, huszonéves nő maradványait, amelynek koponyáját 3D szkennerrel digitalizálták, és ez alapján gipszből elkészítették az arcrekonstrukcióját. 

A tárlatot Magyarkanizsa és Óbecse mellett Bajsán, Topolyán, Szabadkán és Rumán is bemutatták. A zentai archeológus elmondta: több városból is érdeklődnek a kiállítás iránt, ám legnagyobb vágya, hogy szülővárosában, Zentán is bemutathassa. 

A kiállított leletek konzerválását, a katalógus elkészítését, a pannók nyomtatását, a 3D-nyomtatott modelleket és a gipszrekonstrukciókat részben a szerb állam, Óbecse önkormányzata és a helyi múzeum, részben pedig a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Bethlen Gábor Alap és a Magyar Turáni Alapítvány támogatta. 

Bővebben: