| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A romák történelméről, a roma holokausztról is tartottak interaktív foglalkozást Horgoson, a Kárász Karolina Általános Iskola felnőttoktatási részlegében.
Kovács Dezdemóna romajogokkal foglalkozó budapesti szakember a Kethane-projekt keretében látogatott Horgosra. Magyarkanizsa község ugyanis partnerként vesz részt a Kethane – Together: European Network for Roma Inclusion and Building Intercultural Understanding elnevezésű projektben, amelyet ...
|
|
|
Néptánc, népzene vagy hagyományőrzés, közösségépítés – ez mind a magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesületet jellemzi, amely idén ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját. Erre az alkalomra jubileumi gálaműsorral is készülnek, amely szombaton tekinthető meg a Cnesa színháztermében. Az egyesület nemzedékeket nevelt ki, számos kiemelkedő eredményt ért el, mégis a legnagyobb eredmény az, hogy töretlenül dolgoznak azért, hogy hagyományaink, értékeink ... |
|
|
Tizedik éve ünnepeljük a Vajdasági Magyar Mozgókép Napját. Ez alkalomból tegnap hivatalosan is kezdetét vette a Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválja. A rendezvénysorozat nyitónapján idén már négy vajdasági településen várták a mozi szerelmeseit. Adán, Topolyán, Zomborban és Magyarkanizsán tartottak vetítéseket.
2006 óta rendezik meg a Vajdasági Magyar Mozgókép Fesztivált, amelynek célja, hogy a közönség több vajdasági településen is megismerhesse ... |
|
|
Ezzel a címmel szervezett kerékpártúrát a szegedi Délvidék Ház Természetjáró szakköre szombaton. A résztvevők Horgos történelmi emlékhelyeit járták be, felkeresték a Szeged életében is meghatározó szerepet játszó Kárász és Reök családhoz kötődő helyszíneket, valamint azokat az épületeket, amelyeket Szeged neves építésze, Magyar Ede tervezett.
A Szegedről induló kerékpárosok Mihálytelken és Röszkén keresztül érkeztek Horgosra, ahol ... |
|
|
Ismét hívek százai gyűltek össze a hagyományos fatimai ünnepségen Martonoson október 11-én, vasárnap délután. Vajdaság több településéről érkeztek zarándokok, hogy közös imádsággal, szentmisével és gyertyás körmenettel tisztelegjenek a Szűzanya előtt.
A fatimai Szűz Mária tisztelete több mint egy évszázada köti össze a hívőket. Az 1917-es jelenésekre emlékezve Martonoson is évről évre összegyűlnek azok, akik a közös imádságban keresnek ... |
|
|
|
|
|
|
|
 Nemcsak a helyiek járnak vissza nagy szeretettel a táborba, hanem a környező falvakból is sokan érkeznek.
A népmesékben szereplő állatokról és számokról szólt az idei napközis népmesetábor Adorjánon. A Szőke Tisza Művelődési Egyesület minden évben megszervezi ezt az öt napos eseményét, ahol a mesék világa mellett számos foglalkozás és feladat várta a gyerekeket.
Ebben az évben közel 60 gyerek jár le minden délután az adorjáni régi focipályához, hogy részt vegyen a különféle játékokban.
Trninić Stefan Oromhegyesről érkezett: „Harmadszor vagyok a táborban, a kedvenc programom a kincskeresés volt. Először kérdésekre kellett válaszolni, majd megint csak kérdésekre kellett válaszolni. Aztán kirakósat kellett, és aztán elrejtettek valamit, amit meg kellett keresni.”
Pilis Evelin helybeli, Adorjánon él: „Mondjuk nekem a legjobb volt az íjászkodás és az Ősök Hangja, meg amikor tűzoltókocsival eljöttek, és lehetett locsolkodni és fürdeni.”
A táborban emellett parasztjátékokat tartottak, lehetett kézműveskedni, megismerkedtek a gyerekek nagyszüleink, dédszüleink mozgásos játékaival, és különféle népdalokat is elsajátítottak. De természetesen a népmeséé volt a főszerep, hiszen naponta több ilyen történetet olvastak fel a gyerekeknek, és dolgozták fel azt velük közösen.
Bicskei Ibolya, a tábor szervezője elmondta: „Az idei évben a magyar népmesék közül az állatos meséket válogattuk és az állatos mesékhez kapcsolódóan tettük fel a kérdéseket a gyermekeknek. Minden napot mesével kezdtük és nem csak azokat, hanem általában az összes mesével kapcsolatban. A számoknak is főszerepet adtunk, tehát a mesében előforduló jellegzetes szám is volt az egyik állomáson, a másik állomáson a mesehősökkel kapcsolatos kérdések voltak.”
A népmesetábor és a foglalkozások lebonyolításában a szülők, valamint a helyi pedagógusok is segédkeztek. Az egyhetes programot közös családi vetélkedő és rajzfilmvetítés zárja.
Bővebben:
A népmesékben szereplő állatokról és számokról szólt a népmesetábor Adorjánon
|
|
|
|
|
|
