| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A Magyar Nemzeti Tanács szervezésében február 27-én, pénteken este a magyarkanizsai székhelyű Vajdasági Birkózóakadémián telt ház előtt zajlott le a Folyami Polgárnaszád eseménye, majd az azt követő Kormorán-nagykoncert. A tényfeltáró rendezvény alkalmat adott a találkozásra, a párbeszédre és a közösségi kapcsolatok megerősítésére is. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) országjáró programja még tavaly ... |
|
|
Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra.
A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott.
A rajzpályázatra ...
|
|
|
A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ... |
|
|
Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.
Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...
|
|
|
– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ... |
|
|
|
|
|
|
|
 Nemcsak a helyiek járnak vissza nagy szeretettel a táborba, hanem a környező falvakból is sokan érkeznek.
A népmesékben szereplő állatokról és számokról szólt az idei napközis népmesetábor Adorjánon. A Szőke Tisza Művelődési Egyesület minden évben megszervezi ezt az öt napos eseményét, ahol a mesék világa mellett számos foglalkozás és feladat várta a gyerekeket.
Ebben az évben közel 60 gyerek jár le minden délután az adorjáni régi focipályához, hogy részt vegyen a különféle játékokban.
Trninić Stefan Oromhegyesről érkezett: „Harmadszor vagyok a táborban, a kedvenc programom a kincskeresés volt. Először kérdésekre kellett válaszolni, majd megint csak kérdésekre kellett válaszolni. Aztán kirakósat kellett, és aztán elrejtettek valamit, amit meg kellett keresni.”
Pilis Evelin helybeli, Adorjánon él: „Mondjuk nekem a legjobb volt az íjászkodás és az Ősök Hangja, meg amikor tűzoltókocsival eljöttek, és lehetett locsolkodni és fürdeni.”
A táborban emellett parasztjátékokat tartottak, lehetett kézműveskedni, megismerkedtek a gyerekek nagyszüleink, dédszüleink mozgásos játékaival, és különféle népdalokat is elsajátítottak. De természetesen a népmeséé volt a főszerep, hiszen naponta több ilyen történetet olvastak fel a gyerekeknek, és dolgozták fel azt velük közösen.
Bicskei Ibolya, a tábor szervezője elmondta: „Az idei évben a magyar népmesék közül az állatos meséket válogattuk és az állatos mesékhez kapcsolódóan tettük fel a kérdéseket a gyermekeknek. Minden napot mesével kezdtük és nem csak azokat, hanem általában az összes mesével kapcsolatban. A számoknak is főszerepet adtunk, tehát a mesében előforduló jellegzetes szám is volt az egyik állomáson, a másik állomáson a mesehősökkel kapcsolatos kérdések voltak.”
A népmesetábor és a foglalkozások lebonyolításában a szülők, valamint a helyi pedagógusok is segédkeztek. Az egyhetes programot közös családi vetélkedő és rajzfilmvetítés zárja.
Bővebben:
A népmesékben szereplő állatokról és számokról szólt a népmesetábor Adorjánon
|
|
|
|
|
|
