| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

   2026.02.23.
Két külön zenei világ összeforrása

Első alkalommal lépett színpadra közösen Magyarkanizsán Dresch Mihály magyarországi Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész és a Mezei kvartett. 


Az egész estés műsort, melynek alapját a magyar népdal képezte, a Regionális Kreatív Műhely szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Műhelye és a szegedi Zenergia Egyesület közreműködésével. A közönség két külön zenei világ összeforrását hallhatta az est folyamán. 


 
Keresés
 

   2025.06.10.
Borsos ára van a gyümölcsnek

Jelentős terméskieséssel kell számolni idén a hazai gyümölcspiacon a fagykárok miatt. Így van ez Magyarkanizsa környékén is, a kajszi, a cseresznye és egyes korai meggyfajták elfagytak. Ezeknél a gyümölcsöknél csak minimális termésmennyiséget tudnak betakarítani. A termelők az almában, a körtében és a birsalmában bíznak, de százszázalékos hozamra már biztos, hogy nem lehet számítani. A hiány miatt pedig az egekbe emelkedtek a gyümölcsárak. 
Magyarkanizsa községben március végén elsőként a kajszi fagyott el, majd a következő hetekben egy újabb hidegfront érte el a térséget, amely a még megmaradt terméskezdeményeket károsította, mondja a magyarkanizsai Vázsonyi Gábor:  
„Barackból nulla az idei termés, legalábbis itt, de azért a környéken majdnem mindenhol. A cseresznyét is érintette, a meggyet is, sőt még a körtét és a birsalmát is, de azokból viszont elhúzódóbb volt a virágzás, így valamekkora, gyönge, közepes termést idén be tudunk takarítani, ha addig nem éri egyéb más csapás.” 
Sem a termelők, sem a fogyasztók nem számíthatnak jó idényre. A cseresznye és a málna mindig is drága volt, idén azonban az egekbe szökött az áruk, amikor megjelentek a piacokon és a boltok polcain. A múlt héten voltak olyan standok, ahol 1500 dinárt is elkértek a cseresznye kilójáért. Azóta enyhén mérséklődött a helyzet, jelenleg a magyarkanizsai piacon 400-500 dinár között alakul a cseresznye és a meggy kilogrammonkénti ára, a sárgabarackért 500-600 dinárt kérnek az árusok. A málna ára is igen borsos, fél kilogramm 500 dinárba kerül. Megjelent a behozatali görögdinnye is, kilója 150 dinár. 
A termelők és a szakemberek szerint a hazai alma esetében nem kell komoly drágulásra számítani. Bajusz Konc Ágnes, a tangazdaság gyakorlati oktatás koordinátora elmondta:  
„Az almás jó állapotban van ahhoz képest, hogy milyen tavaszi fagyokat élt túl. Kicsit később jött a virágzás, mint ahogy általában szokott, ami megmentette attól, hogy teljes elfagyás legyen. Maga az almatermésünk nem lesz olyan, mint a tavalyi, de reménykedem a legjobbakban.” 
A tavaszi fagykárok ellenére a megmaradt termés minőségével nem lesz gond a termelők szerint. A legtöbb gyümölcsösben eddig a gombabetegségek sem okoztak problémát, mondta Vázsonyi Gábor:  
„Most a levéltetvekkel volt probléma, ha annak lehet nevezni, ugyanis minden évben van levéltetű. Valamilyen módon próbálunk ellene védekezni, de egyébként hagyjuk, hogy a fák saját maguk túltegyék rajta magukat, ezért mi nem igazán permetezünk.” 
A termelők szerint, ha kedvező lesz az időjárás, akkor birsalmából, szőlőből és körtéből sem lesz hiány, de a tavaszi fagyok miatt egyre nagyobb veszélyben van a hazai gyümölcstermesztés jövője. 

Bővebben: 




Borsos ára van a gyümölcsnek