A sportklubok miként járulhatnak hozzá a környezetvédelemhez? Ezzel foglalkozott az a környezetvédelmi előadás, amit a Green Kayak Clubs elnevezésű Erasmus projekt keretében szervezett meg április 26-án Magyarkanizsán a helybeli Testvériség Kajak Klub. Külföldi partnereikkel dolgoztak a témán, egy kézikönyvet is kiadtak, amit a görög partnerek állítottak össze.   
Az esemény kapcsán Vígi László projektasszisztenssel beszélgettünk.  
- Mit kell tudni a projektről?  
- Projekt 2023 decemberében indult, az aktív munka 2024-ben zajlott le és természetesen 2025-ben. Ez egy másféléves projekt, amely 2025 júniusában zárul, és mint említettem, 2021. évben zajlott le a munkának az egyik oroszlánrésze, a másik pedig 2025-re hárult. 2024 május hónapában a kajak klub részt vett egy észak-macedóniai képzésen, ahol már a mélyvízbe bekerültek a projekt csapatának tagjai és képviselői, ahol a projektnek a fő szempontrendszerei alapján műhelymunkákon és képzésen vettek részt. A projektnek a fő szempontrendszere a sportklubok környezetvédelmi szempontból fenntartható működése. Itt főleg olyan részletekre kell figyelni, hogy melyek azok a lépések, intézkedések, amelyeket meg tud tenni egy-egy klub, vagy akár egy civilszervezet vagy bármilyen más szervezet is, hogy a működése során az ökológiai szempontokat figyelembe véve tevékenykedjen.  
- És mik ezek a lépések, mit tudnak tenni?  
- Itt azt kell alaposan megfontolni, hogy milyen az eddigi működésük környezetvédelmi szempontból, mennyi szemetet termelnek, mennyi áramot fogyasztanak, mennyi vizet fogyasztanak, mennyire vannak benne az úgynevezett fogyasztói gépezetben, és mennyire vesznek figyelembe olyan lépéseket, mint például az újrahasznosítás, az eszközöknek a karbantartása, fenntartása, hogy ne kelljen belőlük újat venni. Tehát itt az a lényeg, hogyha a fogyasztást csökkentjük és a szeméttermelést csökkentjük. A fogyasztás alatt lehet érteni a természetes erőforrásainknak a használatát is, mert azok is kimerülőben vannak. Minél több új eszközt vásárolunk, annál több erőforrást vesz igénybe azon terméknek, eszköznek a legyártása és kereskedelembe való bocsájtása, amely szintén megterhelő a bolygóra és a környezetre nézve. Ezért ajánlatos a régi, meglévő, még használható, használatban lévő dolgokat megvigyázni, karbantartani, vagy hogyha már használhatatlanná válik, akkor valamilyen más használati tárggyá átalakítani. Például egy kajakból, kenuból lehet asztalt készíteni, vagy egy polcot, vagy a régi eltört, már nem javítható, sportolási vagy evezési célokra nem használható evezőt át lehet alakítani valamilyen dísztárggyá vagy használati tárggyá, annak akár a műanyagját vagy a fogóját. Itt most ez a projekt főleg a kajak klubok jellegzetességeit, specifikusságát dolgozta föl, hogy mivel rendelkezik, vagy rendelkezhet egy kajak klub, de hogyha az ilyen használatban lévő dolgokat vesszük figyelembe klubonként, klubtípusonként, sporttípusonként, akkor az ott használatos eszközöket is ugyanúgy helyettesíthetjük ebben a fogalomrendszerben, és ezek az elvek átvezethetőek más sportklubokra is, vagy akár más szervezetekre.  
- A projekt kapcsán több országban is vannak partnereik. Mi a tapasztalat, mennyire vagyunk környezettudatosak mi itt Magyarkanizsán?  
- Nagyon érdekes szerkezetű a projektpartnerség, mivel Magyarkanizsa képviseli Szerbiát, a Horvát Kajak Szövetség képviseli Horvátországot, ami mégis egy országos nagy szervezet, ott más gyakorlatok vannak, valamint Horvátország már az EU tagja, ezért szigorúbb kritériumrendszernek kell, hogy megfeleljen minden intézmény, nem csak a sportklubok. Görögország is az EU tagja, a görög partner készítette a kézikönyvet és az általuk felsorolt tippek vagy gyakorlatok már azt mutatják, hogy EU tagként már máshogy beszélnek ezekről a problémákról és ezeknek a megoldásairól. Azt mondhatom, hogyha a szerbiai bázisból nézzük ezeket a tippeket, néha utópisztikusnak tűnnek, mert sokszor a szerbiai kluboknak az elsődleges prioritása még az, hogy a pénzügyi gondjaikat megoldják, és beszélhetünk itt arról, hogy állítsuk meg a halmozást, meg az eszközújítást, hogy mindent ne frissítsünk, hanem fenntartsunk, de szerintem a szerbiai gyakorlat pont az, hogy örül egy-egy klub, hogyha van annyi eszköze vagy forrása, hogy újíthat a leltárán, az eszközparkján, mert lehet, hogy éppen az van, hogy az összes eszköze már tényleg kiöregedett.   
Visszatérve a kérdésre, hogy milyen a gyakorlat Kanizsán, úgy gondolom, hogy amennyire betekintést tudtam nyerni a kanizsai klub működésébe, a kanizsai klub az messzemenően Szerbia egyik legjobban ellátott klubjai közé tartozik. Pontosan azért, mert a klub működése során már eddig is jó úton járt, az ilyen ökológiai szempontokat is figyelembe vette. Pont ezért erős és jó az eszközparkja, mert gondozzák az eszközöket, őrzik, vigyázzák, sokáig használhatóak maradnak, okosan gazdálkodnak a forrásokkal, akkor vesznek eszközt, amikor már az nagyon indokolt, és olyanok a klubnak a működési elvei, hogy azok figyelembe veszik a takarékosságot és a környezetbarát szemléletmódot.   
A klub rendszeresen szervez vízen és vízen kívül, a part mentén szemétgyűjtő akciókat, ettől a projekttől függetlenül is. Tudni kell, hogy ebben a projektben is volt két nagy szemétgyűjtő akció. Magyarkanizsán az egyik tavaly augusztusban, a Regatta előtt, valamint a projekt kanizsai programjának a megvalósulása során is. A másik nagy szemétgyűjtő akció pedig most volt, a záró esemény apropóján. A klub ugyanúgy fákat ültet a klub területén, rendezi, gondozza a környezetét, illetve a szeméthalmozás sem igaz rájuk. A legtöbb szemét az események rendezésénél jelentkezhet, amikor egyszerhasználatos műanyaggal, pohárral, tányérral, étkészlettel dolgozunk, és azt adjuk a vendégeknek. A kajak klub már beszerzett tartós készleteket, evőeszközöket és tányérokat, amelyeket rendezvényről rendezvényre újra tud használni.   
Ez a projekt most a végéhez ért, de egyszer talán majd még folytatódhat. Az elkövetkező években még lehet, hogy tudunk az Erasmus programban pályázni vagy máshol megjelenni projekt partnerként.