| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

   2026.02.23.
Két külön zenei világ összeforrása

Első alkalommal lépett színpadra közösen Magyarkanizsán Dresch Mihály magyarországi Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész és a Mezei kvartett. 


Az egész estés műsort, melynek alapját a magyar népdal képezte, a Regionális Kreatív Műhely szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Műhelye és a szegedi Zenergia Egyesület közreműködésével. A közönség két külön zenei világ összeforrását hallhatta az est folyamán. 


 
Keresés
 

   2025.04.29.
Harc az orvhalászok ellen

Magyarkanizsán, a Tisza partján élők számára a folyó nemcsak természeti kincs, hanem a megélhetési lehetőség is. Azonban az elmúlt években egyre gyakrabban kerül szóba a hallopás, vagyis az orvhalászat jelensége, amely komoly aggodalmat kelt a helyi közösségben. Bár sok eset rejtve marad, a tapasztalatok szerint nem ritka, hogy engedély nélküli, tiltott eszközökkel zajlik a halfogás. Ez nemcsak a halállományt tizedeli meg, hanem a tisztességes horgászok munkáját is aláássa, és hosszú távon az egész ökoszisztémát veszélyezteti.
A Tisza Magyarkanizsa mellett kanyarog, ahogy évszázadok óta. A folyó nemcsak természeti látványosság, hanem a helyiek életének is szerves része. A halászat régen megélhetést jelentett sok család számára, ma inkább hobbiként, sportként van jelen a mindennapokban. A part mentén gyakran látni horgászokat, főleg tavasztól késő őszig. A sporthorgászat szabályozott tevékenység, engedélyhez kötött, és szigorú feltételei vannak. A horgászegyesületek figyelnek arra, hogy a horgászok betartsák a méret- és darabszám-korlátozásokat, valamint az ívási időszak védelmét is. Az utóbbi időben a halállomány csökkent a magyarkanizsai szakaszon, amelynek több oka is van.
A környéken egyre gyakrabban kerül szóba az orvhalászat. Ez alatt minden olyan tevékenységet értünk, amely során valaki engedély nélkül, tiltott eszközzel, vagy tilalmi időszakban fog halat. Ide tartozik a hálóval való halászat, a többágú horog, vagy épp az ívási időszakban való fogás is.
Az orvhalászat nemcsak törvénytelen, hanem a Tisza halállományára is komoly veszélyt jelent. A szabálytalanul kifogott halak gyakran még nem érték el az ivarérettséget, vagy épp épp a szaporodási időszakban vannak, így a jövő generációit veszélyeztetik. A helytelen módszerek, például az élőhalas háló vagy az elektromos sokkoló, pedig pusztítják a víz alatti ökoszisztémát. Az orvhalászat komoly jogi következményekkel jár, büntetése akár pénzbírság, vagy súlyosabb esetben bírósági eljárás is lehet.
Az orvhalászatot olyan emberek végzik, akik jól ismerik a folyót, tudják, mikor nincs mozgás, és kihasználják az ellenőrzés gyenge pontjait. Mivel gyakran gyorsan és szervezetten dolgoznak, a lebukás esélye kicsi, így a tettesek felderítése rendkívül nehéz.
A Tisza közös kincsünk. Ahhoz, hogy ez a folyó még sokáig élhető, halban gazdag és békés maradjon, mindannyiunk felelősségére szükség van, a horgászokéra, a természetjárókéra, és azokéra is, akik nem nézik tétlenül, ha valaki törvénytelenül nyúl a természethez.

Bővebben:




Harc az orvhalászok ellen