A ragadós száj- és körömfájás vírusával kapcsolatban tartott április 22-én tájékoztató konferenciát a különösen veszélyes állatbetegségek megelőzését, terjedésének megfékezését figyelemmel kísérő szabadkai körzeti központ. A több mint száz helyi és környékbeli állattenyésztőt megmozgató konferenciára az adorjáni kultúrotthonban került sor. Jelen voltak a helyi krízisközpont, a regionális válságközpont, a határőrség, az állategészségügyi intézmények szakemberei, valamint a Zentai Gazdakör, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége és a környékbeli önkormányzatok képviselői is. Az előadás során a szakemberek felhívták a figyelmet a vírussal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókra, és ismertették a szükséges óvintézkedéseket.
A szervezők arról is tájékoztatták a gazdákat, hogy kiváló kapcsolatot ápolnak a magyar hatóságokkal, és folyamatos az együttműködés a két ország szakemberei között.
A legfontosabb tudnivalókat dr. Horváth József, a Szabadkai Állatorvosi Intézet szakmunkatársa ismertette.
Az állatorvos elmondta, hogy a ragadós száj- és körömfájás egy könnyen terjedő ragályos betegség, ezért nagy kihívást jelent az állatorvosoknak.
– Egy vírus okozza, amelynek az a tulajdonsága, hogy külső környezetben sokáig megmarad. Az istállótrágyában két hétig is életben marad, a húsokban és a tejporban pedig akár néhány hónapig is. Nagyon fontos, hogy a vírus ellen minden pillanatban védekezzünk, mert hatalmas gazdasági kárt képes okozni. Az emberre nem veszélyes, de a sertésekre, a szarvasmarhákra és a juhokra igen. Általában a szarvasmarhák betegednek meg legelőször. Náluk rögtön meglátszik, ha jelen van a száj- és körömfájás. Amennyiben a vírus átjut a sertésekre, attól kezdve nagyon könnyen szaporodik és terjed. A juhokban és a kecskékben is sokáig képes észrevétlenül jelen lenni, így ők is könnyen szétszórják a fertőzést. Gyógyítani sajnos nem lehet, és ha a nemzetközi termékforgalomban részt szeretnénk venni, akkor ki kell irtani a betegséget. Minden megbetegedett állatot el kell altatni, és újra kell indítani a leselejtezett farmokat – mondta dr. Horváth József.
Az állatorvos elmagyarázta, hogy ha a szarvasmarhák megfertőződnek, nagyon jellegzetes klinikai képet adnak.
– Az első jelek között van az állat étvágycsökkenése, a láz és a tejtermelés csökkenése. Ha az állományban ilyen jeleket észlelünk, és ha ezek párosulnak a szájon és a nyálkahártyán mutatkozó elváltozásokkal, akkor rögtön erre a betegségre kell gondolnunk. Fontos azonnal értesíteni a hatósági állatorvost, majd utána el kell végezni a törvény által előírt vizsgálatokat, valamint a mentesítési munkálatokat is szükségszerű megcsinálni. A magyarországi esetek arra engednek következtetni, hogy ha hatékonyan lépünk közbe, akkor elejét lehet venni a vírus nagymértékű terjedésének. Fontos, hogy az állattenyésztők minden óvintézkedést megtegyenek, még mielőtt megjelenne a vírus. A farmokon be kell tartani a biobiztonsági intézkedéseket, és a farmra csak olyan személy lépjen be, akinek dolga van ott. Fertőtlenítő kádakat kell felállítani, és minden bemenő járművet vagy eszközt fertőtleníteni kell. Fontos a farmot bekeríteni, hogy a vadállatok ne tudjanak bejutni, és ne tudják bevinni a fertőzést – fogalmazott dr. Horváth József.
Juhász Attila, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára szerint szükségszerű volt a magyar határ mentén, Magyarkanizsa községben megszervezni a száj- és körömfájás vírusával kapcsolatos konferenciát.
– Nagyon sok állattenyésztőt értesítettünk róla, és kértük őket, hogy jöjjenek el az előadásra. A szakemberek itt elmondták a legfontosabb tudnivalókat, és felhívták a figyelmet a szükséges megelőző intézkedésekre. A Vajdasági Magyar Szövetség és mindenki közös érdeke, hogy Vajdaságban és Szerbiában ne jelenjen meg a ragadós száj- és körömfájás vírusa – mondta az államtitkár.
Borsos Csaba, az adorjáni Kontakt Kft. tulajdonosa kiemelte, hogy ha a betegség felütné a fejét Vajdaságban, az nemcsak az állattartókat érintené, hanem mindenkit. Hozzátette, hogy hatalmas károkat okozna a vírus, és a jobb félni, mint megijedni elven rendezték meg a konferenciát.
– Ahogy Magyarországon megjelent, egyből Szerbiában is megtörténtek az óvintézkedések. Azóta az anyaországból semmilyen húst és élő állatot nem lehet behozni, és más országból is csak szigorított feltétekkel. Mi is igyekszünk védekezni, nálunk a farmra csak az léphet be, akinek nagyon muszáj – mondta Borsos Csaba.

Bővebben: