| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.05.13.
Tűzoltóképzés határok nélkül

A Magyarkanizsai Községi Tűzoltó Szövetség 9 egyesületet foglal magában. A város tizenegy, jelenleg futó, határon átnyúló IPA-pályázata közül a legjelentősebb a tűzoltókkal kapcsolatos. A szövetség nagy figyelmet fordít a község tűzoltó-egyesületeinek fejlesztésére, hiszen tűz vagy más elemi csapás esetén ezek az egyesületek az elsők, melyek beavatkoznak a polgárok életének és vagyontárgyainak megóvása érdekében.
Magyarkanizsa és Mórahalom ...

   2025.05.13.
Vissza a természetbe!

Védett madarakat engedtek szabadon a magyarkanizsai Járás területén a szakemberek. Egerészölyv, tengelic és fekete gólya került vissza a természetbe.
Az akció a Palicsi Állatkert, a Tartományi Természetvédelmi Intézet és a Palics-Ludas Közvállat együttműködésében valósult meg. Az egerészölyv februárban került az állatkert vadmentő központjába. A fekete gólya pedig még fiatal korában, 2022-ben került be az intézménybe. A szakemberek most döntöttek ...

   2025.05.13.
Kiemelt helyen áll a magyarkanizsai sportéletben a Kanizsa Úszóklub

Nemcsak szerbiai, de nemzetközi versenyeken is eredményesen szerepelnek, miközben nagy figyelmet fordítanak az utánpótlás-nevelésre is. Vasárnapi edzésükön kerestük fel őket.
A 2011-ben alapított Kanizsa Úszóklub az évek során meghatározó szereplőjévé vált a helyi sportéletnek. Ma már mintegy száz úszó fordul meg az edzéseiken, ahol három különböző csoportban zajlik a felkészülés, a kezdőktől egészen a tapasztalt versenyzőkig. A klubban pedig számos ...

   2025.05.13.
Iskolanapot tartott és névadójára emlékezett a horgosi Kárász Karolina Általános Iskola

Iskolanapot ünnepelt pénteken a horgosi Kárász Karolina Általános Iskola. Egyúttal arra is emlékeztek, hogy a tanintézmény 10 évvel ezelőtt vette fel Kárász Karolina nevét.  
Kárász Karolina 1810-ben született. Édesanyja báró, majd gróf Wenckheim Henrietta (1786–1847), édesapja horgosi és szentpéteri Kárász III. Miklós (1781–1840), a Magyar Királyi Bíróság és a Hétszemélyes Tábla bírája. Édesapja kastélyt építtetett Szeghalmon, ...

   2025.05.12.
Tóthfalu ünnepelt

Tóthfaluban május 10-én, szombaton egésznapos programmal, ünnepi szentmisével, kirakodó vásárral, rózsafesztivállal, főzőversennyel és még számos érdekes, kicsik és nagyok számára egyaránt vonzó esemény keretében emlékeztek meg a Munkás Szent József templom felszentelésének 100. évfordulójáról.
Reggel nyolctól már gyülekezetek a VIII. Bogrács és pálinka fesztivál részvevői a Helyi Közösség parkjában. A Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság ...

 
Keresés
 

   2025.04.22.
Egyetlen lóban ott az egész világ

Kétéves a legfiatalabb, hetven pedig a legidősebb lókedvelő, aki Berényiék kispiaci tanyájára jár ki az állatokkal barátkozni és lovaglást tanulni. A Blondina Lovasiskola nemrég tárta ki kapuit a vendégek előtt, ám amióta előzetes bejelentkezéssel látogatni lehet a tanyát, kirándulásokat lehet oda szervezni, élményfotózáson lehet ott részt venni, vagy épp az állatokkal való bánásmódot és magát a lovaglás tudományát lehet elsajátítani náluk, azóta egyre többen tesznek kispiaci kitérőt. Aki betér hozzájuk, azt aztán órákra ott tartja a hangulat, és vissza is vonzza az érdeklődőt. Még azokat is, akik kezdetben talán ódzkodtak a nagy termetű jószágoktól. Berényiéknél megannyi póni is legelészik, és várja az őket simogatókat és megülőket.
A falu központjától nem messze, mégis szinte a múltat megidéző nyugalom szigetén, tarlók és szántók ölelésében találhatunk rá erre a nem is olyan kicsi, mesebelinek is beillő takaros tanyára, Berényiék otthonára és a Blondina Lovasiskolára. Apollóniával, a négy leány édesanyjával először a lovakat nézzük meg, majd meleg otthonukban arról is beszélgetünk, hogy a legkisebb gyermekük lószeretete alapozta meg mindazt, ami mára kiépült náluk. Jó szülőkként kislányuk óhajának engedve került az első ló az udvarukba, majd ezt követte a többi. Míg mi Apollóniával csűrjük-csavarjuk a szavakat, addig Tibor, a családfő kint talál magának tennivalót, hisz itt aztán tényleg sosincs megállás. Az állatok nem ismernek ünnepnapot, sőt a napszakra sincsenek különösebben tekintettel, ami például az ellést illeti, kifejezetten az éjszakára időzítik, de az sem érdekli őket, hogy épp interjú készül. Azt viszont érzik, hogy ki az, aki szeretettel közelít feléjük, és a közelükben mi is érezhetjük azt a megmagyarázhatatlan jó érzést, aminek megmagyarázására a későbbiekben a ház asszonya mégis kísérletet tesz.
– A pici gyerekeket először a pónikhoz vezetjük oda, velük barátkoztatjuk meg, és ha ez kicsit nehézkesen menne, akkor a pónit hívjuk a gyerekhez, aki ettől bátrabbnak is érzi magát, illetve még az öröm is átjárja, hisz úgy érzi, hogy a ló keresi az ő kegyeit. A legkomorabb gyermeket is megváltoztatja ez a fajta kapcsolódás, és merőben másképp megy haza, mint ahogy érkezett. Feltöltődve és boldogan – tudtuk meg a ház asszonyától, aki azt is elmesélte, hogy kislányukat ők maguk is elvitték távolabbi helyre, hogy lovagolni tanuljon. – Kishegyesen tanították be a póni után az első nagy lovunkat, a tinkert. Három hónap után már itthon folytatta a lovaglást a lányunk, illetve Magyarországon. Egy szerencsés véletlennek köszönhetően Kispiacon találta meg a boldogulását egy lovas oktató is, akivel összekötött minket az állatok szeretete, és napjainkban is nálunk tanít. Házhoz költözött a lovaglás. Később már az igények is változtak, gyorsabb sportlovat vettünk, Blondinát. Ő a Kincsem Parkban versenyzett hat évig, azt követően vásároltuk meg, és képeztük át hátaslóra – fejtette ki a kezdetekről szóló fontos pillanatokat Apollónia, akitől azt is megtudtuk, hogy napjainkban hol tartanak.
– Öt lófajta van most a tanyánkon: a shetlandi póni, a welsh póni, a tinker, az ügető, és van egy belga hidegvérűnk – sorolta, majd a náluk igényelhető szolgáltatásokról mesélt. – Lovas élményfotózásra is van lehetőség nálunk. Ez úgy kezdődött, hogy láttuk az erre való igényt, és egyszerűen teret adtunk hozzá. Ez a lehetőség a környéken egyedülálló, egész Szerbia-szerte nincs ehhez hasonló, nekünk pedig minden körülmény adott volt, és szerettük volna másokkal is megosztani azt az élményt, ami bármikor felidézhető az itt készült képeket nézve. Igyekszünk a természetes környezetet kicsit átalakítva, mégis saját valójában és annak minden szépségével együtt megmutatni – akár képeken is. A mezőn is nagyon szeretnek fotózkodni az idelátogatók, a lovak természetes környezetében, az élőhelyükön, ugyanakkor a természetet megidéző kellékek között is, mint amilyen a palettából készült keret, a virágzó gyümölcsfaág, a tuskó, a szalmabála… Fontos, hogy látszódjon a lovak élőhelye, még a fotókon is, mert szeretnénk az élet egyszerűségéhez és a természethez visszavezetni az embereket. Nagyon sok szülő fél a lovaktól, és a gyermeket is nehezen engedi a közelükbe, így azt is célul tűztük ki, hogy egy fotózás ideje alatt eloszlassuk a tévhiteket és feloldjuk a félelmeket. Ilyenkor a szülő is láthatja és tapasztalhatja, hogy a mi lovaink képzett, betanított állatok, amelyek közelében nincs a gyermek veszélyben – magyarázta Apollónia.
A fotózkodáson kívül kirándulni is lehet a tanyára, illetve a lovaglás tudományát is el lehet sajátítani.
– A lóval való foglalkozás soha nem lehet kényszer, mert az nem jó egyikünknek sem. A célunk, hogy a hozzánk ellátogatók is ugyanúgy megszeressék a lovakat, ahogy mi, hisz ez is a szeretet egy fajtája, amely mindig jó gyümölcsöket terem. Érdek nélkül, szívből szeretjük a lovakat, amit ők is éreznek. A kirándulók, akik hozzánk látogatnak, megérzik a lovaknak azt a fajta nyitottságát, amely amiatt van, ahogy bánunk velük. Szelíden, szeretettel. A kezeink között születtek meg, itt nőtt fel a legtöbbjük, mindegyiknek megvan a saját személyisége, és az embereket is megérinti az a szelídség, amivel az állatok hozzájuk viszonyulnak, amit tőlünk tanultak – magyarázta Apollónia.
A Blondinát a Facebookon lehet legkönnyebben megtalálni (Blondina Lovasiskola), meg lehet nézni az ott készült képeket, illetve kedvet is lehet kapni egy kis lovazáshoz, még azoknak is, akik eddig csak gondolkodtak rajta. Annak sem kell aggódnia, aki tart az állatoktól, ugyanis Kispiacon azt is megtanítják, hogy miként kell szeretettel és megfelelően közelíteni a patásokhoz.
– A lovakhoz való közeledés az első, amit megtanítunk, hogy hátulról nem szabad, hisz van egy szög, ahová ő nem lát, csak veszélyt érzékel, és ösztönösen rúg, ezt tiszteletben kell tartani. Fontos, hogy amilyen békések, szelídek, nekünk is úgy kell, békességgel, méltóságteljesen feléjük fordulni. Nálunk a lovak a nap nagy részében kint tartózkodnak, alapvető szükségletük a mozgás, és aki ellátogat hozzánk, a természettel együtt lélegzik arra az időre – mondta Apollónia.
A Berényi-tanyán már sokan megfordultak, és a látogatások közül mindegyik szívhez szóló. Ezt is a tulajdonosok mondták, amiből kiviláglik, hogy nemcsak az állatokkal bánnak szeretettel, hanem minden látogatót hatalmas szívvel fogadnak.
– Amikor a lóhoz közel kerülnek, szinte szemmel látható, hogy valami elindul, valami megváltozik az emberekben is. Az őszinte szeretet kölcsönösen hat, ami maradandó gyümölcsöt hoz, és épp ezt kívánjuk megosztani másokkal is. A szabad tartású lovak szívverésének elektromágneses kisugárzása ötször erősebb, mint az emberé, és kilencméteres a hatótávolsága. Így már talán érthető, hogy a lovak között más szellemi atmoszféra alakul ki, és ott minden más – fejtette ki beszélgetőpartnerem, aki szerint mindez gyógyír. – Én magam is gyerekkorom óta a lovak közelében voltam, még lovas szánon is ültem, ahogy visszaemlékszem, most pedig ez végérvényesen kiteljesedett. Egy mondás szerint a ló Isten ajándéka az emberiség számára, és ezzel teljes mértékben egyetértek, mert Isten sok mindent megmutat ezeken az állatokon keresztül az embernek, például nálunk az ötféle ló egy ménesként viselkedik, és ha kell, mindig összezárnak, megvédik egymást. Őrködnek. Egy pillanat alatt eltaposhatnák az embert erejüknél fogva, mégsem teszik, hanem alázattal szolgálják. Van valami csodálatos, fenséges a lóban, amiből az ember is tanulhat: az alázatot és a tiszteletet. Ha mi is így viseltetnénk egymás iránt, sokkal jobb világban élnénk – mondta Apollónia, aki kedvenc idézetét is megosztotta velünk a beszélgetés végén: „Az egész világban ott vannak a lovak, és egyetlen lóban ott van az egész világ.”

Bővebben:




Egyetlen lóban ott az egész világ