| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.04.07.
A több évszázados piac

1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul. 

A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ...

   2026.04.07.
Megnyílt az 54. MIRK Magyarkanizsán

A Házi Áldástól a gyöngyfűzésen át a festményekig megannyi csodálatos, kézzel készült alkotásban gyönyörködhetnek azok, akik Magyarkanizsára látogatnak. A Zmaj iskola Ady részlegében nyitották meg hétfőn az 54. MIRK-et, azaz a Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény Kiállítást, mely csütörtökig tekinthető meg. 

A kiállításon felléptek az Ozoray Árpád MME Cifraszűr kórusa, Pozder Damján citeraszólista és a Szent ...

   2026.04.07.
A jövő rakétamérnöke

Minden egy teleszkóppal kezdődött. A nyolcadik születésnapjára kapta, és a szenvedély azonnal lángra kapott: az űrkutatás teljesen magával ragadta. A gyerekkori érdeklődés máig megmaradt, Kis Botond mögött számos eredményes megmérettetés szerepel, az érettségi után pedig a régió egyik legjobb felsőoktatási intézményében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait. 
Botond magyarkanizsai, a Bolyai Tehetséggondozó ...

   2026.04.07.
Él még a locsolkodás hagyománya Adorjánon

A locsolkodás a magyar húsvéti hagyománykör egyik legismertebb és legélőbb eleme, különösen a falvakban. Sok helyen még ma is a régi szokásokat őrzik általa. Az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai húsvéthétfőn kora reggel zeneszóval vonultak az utcákon, hogy felkeressék a falubeli lányokat.  

Faluhelyen a locsolkodás még ma is erősen közösségépítő szokás, és jobban ragaszkodnak a hagyományos elemeihez, mint a városokban. ...

   2026.04.02.
Gyerekdíszek a horgosi tojásfákon

Ünneplőbe öltözött a horgosi Művelődési Ház előtti tér, ugyanis tojásfákat díszítettek a helyi gyerekek. Mindenki a saját kézzel készült díszeit hozta el magával és helyezte fel a fákra. A kreatív alkotások mindegyike egyedi, és a közelgő húsvét hangulatát idézi. 
Ismét gyerekzsivajtól volt hangos a horgosi Művelődési Ház előtti tér, ahol ezúttal a húsvétra hangolódtak a legkisebbek. A sajátkezűleg létrehozott, színes papír- és hímes ...

 
Keresés
| Vallás |
 

   2025.04.18.
Nagypéntek van, az egyházi év legcsendesebb, leggyászosabb napja

Nagypéntek van, a keresztény világ egyik legfontosabb napja, Jézus Krisztus kereszthalálára emlékezünk. A gyász, az elcsendesedés és az önvizsgálat ideje ez, de egyben az újrakezdés reményének üzenetét is hordozza.
Nagypéntek Jézus szenvedésének és halálának emléknapja. A keresztények számára ez a csend, az imádság és a befelé fordulás ideje. Adorjánon is így emlékeztek meg róla, ma délelőtt keresztutat tartottak, ahol a hívek közösen járták végig Jézus szenvedésének állomásait.
A keresztény tanítás szerint nagypénteken feszítették keresztre Jézust Jeruzsálemben. Az eseményekre világszerte különféle szertartásokkal emlékeznek. Bár ezen a napon nem tartanak szentmisét, passióolvasás, keresztút és közös imádságok zajlanak a templomokban és szabadtéren is.
Az adorjáni Borsos Margit elmondta: „Én így nevelkedtem fel pici koromtól, vallásos családban, nagyon vallásosak voltak a szüleim, és akkor én már kislány korom óta járok ide a kálváriára, úgyhogy ezt örököltem, és adom tovább a gyermekeimnek.”
A templomokban a harangok is elhallgatnak ilyenkor, a díszítés szerény. A régi paraszti kultúrában ez a nap még a földmunkák szüneteltetését is jelentette, a népi hagyomány szerint ezen a napon „még a föld is pihen”. A katolikus egyház ezen a napon szigorú böjtre szólítja fel a híveket. A 18 és 60 év közöttiek háromszor étkezhetnek, de csak egyszer lakhatnak jól. 14 éves kortól pedig a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell.
Orcsik Károly, az adorjáni Sarlós Boldogasszony-templom plébánosa elmondta: „Ha csak lehet, délután háromkor összegyűlünk a templomban, és akkor tartjuk meg a nagypénteki - úgynevezett - csonka misét, ami egészen más, mint egy szentmise, nem is hasonlít egy szentmisére, csak talán néhány elemében. Ezzel az egyház kifejezi azt, ami egy nagyon fontos dolog, hogy az Úr Jézust elvették tőlünk, nincs velünk az Úr Jézus, az Úr Jézus sírba került, és mi keresztények átéljük az apostoloknak, illetve Jézus első tanítványainak a félelmét.”
Nagypéntek a húsvét előtti csend. A kereszthalál után eljön majd a feltámadás, a gyász után a remény. Ez a nap figyelmeztet a szeretet és az áldozat mélységére és arra, hogy a szenvedés soha nem hiábavaló, ha abból új élet, megtisztulás, vagy akár egy erősebb hit fakad - így szól nagypéntek üzenete.

Bővebben:




Nagypéntek van, az egyházi év legcsendesebb, leggyászosabb napja