| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A magyarkanizsai Ifjúsági Iroda, közismert nevén az OZ feladata egybefogni a fiatalokat, közösséget megtartani és építeni. Ennek érdekében az év minden szakában különféle programokat szervez a vezetőség. Erről beszélgettünk Hubai Dáviddal, az iroda vezetőjével, aki elmondta, hogy az első félévük tervezéssel, előkészülettel és munkával telt. Meghatározták a céljaikat, amelyek között az is szerepelt, hogy meglátogassák az általános iskolák nyolcadikosait. ... |
|
|
A magyarkanizsai strand számtalan lehetőséget kínál a kikapcsolódni vágyóknak. Első és legnépszerűbb a Tisza, a homokos, rendezett strand, mellette a sportolási lehetőségek: a homokos röplabdapálya, a SUP-osok, a medencék, az éttermek, a bárok, a kemping, egyszóval minden adott a zavartalan strandidényhez. A közelmúltban azonban aggodalomra adott okot, hogy Zentánál nem szabad fürdőzni, ezért a magyarkanizsaiak is érdeklődtek, hogy vajon ezen a részen biztonságos-e ... |
|
|
Hagyományos ételek elkészítését tanulhatják meg a gyerekek Oromon, ahol péntekig tart a XV. Süti-főzi tábor a Varázsfalatok Egyesület szervezésében.
A részleteket Dobó Mária táborvezető ismertette. Elmondta, 11 gyermek sajátítja el a sütés és főzés alapjait. Házias ételek készülnek a táborban. Az első napon húsos káposztát főztek, majd vaníliás és csokoládés muffinokat sütöttek, emelett házi tésztát is készítettek, kompótot ...
|
|
|
Múlt csütörtök, július 2-a óta énekesek és néptáncosok népesítik be a horgosi Túrú-tanyát a Talentum Tehetséggondozó Művészeti Egyesület szervezésében folyó 14. Talentum Gyermek- és Ifjúsági Néptánctáborban. A tábor egy héten át tart és a résztvevők csütörtök este gálaműsoron mutatják be, mit tanultak ezekben a napokban. A gyerekek ezúttal is a környékből és távolabbi vajdasági településekről érkeztek, sőt Magyarországról is.
|
|
|
Több mint 40 gyermek sátrazik és táborozik a magyarkanizsai vízitelepen. A gyerekek kézműves foglalkozásokon, interaktív csapatjátékokon, valamint természetközéli élményekben vehetnek részt.
Ezen a héten az alsós korosztály táborozik a Tisza-parton, augusztusban pedig a felsősöket várja Magyarkanizsa Község ifjúsági Irodája. Boros Gyevi Szofia, résztvevő: „Van ez az ismerkedős játék, hogy megismerjük egymást és az is egy nagyon jó játék, ... |
|
|
|
|
|
|
|
 Nagypéntek van, a keresztény világ egyik legfontosabb napja, Jézus Krisztus kereszthalálára emlékezünk. A gyász, az elcsendesedés és az önvizsgálat ideje ez, de egyben az újrakezdés reményének üzenetét is hordozza.
Nagypéntek Jézus szenvedésének és halálának emléknapja. A keresztények számára ez a csend, az imádság és a befelé fordulás ideje. Adorjánon is így emlékeztek meg róla, ma délelőtt keresztutat tartottak, ahol a hívek közösen járták végig Jézus szenvedésének állomásait.
A keresztény tanítás szerint nagypénteken feszítették keresztre Jézust Jeruzsálemben. Az eseményekre világszerte különféle szertartásokkal emlékeznek. Bár ezen a napon nem tartanak szentmisét, passióolvasás, keresztút és közös imádságok zajlanak a templomokban és szabadtéren is.
Az adorjáni Borsos Margit elmondta: „Én így nevelkedtem fel pici koromtól, vallásos családban, nagyon vallásosak voltak a szüleim, és akkor én már kislány korom óta járok ide a kálváriára, úgyhogy ezt örököltem, és adom tovább a gyermekeimnek.”
A templomokban a harangok is elhallgatnak ilyenkor, a díszítés szerény. A régi paraszti kultúrában ez a nap még a földmunkák szüneteltetését is jelentette, a népi hagyomány szerint ezen a napon „még a föld is pihen”. A katolikus egyház ezen a napon szigorú böjtre szólítja fel a híveket. A 18 és 60 év közöttiek háromszor étkezhetnek, de csak egyszer lakhatnak jól. 14 éves kortól pedig a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell.
Orcsik Károly, az adorjáni Sarlós Boldogasszony-templom plébánosa elmondta: „Ha csak lehet, délután háromkor összegyűlünk a templomban, és akkor tartjuk meg a nagypénteki - úgynevezett - csonka misét, ami egészen más, mint egy szentmise, nem is hasonlít egy szentmisére, csak talán néhány elemében. Ezzel az egyház kifejezi azt, ami egy nagyon fontos dolog, hogy az Úr Jézust elvették tőlünk, nincs velünk az Úr Jézus, az Úr Jézus sírba került, és mi keresztények átéljük az apostoloknak, illetve Jézus első tanítványainak a félelmét.”
Nagypéntek a húsvét előtti csend. A kereszthalál után eljön majd a feltámadás, a gyász után a remény. Ez a nap figyelmeztet a szeretet és az áldozat mélységére és arra, hogy a szenvedés soha nem hiábavaló, ha abból új élet, megtisztulás, vagy akár egy erősebb hit fakad - így szól nagypéntek üzenete.
Bővebben:
Nagypéntek van, az egyházi év legcsendesebb, leggyászosabb napja
|
|
|
|
|
|
