| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.10.24.
Egy nép szívdobbanása

Október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepén a horgosiak is tisztelegtek a hősök emléke előtt. A falu központjában lévő emléktáblánál az egybegyűltek közösen elénekelték nemzeti himnuszunkat. Ezt követte a horgosi diákok megemlékező összeállítása, majd Vass Zoltán történész ünnepi beszédét hallgathatták meg a tiszteletadók. 
– Nem egyszerű ünnep ez. Nehezebb hozzá kulcsot találni, mint más történelmi pillanatokhoz. ...

   2025.10.24.
A munkából még mindig meg lehet élni

Milutinovity Attila oromi termelő még 2009-ben kiérdemelte a dohánybajnok elismerő címet, akkor ugyanis ő adta át a legtöbb és kiváló minőségű burley típusú dohányt a JTI vállalatnak. Akkoriban nyolc hold jó oromi földbe palántálta a növényt, mára pedig csak az változott, hogy még nagyobb területen termel, de a minőség továbbra is kifogástalan. Ahogy Attila elmesélte, munka az aztán bőven van, és meg lehet belőle élni. A falu szélén lévő takaros házuk ...

   2025.10.23.
Felnőttoktatás Horgoson korszerű eszközökkel

A második generáció kezdte meg az idén ősszel a tanulmányait Horgoson a felnőttoktatásban. Idén 52 tanuló jár a helybeli Fészek napközibe, hogy esti tagozaton fejezze be az általános iskolát. Diákok nemcsak Horgosról, hanem a környező településekről is érkeznek. A tartományi oktatási titkárság támogatásának köszönhetően mostantól korszerű digitális eszközök segítik a tanítást.   
Gulyás Oldal Anitát, a horgosi Kárász Karolina Általános ...

   2025.10.23.
A méhek megtartásának kilátástalan helyzete

A magyarkanizsai Nektár Méhészegyesület meghívására Dr. Hegedűs Dénes, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület szakmai elnökhelyettese tartott előadást a városháza dísztermében. A méhészeti témák mellett, szót ejtett a mezőgazdasági termelők felelősségvállalásáról is.  
Dr. Hegedűs Dénes hosszú és részletes előadásában azokra az extrém környezeti változásokra is kitért, amelyek a méhlegelőket érintik. Rámutatott, hogy a méhek ...

   2025.10.23.
Dömötörözés Ilonafalván

Magyarkanizsa község kis települése, Ilonafalva két nagy rendezvényt tudhat magáénak. Az egyik a juhászok találkozója, a másik pedig a behajtási ünnep. Mindkettőre igény mutatkozik, és nagy a látogatottsága, többen jönnek el ezekre a rendezvényekre, mint amennyien a faluban laknak. Legutóbb múlt vasárnap telt meg a Járás emberekkel, valamint jószággal is, hisz másodszor tartották meg a Behajtási Ünnepet és Csikósfesztivált, amely kezdetben Tóthfaluban zajlott, ...

 
Keresés
| Vallás |
 

   2025.04.18.
Nagypéntek van, az egyházi év legcsendesebb, leggyászosabb napja

Nagypéntek van, a keresztény világ egyik legfontosabb napja, Jézus Krisztus kereszthalálára emlékezünk. A gyász, az elcsendesedés és az önvizsgálat ideje ez, de egyben az újrakezdés reményének üzenetét is hordozza.
Nagypéntek Jézus szenvedésének és halálának emléknapja. A keresztények számára ez a csend, az imádság és a befelé fordulás ideje. Adorjánon is így emlékeztek meg róla, ma délelőtt keresztutat tartottak, ahol a hívek közösen járták végig Jézus szenvedésének állomásait.
A keresztény tanítás szerint nagypénteken feszítették keresztre Jézust Jeruzsálemben. Az eseményekre világszerte különféle szertartásokkal emlékeznek. Bár ezen a napon nem tartanak szentmisét, passióolvasás, keresztút és közös imádságok zajlanak a templomokban és szabadtéren is.
Az adorjáni Borsos Margit elmondta: „Én így nevelkedtem fel pici koromtól, vallásos családban, nagyon vallásosak voltak a szüleim, és akkor én már kislány korom óta járok ide a kálváriára, úgyhogy ezt örököltem, és adom tovább a gyermekeimnek.”
A templomokban a harangok is elhallgatnak ilyenkor, a díszítés szerény. A régi paraszti kultúrában ez a nap még a földmunkák szüneteltetését is jelentette, a népi hagyomány szerint ezen a napon „még a föld is pihen”. A katolikus egyház ezen a napon szigorú böjtre szólítja fel a híveket. A 18 és 60 év közöttiek háromszor étkezhetnek, de csak egyszer lakhatnak jól. 14 éves kortól pedig a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell.
Orcsik Károly, az adorjáni Sarlós Boldogasszony-templom plébánosa elmondta: „Ha csak lehet, délután háromkor összegyűlünk a templomban, és akkor tartjuk meg a nagypénteki - úgynevezett - csonka misét, ami egészen más, mint egy szentmise, nem is hasonlít egy szentmisére, csak talán néhány elemében. Ezzel az egyház kifejezi azt, ami egy nagyon fontos dolog, hogy az Úr Jézust elvették tőlünk, nincs velünk az Úr Jézus, az Úr Jézus sírba került, és mi keresztények átéljük az apostoloknak, illetve Jézus első tanítványainak a félelmét.”
Nagypéntek a húsvét előtti csend. A kereszthalál után eljön majd a feltámadás, a gyász után a remény. Ez a nap figyelmeztet a szeretet és az áldozat mélységére és arra, hogy a szenvedés soha nem hiábavaló, ha abból új élet, megtisztulás, vagy akár egy erősebb hit fakad - így szól nagypéntek üzenete.

Bővebben:




Nagypéntek van, az egyházi év legcsendesebb, leggyászosabb napja