| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.11.18.
A termékfejlesztésben a jövő

Magyarkanizsán is megtartották a Prosperitati Alapítvány és a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. együttműködésének eredményeképpen október végén elindított Vajdasági Rohonczy Gedeon Mentorprogram tájékoztató fórumát. A Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központban megtartott eseményen hétfő délután mintegy ötven érdeklődő gyűlt össze. A mentorok közül is ott voltak négyen, továbbá jelen volt Juhász Bálint, a tartományi ...

   2025.11.17.
„Visszaadni valamit a földnek, ahol nevelkedtünk…”

Csorba-Bagi Valentina huszonhét éves, martonosi származású népi ének tanárnő, népdalénekes, szociálpedagógus és mentálhigiénés szakember. Középiskolai tanulmányait a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium angol szakán és a Szabadkai Zeneiskolában végezte. 2020-ban szociálpedagógia alapszakon diplomázott a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán, majd 2023-ban mesterdiplomát szerzett mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő ...

   2025.11.17.
Felelevenítették a magyar lakodalmi szokásokat

Megszervezték a Vőfénybált, amelynek házigazdája hagyományosan a martonosi Fény Civil Szervezet. A résztvevők erre az eseményre egyrészt a szórakozás miatt érkeznek, másrészt pedig az adakozás szándéka vezérli őket. A rendezvényen árult tombolából és a személyes adományokból befolyt összeggel beteg gyermekeket segítenek minden évben ezzel a rendezvénnyel. 
Nagy Veronika, a martonosi Fény Civil Szervezet elnöke elmondta: 
– A bálról ...

   2025.11.17.
A közösség ereje az összetartásban mutatkozik meg

Az oromiak pénteken, november 14-én ünnepelték meg falujuk kialakulásának ünnepét, melyet ahhoz a dátumhoz igazítanak minden évben, amikor az első vonat áthaladt a településen. Ebből az alkalomból már évtizedek óta novemberben művelődési műsorra gyűlnek össze a helyiek, ahol a falu apraja-nagyja megmutatja tudását és szebbé teszi az ünnepet. Ezúttal jelen volt Varjú Potrebić Tatjana, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának oktatással megbízott ...

   2025.11.17.
Hagyományaink éltetése

Szombaton, november 15-én tartották Oromon azt a találkozót, ahol a tánc és az ének kapta a fő szerepet. Az V. Zengő Gyermek Néptánctalálkozót az oromi Zengő Tájház Nők és Fiatalok Kézműves Egyesülete szervezte, és mintegy nyolcvanan léptek fel. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Varjú Potrebić Tatjana, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának oktatással megbízott tagja, továbbá Bicskei Ibolya, a magyarkanizsai községi tanács művelődéssel és ...

 
Keresés
| Vallás |
 

   2025.04.18.
Nagypéntek van, az egyházi év legcsendesebb, leggyászosabb napja

Nagypéntek van, a keresztény világ egyik legfontosabb napja, Jézus Krisztus kereszthalálára emlékezünk. A gyász, az elcsendesedés és az önvizsgálat ideje ez, de egyben az újrakezdés reményének üzenetét is hordozza.
Nagypéntek Jézus szenvedésének és halálának emléknapja. A keresztények számára ez a csend, az imádság és a befelé fordulás ideje. Adorjánon is így emlékeztek meg róla, ma délelőtt keresztutat tartottak, ahol a hívek közösen járták végig Jézus szenvedésének állomásait.
A keresztény tanítás szerint nagypénteken feszítették keresztre Jézust Jeruzsálemben. Az eseményekre világszerte különféle szertartásokkal emlékeznek. Bár ezen a napon nem tartanak szentmisét, passióolvasás, keresztút és közös imádságok zajlanak a templomokban és szabadtéren is.
Az adorjáni Borsos Margit elmondta: „Én így nevelkedtem fel pici koromtól, vallásos családban, nagyon vallásosak voltak a szüleim, és akkor én már kislány korom óta járok ide a kálváriára, úgyhogy ezt örököltem, és adom tovább a gyermekeimnek.”
A templomokban a harangok is elhallgatnak ilyenkor, a díszítés szerény. A régi paraszti kultúrában ez a nap még a földmunkák szüneteltetését is jelentette, a népi hagyomány szerint ezen a napon „még a föld is pihen”. A katolikus egyház ezen a napon szigorú böjtre szólítja fel a híveket. A 18 és 60 év közöttiek háromszor étkezhetnek, de csak egyszer lakhatnak jól. 14 éves kortól pedig a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell.
Orcsik Károly, az adorjáni Sarlós Boldogasszony-templom plébánosa elmondta: „Ha csak lehet, délután háromkor összegyűlünk a templomban, és akkor tartjuk meg a nagypénteki - úgynevezett - csonka misét, ami egészen más, mint egy szentmise, nem is hasonlít egy szentmisére, csak talán néhány elemében. Ezzel az egyház kifejezi azt, ami egy nagyon fontos dolog, hogy az Úr Jézust elvették tőlünk, nincs velünk az Úr Jézus, az Úr Jézus sírba került, és mi keresztények átéljük az apostoloknak, illetve Jézus első tanítványainak a félelmét.”
Nagypéntek a húsvét előtti csend. A kereszthalál után eljön majd a feltámadás, a gyász után a remény. Ez a nap figyelmeztet a szeretet és az áldozat mélységére és arra, hogy a szenvedés soha nem hiábavaló, ha abból új élet, megtisztulás, vagy akár egy erősebb hit fakad - így szól nagypéntek üzenete.

Bővebben:




Nagypéntek van, az egyházi év legcsendesebb, leggyászosabb napja