| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Horgos adott otthont szerdán a XV. Dunán innen, Tiszán túl Kárpát-medencei Ifjúsági Népművészeti Tehetségkutató mesemondó délvidéki elődöntőjének.
Az idei elődöntőre 21 mesemondó érkezett, a legtöbben Felsőhegyről, Hajdújárásról, Ludasról és Zentáról – emelte ki Csányi Tamara szervező. Hozzátette, hogy a gyerekek változatos mesékkel készültek, egyetlen történet sem ismétlődött, így a közönség és a zsűri 21 különböző ...
|
|
|
A méztermelés szempontjából, különösen a repceméz tekintetében, eddig inkább közepes, sőt gyengébb évnek ígérkezik az idei Vajdaságban. A legnagyobb gondot idén is az időjárás okozta, ugyanakkor az akácból legalább valamennyi mézet sikerült pergetni, ami az elmúlt évekhez viszonyítva már önmagában is pozitívumnak számít, derült ki a méhészek beszámolóiból.
Az idei tavasz több hullámban hozott lehűlést, erős szelet és helyenként ...
|
|
|
Közeleg a tanév vége. A tanulók és az iskolák számára egyaránt kihívásokkal teli ez az időszak. A diákok azért aggódnak, hogy sikerül-e az érettségi vizsgájuk, és olyan szakra iratkozhatnak-e, amilyenre szeretnének, az iskolák pedig abban reménykednek, hogy az új tanévben is sikerül feltölteniük a diáklétszámot a minisztérium által jóváhagyott szakirányokon.
Papdi István, mezőgazdasági technikus szakon érettségiző tanuló ...
|
|
|
Egyre többen érdeklődnek, hogy mikor virágzik a Tisza. A június közepe táján, 10-e és 15-e között esedékes látványos kérészrajzásra sokan kíváncsiak. Kevés hasonló természeti csodában lehet részünk szűkebb pátriánkban. Az idei kérésznász előjelei már csalhatatlanul mutatkoznak a Tisza egyes szakaszain, különösen ott, ahol a folyóvíz sodrása miatt a meder nem tud eliszaposodni. Ilyen ideális, szilárd aljzatú, agyagos medrű tiszavirág-élőhely a Magyarkanizsa ... |
|
|
Első alkalommal adott otthont Szerbia a balneológia és klimatológia területét érintő témák világkongresszusának.
A banja koviljačai gyógyfürdőben megtartott nemzetközi szakmai találkozón a világ számos országából érkezett kutatók és orvosok osztották meg tapasztalataikat a gyógyvizek, gyógyiszapok és a klímaváltozás egészségügyi hatásai kapcsán.
Dr. Klímó Attila, a Magyarkanizsai Gyógyfürdő főorvosa elmondta: ...
|
|
|
|
|
|
|
|
 Nagypéntek van, a keresztény világ egyik legfontosabb napja, Jézus Krisztus kereszthalálára emlékezünk. A gyász, az elcsendesedés és az önvizsgálat ideje ez, de egyben az újrakezdés reményének üzenetét is hordozza.
Nagypéntek Jézus szenvedésének és halálának emléknapja. A keresztények számára ez a csend, az imádság és a befelé fordulás ideje. Adorjánon is így emlékeztek meg róla, ma délelőtt keresztutat tartottak, ahol a hívek közösen járták végig Jézus szenvedésének állomásait.
A keresztény tanítás szerint nagypénteken feszítették keresztre Jézust Jeruzsálemben. Az eseményekre világszerte különféle szertartásokkal emlékeznek. Bár ezen a napon nem tartanak szentmisét, passióolvasás, keresztút és közös imádságok zajlanak a templomokban és szabadtéren is.
Az adorjáni Borsos Margit elmondta: „Én így nevelkedtem fel pici koromtól, vallásos családban, nagyon vallásosak voltak a szüleim, és akkor én már kislány korom óta járok ide a kálváriára, úgyhogy ezt örököltem, és adom tovább a gyermekeimnek.”
A templomokban a harangok is elhallgatnak ilyenkor, a díszítés szerény. A régi paraszti kultúrában ez a nap még a földmunkák szüneteltetését is jelentette, a népi hagyomány szerint ezen a napon „még a föld is pihen”. A katolikus egyház ezen a napon szigorú böjtre szólítja fel a híveket. A 18 és 60 év közöttiek háromszor étkezhetnek, de csak egyszer lakhatnak jól. 14 éves kortól pedig a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell.
Orcsik Károly, az adorjáni Sarlós Boldogasszony-templom plébánosa elmondta: „Ha csak lehet, délután háromkor összegyűlünk a templomban, és akkor tartjuk meg a nagypénteki - úgynevezett - csonka misét, ami egészen más, mint egy szentmise, nem is hasonlít egy szentmisére, csak talán néhány elemében. Ezzel az egyház kifejezi azt, ami egy nagyon fontos dolog, hogy az Úr Jézust elvették tőlünk, nincs velünk az Úr Jézus, az Úr Jézus sírba került, és mi keresztények átéljük az apostoloknak, illetve Jézus első tanítványainak a félelmét.”
Nagypéntek a húsvét előtti csend. A kereszthalál után eljön majd a feltámadás, a gyász után a remény. Ez a nap figyelmeztet a szeretet és az áldozat mélységére és arra, hogy a szenvedés soha nem hiábavaló, ha abból új élet, megtisztulás, vagy akár egy erősebb hit fakad - így szól nagypéntek üzenete.
Bővebben:
Nagypéntek van, az egyházi év legcsendesebb, leggyászosabb napja
|
|
|
|
|
|
