| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.03.03.
Többszörös ünnep Oromon

Az Arany János nevét viselő általános iskola három épületébe öt kistelepülés diákjai járnak: az oromhegyesi, az oromi és a tóthfalui tagozatra utaznak még a völgyesi és az újfalusi diákok is elsajátítani a nyolc osztály tananyagát. Az iskolanapot már tizenegy éve a magyar költőóriás születésének napján tartják. Az ünnepség alkalmából ezúttal hétfőn az oromi épületben gyűltek össze az eminens vendégek, a testvériskolák képviselői és természetesen ...

   2026.03.02.
A Folyami Polgárnaszád Magyarkanizsán

A Magyar Nemzeti Tanács szervezésében február 27-én, pénteken este a magyarkanizsai székhelyű Vajdasági Birkózóakadémián telt ház előtt zajlott le a Folyami Polgárnaszád eseménye, majd az azt követő Kormorán-nagykoncert. A tényfeltáró rendezvény alkalmat adott a találkozásra, a párbeszédre és a közösségi kapcsolatok megerősítésére is. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) országjáró programja még tavaly ...

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

 
Keresés
| Vallás |
 

   2025.04.18.
Nagypéntek van, az egyházi év legcsendesebb, leggyászosabb napja

Nagypéntek van, a keresztény világ egyik legfontosabb napja, Jézus Krisztus kereszthalálára emlékezünk. A gyász, az elcsendesedés és az önvizsgálat ideje ez, de egyben az újrakezdés reményének üzenetét is hordozza.
Nagypéntek Jézus szenvedésének és halálának emléknapja. A keresztények számára ez a csend, az imádság és a befelé fordulás ideje. Adorjánon is így emlékeztek meg róla, ma délelőtt keresztutat tartottak, ahol a hívek közösen járták végig Jézus szenvedésének állomásait.
A keresztény tanítás szerint nagypénteken feszítették keresztre Jézust Jeruzsálemben. Az eseményekre világszerte különféle szertartásokkal emlékeznek. Bár ezen a napon nem tartanak szentmisét, passióolvasás, keresztút és közös imádságok zajlanak a templomokban és szabadtéren is.
Az adorjáni Borsos Margit elmondta: „Én így nevelkedtem fel pici koromtól, vallásos családban, nagyon vallásosak voltak a szüleim, és akkor én már kislány korom óta járok ide a kálváriára, úgyhogy ezt örököltem, és adom tovább a gyermekeimnek.”
A templomokban a harangok is elhallgatnak ilyenkor, a díszítés szerény. A régi paraszti kultúrában ez a nap még a földmunkák szüneteltetését is jelentette, a népi hagyomány szerint ezen a napon „még a föld is pihen”. A katolikus egyház ezen a napon szigorú böjtre szólítja fel a híveket. A 18 és 60 év közöttiek háromszor étkezhetnek, de csak egyszer lakhatnak jól. 14 éves kortól pedig a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell.
Orcsik Károly, az adorjáni Sarlós Boldogasszony-templom plébánosa elmondta: „Ha csak lehet, délután háromkor összegyűlünk a templomban, és akkor tartjuk meg a nagypénteki - úgynevezett - csonka misét, ami egészen más, mint egy szentmise, nem is hasonlít egy szentmisére, csak talán néhány elemében. Ezzel az egyház kifejezi azt, ami egy nagyon fontos dolog, hogy az Úr Jézust elvették tőlünk, nincs velünk az Úr Jézus, az Úr Jézus sírba került, és mi keresztények átéljük az apostoloknak, illetve Jézus első tanítványainak a félelmét.”
Nagypéntek a húsvét előtti csend. A kereszthalál után eljön majd a feltámadás, a gyász után a remény. Ez a nap figyelmeztet a szeretet és az áldozat mélységére és arra, hogy a szenvedés soha nem hiábavaló, ha abból új élet, megtisztulás, vagy akár egy erősebb hit fakad - így szól nagypéntek üzenete.

Bővebben:




Nagypéntek van, az egyházi év legcsendesebb, leggyászosabb napja