| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A romák történelméről, a roma holokausztról is tartottak interaktív foglalkozást Horgoson, a Kárász Karolina Általános Iskola felnőttoktatási részlegében.
Kovács Dezdemóna romajogokkal foglalkozó budapesti szakember a Kethane-projekt keretében látogatott Horgosra. Magyarkanizsa község ugyanis partnerként vesz részt a Kethane – Together: European Network for Roma Inclusion and Building Intercultural Understanding elnevezésű projektben, amelyet ...
|
|
|
Néptánc, népzene vagy hagyományőrzés, közösségépítés – ez mind a magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesületet jellemzi, amely idén ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját. Erre az alkalomra jubileumi gálaműsorral is készülnek, amely szombaton tekinthető meg a Cnesa színháztermében. Az egyesület nemzedékeket nevelt ki, számos kiemelkedő eredményt ért el, mégis a legnagyobb eredmény az, hogy töretlenül dolgoznak azért, hogy hagyományaink, értékeink ... |
|
|
Tizedik éve ünnepeljük a Vajdasági Magyar Mozgókép Napját. Ez alkalomból tegnap hivatalosan is kezdetét vette a Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválja. A rendezvénysorozat nyitónapján idén már négy vajdasági településen várták a mozi szerelmeseit. Adán, Topolyán, Zomborban és Magyarkanizsán tartottak vetítéseket.
2006 óta rendezik meg a Vajdasági Magyar Mozgókép Fesztivált, amelynek célja, hogy a közönség több vajdasági településen is megismerhesse ... |
|
|
Ezzel a címmel szervezett kerékpártúrát a szegedi Délvidék Ház Természetjáró szakköre szombaton. A résztvevők Horgos történelmi emlékhelyeit járták be, felkeresték a Szeged életében is meghatározó szerepet játszó Kárász és Reök családhoz kötődő helyszíneket, valamint azokat az épületeket, amelyeket Szeged neves építésze, Magyar Ede tervezett.
A Szegedről induló kerékpárosok Mihálytelken és Röszkén keresztül érkeztek Horgosra, ahol ... |
|
|
Ismét hívek százai gyűltek össze a hagyományos fatimai ünnepségen Martonoson október 11-én, vasárnap délután. Vajdaság több településéről érkeztek zarándokok, hogy közös imádsággal, szentmisével és gyertyás körmenettel tisztelegjenek a Szűzanya előtt.
A fatimai Szűz Mária tisztelete több mint egy évszázada köti össze a hívőket. Az 1917-es jelenésekre emlékezve Martonoson is évről évre összegyűlnek azok, akik a közös imádságban keresnek ... |
|
|
|
|
|
|
|

A magyarkanizsai járás vízmegtartásával kapcsolatban szerveztek szakmai találkozót. A SONATA elnevezésű uniós projektben szerbiai és magyarországi szakemberek közösen vesznek részt.
A szerbiai és a magyarországi szakemberek együtt dolgoznak azon, hogy visszaállítsák a terület eredeti vízháztartását. Ez azt jelenti, hogy megpróbálják visszavezetni a vizet a rétekre és a tavakba.
Szekeres Ottó, aki természetvédelmi őr a Palics-Ludas Közvállalatban, elmondta: „A műszaki megoldások megvannak, Vajdaságban 24 darab ilyen kétfunkciós csatornarendszer van kiépítve, amelyek nemcsak, hogy elvezetik a vizet, hanem vissza is tudják hozni. Úgyhogy kicsit a táj jellegén kell változtatni, és egyszerűen egy határozat és döntés kell arról, hogy vissza szeretnénk a vizet hozni.”
A Hortobágyi Természetvédelmi Egyesület szakértője is megosztotta a témával kapcsolatos tapasztalatait. Egy olyan magyarországi példát mutatott be, ahol sikeresen állították helyre a természetes vízháztartást.
Ecsedi Zoltán, aki a LIFE munkacsoport vezetője a Hortobágyi Természetvédelmi Egyesületben, elmondta: „Azt szeretném elmondani ebben az előadásomban, és ennek a közönségnek, hogy vegyék át azokat a modelleket, azokat a megoldásokat, amiket ott már teszteltünk.”
A magyarkanizsai járás az egyik legnagyobb megmaradt szikes legelő a Tisza jobb partján. Itt olyan ritka növények és állatok élőhelyei találhatók meg, amelyek máshol már alig fellelhetőek.
Dobó Márta, a Palics-Ludas Közvállalat igazgatója elmondta: „A Palics-Ludas Közvállalat ezért nagyon büszke arra, hogy Magyarkanizsa önkormányzatával, illetve nemzetközi szakértők, szakmunkatársak bevonásával egy ilyen projektnek az előkészítésében részt vehet.”
A találkozón részt vettek mások mellett természetvédelmi szakemberek, kutatók, valamint az önkormányzat képviselői is.
Fejsztámer Róbert polgármester elmondta: „A víz, mint olyan kérdéskör a mai konferenciának a gerince, hogy így mondjam, az pedig egy teljesen más gondolkodásmódot igényel, hiszen évtizedeken keresztül elvezették a vizet, és az volt a fő cél, hogy megszabaduljanak a felszíni vizektől. Most viszont már évek óta arról beszélünk, hogy egyre szárazabbak az évek, tehát a vizet kellene visszahozni ezekre a területekre.”
A cél az, hogy olyan megoldások szülessenek, amelyek egyszerre jók a természetnek, a gazdálkodóknak és az egész közösségnek.
Bővebben:
Megmenekülhet az egyik legnagyobb szikes puszta
Helyreállítják a Járás vízháztartását
Konferencia a magyarkanizsai járás védelméről
|
|
|
|
|
|