| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A szombati nappal véget ért az idei Malomfesztivál. A hajrában is külföldi, magyarországi és vajdasági előadók váltották egymást a színpadon. A népi hangzásvilágtól egészen az elektronikus zene különböző ötvözetéig számos műfaj helyet kapott a programban.
A fesztivál minden évben sok fiatalt vonz. A horgosi Berényi Bálint még csak tízéves, de ez már a harmadik idénye a Malomfesztiválon. „A harmadik Malomfesztiválom, és azért ...
|
|
|
A helyi hívek mellett a környező településekről érkezők is részt vettek a szentmisén, amelyen a közösség összetartozásának fontosságát hangsúlyozták, valamint azt, hogy a búcsú a lelki megújulást és az új kezdetet jelképezi.
A templombúcsú minden évben fontos esemény a település életében, hiszen nemcsak vallási ünnep, hanem a közösség összetartozásának jelképe is. Az ünnepi szentmisére számos hívő érkezett a környező településekről ...
|
|
|
Rekkenő, embert próbáló hőségben rendezték meg Martonoson a 24. Nemzetközi Halászléfőző Versenyt, melyen összesen 85 hazai, magyarországi és felvidéki csapat ragadott fakanalat.
Már a kora délelőtti órákban benépesült a helyi közösség épülete mögött lévő park. A csapatok többsége a pontyot filézte, mások a bogrács alá gyújtottak, de olyanok is akadtak, akik a jó halászléhez elengedhetetlen fűszerek előkészítésével foglalatoskodtak. ...
|
|
|
Szombaton, augusztus 1-én tartották az oromi helyi közösség szervezésében az V. Sörfesztivált és az Oromiak Kilencedik Nagy Világtalálkozóját a helyi általános iskola udvarában. A programok már délután elkezdődtek és egészen éjszakába nyúlóan tartottak. Most már hagyománnyá vált, hogy a szomszédos kiserdőben főzőversenyt tartanak ezen a napon, és ez így volt idén is, amikor tizenkilenc csapat mérte össze tudását a gasztronómia terén. Főttek a paprikások, ... |
|
|
Szombaton, augusztus 1-én tartották meg Magyarkanizsán, a focipályán a kismotorfecskendő-szerelési bajnokságot. A nálunk még szokatlan elnevezést lassan, de biztosan meg kell tanulnunk, hisz egy ekkora esemény nem maradhat szó nélkül. A magyarországi országos kismotorfecskendő-szerelési bajnokság egyik fordulóját első alkalommal szervezték meg Vajdaságban, de valószínűleg nem utoljára. Tavaly már volt egy főpróba, amikor ezt a fajta versenyzést kipróbálták, ... |
|
|
|
|
|
|
|
 A magyarkanizsai járás vízmegtartásával kapcsolatban szerveztek szakmai találkozót. A SONATA elnevezésű uniós projektben szerbiai és magyarországi szakemberek közösen vesznek részt.
A szerbiai és a magyarországi szakemberek együtt dolgoznak azon, hogy visszaállítsák a terület eredeti vízháztartását. Ez azt jelenti, hogy megpróbálják visszavezetni a vizet a rétekre és a tavakba.
Szekeres Ottó, aki természetvédelmi őr a Palics-Ludas Közvállalatban, elmondta: „A műszaki megoldások megvannak, Vajdaságban 24 darab ilyen kétfunkciós csatornarendszer van kiépítve, amelyek nemcsak, hogy elvezetik a vizet, hanem vissza is tudják hozni. Úgyhogy kicsit a táj jellegén kell változtatni, és egyszerűen egy határozat és döntés kell arról, hogy vissza szeretnénk a vizet hozni.”
A Hortobágyi Természetvédelmi Egyesület szakértője is megosztotta a témával kapcsolatos tapasztalatait. Egy olyan magyarországi példát mutatott be, ahol sikeresen állították helyre a természetes vízháztartást.
Ecsedi Zoltán, aki a LIFE munkacsoport vezetője a Hortobágyi Természetvédelmi Egyesületben, elmondta: „Azt szeretném elmondani ebben az előadásomban, és ennek a közönségnek, hogy vegyék át azokat a modelleket, azokat a megoldásokat, amiket ott már teszteltünk.”
A magyarkanizsai járás az egyik legnagyobb megmaradt szikes legelő a Tisza jobb partján. Itt olyan ritka növények és állatok élőhelyei találhatók meg, amelyek máshol már alig fellelhetőek.
Dobó Márta, a Palics-Ludas Közvállalat igazgatója elmondta: „A Palics-Ludas Közvállalat ezért nagyon büszke arra, hogy Magyarkanizsa önkormányzatával, illetve nemzetközi szakértők, szakmunkatársak bevonásával egy ilyen projektnek az előkészítésében részt vehet.”
A találkozón részt vettek mások mellett természetvédelmi szakemberek, kutatók, valamint az önkormányzat képviselői is.
Fejsztámer Róbert polgármester elmondta: „A víz, mint olyan kérdéskör a mai konferenciának a gerince, hogy így mondjam, az pedig egy teljesen más gondolkodásmódot igényel, hiszen évtizedeken keresztül elvezették a vizet, és az volt a fő cél, hogy megszabaduljanak a felszíni vizektől. Most viszont már évek óta arról beszélünk, hogy egyre szárazabbak az évek, tehát a vizet kellene visszahozni ezekre a területekre.”
A cél az, hogy olyan megoldások szülessenek, amelyek egyszerre jók a természetnek, a gazdálkodóknak és az egész közösségnek.
Bővebben:
Megmenekülhet az egyik legnagyobb szikes puszta
Helyreállítják a Járás vízháztartását
Konferencia a magyarkanizsai járás védelméről
|
|
|
|
|
|
