| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Nekünk, keresztényeknek a húsvét mutat rá, hogy a halál nem egy végpont, hanem egy új kezdet - ezt Verebélyi Árpád horgosi plébános mondta. A bácskai településen is szentmisére gyűltek össze a hívek, hogy megünnepeljék a húsvétot.
A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe, melyet Jézus Krisztus feltámadásának, valamint az emberiség megváltásának emlékére tartanak. Horgoson ez az ünnep különösen közösségi és kulturális ... |
|
|
1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul.
A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ... |
|
|
A Házi Áldástól a gyöngyfűzésen át a festményekig megannyi csodálatos, kézzel készült alkotásban gyönyörködhetnek azok, akik Magyarkanizsára látogatnak. A Zmaj iskola Ady részlegében nyitották meg hétfőn az 54. MIRK-et, azaz a Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény Kiállítást, mely csütörtökig tekinthető meg.
A kiállításon felléptek az Ozoray Árpád MME Cifraszűr kórusa, Pozder Damján citeraszólista és a Szent ... |
|
|
Minden egy teleszkóppal kezdődött. A nyolcadik születésnapjára kapta, és a szenvedély azonnal lángra kapott: az űrkutatás teljesen magával ragadta. A gyerekkori érdeklődés máig megmaradt, Kis Botond mögött számos eredményes megmérettetés szerepel, az érettségi után pedig a régió egyik legjobb felsőoktatási intézményében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait.
Botond magyarkanizsai, a Bolyai Tehetséggondozó ... |
|
|
A locsolkodás a magyar húsvéti hagyománykör egyik legismertebb és legélőbb eleme, különösen a falvakban. Sok helyen még ma is a régi szokásokat őrzik általa. Az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai húsvéthétfőn kora reggel zeneszóval vonultak az utcákon, hogy felkeressék a falubeli lányokat.
Faluhelyen a locsolkodás még ma is erősen közösségépítő szokás, és jobban ragaszkodnak a hagyományos elemeihez, mint a városokban. ... |
|
|
|
|
|
|
|

A magyarkanizsai járás vízmegtartásával kapcsolatban szerveztek szakmai találkozót. A SONATA elnevezésű uniós projektben szerbiai és magyarországi szakemberek közösen vesznek részt.
A szerbiai és a magyarországi szakemberek együtt dolgoznak azon, hogy visszaállítsák a terület eredeti vízháztartását. Ez azt jelenti, hogy megpróbálják visszavezetni a vizet a rétekre és a tavakba.
Szekeres Ottó, aki természetvédelmi őr a Palics-Ludas Közvállalatban, elmondta: „A műszaki megoldások megvannak, Vajdaságban 24 darab ilyen kétfunkciós csatornarendszer van kiépítve, amelyek nemcsak, hogy elvezetik a vizet, hanem vissza is tudják hozni. Úgyhogy kicsit a táj jellegén kell változtatni, és egyszerűen egy határozat és döntés kell arról, hogy vissza szeretnénk a vizet hozni.”
A Hortobágyi Természetvédelmi Egyesület szakértője is megosztotta a témával kapcsolatos tapasztalatait. Egy olyan magyarországi példát mutatott be, ahol sikeresen állították helyre a természetes vízháztartást.
Ecsedi Zoltán, aki a LIFE munkacsoport vezetője a Hortobágyi Természetvédelmi Egyesületben, elmondta: „Azt szeretném elmondani ebben az előadásomban, és ennek a közönségnek, hogy vegyék át azokat a modelleket, azokat a megoldásokat, amiket ott már teszteltünk.”
A magyarkanizsai járás az egyik legnagyobb megmaradt szikes legelő a Tisza jobb partján. Itt olyan ritka növények és állatok élőhelyei találhatók meg, amelyek máshol már alig fellelhetőek.
Dobó Márta, a Palics-Ludas Közvállalat igazgatója elmondta: „A Palics-Ludas Közvállalat ezért nagyon büszke arra, hogy Magyarkanizsa önkormányzatával, illetve nemzetközi szakértők, szakmunkatársak bevonásával egy ilyen projektnek az előkészítésében részt vehet.”
A találkozón részt vettek mások mellett természetvédelmi szakemberek, kutatók, valamint az önkormányzat képviselői is.
Fejsztámer Róbert polgármester elmondta: „A víz, mint olyan kérdéskör a mai konferenciának a gerince, hogy így mondjam, az pedig egy teljesen más gondolkodásmódot igényel, hiszen évtizedeken keresztül elvezették a vizet, és az volt a fő cél, hogy megszabaduljanak a felszíni vizektől. Most viszont már évek óta arról beszélünk, hogy egyre szárazabbak az évek, tehát a vizet kellene visszahozni ezekre a területekre.”
A cél az, hogy olyan megoldások szülessenek, amelyek egyszerre jók a természetnek, a gazdálkodóknak és az egész közösségnek.
Bővebben:
Megmenekülhet az egyik legnagyobb szikes puszta
Helyreállítják a Járás vízháztartását
Konferencia a magyarkanizsai járás védelméről
|
|
|
|
|
|