| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.10.06.
Középkori múlt nyomában a horgosi Templomdombon

Kardok, páncélok, középkori játékok és egy különleges szabadtéri szentmise idézte meg az Árpád-kor világát szombaton Horgoson. Az Árpád-kori örökségünk című családi délután résztvevői nemcsak a település egyik legrégebbi történelmi emlékét ismerhették meg közelebbről, hanem azt is megtapasztalhatták, milyen lehetett az élet évszázadokkal ezelőtt a Templomdomb környékén. A nap egyik legkülönlegesebb pillanata az volt, amikor a tatárjárás idején ...

   2026.10.06.
Szent Ferenc halálának 800. évfordulójára állítottak szobrot Martonoson

Assisi Szent Ferenc halálának 800. évfordulója alkalmából plazmalemezből állíttattak fel szobrot a martonosi Szűz Mária Neve római katolikus templom kertjében. Október 4-én a katolikus egyház Assisi Szent Ferenc emléknapját ünnepli. 
Ünnepi szentmisén emlékeztek meg Assisi Szent Ferencről. Szent Ferenc a ferences rend alapítója, akit az egyszerűség, a szegénység, a béke és a természet iránti szeretet példaképeként tisztelnek. A mise után felavatták ...

   2026.10.05.
Az aszályhoz alkalmazkodó kukoricatermesztésről tanultak a diákok

A 21. Nemzetközi Kukoricafesztivál keretében a kukoricatermesztésről tartottak szakelőadást a diákoknak, a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont szervezésében az intézmény tangazdaságában.  
A kukoricatermesztés vidékünkön kritikussá vált az évek óta tartó aszály miatt, és ebből kifolyólag takarmánybázisként sem számítható alapvető takarmánynak, mint korábban. A kutatócsoportok alternatív megoldásokat ...

   2026.10.05.
A kukoricáé volt a főszerep Magyarkanizsán

Kukoricajátékokkal, kukoricából készült ételekkel, kirakodóvásárral és népzenével várták az érdeklődőket a hétvégén a 21. Nemzetközi Kukoricafesztiválon, Magyarkanizsán. Az eseményt a Tisza Néptáncegyesület szervezte. A cél a hagyományok éltetése és a népzene, néptánc értékeinek bemutatása. 
Tánccal és közös énekléssel csalogatták ki a néptáncosok a helyieket a Városháza előtti kis parkba, ahol számos program várta a kilátogatókat. ...

   2026.10.05.
Nem árulták el a receptet!

Az országos ajvárfőző karavánba Magyarkanizsa község is bekapcsolódik minden évben, így idén is. A verseny Velebiten lelt otthonra, ahol a lakosság túlnyomó része líkai származású, és őrzik hagyományaikat. Hogy milyen recept szerint készítik a paprikakrémet, azt viszont nem lehetett megtudni egyik résztvevő csapattól sem. Szombaton már délelőtt serényen sütötték a gyönyörű paprikákat, zacskóba helyezték azokat, hogy könnyebben meg lehessen tisztítani ...

 
Keresés
 

   2014.11.13.
Egy fejlődő falu mindennapjai

Orom központjába érve igazi pezsgés fogad bennünket. A járdán két idősebb hölgy két nagy szatyrot cipel, a forgalmas úttesten egy kerékpáros almát visz a csomagtartóján, a facsemetéket árusító gazda pedig érdeklődésünkre hosszasan mesél a kiváló növényeiről. Éppen piaci napon látogattunk el a Magyarkanizsa községben található faluba, de a településen nem csak ezeken a napokon zajlik az élet.

Oromon először 1965-ben vezették be a helyi járulékot, majd egy kis szünet után az idén a lakosok újra a hozzájárulás bevezetésére szavaztak. És ahol van helyi járulék, ott az eredmények sem maradnak el. Oromon, Újfaluban és Völgyesen több utcát felújítottak, zúzott kővel szórtak be. Völgyesen folyamatban van egy 170 méter hosszú járdaszakasz építése, Velebit és Újfalu között pedig egy 3700 méteres útszakasz újraaszfaltozása. A tervek szerint a központban parkolót hoznak létre, a piacteret megnagyobbítják, és folytatják a központi park kialakítását. Néhány út javítása is szerepel a tervek között, így az Újfaluból kivezető földes út, az úgynevezett vízátdobónál lévő útszakasz és a Csantavér felé vezető köves út is hamarosan jobb minőségűvé válik. Már folynak a Zenta község felé vezető kövesút javítási munkálatai, hamarosan pedig optikai kábelt fektetnek le a településen. Ennek segítségével a jövőben kiépítik a térfigyelő hálózatot a faluban.

Oromon 1400, a hozzá tartozó Völgyesen 370, Újfaluban pedig 150 lakos él. Helyben kevés a munkalehetőség: tíz-egynéhányan egy helyi varrodában dolgoznak, a cirokfeldolgozóban ugyanennyien, a többiek pedig a környező településeken vagy a mezőgazdaságban keresik kenyerüket. A község legjobb termőföldjei itt találhatóak, így erős gazdaságok vannak kialakulóban. A faluban több olajkút működik. Az ezekhez vezető utakat az illetékes vállalat dolgozói tartják karban, ha szükséges, újakat építenek. A nehéz gépjárművek azonban tönkre is teszik a település útjait. Az ígéretek szerint e hónap folyamán derül ki, hogy a település milyen formában kap támogatást a községtől.

Évente mintegy tizenöt rendezvényt szerveznek Oromon, valamint a hozzá tartozó Völgyesen és Újfaluban. A legtöbb eseményben tevékeny részt vállal a több mint ötven éve működő Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, melynek elnöki tisztét 1996 óta Kádár Judit látja el. Аz egyesület keretében több szakosztály — a népdalkórus, a Kalamajka tánccsoport, a Margaréta kézimunka-szakosztály, a mesekuckó, a Ciróka bábcsoport — működik. A Petőfi 2001-ben Telekunyhót kapott.

Oromon a mezőgazdaság húzóágazat. Gábor Gábor összesen száz holdon kukoricát, búzát, napraforgót, árpát és cirkot termel. Az idei termés minőségével és mennyiségével meg van elégedve, hiszen a napraforgó, a búza és az árpa jól termett, a kukorica pedig a többi kultúrát is felülmúlta. A felvásárlási árral azonban a termelők nincsenek megelégedve. A nedves kukorica ára 10 dinár, száraz kukoricára átszámolva 13 dinár. Ez fedezi a termelési költséget, és az idei kiváló termésnek köszönhetően a termelőknek talán még egy kis nyereségük is lesz.

Az oromi fiataloknak éveken át nem volt gyülekezőhelyük, ahol beszélgethettek, szórakozhattak volna. Másfél éve azonban összefogtak, és Ifjúság és Sport néven civil szervezetet alapítottak. Székhelynek megkapták a régi iskola épületét, melyet közös munkával használhatóvá tettek. Megjavították a tetőt, így az már nem ázik be, a NIS pályázatán nyert összegből pedig kicserélték az összes nyílászárót. A következő lépés a padlók javítása volt. A régi iskolaszékeket újakra cserélnék, a faanyagból pedig padok, asztalok készülnek.

A következő évben a program kétnapos kosárlabda–, röplabda– és kispályáslabdarúgó-tornával bővül.

Oromon a temérdek munka mellett az emberek többsége arra is szakít időt, hogy ellátogasson a különféle eseményekre. Hiszen a rendezvények értük vannak, nekik szólnak.

Bővebben:




http://hetnap.rs/cikk/Egy-fejlodo-falu-mindennapjai-17722.html