| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.03.21.
Magyarkanizsa és környéke egyre vonzóbb turisztikai célponttá válik

A község turisztikai lehetőségei - természet, művészet, szórakozás.
Magyarkanizsa és környéke egyre vonzóbb turisztikai célponttá válik, és nem véletlenül: a térség folyamatosan bővülő szabadidős és rekreációs lehetőségekkel, valamint számos kulturális programmal várja a látogatókat. 2024-ben 55 ezer vendégéjszakával zárták az évet, ami 2 ezerrel több mint 2023-ban. A helyi Turisztikai Információs Központ folyamatosan segíti a látogatókat ...

   2025.03.21.
Éva kertje

A kert, mint szimbólum az irodalomban sok helyütt feltűnik, emlegetjük a paradicsomi vonatkozásban, sőt még a lélek is szóba kerül. Voltaire a Candide-ot azzal zárja némi cinizmussal, hogy „műveljük kertünket, vár ám a munka a kertben”. A lelkünk, a kertünk művelése éppoly fontos, mint a kertben töltött idő. Dulity Éva magyarkanizsai kertjében pedig az látszik, hogy a ráfordított idő megtérült. Ahogy az első napsugarak megörvendeztetik a növényeket, ...

   2025.03.20.
Vasárnap vásár Magyarkanizsán

Március 23-án, vasárnap Magyarkanizsán megkezdődik a 2025-ös vásári szezon. Az árusok portékáikkal, míg a szervezők színes programokkal várják a látogatókat a magyarkanizsai vásártéren.
A településen évente csak néhány vásárt tartanak: tavasszal, nyáron és ősszel a hónap negyedik vasárnapján, azokban a hónapokban, amikor öt vasárnapot tartalmaz az adott hónap. Így küszöbölik ki, hogy ne ütközzön a magyarkanizsai rendezvény a nagyobb, már hagyományosnak ...

   2025.03.19.
Megtanulták az úri hímzést

Az úri hímzést sajátíthatták el az érdeklődők a magyarkanizsai Ozoray Árpád Magyar Művelődési Egyesületben.
A hímzőtalálkozón többek között az oromi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület és a zentai Rozetta Kézműves Társaság tagjai vettek részt. A rendezvény célja az volt, hogy népszerűsítse a hagyományos magyar kézműves technikákat, különösen az úri hímzést.
Szurap Ágnes, az Ozoray Arpád Magyar Művelődési Egyesület kézimunkacsoportjának ...

   2025.03.19.
Ingyenes talajminta-elemzés

Az önkormányzat összesen 200 mintavételt tud támogatni, egy termelő pedig maximum 5 mintavételre jogosult.
Az igények begyűjtését, az űrlapok kitöltését, a mintavételt és a laboratóriumi talajelemzést a zentai Mezőgazdasági Szakszolgálat munkatársai végzik el.
Az ingyenes talajminta elemzési lehetőséget a tavaszi hónapokban teszi közzé az illetékes szerv, annak érdekében, hogy nyáron ezt a gazdák el tudják végeztetni. A vizsgálat felméri a talaj ...

 
Keresés
 

   2025.02.13.
A piacozás a vérében van

A magyarkanizsai csütörtöki és szombati piac elmaradhatatlan árusa a horgosi ifj. Baté Lukács, aki már évtizedek óta kínálja a megszokott, jó minőségű zöldségeket, amelyek Horgoson teremnek. Sem a zimankó, sem a rekkenő hőség nem tántorítja el attól, hogy jókedvűen, mosolygósan szolgálja ki a nála vásárlókat, akik bizony évek és évtizedek óta barátként üdvözlik, neki pedig mindenkihez van néhány jó szava. Egy csütörtöki piacnap alkalmával arról beszélgettünk vele, mióta termel zöldséget, és hogy van ereje ennyi éven át minden héten, időjárástól függetlenül kiállni a piacra, húzni-vonni az árut.
– Gyümölcstermesztéssel kezdtünk, majd 1990 óta átálltunk a zöldségtermelésre, ugyanis beszűkült a piac, és váltanunk kellett, mert az almát nem tudtuk értékesíteni – mesélte a kezdetekről ifj. Baté Lukács, aki Horgoson termel, ahogy mondja, lassan most már gyűszűnyi területen, mert nincs kinek sokat eladni.
– Félholdnyi zöldség, répa és kétholdnyi krumpli az, amit mostanság termelünk. Mindezt Magyarkanizsán, Adán és Topolyán áruljuk. A zöldség, a répa csomóban és kilóra is kapható. Minőségtől függően csomója 50-től 150 dinárig terjed, kilója pedig 120-tól 300 dinárig. A fölhozatal közepes, én úgy érzem, hogy az a gond, hogy nincs ember és nincs fogyasztás. Nagyon gyér a piacozás, emiatt egyre gondterheltebbek vagyunk. Amikor kezdtük, vagyis harminc évvel ezelőtt még könnyen értékesítettünk, 2015-ig elfogadható volt a helyzet, még a nagybanira is dolgoztunk, ám ahogy morzsolódott le a népesség, úgy fogyatkoztak a vásárlók. A pandémia óta rohamosan csökkent a fogyasztás, így mi is csak annyit termelünk, amit családi körben meg tudunk valósítani és aztán értékesíteni – fogalmazott.
– Ha egy fiatal most akar belevágni a szabadföldi termelésbe, elengedhetetlen számára, hogy legyen kezdőtőkéje és egy kis háttere. Legalább harmincezer eurónak kell lenni a zsebben, kell reproanyag meg egy kistraktor is, na meg földterület. Legalább két-három év szükséges ahhoz is, hogy bejáródjon az emberfia a piacon, hogy megszokják, megismerjék a vevők. Nehéz a kuncsaftkört kialakítani, kezdetben az árakat is alacsonyan kell tartani, még alacsonyabban, mint amennyiért a többiek árulják. Ma már az ár a meghatározó, nem is annyira a minőség. Hiába van nekem jó árum, és ezért picit drágább, sokan emiatt hátat fordítanak, no de annyival kevesebbet kell dolgozni – mondta a nyugdíjas termelő nevetgélve.
– Mi már idősebbek vagyunk, de még mindig tiszta szívvel-lélekkel termeljük a zöldséget, és ha most kezdeném újra, akkor is ugyanezt csinálnám. A magam ura vagyok, nem függök senkitől, az évtizedek alatt már megtanultuk a fortélyokat is. Mindhárom fiunk ugyanezzel foglalkozik, mellékállás mellett, úgyhogy nem maradunk utánpótlás nélkül – mondta a termelő, aki egész évben jelen van a magyarkanizsai piacon.
Bővebben:

 




A piacozás a vérében van