| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.09.17.
Bemutatták a Határtalan édességek című kötetet

A szerzők a határon túli magyar cukrászat elfeledett, ám annál értékesebb örökségét gyűjtötték össze. 
Az egykori magyarkanizsai Longa cukrászda, a szabadkai Bódis és Blaha Lujza cukrászda, valamint az újvidéki Dornstädter története is helyet kapott a Határtalan édességek című kötetben, amelyet kedd délután mutattak be Magyarkanizsán. Bihari Zoltán és Vojtek Éva könyve nem csupán régi cukrászdák történetét idézi fel, a 19. század végéig ...

   2026.09.15.
Nyelvi tanfolyamok Magyarkanizsán

Népszerűek Magyarkanizsán a nyelvi képzések. Milyen tanfolyamokra számíthatnak a különböző korosztályok ezen az őszön? Buzás Hedviget, a Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény oktatásszervezőjét kérdeztük. 


Szerb és angol tanfolyamot szerveznek óvodások számára, de angol nyelvi képzést az általános iskolásoknak is kínálnak. A felnőttek körében is népszerű a nyelvtanulás. A szépkorúak is nyitottak, mert a szellemi frissességükre ...

   2026.09.14.
Szent Mihály-napi falutalálkozó Oromhegyesen

A falutalálkozó célja a térség hagyományainak és kulturális örökségének megőrzése, valamint a helyi közösség erősítése volt. 


A rendezvény alkalmi műsorral kezdődött, ahol a helyi fiatalok mellett a moholi gyerekek is színpadra léptek. Az ünnepi beszédben Nebojša Rakić alpolgármester az esemény közösségépítő szerepét hangsúlyozta, emellett arról is beszélt, milyen lehetőségeket kínálnak a fiataloknak és a rászorulóknak a Vidékfejlesztési ...

   2026.09.14.
250 éves a martonosi templom

Ünnepi szentmisével, közösségi összefogással és a hitükhöz való ragaszkodással ünnepelték Martonoson a Mária Neve templom búcsúját. Az idei ünnep különleges jelentőséggel bír, a templom fennállásának 250. évfordulóját is megünnepelték. A jeles alkalomból Fazekas Ferenc megyéspüspök mutatott be ünnepi szentmisét. 


A templombúcsú minden évben fontos esemény a martonosi hívők életében. Idén a kettős ünnep különleges jelentőséggel ...

   2026.09.10.
Magyarázat a Tisza vizének minőségével kapcsolatban

Reagált Magyarkanizsa önkormányzata a nyilvánosságban felmerült kérdésekre. Miután a Vajdasági Magyar Plénum (VMP) ma délelőtt a Nagykikindai Közegészségügyi Intézet június 29-ei keltezésű jelentésére hivatkozva azt az állítást tett közzé a közösségi médiában, hogy a magyarkanizsai strand pontonjánál vett vízminta elemzését követően a Tiszát a szóban forgó mintavételi helyen június végén alkalmatlannak minősítették a fürdőzésre, az öntözésre, ...

 
Keresés
 

   2025.02.13.
A piacozás a vérében van

A magyarkanizsai csütörtöki és szombati piac elmaradhatatlan árusa a horgosi ifj. Baté Lukács, aki már évtizedek óta kínálja a megszokott, jó minőségű zöldségeket, amelyek Horgoson teremnek. Sem a zimankó, sem a rekkenő hőség nem tántorítja el attól, hogy jókedvűen, mosolygósan szolgálja ki a nála vásárlókat, akik bizony évek és évtizedek óta barátként üdvözlik, neki pedig mindenkihez van néhány jó szava. Egy csütörtöki piacnap alkalmával arról beszélgettünk vele, mióta termel zöldséget, és hogy van ereje ennyi éven át minden héten, időjárástól függetlenül kiállni a piacra, húzni-vonni az árut.
– Gyümölcstermesztéssel kezdtünk, majd 1990 óta átálltunk a zöldségtermelésre, ugyanis beszűkült a piac, és váltanunk kellett, mert az almát nem tudtuk értékesíteni – mesélte a kezdetekről ifj. Baté Lukács, aki Horgoson termel, ahogy mondja, lassan most már gyűszűnyi területen, mert nincs kinek sokat eladni.
– Félholdnyi zöldség, répa és kétholdnyi krumpli az, amit mostanság termelünk. Mindezt Magyarkanizsán, Adán és Topolyán áruljuk. A zöldség, a répa csomóban és kilóra is kapható. Minőségtől függően csomója 50-től 150 dinárig terjed, kilója pedig 120-tól 300 dinárig. A fölhozatal közepes, én úgy érzem, hogy az a gond, hogy nincs ember és nincs fogyasztás. Nagyon gyér a piacozás, emiatt egyre gondterheltebbek vagyunk. Amikor kezdtük, vagyis harminc évvel ezelőtt még könnyen értékesítettünk, 2015-ig elfogadható volt a helyzet, még a nagybanira is dolgoztunk, ám ahogy morzsolódott le a népesség, úgy fogyatkoztak a vásárlók. A pandémia óta rohamosan csökkent a fogyasztás, így mi is csak annyit termelünk, amit családi körben meg tudunk valósítani és aztán értékesíteni – fogalmazott.
– Ha egy fiatal most akar belevágni a szabadföldi termelésbe, elengedhetetlen számára, hogy legyen kezdőtőkéje és egy kis háttere. Legalább harmincezer eurónak kell lenni a zsebben, kell reproanyag meg egy kistraktor is, na meg földterület. Legalább két-három év szükséges ahhoz is, hogy bejáródjon az emberfia a piacon, hogy megszokják, megismerjék a vevők. Nehéz a kuncsaftkört kialakítani, kezdetben az árakat is alacsonyan kell tartani, még alacsonyabban, mint amennyiért a többiek árulják. Ma már az ár a meghatározó, nem is annyira a minőség. Hiába van nekem jó árum, és ezért picit drágább, sokan emiatt hátat fordítanak, no de annyival kevesebbet kell dolgozni – mondta a nyugdíjas termelő nevetgélve.
– Mi már idősebbek vagyunk, de még mindig tiszta szívvel-lélekkel termeljük a zöldséget, és ha most kezdeném újra, akkor is ugyanezt csinálnám. A magam ura vagyok, nem függök senkitől, az évtizedek alatt már megtanultuk a fortélyokat is. Mindhárom fiunk ugyanezzel foglalkozik, mellékállás mellett, úgyhogy nem maradunk utánpótlás nélkül – mondta a termelő, aki egész évben jelen van a magyarkanizsai piacon.
Bővebben:

 




A piacozás a vérében van