| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.12.01.
Elkezdődött a karácsonyi kavalkád Horgoson

Terebélyes adventi koszorút állítottak fel a horgosi Művelődési Ház előtti téren. Az első gyertya meggyújtását a Palics Magyar Művelődési Egyesület népdal kórusának és a helyi Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület Fülemüle csoport előadása előzte meg. Ezt követően Verebélyi Árpád plébános megáldotta a koszorút. 
„Az advent egy olyan időszak amikor az ember megpróbál befelé fordulni és leginkább szembesül a maga emberi akaratával, ...

   2025.12.01.
Magyarkanizsa az elsők között

A Magyarkanizsai Községi Tűzoltó Szövetség szervezésében húsz községbeli önkéntes tűzoltó tett vizsgát a négy hétvégén át lehallgatott tananyagból, amit a katasztrófavédelem szakemberei adtak elő. 
A cél, hogy minél több tűzoltók kapjon magasfokú szakmai képzést, így növelve a község biztonságát és teljesítve a törvény által előírt kötelezettségeket. A vizsgára vasárnap délelőtt került sor a martonosi helyi közösség épületében, ...

   2025.12.01.
A martonosi a legfinomabb

Lehet zimankó, eshet az eső akár egész nap is, de az embereknek semmi nem szegi kedvét, hogy részt vegyenek a Hurka- és Kolbászfesztiválon. Ezt bizonyították szombaton, amikor már reggel hét órakor javában pezsgett az élet Adorjánon. A helyi közösség, a Szőke Tisza Művelődési Egyesület és a Kontakt vállalat szervezésében tizennegyedik alkalommal sokszorozódott meg a faluban tartózkodók száma, akik a fesztivál miatt érkeztek ide, akár messze földről is. A Kontakt ...

   2025.11.28.
Egy délután Arannyal

Egy délután Arannyal elnevezéssel irodalmi és képzőművészeti versenyt tartottak az oromhegyesi Arany János Általános Iskolában. Az eseményen mintegy 70 községbeli gyermek vett részt, akik több kategóriában is indulhattak. A verseny feladatai a költő munkásságára és a történelmi korára épültek. A megmérettetés fő célja, hogy a tanulók minél jobban megismerjék Arany János életét. 
Horvát Alexandra tanuló elmondta: „Én most Arany János ...

   2025.11.28.
Egyre népszerűbb a határ menti ingázóknak kialakított új sáv

Egyre népszerűbb a határ menti ingázóknak kialakított új sáv a Horgos-Röszke közúti határátkelőnél, bár még mindig sokan nincsenek tisztában azzal, ki igényelheti, és hogyan működik a november elsejétől elérhető rendszer. A november elsejétől működő új sávnak az a célja, hogy a rendszeresen átlépők gyorsabban átjussanak. 
Az ingázók gyorsabb áthaladása érdekében a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság a szerb határrendészeti ...

 
Keresés
 

   2025.02.13.
A piacozás a vérében van

A magyarkanizsai csütörtöki és szombati piac elmaradhatatlan árusa a horgosi ifj. Baté Lukács, aki már évtizedek óta kínálja a megszokott, jó minőségű zöldségeket, amelyek Horgoson teremnek. Sem a zimankó, sem a rekkenő hőség nem tántorítja el attól, hogy jókedvűen, mosolygósan szolgálja ki a nála vásárlókat, akik bizony évek és évtizedek óta barátként üdvözlik, neki pedig mindenkihez van néhány jó szava. Egy csütörtöki piacnap alkalmával arról beszélgettünk vele, mióta termel zöldséget, és hogy van ereje ennyi éven át minden héten, időjárástól függetlenül kiállni a piacra, húzni-vonni az árut.
– Gyümölcstermesztéssel kezdtünk, majd 1990 óta átálltunk a zöldségtermelésre, ugyanis beszűkült a piac, és váltanunk kellett, mert az almát nem tudtuk értékesíteni – mesélte a kezdetekről ifj. Baté Lukács, aki Horgoson termel, ahogy mondja, lassan most már gyűszűnyi területen, mert nincs kinek sokat eladni.
– Félholdnyi zöldség, répa és kétholdnyi krumpli az, amit mostanság termelünk. Mindezt Magyarkanizsán, Adán és Topolyán áruljuk. A zöldség, a répa csomóban és kilóra is kapható. Minőségtől függően csomója 50-től 150 dinárig terjed, kilója pedig 120-tól 300 dinárig. A fölhozatal közepes, én úgy érzem, hogy az a gond, hogy nincs ember és nincs fogyasztás. Nagyon gyér a piacozás, emiatt egyre gondterheltebbek vagyunk. Amikor kezdtük, vagyis harminc évvel ezelőtt még könnyen értékesítettünk, 2015-ig elfogadható volt a helyzet, még a nagybanira is dolgoztunk, ám ahogy morzsolódott le a népesség, úgy fogyatkoztak a vásárlók. A pandémia óta rohamosan csökkent a fogyasztás, így mi is csak annyit termelünk, amit családi körben meg tudunk valósítani és aztán értékesíteni – fogalmazott.
– Ha egy fiatal most akar belevágni a szabadföldi termelésbe, elengedhetetlen számára, hogy legyen kezdőtőkéje és egy kis háttere. Legalább harmincezer eurónak kell lenni a zsebben, kell reproanyag meg egy kistraktor is, na meg földterület. Legalább két-három év szükséges ahhoz is, hogy bejáródjon az emberfia a piacon, hogy megszokják, megismerjék a vevők. Nehéz a kuncsaftkört kialakítani, kezdetben az árakat is alacsonyan kell tartani, még alacsonyabban, mint amennyiért a többiek árulják. Ma már az ár a meghatározó, nem is annyira a minőség. Hiába van nekem jó árum, és ezért picit drágább, sokan emiatt hátat fordítanak, no de annyival kevesebbet kell dolgozni – mondta a nyugdíjas termelő nevetgélve.
– Mi már idősebbek vagyunk, de még mindig tiszta szívvel-lélekkel termeljük a zöldséget, és ha most kezdeném újra, akkor is ugyanezt csinálnám. A magam ura vagyok, nem függök senkitől, az évtizedek alatt már megtanultuk a fortélyokat is. Mindhárom fiunk ugyanezzel foglalkozik, mellékállás mellett, úgyhogy nem maradunk utánpótlás nélkül – mondta a termelő, aki egész évben jelen van a magyarkanizsai piacon.
Bővebben:

 




A piacozás a vérében van