| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.10.21.
Dobó Tihamér magyarkanizsai festőre emlékeztek

A festő- és grafikusművész alkotásaiból válogattak össze egy kiállításra valót a község napi rendezvénysorozat részeként a Dobó Tihamér Képtárban.


Dobó Tihamér, a vajdasági magyar képzőművészet jelentős alakja volt, Magyarkanizsa egyik emblematikus festője. Az ünnepi kiállítás megnyitót követően Vranić Váradi Lívia Cigonya kisfilmjét is bemutatták Magyarkanizsán, amely úgyszintén a festő, Dobó Tihamérről szól.


Ninkov ...

   2026.10.20.
Ízekbe zárt családi örökség

A Bogyóműhely név hallatán először gyermekkorom meséi jutottak eszembe, melyekben a főszereplők a már jól bevált recept szerint egy nagy üstben főzik a különféle bogyókból készült italokat. Álomnak indult, végül Horgoson vált valósággá a Bogyóműhely, melynek nevét a bodzabogyó és a különféle bogyós gyümölcsök ihlették. Berényi Árpád vezeti a vállalkozást, ahol a természet adta alapanyagokból, régi családi receptekből és saját ötletekből lekvárok, ...

   2026.10.19.
VAJDASÁGI MAGYAR KÓRUSOK XXVI. TALÁLKOZÓJA

Tíz kórus, közös éneklés és a magyar zenei hagyományok ünnepe. Huszonhatodik alkalommal rendezték meg a Vajdasági Magyar Kórusok Találkozóját, amelynek ezúttal a magyarkanizsai Szent Őrangyalok-templom adott otthont. A rendezvényen vajdasági és magyarországi együttesek mutatkoztak be, bizonyítva, hogy a közös éneklés a határokon átívelve is összeköti a magyar közösségeket.  
A kóruséneklés nem csupán a zenei élményről szól: a közösség ...

   2026.10.19.
Csaba Ferenc Nemzetközi Birkózó Emlékverseny Magyarkanizsán

Magyarkanizsa egyik legjelentősebb sporteseményét szervezték meg a hétvégén, a Csaba Ferenc Nemzetközi Birkózó Emlékversenyt. Az eseményen 16 ország képviselteti magát, mintegy 400 versenyzővel. A sportversenyt 17-dik éve szervezte meg a Potisje Birkózó Egyesület.


Lányok és fiúk egyaránt több korosztályban léptek szőnyegre és a kötöttfogásban alkalmazott szabályok szerint versenyeztek. A sportolók számára az ilyen megmérettetések különösen ...

   2026.10.19.
30 éves fennállását ünnepli a magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesület

Idén ünnepli 30 éves fennállását a magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesület, amely tegnap gálaműsorral készült a Művészetek Házában. Ebből az alkalomból nem csak a jelenlegi, hanem a régi tagok is felléptek egy-egy produkcióval.


Teltház előtt lépett színpadra az egyesület Magyarkanizsán, a Művészetek Házában. A közönség elsőként a legkisebbeket láthatta a színpadon, majd szép lassan az összes táncos bekapcsolódott a produkcióba.


 
Keresés
 

   2025.02.13.
A piacozás a vérében van

A magyarkanizsai csütörtöki és szombati piac elmaradhatatlan árusa a horgosi ifj. Baté Lukács, aki már évtizedek óta kínálja a megszokott, jó minőségű zöldségeket, amelyek Horgoson teremnek. Sem a zimankó, sem a rekkenő hőség nem tántorítja el attól, hogy jókedvűen, mosolygósan szolgálja ki a nála vásárlókat, akik bizony évek és évtizedek óta barátként üdvözlik, neki pedig mindenkihez van néhány jó szava. Egy csütörtöki piacnap alkalmával arról beszélgettünk vele, mióta termel zöldséget, és hogy van ereje ennyi éven át minden héten, időjárástól függetlenül kiállni a piacra, húzni-vonni az árut.
– Gyümölcstermesztéssel kezdtünk, majd 1990 óta átálltunk a zöldségtermelésre, ugyanis beszűkült a piac, és váltanunk kellett, mert az almát nem tudtuk értékesíteni – mesélte a kezdetekről ifj. Baté Lukács, aki Horgoson termel, ahogy mondja, lassan most már gyűszűnyi területen, mert nincs kinek sokat eladni.
– Félholdnyi zöldség, répa és kétholdnyi krumpli az, amit mostanság termelünk. Mindezt Magyarkanizsán, Adán és Topolyán áruljuk. A zöldség, a répa csomóban és kilóra is kapható. Minőségtől függően csomója 50-től 150 dinárig terjed, kilója pedig 120-tól 300 dinárig. A fölhozatal közepes, én úgy érzem, hogy az a gond, hogy nincs ember és nincs fogyasztás. Nagyon gyér a piacozás, emiatt egyre gondterheltebbek vagyunk. Amikor kezdtük, vagyis harminc évvel ezelőtt még könnyen értékesítettünk, 2015-ig elfogadható volt a helyzet, még a nagybanira is dolgoztunk, ám ahogy morzsolódott le a népesség, úgy fogyatkoztak a vásárlók. A pandémia óta rohamosan csökkent a fogyasztás, így mi is csak annyit termelünk, amit családi körben meg tudunk valósítani és aztán értékesíteni – fogalmazott.
– Ha egy fiatal most akar belevágni a szabadföldi termelésbe, elengedhetetlen számára, hogy legyen kezdőtőkéje és egy kis háttere. Legalább harmincezer eurónak kell lenni a zsebben, kell reproanyag meg egy kistraktor is, na meg földterület. Legalább két-három év szükséges ahhoz is, hogy bejáródjon az emberfia a piacon, hogy megszokják, megismerjék a vevők. Nehéz a kuncsaftkört kialakítani, kezdetben az árakat is alacsonyan kell tartani, még alacsonyabban, mint amennyiért a többiek árulják. Ma már az ár a meghatározó, nem is annyira a minőség. Hiába van nekem jó árum, és ezért picit drágább, sokan emiatt hátat fordítanak, no de annyival kevesebbet kell dolgozni – mondta a nyugdíjas termelő nevetgélve.
– Mi már idősebbek vagyunk, de még mindig tiszta szívvel-lélekkel termeljük a zöldséget, és ha most kezdeném újra, akkor is ugyanezt csinálnám. A magam ura vagyok, nem függök senkitől, az évtizedek alatt már megtanultuk a fortélyokat is. Mindhárom fiunk ugyanezzel foglalkozik, mellékállás mellett, úgyhogy nem maradunk utánpótlás nélkül – mondta a termelő, aki egész évben jelen van a magyarkanizsai piacon.
Bővebben:

 




A piacozás a vérében van