| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.09.22.
25 éves a Cantilena Kamarakórus

A zene összeköt címet viselte az az ünnepség, amelyet a Cantilena Kamarakórus fennállásának 25. évfordulója alkalmából tartottak meg Magyarkanizsán, a Dobó Tihamér Képtárban. A Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola 100. évfordulójára megalakult pedagóguskórus 2005 óta civil szervezetként működik.  
A Cantilena Kamarakórus jubileuma alkalmából szervezett ünnepi kiállítás és hangverseny méltó összefoglalója volt az elmúlt negyed évszázadnak. ...

   2026.09.21.
Hitismereti Nap Magyarkanizsán

Az életvédelem állt a középpontjában a Keresztény Értelmiségi Kör által szervezett magyarkanizsai Hitismereti Napnak. A program szentmisével kezdődött, majd a résztvevők a Tisza-parton folytatták a programot, ahol Osztie Zoltán plébános tartott előadást a keresztény hit és értékek fontosságáról. 
A mindenki számára nyitott lelki napra mintegy 130-an érkeztek Magyarkanizsára Vajdaság számos településéről. Voltak közöttük olyanok is, akik első ...

   2026.09.21.
Él a népzene Magyarkanizsán

Idén is megszervezték az Élő népzenei hagyományőrző találkozót Magyarkanizsán. Az eseményen a község, valamint a környező települések népdalkórusai léptek színpadra. A rendezvényt az Ozoray Árpád Magyar Művelődési Egyesület szervezte. 
A találkozón mintegy 120 fellépő lépett színpadra. Köztük volt Balog Áron is, aki hat éve hegedül, két éve pedig zenekart is alapított társaival:  
„A népzenében látok egy megindító ...

   2026.09.21.
Határjáró

(…) az elherdált 
rét bűbájos harmata hűti a 
lüktető szem lázát, 
a bennszülött imája-átka 
lángol, – baljós máglya a 
táj. (…) 
Koncz István: Kanizsai tájkép 
A járási legelőt kettészelő aszfaltos úton félreállok az autóval, hogy jobban szemügyre vegyem a csatornán túl legelő gulyát. Velebit alatt vagyok, de mivel a jószágok a falutól balra, az öntözőcsatornán ...

   2026.09.18.
Százhuszonöt éves a Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola főépülete

Jelentős jubileumot ünnepel idén a magyarkanizsai Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola azonos nevű épülete, amelyben 125 éve jelentős és minőségi munka folyik. Az évfordulóról csütörtök délután egy különleges, mindent átfogó alkalmi műsorral emlékeztek meg az iskola tanárai és diákjai. Az ünnepségen tiszteletét tette Jerasz Anikó oktatási államtitkár, Ótott Róbert, tartományi kormányalelnök, Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti ...

 
Keresés
 

   2025.02.13.
A piacozás a vérében van

A magyarkanizsai csütörtöki és szombati piac elmaradhatatlan árusa a horgosi ifj. Baté Lukács, aki már évtizedek óta kínálja a megszokott, jó minőségű zöldségeket, amelyek Horgoson teremnek. Sem a zimankó, sem a rekkenő hőség nem tántorítja el attól, hogy jókedvűen, mosolygósan szolgálja ki a nála vásárlókat, akik bizony évek és évtizedek óta barátként üdvözlik, neki pedig mindenkihez van néhány jó szava. Egy csütörtöki piacnap alkalmával arról beszélgettünk vele, mióta termel zöldséget, és hogy van ereje ennyi éven át minden héten, időjárástól függetlenül kiállni a piacra, húzni-vonni az árut.
– Gyümölcstermesztéssel kezdtünk, majd 1990 óta átálltunk a zöldségtermelésre, ugyanis beszűkült a piac, és váltanunk kellett, mert az almát nem tudtuk értékesíteni – mesélte a kezdetekről ifj. Baté Lukács, aki Horgoson termel, ahogy mondja, lassan most már gyűszűnyi területen, mert nincs kinek sokat eladni.
– Félholdnyi zöldség, répa és kétholdnyi krumpli az, amit mostanság termelünk. Mindezt Magyarkanizsán, Adán és Topolyán áruljuk. A zöldség, a répa csomóban és kilóra is kapható. Minőségtől függően csomója 50-től 150 dinárig terjed, kilója pedig 120-tól 300 dinárig. A fölhozatal közepes, én úgy érzem, hogy az a gond, hogy nincs ember és nincs fogyasztás. Nagyon gyér a piacozás, emiatt egyre gondterheltebbek vagyunk. Amikor kezdtük, vagyis harminc évvel ezelőtt még könnyen értékesítettünk, 2015-ig elfogadható volt a helyzet, még a nagybanira is dolgoztunk, ám ahogy morzsolódott le a népesség, úgy fogyatkoztak a vásárlók. A pandémia óta rohamosan csökkent a fogyasztás, így mi is csak annyit termelünk, amit családi körben meg tudunk valósítani és aztán értékesíteni – fogalmazott.
– Ha egy fiatal most akar belevágni a szabadföldi termelésbe, elengedhetetlen számára, hogy legyen kezdőtőkéje és egy kis háttere. Legalább harmincezer eurónak kell lenni a zsebben, kell reproanyag meg egy kistraktor is, na meg földterület. Legalább két-három év szükséges ahhoz is, hogy bejáródjon az emberfia a piacon, hogy megszokják, megismerjék a vevők. Nehéz a kuncsaftkört kialakítani, kezdetben az árakat is alacsonyan kell tartani, még alacsonyabban, mint amennyiért a többiek árulják. Ma már az ár a meghatározó, nem is annyira a minőség. Hiába van nekem jó árum, és ezért picit drágább, sokan emiatt hátat fordítanak, no de annyival kevesebbet kell dolgozni – mondta a nyugdíjas termelő nevetgélve.
– Mi már idősebbek vagyunk, de még mindig tiszta szívvel-lélekkel termeljük a zöldséget, és ha most kezdeném újra, akkor is ugyanezt csinálnám. A magam ura vagyok, nem függök senkitől, az évtizedek alatt már megtanultuk a fortélyokat is. Mindhárom fiunk ugyanezzel foglalkozik, mellékállás mellett, úgyhogy nem maradunk utánpótlás nélkül – mondta a termelő, aki egész évben jelen van a magyarkanizsai piacon.
Bővebben:

 




A piacozás a vérében van