| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.01.29.
Horgosi Digitális Archívum - Régi fényképek gyűjteménye

A tervek szerint a jövőben a régi fotók mellett beszélgetések is felkerülnek majd, amellyel további nosztalgiázásra lesz lehetőség. 
Egy fénykép többet mond ezer szónál - tartja a mondás. Hasonlóképpen gondolkodott a horgosi Németh Ernő is, aki tavaly indította el a Horgosi Digitális Archívum Facebook-oldalát. Ugyan még egy év sem telt el, de az oldalt már csaknem 900-an követik. 
Régi emlékeket felidéző horgosi fényképek, amelyek rokonokat, ...

   2026.01.28.
A növényvédő szerek helyes használatáról tanultak a gazdák

Tavaly októberben kezdődött a növényvédő szerek helyes használatáról szóló továbbképzés a bejegyzett mezőgazdasági termelők számára Szerbiában. 
Az elmúlt hónapokban Vajdaságban körülbelül 1500 gazda hallgatta le az órákat. A tanfolyamot kedden Magyarkanizsán tartották meg 46 termelő részvételével. 
Folyamatos az érdeklődés a tanfolyam iránt. A négyórás, kisebb létszámú csoportban zajló előadás fontos információkkal szolgál ...

   2026.01.28.
Senki sem marad éhen

Több évtizede már, hogy Magyarkanizsa községben útjára indult és azóta is fennakadás nélkül működik a népkonyhaprogram. Két hónap (július és augusztus) kivételével mindennap minden rászoruló községbeli polgárnak biztosítanak főtt ételt. A nyári hónapokban, amikor a hőmérő higanyszála nagyon felkúszik, már veszélyes lenne húsz kilométert utaztatni a főtt ételt, így ilyenkor tartós élelmiszerekkel oldják meg, hogy senki se éhezzen. A Vöröskereszt ...

   2026.01.26.
Elkezdődött az idei vetésforgók bejegyzése

A mezőgazdasági termelők többsége a helyi falugazdász irodához fordul segítségért, hogy zökkenőmentes legyen az adatbevitel az online platformon. 
Nagy a mozgolódás a magyarkanizsai falugazdász irodában. A termelők elkezdték a 2026-os bejegyzéseket és az online ügyintézést. 
Sándor Ferenc adorjáni termelő elmondta: „A 2025-ös évre már minden le volt rendezve, úgyhogy most a 2026-os évre a gazdaság felújítását intéztem. Zökkenőmentesen ...

   2026.01.26.
Átadták a VMMSZ elismeréseit a magyar kultúra napja alkalmából

Két magyarkanizsai díjazottja is van idén a Magyar Életfa Díjnak! A délvidéki központi ünnepség keretében Losoncz Piroska és Tóth Vilmos vették át a vajdasági magyar kultúra egyik legjelentősebb kitüntetését. A Pannon RTV így tudósított az eseményről: 
Aranyplakett díjjal ismerték el Szili Katalin magyar miniszterelnöki főtanácsadó munkáját, de díjazták a vajdasági magyar művelődésszervezők és kultúrmunkások tevékenységét is, illetve kiosztották ...

 
Keresés
 

   2025.02.13.
A piacozás a vérében van

A magyarkanizsai csütörtöki és szombati piac elmaradhatatlan árusa a horgosi ifj. Baté Lukács, aki már évtizedek óta kínálja a megszokott, jó minőségű zöldségeket, amelyek Horgoson teremnek. Sem a zimankó, sem a rekkenő hőség nem tántorítja el attól, hogy jókedvűen, mosolygósan szolgálja ki a nála vásárlókat, akik bizony évek és évtizedek óta barátként üdvözlik, neki pedig mindenkihez van néhány jó szava. Egy csütörtöki piacnap alkalmával arról beszélgettünk vele, mióta termel zöldséget, és hogy van ereje ennyi éven át minden héten, időjárástól függetlenül kiállni a piacra, húzni-vonni az árut.
– Gyümölcstermesztéssel kezdtünk, majd 1990 óta átálltunk a zöldségtermelésre, ugyanis beszűkült a piac, és váltanunk kellett, mert az almát nem tudtuk értékesíteni – mesélte a kezdetekről ifj. Baté Lukács, aki Horgoson termel, ahogy mondja, lassan most már gyűszűnyi területen, mert nincs kinek sokat eladni.
– Félholdnyi zöldség, répa és kétholdnyi krumpli az, amit mostanság termelünk. Mindezt Magyarkanizsán, Adán és Topolyán áruljuk. A zöldség, a répa csomóban és kilóra is kapható. Minőségtől függően csomója 50-től 150 dinárig terjed, kilója pedig 120-tól 300 dinárig. A fölhozatal közepes, én úgy érzem, hogy az a gond, hogy nincs ember és nincs fogyasztás. Nagyon gyér a piacozás, emiatt egyre gondterheltebbek vagyunk. Amikor kezdtük, vagyis harminc évvel ezelőtt még könnyen értékesítettünk, 2015-ig elfogadható volt a helyzet, még a nagybanira is dolgoztunk, ám ahogy morzsolódott le a népesség, úgy fogyatkoztak a vásárlók. A pandémia óta rohamosan csökkent a fogyasztás, így mi is csak annyit termelünk, amit családi körben meg tudunk valósítani és aztán értékesíteni – fogalmazott.
– Ha egy fiatal most akar belevágni a szabadföldi termelésbe, elengedhetetlen számára, hogy legyen kezdőtőkéje és egy kis háttere. Legalább harmincezer eurónak kell lenni a zsebben, kell reproanyag meg egy kistraktor is, na meg földterület. Legalább két-három év szükséges ahhoz is, hogy bejáródjon az emberfia a piacon, hogy megszokják, megismerjék a vevők. Nehéz a kuncsaftkört kialakítani, kezdetben az árakat is alacsonyan kell tartani, még alacsonyabban, mint amennyiért a többiek árulják. Ma már az ár a meghatározó, nem is annyira a minőség. Hiába van nekem jó árum, és ezért picit drágább, sokan emiatt hátat fordítanak, no de annyival kevesebbet kell dolgozni – mondta a nyugdíjas termelő nevetgélve.
– Mi már idősebbek vagyunk, de még mindig tiszta szívvel-lélekkel termeljük a zöldséget, és ha most kezdeném újra, akkor is ugyanezt csinálnám. A magam ura vagyok, nem függök senkitől, az évtizedek alatt már megtanultuk a fortélyokat is. Mindhárom fiunk ugyanezzel foglalkozik, mellékállás mellett, úgyhogy nem maradunk utánpótlás nélkül – mondta a termelő, aki egész évben jelen van a magyarkanizsai piacon.
Bővebben:

 




A piacozás a vérében van