| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.03.25.
Szijjártó Péter Magyarkanizsán

A vajdasági magyarok számíthatnak a magyar kormány támogatására a következő időszakban is, jelentette ki Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere kedd délután Magyarkanizsán, ahol részt vett a Vajdasági Magyar Szövetség regionális lakossági fórumán. A rendezvényen az április 12-ei, anyaországi választás jelentőségéről, közösségünk helyzetéről és a következő időszak feladatairól beszéltek a felszólalók, Szijjártó Péter ...

   2026.03.25.
Közösséget erősítő fejlesztés

A Bata Kft. szolgáltatóipari fejlesztésének ünnepélyes átadóját tartották kedd délben Oromhegyesen, ahol tiszteletét tette Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, valamint dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és dr. Juhász Bálint, a tartományi képviselőház elnöke, valamint a magyar külgazdasági és külügyminisztérium munkatársai, illetve a vajdasági magyar politikum elöljárói is. A vállalkozás több mint ...

   2026.03.24.
Az álmok valóra válnak

Tűzoltó, rendőr vagy katona. Egykor ezek a hivatások is bekerültek a kisfiúk felsorolásába, amikor arról kérdezték őket, mik szeretnének lenni felnőtt korukban. Aztán megjelent a listán a pilóta és az űrhajós is. A felnőttek pedig csak mosolyogtak ezeken a kijelentéseken, mert tudták, sokakból egész más lesz, mint amit gyermekkorában elképzelt. Ezeket látták akkoriban a fiúk a legnagyobb bátorságot igénylő tevékenységeknek, és bár mára már sok egyéb, új ...

   2026.03.23.
Megnyitották az idényt

Az egykor rosszabb napokat is megélt vásártér most teljes pompájában és eredeti rendeltetésének megfelelően nagy tömeget vonzott Magyarkanizsán. Az idei első vásár igencsak jól sikerült, ugyanis már reggel sokan nézelődtek, majd ahogy kivirult az idő, egyre többen és többen érkeztek. Árusokból és vásárlókból sem volt hiány, sőt a magyarkanizsai vásárra jellemző, hogy a szervező helyi közösség plusz programokkal is készül erre a napra. Most vasárnap is ...

   2026.03.18.
A Bábvilág kapujában

A Bábvilág kapujában elnevezéssel tartottak továbbképzést Tóthfaluban a topolyai Brunszvik Teréz Magyar Óvodapedagógusok Egyesülete és a Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény közös szervezésében. Az eseménynek a helyi óvoda adott otthont. 


Tótfaluban első alkalommal szervezték meg az eseményt, amelyen elsőként a helyi óvodás gyerekek A kis gömböc című bábelőadást tekinthették meg a magyarkanizsai Bóbita Bábcsoport előadásában. 

 
Keresés
 

   2025.02.13.
A piacozás a vérében van

A magyarkanizsai csütörtöki és szombati piac elmaradhatatlan árusa a horgosi ifj. Baté Lukács, aki már évtizedek óta kínálja a megszokott, jó minőségű zöldségeket, amelyek Horgoson teremnek. Sem a zimankó, sem a rekkenő hőség nem tántorítja el attól, hogy jókedvűen, mosolygósan szolgálja ki a nála vásárlókat, akik bizony évek és évtizedek óta barátként üdvözlik, neki pedig mindenkihez van néhány jó szava. Egy csütörtöki piacnap alkalmával arról beszélgettünk vele, mióta termel zöldséget, és hogy van ereje ennyi éven át minden héten, időjárástól függetlenül kiállni a piacra, húzni-vonni az árut.
– Gyümölcstermesztéssel kezdtünk, majd 1990 óta átálltunk a zöldségtermelésre, ugyanis beszűkült a piac, és váltanunk kellett, mert az almát nem tudtuk értékesíteni – mesélte a kezdetekről ifj. Baté Lukács, aki Horgoson termel, ahogy mondja, lassan most már gyűszűnyi területen, mert nincs kinek sokat eladni.
– Félholdnyi zöldség, répa és kétholdnyi krumpli az, amit mostanság termelünk. Mindezt Magyarkanizsán, Adán és Topolyán áruljuk. A zöldség, a répa csomóban és kilóra is kapható. Minőségtől függően csomója 50-től 150 dinárig terjed, kilója pedig 120-tól 300 dinárig. A fölhozatal közepes, én úgy érzem, hogy az a gond, hogy nincs ember és nincs fogyasztás. Nagyon gyér a piacozás, emiatt egyre gondterheltebbek vagyunk. Amikor kezdtük, vagyis harminc évvel ezelőtt még könnyen értékesítettünk, 2015-ig elfogadható volt a helyzet, még a nagybanira is dolgoztunk, ám ahogy morzsolódott le a népesség, úgy fogyatkoztak a vásárlók. A pandémia óta rohamosan csökkent a fogyasztás, így mi is csak annyit termelünk, amit családi körben meg tudunk valósítani és aztán értékesíteni – fogalmazott.
– Ha egy fiatal most akar belevágni a szabadföldi termelésbe, elengedhetetlen számára, hogy legyen kezdőtőkéje és egy kis háttere. Legalább harmincezer eurónak kell lenni a zsebben, kell reproanyag meg egy kistraktor is, na meg földterület. Legalább két-három év szükséges ahhoz is, hogy bejáródjon az emberfia a piacon, hogy megszokják, megismerjék a vevők. Nehéz a kuncsaftkört kialakítani, kezdetben az árakat is alacsonyan kell tartani, még alacsonyabban, mint amennyiért a többiek árulják. Ma már az ár a meghatározó, nem is annyira a minőség. Hiába van nekem jó árum, és ezért picit drágább, sokan emiatt hátat fordítanak, no de annyival kevesebbet kell dolgozni – mondta a nyugdíjas termelő nevetgélve.
– Mi már idősebbek vagyunk, de még mindig tiszta szívvel-lélekkel termeljük a zöldséget, és ha most kezdeném újra, akkor is ugyanezt csinálnám. A magam ura vagyok, nem függök senkitől, az évtizedek alatt már megtanultuk a fortélyokat is. Mindhárom fiunk ugyanezzel foglalkozik, mellékállás mellett, úgyhogy nem maradunk utánpótlás nélkül – mondta a termelő, aki egész évben jelen van a magyarkanizsai piacon.
Bővebben:

 




A piacozás a vérében van