| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.04.08.
Népviseletben érkeztek a táncosok a húsvéti misére Horgoson

Nekünk, keresztényeknek a húsvét mutat rá, hogy a halál nem egy végpont, hanem egy új kezdet - ezt Verebélyi Árpád horgosi plébános mondta. A bácskai településen is szentmisére gyűltek össze a hívek, hogy megünnepeljék a húsvétot. 

A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe, melyet Jézus Krisztus feltámadásának, valamint az emberiség megváltásának emlékére tartanak. Horgoson ez az ünnep különösen közösségi és kulturális ...

   2026.04.07.
A több évszázados piac

1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul. 

A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ...

   2026.04.07.
Megnyílt az 54. MIRK Magyarkanizsán

A Házi Áldástól a gyöngyfűzésen át a festményekig megannyi csodálatos, kézzel készült alkotásban gyönyörködhetnek azok, akik Magyarkanizsára látogatnak. A Zmaj iskola Ady részlegében nyitották meg hétfőn az 54. MIRK-et, azaz a Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény Kiállítást, mely csütörtökig tekinthető meg. 

A kiállításon felléptek az Ozoray Árpád MME Cifraszűr kórusa, Pozder Damján citeraszólista és a Szent ...

   2026.04.07.
A jövő rakétamérnöke

Minden egy teleszkóppal kezdődött. A nyolcadik születésnapjára kapta, és a szenvedély azonnal lángra kapott: az űrkutatás teljesen magával ragadta. A gyerekkori érdeklődés máig megmaradt, Kis Botond mögött számos eredményes megmérettetés szerepel, az érettségi után pedig a régió egyik legjobb felsőoktatási intézményében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait. 
Botond magyarkanizsai, a Bolyai Tehetséggondozó ...

   2026.04.07.
Él még a locsolkodás hagyománya Adorjánon

A locsolkodás a magyar húsvéti hagyománykör egyik legismertebb és legélőbb eleme, különösen a falvakban. Sok helyen még ma is a régi szokásokat őrzik általa. Az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai húsvéthétfőn kora reggel zeneszóval vonultak az utcákon, hogy felkeressék a falubeli lányokat.  

Faluhelyen a locsolkodás még ma is erősen közösségépítő szokás, és jobban ragaszkodnak a hagyományos elemeihez, mint a városokban. ...

 
Keresés
 

   2025.02.10.
Kiváló vadászterep

Magyarkanizsa községben két vadászegyesület tevékenykedik. Az egyik kifejezetten csak a város környéki terepeket fedi, a másik, a Kapitány-réti Vadászegyesület a településeket fogja egy csokorba. A naptári év nagyban különbözik a vadászévtől, hisz míg januárban, februárban épphogy csak beindul az ünnepek utáni feleszmélés, arra az időre az elhivatott természetbarátok már az idény vége felé tartanak. A jelenlegi helyzetről Boris Bajićtyal, a Kapitány-réti Vadászegyesület elnökével beszélgettünk.
– A vadászat ősi tevékenység, hisz egykoron a vadászok biztosították a családok megélhetését, húst tettek az asztalra. Manapság ez némileg módosult, hisz a vadászat szenvedély, életforma és együtt lélegzés a természettel – fejtette ki az elnök. – Az azonban nem változott, hogy a vadász napjainkban is a mára már különlegesnek számító vadhúst viszi haza, bár az elsődleges célja nem ez. A mi környezetünkben apróvadakat lőhet, köztük fürjet, kacsát, libát, fácánt, a nagyvadak közül elejti a vaddisznót, az őzet, a szerencsésebbek, akik elutaznak valahová, azok gímszarvast, dámszarvast, zergét is elejthetnek – sorolta Boris Bajić, aki a Kapitány-réti Vadászegyesületről is szót ejtett.
– Mintegy 140 tagot számlál az egyesület, amely öt körzetre van osztva: Martonos, Horgos, Kispiac, Velebit, Oromhegyes és Orom tartozik a berkeinkbe. Ezeken a területeken a helybeli vadászok és a környékbeliek gondoskodnak az állatokról, azok létszámának keretek között tartásáról és természetesen arról is, hogy megfelelő környezetet alakítsanak ki számukra, ha kell, némi közbeavatkozással, gondoskodással – magyarázta az elnök, majd azt is kifejtette, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem egy megfizethetetlen hobbiról van szó.
– Vannak drágább sportok is, ez viszont idő- és erőigényes, és nagyon kell szeretni a természetet. Tagsági díjat szedünk, amit részletekben fizethetnek a tagok, illetve a szükséges kellékeket is meg kell vásárolni, de az élmény, amit vadászat közben átélünk, az megfizethetetlen – mesélte az elnök, aki a jelenlegi állapotokról is tájékoztatott.
– A január a vadászév végének közeledtét jelzi, ugyanis a fő vadászidény lejárt, az apróvadak, köztük a fácánok kilövését befejeztük, maradtak még a kacsák és a libák, és most lőjük ki a túlszaporodott ragadozókat is, valamint a szarkákat és a dolmányos varjakat. A fácánállományunk stabil, nincs túlszaporodás sem. Minden évben nagy gondot fordítunk a terveink megvalósítására, most is jól állunk, elégedettek vagyunk. A mezőgazdaság és az éghajlat változásával a vadászoknak is némiképp változott a teendőjük. Mivel a gazdák ősz elején az összes takarmányt betakarítják, a búvóhelyek megszűnnek. Ennek a problémának a kiküszöböléséért mi sokat teszünk, az élőhely javításával is foglalkoznunk kell, ezt is feladatunknak érezzük – mondta a vadász, aki ezzel is azt magyarázta, hogy nem csak a kilövésért lesz valaki vadász, az a szükséges jó. Nagy hangsúlyt kell kapnia az egyensúly fenntartásának, ez előtérben kell, hogy legyen egy jó vadásznál, sőt nem is csak a vadászható fajokat gondozzák.
– A kevésbé jó földeket is kibérli az egyesület, például egy közel hetvenhektáros legelőt, amelyen gazdálkodás mentén az állatoknak élelem és búvóhely is akad bőven. Az utóbbi években nem volt erős telünk, aminek a rekkenő nyarak lettek a hátulütői, így a vízhiány is fejtörést okoz. A helyzetet itatók kihelyezésével igyekszünk orvosolni. Az őzállomány épp a vízhiány miatt mutat csökkenő tendenciát, és nemcsak nálunk, hanem a szomszédos országokban is, ezért mi tavaly nagy itatókat helyeztünk el a csapások mentén, ahol a vadak közlekedését észleltük, a vadászok pedig folyamatosan töltötték őket vízzel. A kanálisokat is szeretnénk hasonló célokra használni, természetesen nem kihasználni, hisz az némely állatnak az életet jelenti – magyarázta Boris Bajić.
Az egyesületi elnök azt is elmondta, hogy Magyarkanizsa községben igen jó vadászterepek vannak, és mindegyik más miatt kiváló. Beszámolója szerint hamarosan elvégzik a leltárt, melyben összevetik a populáció milyenségét, és utána elkészítik a következő vadászévi tervet, amely magában foglalja majd a felelős és észszerű számításokat.
Bővebben:

 




Kiváló vadászterep