| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.10.20.
Ízekbe zárt családi örökség

A Bogyóműhely név hallatán először gyermekkorom meséi jutottak eszembe, melyekben a főszereplők a már jól bevált recept szerint egy nagy üstben főzik a különféle bogyókból készült italokat. Álomnak indult, végül Horgoson vált valósággá a Bogyóműhely, melynek nevét a bodzabogyó és a különféle bogyós gyümölcsök ihlették. Berényi Árpád vezeti a vállalkozást, ahol a természet adta alapanyagokból, régi családi receptekből és saját ötletekből lekvárok, ...

   2026.10.19.
VAJDASÁGI MAGYAR KÓRUSOK XXVI. TALÁLKOZÓJA

Tíz kórus, közös éneklés és a magyar zenei hagyományok ünnepe. Huszonhatodik alkalommal rendezték meg a Vajdasági Magyar Kórusok Találkozóját, amelynek ezúttal a magyarkanizsai Szent Őrangyalok-templom adott otthont. A rendezvényen vajdasági és magyarországi együttesek mutatkoztak be, bizonyítva, hogy a közös éneklés a határokon átívelve is összeköti a magyar közösségeket.  
A kóruséneklés nem csupán a zenei élményről szól: a közösség ...

   2026.10.19.
Csaba Ferenc Nemzetközi Birkózó Emlékverseny Magyarkanizsán

Magyarkanizsa egyik legjelentősebb sporteseményét szervezték meg a hétvégén, a Csaba Ferenc Nemzetközi Birkózó Emlékversenyt. Az eseményen 16 ország képviselteti magát, mintegy 400 versenyzővel. A sportversenyt 17-dik éve szervezte meg a Potisje Birkózó Egyesület.


Lányok és fiúk egyaránt több korosztályban léptek szőnyegre és a kötöttfogásban alkalmazott szabályok szerint versenyeztek. A sportolók számára az ilyen megmérettetések különösen ...

   2026.10.19.
30 éves fennállását ünnepli a magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesület

Idén ünnepli 30 éves fennállását a magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesület, amely tegnap gálaműsorral készült a Művészetek Házában. Ebből az alkalomból nem csak a jelenlegi, hanem a régi tagok is felléptek egy-egy produkcióval.


Teltház előtt lépett színpadra az egyesület Magyarkanizsán, a Művészetek Házában. A közönség elsőként a legkisebbeket láthatta a színpadon, majd szép lassan az összes táncos bekapcsolódott a produkcióba.


   2026.10.19.
Hagyományok a bográcsban

A hagyományok ápolása és a közösség jegyében tartották meg Martonoson a XV. Hagyományőrző Napot és körömpörkölt-főzőversenyt. A bográcsok mellett ezúttal is összegyűltek a helyiek és a környékbeli településekről érkező résztvevők, akik közül többen már évek óta visszatérő vendégei az eseménynek.


Már a délelőtti órákban rotyogtak a bográcsban főtt finomságok, a versenyzők pedig hozzáláttak a körömpörkölt elkészítéséhez. ...

 
Keresés
 

   2025.02.10.
Kiváló vadászterep

Magyarkanizsa községben két vadászegyesület tevékenykedik. Az egyik kifejezetten csak a város környéki terepeket fedi, a másik, a Kapitány-réti Vadászegyesület a településeket fogja egy csokorba. A naptári év nagyban különbözik a vadászévtől, hisz míg januárban, februárban épphogy csak beindul az ünnepek utáni feleszmélés, arra az időre az elhivatott természetbarátok már az idény vége felé tartanak. A jelenlegi helyzetről Boris Bajićtyal, a Kapitány-réti Vadászegyesület elnökével beszélgettünk.
– A vadászat ősi tevékenység, hisz egykoron a vadászok biztosították a családok megélhetését, húst tettek az asztalra. Manapság ez némileg módosult, hisz a vadászat szenvedély, életforma és együtt lélegzés a természettel – fejtette ki az elnök. – Az azonban nem változott, hogy a vadász napjainkban is a mára már különlegesnek számító vadhúst viszi haza, bár az elsődleges célja nem ez. A mi környezetünkben apróvadakat lőhet, köztük fürjet, kacsát, libát, fácánt, a nagyvadak közül elejti a vaddisznót, az őzet, a szerencsésebbek, akik elutaznak valahová, azok gímszarvast, dámszarvast, zergét is elejthetnek – sorolta Boris Bajić, aki a Kapitány-réti Vadászegyesületről is szót ejtett.
– Mintegy 140 tagot számlál az egyesület, amely öt körzetre van osztva: Martonos, Horgos, Kispiac, Velebit, Oromhegyes és Orom tartozik a berkeinkbe. Ezeken a területeken a helybeli vadászok és a környékbeliek gondoskodnak az állatokról, azok létszámának keretek között tartásáról és természetesen arról is, hogy megfelelő környezetet alakítsanak ki számukra, ha kell, némi közbeavatkozással, gondoskodással – magyarázta az elnök, majd azt is kifejtette, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem egy megfizethetetlen hobbiról van szó.
– Vannak drágább sportok is, ez viszont idő- és erőigényes, és nagyon kell szeretni a természetet. Tagsági díjat szedünk, amit részletekben fizethetnek a tagok, illetve a szükséges kellékeket is meg kell vásárolni, de az élmény, amit vadászat közben átélünk, az megfizethetetlen – mesélte az elnök, aki a jelenlegi állapotokról is tájékoztatott.
– A január a vadászév végének közeledtét jelzi, ugyanis a fő vadászidény lejárt, az apróvadak, köztük a fácánok kilövését befejeztük, maradtak még a kacsák és a libák, és most lőjük ki a túlszaporodott ragadozókat is, valamint a szarkákat és a dolmányos varjakat. A fácánállományunk stabil, nincs túlszaporodás sem. Minden évben nagy gondot fordítunk a terveink megvalósítására, most is jól állunk, elégedettek vagyunk. A mezőgazdaság és az éghajlat változásával a vadászoknak is némiképp változott a teendőjük. Mivel a gazdák ősz elején az összes takarmányt betakarítják, a búvóhelyek megszűnnek. Ennek a problémának a kiküszöböléséért mi sokat teszünk, az élőhely javításával is foglalkoznunk kell, ezt is feladatunknak érezzük – mondta a vadász, aki ezzel is azt magyarázta, hogy nem csak a kilövésért lesz valaki vadász, az a szükséges jó. Nagy hangsúlyt kell kapnia az egyensúly fenntartásának, ez előtérben kell, hogy legyen egy jó vadásznál, sőt nem is csak a vadászható fajokat gondozzák.
– A kevésbé jó földeket is kibérli az egyesület, például egy közel hetvenhektáros legelőt, amelyen gazdálkodás mentén az állatoknak élelem és búvóhely is akad bőven. Az utóbbi években nem volt erős telünk, aminek a rekkenő nyarak lettek a hátulütői, így a vízhiány is fejtörést okoz. A helyzetet itatók kihelyezésével igyekszünk orvosolni. Az őzállomány épp a vízhiány miatt mutat csökkenő tendenciát, és nemcsak nálunk, hanem a szomszédos országokban is, ezért mi tavaly nagy itatókat helyeztünk el a csapások mentén, ahol a vadak közlekedését észleltük, a vadászok pedig folyamatosan töltötték őket vízzel. A kanálisokat is szeretnénk hasonló célokra használni, természetesen nem kihasználni, hisz az némely állatnak az életet jelenti – magyarázta Boris Bajić.
Az egyesületi elnök azt is elmondta, hogy Magyarkanizsa községben igen jó vadászterepek vannak, és mindegyik más miatt kiváló. Beszámolója szerint hamarosan elvégzik a leltárt, melyben összevetik a populáció milyenségét, és utána elkészítik a következő vadászévi tervet, amely magában foglalja majd a felelős és észszerű számításokat.
Bővebben:

 




Kiváló vadászterep