| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.05.13.
A Vöröskereszt munkájáról tanultak az adorjáni kisdiákok

A Vöröskereszt magyarkanizsai szervezete mutatkozott be az adorjáni elsősöknek kedd reggel. A gyerekek megismerhették a szervezet történetét, célkitűzéseit. Az esemény a Vöröskereszt hete programsorozat részeként valósult meg, amelynek célja, hogy közelebb hozza a szervezet munkáját a legfiatalabb generációhoz is. 


Mesén keresztül ismerhették meg az elsősök a Vöröskereszt történetét és mindennapi munkáját, játékosan sajátíthatták ...

   2026.05.13.
Iskolanapot ünnepelt a horgosi Kárász Karolina Általános Iskola

A horgosi Kárász Karolina Általános Iskola hétfőn ünnepelte az iskola napját. A diákok a diákszínjátszó fesztiválokon is sikerrel bemutatott Fehérlófia című előadással, énekszámokkal, a pedagógusok pedig zenés meglepetésprodukcióval készültek az ünnepi műsorra. 


Az esemény alkalmat adott arra is, hogy az intézmény vezetősége és Magyarkanizsa önkormányzata visszatekintsen az elmúlt időszak eredményeire, fejlesztéseire és az iskola ...

   2026.05.13.
Vándormadarak világnapja

Szombaton, május 9-én ünnepeltük a vándormadarak világnapját, ebből az alkalomból a törökkanizsai Tisza Ökológiai Központ madármegfigyelésre hívta a természetjáró, madárkedvelő embereket a Kispiac alatt, a magyarkanizsai Járáson elterülő Kapitány-rét halastóra. Az összegyűlt több mint egy tucat madárkedvelőt Mirjana Rankov törökkanizsai ornitológus, a Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület szakmunkatársa vezette körbe a tavon.  


   2026.05.13.
Bicskei Zoltán az idei Herceg János-díjas

A dr. Silling István nyelvész, író, néprajzkutató, a dr. Mák Ferenc író, irodalom- és művelődéstörténész, a L. Móger Tímea költő alkotta bírálóbizottság 2026. március 20-án egyhangúlag meghozott döntése alapján a zombori Bielitzky Károly Városi Könyvtár a 2026. évre szóló Herceg János Irodalmi Díjat eddigi életművének jelentősége elismeréséül Bicskei Zoltán filmrendezőnek, grafikusművésznek, esszéírónak adományozza.  


   2026.05.13.
Borban is fürödhettek volna

A 14. Nagy Honi Borversenyt tartották május 9-én, szombaton a horgosi Művelődési Házban, ahová több mint kétszáz fajta bort hoztak a benevezők. A szervezők, a Szent Orbán Borlovagrend tagjai rendkívül elégedettek voltak, hisz nem csak a környékből, hanem még külföldről is érkeztek benevezők, akik mindannyian a legjobb nedűiket hozták Horgosra. Idén a hazaiak mellett Magyarországról, Szlovákiából, Romániából és első alkalommal Bulgáriából is Horgoson landoltak ...

 
Keresés
 

   2025.02.10.
Kiváló vadászterep

Magyarkanizsa községben két vadászegyesület tevékenykedik. Az egyik kifejezetten csak a város környéki terepeket fedi, a másik, a Kapitány-réti Vadászegyesület a településeket fogja egy csokorba. A naptári év nagyban különbözik a vadászévtől, hisz míg januárban, februárban épphogy csak beindul az ünnepek utáni feleszmélés, arra az időre az elhivatott természetbarátok már az idény vége felé tartanak. A jelenlegi helyzetről Boris Bajićtyal, a Kapitány-réti Vadászegyesület elnökével beszélgettünk.
– A vadászat ősi tevékenység, hisz egykoron a vadászok biztosították a családok megélhetését, húst tettek az asztalra. Manapság ez némileg módosult, hisz a vadászat szenvedély, életforma és együtt lélegzés a természettel – fejtette ki az elnök. – Az azonban nem változott, hogy a vadász napjainkban is a mára már különlegesnek számító vadhúst viszi haza, bár az elsődleges célja nem ez. A mi környezetünkben apróvadakat lőhet, köztük fürjet, kacsát, libát, fácánt, a nagyvadak közül elejti a vaddisznót, az őzet, a szerencsésebbek, akik elutaznak valahová, azok gímszarvast, dámszarvast, zergét is elejthetnek – sorolta Boris Bajić, aki a Kapitány-réti Vadászegyesületről is szót ejtett.
– Mintegy 140 tagot számlál az egyesület, amely öt körzetre van osztva: Martonos, Horgos, Kispiac, Velebit, Oromhegyes és Orom tartozik a berkeinkbe. Ezeken a területeken a helybeli vadászok és a környékbeliek gondoskodnak az állatokról, azok létszámának keretek között tartásáról és természetesen arról is, hogy megfelelő környezetet alakítsanak ki számukra, ha kell, némi közbeavatkozással, gondoskodással – magyarázta az elnök, majd azt is kifejtette, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem egy megfizethetetlen hobbiról van szó.
– Vannak drágább sportok is, ez viszont idő- és erőigényes, és nagyon kell szeretni a természetet. Tagsági díjat szedünk, amit részletekben fizethetnek a tagok, illetve a szükséges kellékeket is meg kell vásárolni, de az élmény, amit vadászat közben átélünk, az megfizethetetlen – mesélte az elnök, aki a jelenlegi állapotokról is tájékoztatott.
– A január a vadászév végének közeledtét jelzi, ugyanis a fő vadászidény lejárt, az apróvadak, köztük a fácánok kilövését befejeztük, maradtak még a kacsák és a libák, és most lőjük ki a túlszaporodott ragadozókat is, valamint a szarkákat és a dolmányos varjakat. A fácánállományunk stabil, nincs túlszaporodás sem. Minden évben nagy gondot fordítunk a terveink megvalósítására, most is jól állunk, elégedettek vagyunk. A mezőgazdaság és az éghajlat változásával a vadászoknak is némiképp változott a teendőjük. Mivel a gazdák ősz elején az összes takarmányt betakarítják, a búvóhelyek megszűnnek. Ennek a problémának a kiküszöböléséért mi sokat teszünk, az élőhely javításával is foglalkoznunk kell, ezt is feladatunknak érezzük – mondta a vadász, aki ezzel is azt magyarázta, hogy nem csak a kilövésért lesz valaki vadász, az a szükséges jó. Nagy hangsúlyt kell kapnia az egyensúly fenntartásának, ez előtérben kell, hogy legyen egy jó vadásznál, sőt nem is csak a vadászható fajokat gondozzák.
– A kevésbé jó földeket is kibérli az egyesület, például egy közel hetvenhektáros legelőt, amelyen gazdálkodás mentén az állatoknak élelem és búvóhely is akad bőven. Az utóbbi években nem volt erős telünk, aminek a rekkenő nyarak lettek a hátulütői, így a vízhiány is fejtörést okoz. A helyzetet itatók kihelyezésével igyekszünk orvosolni. Az őzállomány épp a vízhiány miatt mutat csökkenő tendenciát, és nemcsak nálunk, hanem a szomszédos országokban is, ezért mi tavaly nagy itatókat helyeztünk el a csapások mentén, ahol a vadak közlekedését észleltük, a vadászok pedig folyamatosan töltötték őket vízzel. A kanálisokat is szeretnénk hasonló célokra használni, természetesen nem kihasználni, hisz az némely állatnak az életet jelenti – magyarázta Boris Bajić.
Az egyesületi elnök azt is elmondta, hogy Magyarkanizsa községben igen jó vadászterepek vannak, és mindegyik más miatt kiváló. Beszámolója szerint hamarosan elvégzik a leltárt, melyben összevetik a populáció milyenségét, és utána elkészítik a következő vadászévi tervet, amely magában foglalja majd a felelős és észszerű számításokat.
Bővebben:

 




Kiváló vadászterep