| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.08.09.
Ilyen volt a Malomfesztivál

A szombati nappal véget ért az idei Malomfesztivál. A hajrában is külföldi, magyarországi és vajdasági előadók váltották egymást a színpadon. A népi hangzásvilágtól egészen az elektronikus zene különböző ötvözetéig számos műfaj helyet kapott a programban. 


A fesztivál minden évben sok fiatalt vonz. A horgosi Berényi Bálint még csak tízéves, de ez már a harmadik idénye a Malomfesztiválon. „A harmadik Malomfesztiválom, és azért ...

   2026.08.05.
Templombúcsú a horgosi Havas Boldogasszony-templomban

A helyi hívek mellett a környező településekről érkezők is részt vettek a szentmisén, amelyen a közösség összetartozásának fontosságát hangsúlyozták, valamint azt, hogy a búcsú a lelki megújulást és az új kezdetet jelképezi. 


A templombúcsú minden évben fontos esemény a település életében, hiszen nemcsak vallási ünnep, hanem a közösség összetartozásának jelképe is. Az ünnepi szentmisére számos hívő érkezett a környező településekről ...

   2026.08.05.
Ahol az illatok és az ízek találkoznak

Rekkenő, embert próbáló hőségben rendezték meg Martonoson a 24. Nemzetközi Halászléfőző Versenyt, melyen összesen 85 hazai, magyarországi és felvidéki csapat ragadott fakanalat. 


Már a kora délelőtti órákban benépesült a helyi közösség épülete mögött lévő park. A csapatok többsége a pontyot filézte, mások a bogrács alá gyújtottak, de olyanok is akadtak, akik a jó halászléhez elengedhetetlen fűszerek előkészítésével foglalatoskodtak. ...

   2026.08.03.
Találkoztak az oromiak

Szombaton, augusztus 1-én tartották az oromi helyi közösség szervezésében az V. Sörfesztivált és az Oromiak Kilencedik Nagy Világtalálkozóját a helyi általános iskola udvarában. A programok már délután elkezdődtek és egészen éjszakába nyúlóan tartottak. Most már hagyománnyá vált, hogy a szomszédos kiserdőben főzőversenyt tartanak ezen a napon, és ez így volt idén is, amikor tizenkilenc csapat mérte össze tudását a gasztronómia terén. Főttek a paprikások, ...

   2026.08.03.
Volt dolguk a tűzoltóknak

Szombaton, augusztus 1-én tartották meg Magyarkanizsán, a focipályán a kismotorfecskendő-szerelési bajnokságot. A nálunk még szokatlan elnevezést lassan, de biztosan meg kell tanulnunk, hisz egy ekkora esemény nem maradhat szó nélkül. A magyarországi országos kismotorfecskendő-szerelési bajnokság egyik fordulóját első alkalommal szervezték meg Vajdaságban, de valószínűleg nem utoljára. Tavaly már volt egy főpróba, amikor ezt a fajta versenyzést kipróbálták, ...

 
Keresés
 

   2025.02.10.
Kiváló vadászterep

Magyarkanizsa községben két vadászegyesület tevékenykedik. Az egyik kifejezetten csak a város környéki terepeket fedi, a másik, a Kapitány-réti Vadászegyesület a településeket fogja egy csokorba. A naptári év nagyban különbözik a vadászévtől, hisz míg januárban, februárban épphogy csak beindul az ünnepek utáni feleszmélés, arra az időre az elhivatott természetbarátok már az idény vége felé tartanak. A jelenlegi helyzetről Boris Bajićtyal, a Kapitány-réti Vadászegyesület elnökével beszélgettünk.
– A vadászat ősi tevékenység, hisz egykoron a vadászok biztosították a családok megélhetését, húst tettek az asztalra. Manapság ez némileg módosult, hisz a vadászat szenvedély, életforma és együtt lélegzés a természettel – fejtette ki az elnök. – Az azonban nem változott, hogy a vadász napjainkban is a mára már különlegesnek számító vadhúst viszi haza, bár az elsődleges célja nem ez. A mi környezetünkben apróvadakat lőhet, köztük fürjet, kacsát, libát, fácánt, a nagyvadak közül elejti a vaddisznót, az őzet, a szerencsésebbek, akik elutaznak valahová, azok gímszarvast, dámszarvast, zergét is elejthetnek – sorolta Boris Bajić, aki a Kapitány-réti Vadászegyesületről is szót ejtett.
– Mintegy 140 tagot számlál az egyesület, amely öt körzetre van osztva: Martonos, Horgos, Kispiac, Velebit, Oromhegyes és Orom tartozik a berkeinkbe. Ezeken a területeken a helybeli vadászok és a környékbeliek gondoskodnak az állatokról, azok létszámának keretek között tartásáról és természetesen arról is, hogy megfelelő környezetet alakítsanak ki számukra, ha kell, némi közbeavatkozással, gondoskodással – magyarázta az elnök, majd azt is kifejtette, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem egy megfizethetetlen hobbiról van szó.
– Vannak drágább sportok is, ez viszont idő- és erőigényes, és nagyon kell szeretni a természetet. Tagsági díjat szedünk, amit részletekben fizethetnek a tagok, illetve a szükséges kellékeket is meg kell vásárolni, de az élmény, amit vadászat közben átélünk, az megfizethetetlen – mesélte az elnök, aki a jelenlegi állapotokról is tájékoztatott.
– A január a vadászév végének közeledtét jelzi, ugyanis a fő vadászidény lejárt, az apróvadak, köztük a fácánok kilövését befejeztük, maradtak még a kacsák és a libák, és most lőjük ki a túlszaporodott ragadozókat is, valamint a szarkákat és a dolmányos varjakat. A fácánállományunk stabil, nincs túlszaporodás sem. Minden évben nagy gondot fordítunk a terveink megvalósítására, most is jól állunk, elégedettek vagyunk. A mezőgazdaság és az éghajlat változásával a vadászoknak is némiképp változott a teendőjük. Mivel a gazdák ősz elején az összes takarmányt betakarítják, a búvóhelyek megszűnnek. Ennek a problémának a kiküszöböléséért mi sokat teszünk, az élőhely javításával is foglalkoznunk kell, ezt is feladatunknak érezzük – mondta a vadász, aki ezzel is azt magyarázta, hogy nem csak a kilövésért lesz valaki vadász, az a szükséges jó. Nagy hangsúlyt kell kapnia az egyensúly fenntartásának, ez előtérben kell, hogy legyen egy jó vadásznál, sőt nem is csak a vadászható fajokat gondozzák.
– A kevésbé jó földeket is kibérli az egyesület, például egy közel hetvenhektáros legelőt, amelyen gazdálkodás mentén az állatoknak élelem és búvóhely is akad bőven. Az utóbbi években nem volt erős telünk, aminek a rekkenő nyarak lettek a hátulütői, így a vízhiány is fejtörést okoz. A helyzetet itatók kihelyezésével igyekszünk orvosolni. Az őzállomány épp a vízhiány miatt mutat csökkenő tendenciát, és nemcsak nálunk, hanem a szomszédos országokban is, ezért mi tavaly nagy itatókat helyeztünk el a csapások mentén, ahol a vadak közlekedését észleltük, a vadászok pedig folyamatosan töltötték őket vízzel. A kanálisokat is szeretnénk hasonló célokra használni, természetesen nem kihasználni, hisz az némely állatnak az életet jelenti – magyarázta Boris Bajić.
Az egyesületi elnök azt is elmondta, hogy Magyarkanizsa községben igen jó vadászterepek vannak, és mindegyik más miatt kiváló. Beszámolója szerint hamarosan elvégzik a leltárt, melyben összevetik a populáció milyenségét, és utána elkészítik a következő vadászévi tervet, amely magában foglalja majd a felelős és észszerű számításokat.
Bővebben:

 




Kiváló vadászterep