| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.03.02.
A Folyami Polgárnaszád Magyarkanizsán

A Magyar Nemzeti Tanács szervezésében február 27-én, pénteken este a magyarkanizsai székhelyű Vajdasági Birkózóakadémián telt ház előtt zajlott le a Folyami Polgárnaszád eseménye, majd az azt követő Kormorán-nagykoncert. A tényfeltáró rendezvény alkalmat adott a találkozásra, a párbeszédre és a közösségi kapcsolatok megerősítésére is. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) országjáró programja még tavaly ...

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

 
Keresés
 

   2025.02.10.
Százan mulattak a völgyesi Szármabálon

Szármabált szerveztek február 8-án Völgyesen. A zenés, szórakoztató estét a helyi Kultúrotthonban tartották meg az Aranykalász Művelődési Egyesület szervezésében. A bál hagyományteremtő szándékkal jött létre.
Közel százan mulattak szombat este a Szármabálban Völgyesen. Az eseményre nem csak a helyiek jöttek el, hanem más településekről is érkeztek vendégek.  
Szűcs Matild Palicsról érkezett, korában is szeretett ide járni szórakozni: „Nagyon szerettem ide járni, mert én ma is nagyon szeretem a zenét, azért is jöttem most is el. Amikor feltették, hogy lesz Szármabál, felhívtam a húgomat, és mondom, akkor el fogunk ide jönni.”
Bús Erika Magyarkanizsáról érkezett baráti társaságával. Oromi születésű, így számos emlék köti Völgyeshez: „Itt tartottam az esküvőmet ezelőtt 47 évvel. Idejártam bálba, akkor még gardimamák, gardipapák jöttek velünk. Ez mind a szívemhez nőtt.”
A helyi Aranykalász Művelődési Egyesület már 11. éve szervezi meg a bált. Az esemény hagyományteremtő szándékkal jött létre. A tradíció szerint ugyanis a faluban csak is a farsangi időszakban vágtak disznót.
Dobó Márta, az Aranykalász Művelődési Egyesület elnöke elmondta: „Az volt a lényege, hogy reggelire sütöttek vért, délre főztek paprikást, sütöttek délutánra már hájas kiflit. Este pedig meghívták a szomszédokat, rokonokat, testvéreket és néha 30-40 személy volt, és ez volt a disznótor. Elmaradhatatlan étel volt a kemencében főtt szárma, és ezt a tradíciót szeretnénk megtartani.”
A bálban levessel és több mint 300 szármával várták a szórakozni vágyókat.
Bővebben:

 




Százan mulattak a völgyesi Szármabálon