| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.10.06.
Középkori múlt nyomában a horgosi Templomdombon

Kardok, páncélok, középkori játékok és egy különleges szabadtéri szentmise idézte meg az Árpád-kor világát szombaton Horgoson. Az Árpád-kori örökségünk című családi délután résztvevői nemcsak a település egyik legrégebbi történelmi emlékét ismerhették meg közelebbről, hanem azt is megtapasztalhatták, milyen lehetett az élet évszázadokkal ezelőtt a Templomdomb környékén. A nap egyik legkülönlegesebb pillanata az volt, amikor a tatárjárás idején ...

   2026.10.06.
Szent Ferenc halálának 800. évfordulójára állítottak szobrot Martonoson

Assisi Szent Ferenc halálának 800. évfordulója alkalmából plazmalemezből állíttattak fel szobrot a martonosi Szűz Mária Neve római katolikus templom kertjében. Október 4-én a katolikus egyház Assisi Szent Ferenc emléknapját ünnepli. 
Ünnepi szentmisén emlékeztek meg Assisi Szent Ferencről. Szent Ferenc a ferences rend alapítója, akit az egyszerűség, a szegénység, a béke és a természet iránti szeretet példaképeként tisztelnek. A mise után felavatták ...

   2026.10.05.
Az aszályhoz alkalmazkodó kukoricatermesztésről tanultak a diákok

A 21. Nemzetközi Kukoricafesztivál keretében a kukoricatermesztésről tartottak szakelőadást a diákoknak, a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont szervezésében az intézmény tangazdaságában.  
A kukoricatermesztés vidékünkön kritikussá vált az évek óta tartó aszály miatt, és ebből kifolyólag takarmánybázisként sem számítható alapvető takarmánynak, mint korábban. A kutatócsoportok alternatív megoldásokat ...

   2026.10.05.
A kukoricáé volt a főszerep Magyarkanizsán

Kukoricajátékokkal, kukoricából készült ételekkel, kirakodóvásárral és népzenével várták az érdeklődőket a hétvégén a 21. Nemzetközi Kukoricafesztiválon, Magyarkanizsán. Az eseményt a Tisza Néptáncegyesület szervezte. A cél a hagyományok éltetése és a népzene, néptánc értékeinek bemutatása. 
Tánccal és közös énekléssel csalogatták ki a néptáncosok a helyieket a Városháza előtti kis parkba, ahol számos program várta a kilátogatókat. ...

   2026.10.05.
Nem árulták el a receptet!

Az országos ajvárfőző karavánba Magyarkanizsa község is bekapcsolódik minden évben, így idén is. A verseny Velebiten lelt otthonra, ahol a lakosság túlnyomó része líkai származású, és őrzik hagyományaikat. Hogy milyen recept szerint készítik a paprikakrémet, azt viszont nem lehetett megtudni egyik résztvevő csapattól sem. Szombaton már délelőtt serényen sütötték a gyönyörű paprikákat, zacskóba helyezték azokat, hogy könnyebben meg lehessen tisztítani ...

 
Keresés
 

   2025.02.10.
Százan mulattak a völgyesi Szármabálon

Szármabált szerveztek február 8-án Völgyesen. A zenés, szórakoztató estét a helyi Kultúrotthonban tartották meg az Aranykalász Művelődési Egyesület szervezésében. A bál hagyományteremtő szándékkal jött létre.
Közel százan mulattak szombat este a Szármabálban Völgyesen. Az eseményre nem csak a helyiek jöttek el, hanem más településekről is érkeztek vendégek.  
Szűcs Matild Palicsról érkezett, korában is szeretett ide járni szórakozni: „Nagyon szerettem ide járni, mert én ma is nagyon szeretem a zenét, azért is jöttem most is el. Amikor feltették, hogy lesz Szármabál, felhívtam a húgomat, és mondom, akkor el fogunk ide jönni.”
Bús Erika Magyarkanizsáról érkezett baráti társaságával. Oromi születésű, így számos emlék köti Völgyeshez: „Itt tartottam az esküvőmet ezelőtt 47 évvel. Idejártam bálba, akkor még gardimamák, gardipapák jöttek velünk. Ez mind a szívemhez nőtt.”
A helyi Aranykalász Művelődési Egyesület már 11. éve szervezi meg a bált. Az esemény hagyományteremtő szándékkal jött létre. A tradíció szerint ugyanis a faluban csak is a farsangi időszakban vágtak disznót.
Dobó Márta, az Aranykalász Művelődési Egyesület elnöke elmondta: „Az volt a lényege, hogy reggelire sütöttek vért, délre főztek paprikást, sütöttek délutánra már hájas kiflit. Este pedig meghívták a szomszédokat, rokonokat, testvéreket és néha 30-40 személy volt, és ez volt a disznótor. Elmaradhatatlan étel volt a kemencében főtt szárma, és ezt a tradíciót szeretnénk megtartani.”
A bálban levessel és több mint 300 szármával várták a szórakozni vágyókat.
Bővebben:

 




Százan mulattak a völgyesi Szármabálon