| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.03.21.
Magyarkanizsa és környéke egyre vonzóbb turisztikai célponttá válik

A község turisztikai lehetőségei - természet, művészet, szórakozás.
Magyarkanizsa és környéke egyre vonzóbb turisztikai célponttá válik, és nem véletlenül: a térség folyamatosan bővülő szabadidős és rekreációs lehetőségekkel, valamint számos kulturális programmal várja a látogatókat. 2024-ben 55 ezer vendégéjszakával zárták az évet, ami 2 ezerrel több mint 2023-ban. A helyi Turisztikai Információs Központ folyamatosan segíti a látogatókat ...

   2025.03.21.
Éva kertje

A kert, mint szimbólum az irodalomban sok helyütt feltűnik, emlegetjük a paradicsomi vonatkozásban, sőt még a lélek is szóba kerül. Voltaire a Candide-ot azzal zárja némi cinizmussal, hogy „műveljük kertünket, vár ám a munka a kertben”. A lelkünk, a kertünk művelése éppoly fontos, mint a kertben töltött idő. Dulity Éva magyarkanizsai kertjében pedig az látszik, hogy a ráfordított idő megtérült. Ahogy az első napsugarak megörvendeztetik a növényeket, ...

   2025.03.20.
Vasárnap vásár Magyarkanizsán

Március 23-án, vasárnap Magyarkanizsán megkezdődik a 2025-ös vásári szezon. Az árusok portékáikkal, míg a szervezők színes programokkal várják a látogatókat a magyarkanizsai vásártéren.
A településen évente csak néhány vásárt tartanak: tavasszal, nyáron és ősszel a hónap negyedik vasárnapján, azokban a hónapokban, amikor öt vasárnapot tartalmaz az adott hónap. Így küszöbölik ki, hogy ne ütközzön a magyarkanizsai rendezvény a nagyobb, már hagyományosnak ...

   2025.03.19.
Megtanulták az úri hímzést

Az úri hímzést sajátíthatták el az érdeklődők a magyarkanizsai Ozoray Árpád Magyar Művelődési Egyesületben.
A hímzőtalálkozón többek között az oromi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület és a zentai Rozetta Kézműves Társaság tagjai vettek részt. A rendezvény célja az volt, hogy népszerűsítse a hagyományos magyar kézműves technikákat, különösen az úri hímzést.
Szurap Ágnes, az Ozoray Arpád Magyar Művelődési Egyesület kézimunkacsoportjának ...

   2025.03.19.
Ingyenes talajminta-elemzés

Az önkormányzat összesen 200 mintavételt tud támogatni, egy termelő pedig maximum 5 mintavételre jogosult.
Az igények begyűjtését, az űrlapok kitöltését, a mintavételt és a laboratóriumi talajelemzést a zentai Mezőgazdasági Szakszolgálat munkatársai végzik el.
Az ingyenes talajminta elemzési lehetőséget a tavaszi hónapokban teszi közzé az illetékes szerv, annak érdekében, hogy nyáron ezt a gazdák el tudják végeztetni. A vizsgálat felméri a talaj ...

 
Keresés
 

   2025.02.05.
Az éghajlatváltozás újra népszerűvé teheti a régi növényfajtákat

Az új vetőmagfajtákkal ismerkedhettek meg február 4-én délelőtt a magyarkanizsai termelők. Nemes Róbert az Újvidéki Mezőgazdasági Intézet észak-bácskai területi képviselője tartotta meg ugyanis szokásos fajtabemutatóját a városháza dísztermében.
Évről évre tapasztalhatják a termelők, hogy egyre szélsőségesebb az időjárás. Nagy forróság jellemzi a nyári hónapokat, az esőfelhők viszont rendre elkerülik vidékünket.
- Milyen kultúrák vetésével minimalizálhatjuk a veszteségeket? - kérdeztük a szakembert.
- Az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodniuk kell a mezőgazdasági termelőknek is, de igazából nincs szükség vetőmagújdonságokra. Ezek az úgymond alternatív növényfajták már nagyon régóta megvannak az intézet kínálatában, egyszerűen most eljött az ideje, hogy újra megismerjük őket. Az elmúlt évtizedekben el lettek felejtve, el lettek hanyagolva, de ez is érthető, mivel, hogy a nagy kultúrák, növényfajták vetésén volt a hangsúly, de most már lassan-lassan mással kell próbálkozni. Elmondhatom, hogy igazából Magyarkanizsa és környéke ebben is élen jár, itt sok minden mással is foglalkoznak az emberek, nem csak a megszokott kukorica, napraforgó, búza termesztésével, úgyhogy az itteni tapasztalat akár példaként is szolgálhat Szerbia más területein is.
- Melyek ezek az alternatív fajták, amelyekről most majd szót ejt?
- Kezdjük például a fűszernövényekkel, a kaporral vagy a petrezselyemmel. Mondhatnám még a spenótot, a paszternákot, de lassan a fűszerpaprikát meg a hagymát is újra elkezdjük termelni. Szóval sok-sok minden más is van, amire lehet építeni, a köles, a cirkok, mindennemű cirkok, amelyeknek igazából az lesz a dolguk, hogy hosszú távon valamilyen formában a kukoricát helyettesítsék, akár a tehenészetben, akár a sertéshizlalásban. Igazából sokkal több a lehetőség, mint a vetőmag. Valójában nekünk is visszajelzés kellene a gazdáktól, hogy mit terveznek vetni, milyen vetőmag kellene. Mert mag az van, csak szaporítani kellene az adott fajtát, mert eddig nem volt rájuk nagyobb igény. Szerintem pár éven belül ki fognak alakulni az arányok, mértékek.
- Ön mely magokban látja a jövőt?
- A legértékesebb termelés, amely plusz jövedelmet hoz, az a vetőmag-termesztés. Mindenféle vetőmagot, zöldségfélét, fűszernövényt érdemes termeszteni, beleértve a nagy kultúrák vetőmagszaporítását is. Általában a száraz éghajlat hatására a betegségek és a kártevők jelenléte is valamennyivel kisebb, és ez segíteni tudja a nagyobb jövedelem megvalósítását. Egyébként ezt a munkát nem ezerhektáros parcellákon végezzük, hanem kisebbeken, de jóval nagyobb odafigyeléssel, de ugyanakkor ez nagyobb jövedelemmel is jár. A második dolog pedig a minőségi áru termesztése lenne, szóval ne termeljünk takarmánybúzát, hanem inkább minőségi búzát. A takarmánybúza külföldön nem kell senkinek, ott is van belőle amennyit csak akarunk, de a mi éghajlatunk, a mi talajunk, ez kifejezetten alkalmas a minőségi búza termesztésére, amelynek igazából nagyon is nagy piaca van. Ha el tudjuk azt érni, hogy megbízható partnernek lássanak bennünket a külföldiek, akkor ebből is nagyon nagy üzlet lehetne – mondta Nemes Róbert.
Bővebben:

 




Az éghajlatváltozás újra népszerűvé teheti a régi növényfajtákat

Az alternatív megoldás lehet a jó

Előadás az Újvidéki Mezőgazdasági Kutatóintézet 2025-ös vetőmagkínálatáról Magyarkanizsán