| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

   2026.02.23.
Két külön zenei világ összeforrása

Első alkalommal lépett színpadra közösen Magyarkanizsán Dresch Mihály magyarországi Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész és a Mezei kvartett. 


Az egész estés műsort, melynek alapját a magyar népdal képezte, a Regionális Kreatív Műhely szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Műhelye és a szegedi Zenergia Egyesület közreműködésével. A közönség két külön zenei világ összeforrását hallhatta az est folyamán. 


 
Keresés
 

   2025.02.05.
Az éghajlatváltozás újra népszerűvé teheti a régi növényfajtákat

Az új vetőmagfajtákkal ismerkedhettek meg február 4-én délelőtt a magyarkanizsai termelők. Nemes Róbert az Újvidéki Mezőgazdasági Intézet észak-bácskai területi képviselője tartotta meg ugyanis szokásos fajtabemutatóját a városháza dísztermében.
Évről évre tapasztalhatják a termelők, hogy egyre szélsőségesebb az időjárás. Nagy forróság jellemzi a nyári hónapokat, az esőfelhők viszont rendre elkerülik vidékünket.
- Milyen kultúrák vetésével minimalizálhatjuk a veszteségeket? - kérdeztük a szakembert.
- Az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodniuk kell a mezőgazdasági termelőknek is, de igazából nincs szükség vetőmagújdonságokra. Ezek az úgymond alternatív növényfajták már nagyon régóta megvannak az intézet kínálatában, egyszerűen most eljött az ideje, hogy újra megismerjük őket. Az elmúlt évtizedekben el lettek felejtve, el lettek hanyagolva, de ez is érthető, mivel, hogy a nagy kultúrák, növényfajták vetésén volt a hangsúly, de most már lassan-lassan mással kell próbálkozni. Elmondhatom, hogy igazából Magyarkanizsa és környéke ebben is élen jár, itt sok minden mással is foglalkoznak az emberek, nem csak a megszokott kukorica, napraforgó, búza termesztésével, úgyhogy az itteni tapasztalat akár példaként is szolgálhat Szerbia más területein is.
- Melyek ezek az alternatív fajták, amelyekről most majd szót ejt?
- Kezdjük például a fűszernövényekkel, a kaporral vagy a petrezselyemmel. Mondhatnám még a spenótot, a paszternákot, de lassan a fűszerpaprikát meg a hagymát is újra elkezdjük termelni. Szóval sok-sok minden más is van, amire lehet építeni, a köles, a cirkok, mindennemű cirkok, amelyeknek igazából az lesz a dolguk, hogy hosszú távon valamilyen formában a kukoricát helyettesítsék, akár a tehenészetben, akár a sertéshizlalásban. Igazából sokkal több a lehetőség, mint a vetőmag. Valójában nekünk is visszajelzés kellene a gazdáktól, hogy mit terveznek vetni, milyen vetőmag kellene. Mert mag az van, csak szaporítani kellene az adott fajtát, mert eddig nem volt rájuk nagyobb igény. Szerintem pár éven belül ki fognak alakulni az arányok, mértékek.
- Ön mely magokban látja a jövőt?
- A legértékesebb termelés, amely plusz jövedelmet hoz, az a vetőmag-termesztés. Mindenféle vetőmagot, zöldségfélét, fűszernövényt érdemes termeszteni, beleértve a nagy kultúrák vetőmagszaporítását is. Általában a száraz éghajlat hatására a betegségek és a kártevők jelenléte is valamennyivel kisebb, és ez segíteni tudja a nagyobb jövedelem megvalósítását. Egyébként ezt a munkát nem ezerhektáros parcellákon végezzük, hanem kisebbeken, de jóval nagyobb odafigyeléssel, de ugyanakkor ez nagyobb jövedelemmel is jár. A második dolog pedig a minőségi áru termesztése lenne, szóval ne termeljünk takarmánybúzát, hanem inkább minőségi búzát. A takarmánybúza külföldön nem kell senkinek, ott is van belőle amennyit csak akarunk, de a mi éghajlatunk, a mi talajunk, ez kifejezetten alkalmas a minőségi búza termesztésére, amelynek igazából nagyon is nagy piaca van. Ha el tudjuk azt érni, hogy megbízható partnernek lássanak bennünket a külföldiek, akkor ebből is nagyon nagy üzlet lehetne – mondta Nemes Róbert.
Bővebben:

 




Az éghajlatváltozás újra népszerűvé teheti a régi növényfajtákat

Az alternatív megoldás lehet a jó

Előadás az Újvidéki Mezőgazdasági Kutatóintézet 2025-ös vetőmagkínálatáról Magyarkanizsán