| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.05.06.
Megtizedelte a gyümölcsösöket a hideg Magyarkanizsa községben

Több helyen is sérültek a május elsejei fagyok miatt a gyümölcsösök Magyarkanizsa községben. Érintett rész volt Horgos, ugyanakkor Magyarkanizsa területén is több termelő búcsúzhat a terméstől. 
Május végéig ugyanakkor a tapasztalatok szerint előfordulhat még fagy, ami kárt okozhat. 
A fiatal fák különösen érzékenyek, mivel nincs még akkora lombkoronájuk, hogy a levelek megvédjék a termést. Az idősebb fák jobban tudnak védekezni a ...

   2026.05.06.
Autó nélkül az érettségi bálra

A magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpontban közlekedésbiztonsági ifjúsági fórumot tartottak az „Autó nélkül az érettségi bálra” elnevezésű kampány keretében. A végzős diákoknak a Közlekedésbiztonsági ügynökség emberei tartottak előadást egy közlekedési balesetben megsérült személy példáján keresztül. 


Bajtai Balázs, Magyarkanizsa Község Közlekedésbiztonsági Bizottságának koordinátora ...

   2026.05.06.
Tóthfaluban még a kerítés is muskátliból van

Dukai Tivadar kertészetében a virág mellé táp és jó szó is jár 
Dukai Tivadar neve Tóthfaluban egyet jelent a virággal, muskátlival, árvácskával, petúniával és a krizantémmal. Az egykori kávépörkölő és üdítőkészítő már évtizedek óta foglalkozik virágtermesztéssel, és nemcsak a környéken, hanem tágabb környezetében is ismerik és elismerik, hiszen a minőség nála garantált, a virágok meg ezer színben pompáznak. Jelenleg a muskátlikat ...

   2026.05.05.
Folytatódnak a tóthfalui Munkás Szent József-templom felújítási munkálatai

Az épület külső renoválására és festésére kerül sor a következő időszakban, amely anyaországi forrásokból és önrészből valósul meg, mintegy 5,5 millió dinár értékben. 


A tóthfalui Munkás Szent József-templom viszonylag fiatal épületnek számít, hiszen a XX. század elején, 1902-ben kezdték el építeni, majd 1925-ben került felszentelésre. Az első ilyenhez hasonló, komolyabb felújítást 40 évvel ezelőtt végezték el. 


   2026.05.04.
Jogászok közt politikus, politikusok közt jogász

A jogot nem magolni kell, hanem érteni – vallja Nyilas Mihály, akit nemrég a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntettek ki. Úgy véli, a szabályokat csak akkor lehet jól alkalmazni, ha az ember az élethelyzeteket is látja mögöttük. Ez a szemlélet kísérte végig bíróként, ügyvédként és közéleti szereplőként is. Életútinterjúnkban az oromi indulásról, a pályakezdésről, a politikába kerülésről, az oktatásról, a kisebbségi jogokról és a vajdasági ...

 
Keresés
 

   2025.02.05.
Az éghajlatváltozás újra népszerűvé teheti a régi növényfajtákat

Az új vetőmagfajtákkal ismerkedhettek meg február 4-én délelőtt a magyarkanizsai termelők. Nemes Róbert az Újvidéki Mezőgazdasági Intézet észak-bácskai területi képviselője tartotta meg ugyanis szokásos fajtabemutatóját a városháza dísztermében.
Évről évre tapasztalhatják a termelők, hogy egyre szélsőségesebb az időjárás. Nagy forróság jellemzi a nyári hónapokat, az esőfelhők viszont rendre elkerülik vidékünket.
- Milyen kultúrák vetésével minimalizálhatjuk a veszteségeket? - kérdeztük a szakembert.
- Az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodniuk kell a mezőgazdasági termelőknek is, de igazából nincs szükség vetőmagújdonságokra. Ezek az úgymond alternatív növényfajták már nagyon régóta megvannak az intézet kínálatában, egyszerűen most eljött az ideje, hogy újra megismerjük őket. Az elmúlt évtizedekben el lettek felejtve, el lettek hanyagolva, de ez is érthető, mivel, hogy a nagy kultúrák, növényfajták vetésén volt a hangsúly, de most már lassan-lassan mással kell próbálkozni. Elmondhatom, hogy igazából Magyarkanizsa és környéke ebben is élen jár, itt sok minden mással is foglalkoznak az emberek, nem csak a megszokott kukorica, napraforgó, búza termesztésével, úgyhogy az itteni tapasztalat akár példaként is szolgálhat Szerbia más területein is.
- Melyek ezek az alternatív fajták, amelyekről most majd szót ejt?
- Kezdjük például a fűszernövényekkel, a kaporral vagy a petrezselyemmel. Mondhatnám még a spenótot, a paszternákot, de lassan a fűszerpaprikát meg a hagymát is újra elkezdjük termelni. Szóval sok-sok minden más is van, amire lehet építeni, a köles, a cirkok, mindennemű cirkok, amelyeknek igazából az lesz a dolguk, hogy hosszú távon valamilyen formában a kukoricát helyettesítsék, akár a tehenészetben, akár a sertéshizlalásban. Igazából sokkal több a lehetőség, mint a vetőmag. Valójában nekünk is visszajelzés kellene a gazdáktól, hogy mit terveznek vetni, milyen vetőmag kellene. Mert mag az van, csak szaporítani kellene az adott fajtát, mert eddig nem volt rájuk nagyobb igény. Szerintem pár éven belül ki fognak alakulni az arányok, mértékek.
- Ön mely magokban látja a jövőt?
- A legértékesebb termelés, amely plusz jövedelmet hoz, az a vetőmag-termesztés. Mindenféle vetőmagot, zöldségfélét, fűszernövényt érdemes termeszteni, beleértve a nagy kultúrák vetőmagszaporítását is. Általában a száraz éghajlat hatására a betegségek és a kártevők jelenléte is valamennyivel kisebb, és ez segíteni tudja a nagyobb jövedelem megvalósítását. Egyébként ezt a munkát nem ezerhektáros parcellákon végezzük, hanem kisebbeken, de jóval nagyobb odafigyeléssel, de ugyanakkor ez nagyobb jövedelemmel is jár. A második dolog pedig a minőségi áru termesztése lenne, szóval ne termeljünk takarmánybúzát, hanem inkább minőségi búzát. A takarmánybúza külföldön nem kell senkinek, ott is van belőle amennyit csak akarunk, de a mi éghajlatunk, a mi talajunk, ez kifejezetten alkalmas a minőségi búza termesztésére, amelynek igazából nagyon is nagy piaca van. Ha el tudjuk azt érni, hogy megbízható partnernek lássanak bennünket a külföldiek, akkor ebből is nagyon nagy üzlet lehetne – mondta Nemes Róbert.
Bővebben:

 




Az éghajlatváltozás újra népszerűvé teheti a régi növényfajtákat

Az alternatív megoldás lehet a jó

Előadás az Újvidéki Mezőgazdasági Kutatóintézet 2025-ös vetőmagkínálatáról Magyarkanizsán