| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.05.13.
A Vöröskereszt munkájáról tanultak az adorjáni kisdiákok

A Vöröskereszt magyarkanizsai szervezete mutatkozott be az adorjáni elsősöknek kedd reggel. A gyerekek megismerhették a szervezet történetét, célkitűzéseit. Az esemény a Vöröskereszt hete programsorozat részeként valósult meg, amelynek célja, hogy közelebb hozza a szervezet munkáját a legfiatalabb generációhoz is. 


Mesén keresztül ismerhették meg az elsősök a Vöröskereszt történetét és mindennapi munkáját, játékosan sajátíthatták ...

   2026.05.13.
Iskolanapot ünnepelt a horgosi Kárász Karolina Általános Iskola

A horgosi Kárász Karolina Általános Iskola hétfőn ünnepelte az iskola napját. A diákok a diákszínjátszó fesztiválokon is sikerrel bemutatott Fehérlófia című előadással, énekszámokkal, a pedagógusok pedig zenés meglepetésprodukcióval készültek az ünnepi műsorra. 


Az esemény alkalmat adott arra is, hogy az intézmény vezetősége és Magyarkanizsa önkormányzata visszatekintsen az elmúlt időszak eredményeire, fejlesztéseire és az iskola ...

   2026.05.13.
Vándormadarak világnapja

Szombaton, május 9-én ünnepeltük a vándormadarak világnapját, ebből az alkalomból a törökkanizsai Tisza Ökológiai Központ madármegfigyelésre hívta a természetjáró, madárkedvelő embereket a Kispiac alatt, a magyarkanizsai Járáson elterülő Kapitány-rét halastóra. Az összegyűlt több mint egy tucat madárkedvelőt Mirjana Rankov törökkanizsai ornitológus, a Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület szakmunkatársa vezette körbe a tavon.  


   2026.05.13.
Bicskei Zoltán az idei Herceg János-díjas

A dr. Silling István nyelvész, író, néprajzkutató, a dr. Mák Ferenc író, irodalom- és művelődéstörténész, a L. Móger Tímea költő alkotta bírálóbizottság 2026. március 20-án egyhangúlag meghozott döntése alapján a zombori Bielitzky Károly Városi Könyvtár a 2026. évre szóló Herceg János Irodalmi Díjat eddigi életművének jelentősége elismeréséül Bicskei Zoltán filmrendezőnek, grafikusművésznek, esszéírónak adományozza.  


   2026.05.13.
Borban is fürödhettek volna

A 14. Nagy Honi Borversenyt tartották május 9-én, szombaton a horgosi Művelődési Házban, ahová több mint kétszáz fajta bort hoztak a benevezők. A szervezők, a Szent Orbán Borlovagrend tagjai rendkívül elégedettek voltak, hisz nem csak a környékből, hanem még külföldről is érkeztek benevezők, akik mindannyian a legjobb nedűiket hozták Horgosra. Idén a hazaiak mellett Magyarországról, Szlovákiából, Romániából és első alkalommal Bulgáriából is Horgoson landoltak ...

 
Keresés
 

   2025.02.05.
Az éghajlatváltozás újra népszerűvé teheti a régi növényfajtákat

Az új vetőmagfajtákkal ismerkedhettek meg február 4-én délelőtt a magyarkanizsai termelők. Nemes Róbert az Újvidéki Mezőgazdasági Intézet észak-bácskai területi képviselője tartotta meg ugyanis szokásos fajtabemutatóját a városháza dísztermében.
Évről évre tapasztalhatják a termelők, hogy egyre szélsőségesebb az időjárás. Nagy forróság jellemzi a nyári hónapokat, az esőfelhők viszont rendre elkerülik vidékünket.
- Milyen kultúrák vetésével minimalizálhatjuk a veszteségeket? - kérdeztük a szakembert.
- Az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodniuk kell a mezőgazdasági termelőknek is, de igazából nincs szükség vetőmagújdonságokra. Ezek az úgymond alternatív növényfajták már nagyon régóta megvannak az intézet kínálatában, egyszerűen most eljött az ideje, hogy újra megismerjük őket. Az elmúlt évtizedekben el lettek felejtve, el lettek hanyagolva, de ez is érthető, mivel, hogy a nagy kultúrák, növényfajták vetésén volt a hangsúly, de most már lassan-lassan mással kell próbálkozni. Elmondhatom, hogy igazából Magyarkanizsa és környéke ebben is élen jár, itt sok minden mással is foglalkoznak az emberek, nem csak a megszokott kukorica, napraforgó, búza termesztésével, úgyhogy az itteni tapasztalat akár példaként is szolgálhat Szerbia más területein is.
- Melyek ezek az alternatív fajták, amelyekről most majd szót ejt?
- Kezdjük például a fűszernövényekkel, a kaporral vagy a petrezselyemmel. Mondhatnám még a spenótot, a paszternákot, de lassan a fűszerpaprikát meg a hagymát is újra elkezdjük termelni. Szóval sok-sok minden más is van, amire lehet építeni, a köles, a cirkok, mindennemű cirkok, amelyeknek igazából az lesz a dolguk, hogy hosszú távon valamilyen formában a kukoricát helyettesítsék, akár a tehenészetben, akár a sertéshizlalásban. Igazából sokkal több a lehetőség, mint a vetőmag. Valójában nekünk is visszajelzés kellene a gazdáktól, hogy mit terveznek vetni, milyen vetőmag kellene. Mert mag az van, csak szaporítani kellene az adott fajtát, mert eddig nem volt rájuk nagyobb igény. Szerintem pár éven belül ki fognak alakulni az arányok, mértékek.
- Ön mely magokban látja a jövőt?
- A legértékesebb termelés, amely plusz jövedelmet hoz, az a vetőmag-termesztés. Mindenféle vetőmagot, zöldségfélét, fűszernövényt érdemes termeszteni, beleértve a nagy kultúrák vetőmagszaporítását is. Általában a száraz éghajlat hatására a betegségek és a kártevők jelenléte is valamennyivel kisebb, és ez segíteni tudja a nagyobb jövedelem megvalósítását. Egyébként ezt a munkát nem ezerhektáros parcellákon végezzük, hanem kisebbeken, de jóval nagyobb odafigyeléssel, de ugyanakkor ez nagyobb jövedelemmel is jár. A második dolog pedig a minőségi áru termesztése lenne, szóval ne termeljünk takarmánybúzát, hanem inkább minőségi búzát. A takarmánybúza külföldön nem kell senkinek, ott is van belőle amennyit csak akarunk, de a mi éghajlatunk, a mi talajunk, ez kifejezetten alkalmas a minőségi búza termesztésére, amelynek igazából nagyon is nagy piaca van. Ha el tudjuk azt érni, hogy megbízható partnernek lássanak bennünket a külföldiek, akkor ebből is nagyon nagy üzlet lehetne – mondta Nemes Róbert.
Bővebben:

 




Az éghajlatváltozás újra népszerűvé teheti a régi növényfajtákat

Az alternatív megoldás lehet a jó

Előadás az Újvidéki Mezőgazdasági Kutatóintézet 2025-ös vetőmagkínálatáról Magyarkanizsán