| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.10.24.
Egy nép szívdobbanása

Október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepén a horgosiak is tisztelegtek a hősök emléke előtt. A falu központjában lévő emléktáblánál az egybegyűltek közösen elénekelték nemzeti himnuszunkat. Ezt követte a horgosi diákok megemlékező összeállítása, majd Vass Zoltán történész ünnepi beszédét hallgathatták meg a tiszteletadók. 
– Nem egyszerű ünnep ez. Nehezebb hozzá kulcsot találni, mint más történelmi pillanatokhoz. ...

   2025.10.24.
A munkából még mindig meg lehet élni

Milutinovity Attila oromi termelő még 2009-ben kiérdemelte a dohánybajnok elismerő címet, akkor ugyanis ő adta át a legtöbb és kiváló minőségű burley típusú dohányt a JTI vállalatnak. Akkoriban nyolc hold jó oromi földbe palántálta a növényt, mára pedig csak az változott, hogy még nagyobb területen termel, de a minőség továbbra is kifogástalan. Ahogy Attila elmesélte, munka az aztán bőven van, és meg lehet belőle élni. A falu szélén lévő takaros házuk ...

   2025.10.23.
Felnőttoktatás Horgoson korszerű eszközökkel

A második generáció kezdte meg az idén ősszel a tanulmányait Horgoson a felnőttoktatásban. Idén 52 tanuló jár a helybeli Fészek napközibe, hogy esti tagozaton fejezze be az általános iskolát. Diákok nemcsak Horgosról, hanem a környező településekről is érkeznek. A tartományi oktatási titkárság támogatásának köszönhetően mostantól korszerű digitális eszközök segítik a tanítást.   
Gulyás Oldal Anitát, a horgosi Kárász Karolina Általános ...

   2025.10.23.
A méhek megtartásának kilátástalan helyzete

A magyarkanizsai Nektár Méhészegyesület meghívására Dr. Hegedűs Dénes, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület szakmai elnökhelyettese tartott előadást a városháza dísztermében. A méhészeti témák mellett, szót ejtett a mezőgazdasági termelők felelősségvállalásáról is.  
Dr. Hegedűs Dénes hosszú és részletes előadásában azokra az extrém környezeti változásokra is kitért, amelyek a méhlegelőket érintik. Rámutatott, hogy a méhek ...

   2025.10.23.
Dömötörözés Ilonafalván

Magyarkanizsa község kis települése, Ilonafalva két nagy rendezvényt tudhat magáénak. Az egyik a juhászok találkozója, a másik pedig a behajtási ünnep. Mindkettőre igény mutatkozik, és nagy a látogatottsága, többen jönnek el ezekre a rendezvényekre, mint amennyien a faluban laknak. Legutóbb múlt vasárnap telt meg a Járás emberekkel, valamint jószággal is, hisz másodszor tartották meg a Behajtási Ünnepet és Csikósfesztivált, amely kezdetben Tóthfaluban zajlott, ...

 
Keresés
 

   2025.02.05.
Az éghajlatváltozás újra népszerűvé teheti a régi növényfajtákat

Az új vetőmagfajtákkal ismerkedhettek meg február 4-én délelőtt a magyarkanizsai termelők. Nemes Róbert az Újvidéki Mezőgazdasági Intézet észak-bácskai területi képviselője tartotta meg ugyanis szokásos fajtabemutatóját a városháza dísztermében.
Évről évre tapasztalhatják a termelők, hogy egyre szélsőségesebb az időjárás. Nagy forróság jellemzi a nyári hónapokat, az esőfelhők viszont rendre elkerülik vidékünket.
- Milyen kultúrák vetésével minimalizálhatjuk a veszteségeket? - kérdeztük a szakembert.
- Az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodniuk kell a mezőgazdasági termelőknek is, de igazából nincs szükség vetőmagújdonságokra. Ezek az úgymond alternatív növényfajták már nagyon régóta megvannak az intézet kínálatában, egyszerűen most eljött az ideje, hogy újra megismerjük őket. Az elmúlt évtizedekben el lettek felejtve, el lettek hanyagolva, de ez is érthető, mivel, hogy a nagy kultúrák, növényfajták vetésén volt a hangsúly, de most már lassan-lassan mással kell próbálkozni. Elmondhatom, hogy igazából Magyarkanizsa és környéke ebben is élen jár, itt sok minden mással is foglalkoznak az emberek, nem csak a megszokott kukorica, napraforgó, búza termesztésével, úgyhogy az itteni tapasztalat akár példaként is szolgálhat Szerbia más területein is.
- Melyek ezek az alternatív fajták, amelyekről most majd szót ejt?
- Kezdjük például a fűszernövényekkel, a kaporral vagy a petrezselyemmel. Mondhatnám még a spenótot, a paszternákot, de lassan a fűszerpaprikát meg a hagymát is újra elkezdjük termelni. Szóval sok-sok minden más is van, amire lehet építeni, a köles, a cirkok, mindennemű cirkok, amelyeknek igazából az lesz a dolguk, hogy hosszú távon valamilyen formában a kukoricát helyettesítsék, akár a tehenészetben, akár a sertéshizlalásban. Igazából sokkal több a lehetőség, mint a vetőmag. Valójában nekünk is visszajelzés kellene a gazdáktól, hogy mit terveznek vetni, milyen vetőmag kellene. Mert mag az van, csak szaporítani kellene az adott fajtát, mert eddig nem volt rájuk nagyobb igény. Szerintem pár éven belül ki fognak alakulni az arányok, mértékek.
- Ön mely magokban látja a jövőt?
- A legértékesebb termelés, amely plusz jövedelmet hoz, az a vetőmag-termesztés. Mindenféle vetőmagot, zöldségfélét, fűszernövényt érdemes termeszteni, beleértve a nagy kultúrák vetőmagszaporítását is. Általában a száraz éghajlat hatására a betegségek és a kártevők jelenléte is valamennyivel kisebb, és ez segíteni tudja a nagyobb jövedelem megvalósítását. Egyébként ezt a munkát nem ezerhektáros parcellákon végezzük, hanem kisebbeken, de jóval nagyobb odafigyeléssel, de ugyanakkor ez nagyobb jövedelemmel is jár. A második dolog pedig a minőségi áru termesztése lenne, szóval ne termeljünk takarmánybúzát, hanem inkább minőségi búzát. A takarmánybúza külföldön nem kell senkinek, ott is van belőle amennyit csak akarunk, de a mi éghajlatunk, a mi talajunk, ez kifejezetten alkalmas a minőségi búza termesztésére, amelynek igazából nagyon is nagy piaca van. Ha el tudjuk azt érni, hogy megbízható partnernek lássanak bennünket a külföldiek, akkor ebből is nagyon nagy üzlet lehetne – mondta Nemes Róbert.
Bővebben:

 




Az éghajlatváltozás újra népszerűvé teheti a régi növényfajtákat

Az alternatív megoldás lehet a jó

Előadás az Újvidéki Mezőgazdasági Kutatóintézet 2025-ös vetőmagkínálatáról Magyarkanizsán