| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.09.17.
Bemutatták a Határtalan édességek című kötetet

A szerzők a határon túli magyar cukrászat elfeledett, ám annál értékesebb örökségét gyűjtötték össze. 
Az egykori magyarkanizsai Longa cukrászda, a szabadkai Bódis és Blaha Lujza cukrászda, valamint az újvidéki Dornstädter története is helyet kapott a Határtalan édességek című kötetben, amelyet kedd délután mutattak be Magyarkanizsán. Bihari Zoltán és Vojtek Éva könyve nem csupán régi cukrászdák történetét idézi fel, a 19. század végéig ...

   2026.09.15.
Nyelvi tanfolyamok Magyarkanizsán

Népszerűek Magyarkanizsán a nyelvi képzések. Milyen tanfolyamokra számíthatnak a különböző korosztályok ezen az őszön? Buzás Hedviget, a Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény oktatásszervezőjét kérdeztük. 


Szerb és angol tanfolyamot szerveznek óvodások számára, de angol nyelvi képzést az általános iskolásoknak is kínálnak. A felnőttek körében is népszerű a nyelvtanulás. A szépkorúak is nyitottak, mert a szellemi frissességükre ...

   2026.09.14.
Szent Mihály-napi falutalálkozó Oromhegyesen

A falutalálkozó célja a térség hagyományainak és kulturális örökségének megőrzése, valamint a helyi közösség erősítése volt. 


A rendezvény alkalmi műsorral kezdődött, ahol a helyi fiatalok mellett a moholi gyerekek is színpadra léptek. Az ünnepi beszédben Nebojša Rakić alpolgármester az esemény közösségépítő szerepét hangsúlyozta, emellett arról is beszélt, milyen lehetőségeket kínálnak a fiataloknak és a rászorulóknak a Vidékfejlesztési ...

   2026.09.14.
250 éves a martonosi templom

Ünnepi szentmisével, közösségi összefogással és a hitükhöz való ragaszkodással ünnepelték Martonoson a Mária Neve templom búcsúját. Az idei ünnep különleges jelentőséggel bír, a templom fennállásának 250. évfordulóját is megünnepelték. A jeles alkalomból Fazekas Ferenc megyéspüspök mutatott be ünnepi szentmisét. 


A templombúcsú minden évben fontos esemény a martonosi hívők életében. Idén a kettős ünnep különleges jelentőséggel ...

   2026.09.10.
Magyarázat a Tisza vizének minőségével kapcsolatban

Reagált Magyarkanizsa önkormányzata a nyilvánosságban felmerült kérdésekre. Miután a Vajdasági Magyar Plénum (VMP) ma délelőtt a Nagykikindai Közegészségügyi Intézet június 29-ei keltezésű jelentésére hivatkozva azt az állítást tett közzé a közösségi médiában, hogy a magyarkanizsai strand pontonjánál vett vízminta elemzését követően a Tiszát a szóban forgó mintavételi helyen június végén alkalmatlannak minősítették a fürdőzésre, az öntözésre, ...

 
Keresés
 

   2025.02.05.
Az éghajlatváltozás újra népszerűvé teheti a régi növényfajtákat

Az új vetőmagfajtákkal ismerkedhettek meg február 4-én délelőtt a magyarkanizsai termelők. Nemes Róbert az Újvidéki Mezőgazdasági Intézet észak-bácskai területi képviselője tartotta meg ugyanis szokásos fajtabemutatóját a városháza dísztermében.
Évről évre tapasztalhatják a termelők, hogy egyre szélsőségesebb az időjárás. Nagy forróság jellemzi a nyári hónapokat, az esőfelhők viszont rendre elkerülik vidékünket.
- Milyen kultúrák vetésével minimalizálhatjuk a veszteségeket? - kérdeztük a szakembert.
- Az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodniuk kell a mezőgazdasági termelőknek is, de igazából nincs szükség vetőmagújdonságokra. Ezek az úgymond alternatív növényfajták már nagyon régóta megvannak az intézet kínálatában, egyszerűen most eljött az ideje, hogy újra megismerjük őket. Az elmúlt évtizedekben el lettek felejtve, el lettek hanyagolva, de ez is érthető, mivel, hogy a nagy kultúrák, növényfajták vetésén volt a hangsúly, de most már lassan-lassan mással kell próbálkozni. Elmondhatom, hogy igazából Magyarkanizsa és környéke ebben is élen jár, itt sok minden mással is foglalkoznak az emberek, nem csak a megszokott kukorica, napraforgó, búza termesztésével, úgyhogy az itteni tapasztalat akár példaként is szolgálhat Szerbia más területein is.
- Melyek ezek az alternatív fajták, amelyekről most majd szót ejt?
- Kezdjük például a fűszernövényekkel, a kaporral vagy a petrezselyemmel. Mondhatnám még a spenótot, a paszternákot, de lassan a fűszerpaprikát meg a hagymát is újra elkezdjük termelni. Szóval sok-sok minden más is van, amire lehet építeni, a köles, a cirkok, mindennemű cirkok, amelyeknek igazából az lesz a dolguk, hogy hosszú távon valamilyen formában a kukoricát helyettesítsék, akár a tehenészetben, akár a sertéshizlalásban. Igazából sokkal több a lehetőség, mint a vetőmag. Valójában nekünk is visszajelzés kellene a gazdáktól, hogy mit terveznek vetni, milyen vetőmag kellene. Mert mag az van, csak szaporítani kellene az adott fajtát, mert eddig nem volt rájuk nagyobb igény. Szerintem pár éven belül ki fognak alakulni az arányok, mértékek.
- Ön mely magokban látja a jövőt?
- A legértékesebb termelés, amely plusz jövedelmet hoz, az a vetőmag-termesztés. Mindenféle vetőmagot, zöldségfélét, fűszernövényt érdemes termeszteni, beleértve a nagy kultúrák vetőmagszaporítását is. Általában a száraz éghajlat hatására a betegségek és a kártevők jelenléte is valamennyivel kisebb, és ez segíteni tudja a nagyobb jövedelem megvalósítását. Egyébként ezt a munkát nem ezerhektáros parcellákon végezzük, hanem kisebbeken, de jóval nagyobb odafigyeléssel, de ugyanakkor ez nagyobb jövedelemmel is jár. A második dolog pedig a minőségi áru termesztése lenne, szóval ne termeljünk takarmánybúzát, hanem inkább minőségi búzát. A takarmánybúza külföldön nem kell senkinek, ott is van belőle amennyit csak akarunk, de a mi éghajlatunk, a mi talajunk, ez kifejezetten alkalmas a minőségi búza termesztésére, amelynek igazából nagyon is nagy piaca van. Ha el tudjuk azt érni, hogy megbízható partnernek lássanak bennünket a külföldiek, akkor ebből is nagyon nagy üzlet lehetne – mondta Nemes Róbert.
Bővebben:

 




Az éghajlatváltozás újra népszerűvé teheti a régi növényfajtákat

Az alternatív megoldás lehet a jó

Előadás az Újvidéki Mezőgazdasági Kutatóintézet 2025-ös vetőmagkínálatáról Magyarkanizsán