| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.09.22.
25 éves a Cantilena Kamarakórus

A zene összeköt címet viselte az az ünnepség, amelyet a Cantilena Kamarakórus fennállásának 25. évfordulója alkalmából tartottak meg Magyarkanizsán, a Dobó Tihamér Képtárban. A Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola 100. évfordulójára megalakult pedagóguskórus 2005 óta civil szervezetként működik.  
A Cantilena Kamarakórus jubileuma alkalmából szervezett ünnepi kiállítás és hangverseny méltó összefoglalója volt az elmúlt negyed évszázadnak. ...

   2026.09.21.
Hitismereti Nap Magyarkanizsán

Az életvédelem állt a középpontjában a Keresztény Értelmiségi Kör által szervezett magyarkanizsai Hitismereti Napnak. A program szentmisével kezdődött, majd a résztvevők a Tisza-parton folytatták a programot, ahol Osztie Zoltán plébános tartott előadást a keresztény hit és értékek fontosságáról. 
A mindenki számára nyitott lelki napra mintegy 130-an érkeztek Magyarkanizsára Vajdaság számos településéről. Voltak közöttük olyanok is, akik első ...

   2026.09.21.
Él a népzene Magyarkanizsán

Idén is megszervezték az Élő népzenei hagyományőrző találkozót Magyarkanizsán. Az eseményen a község, valamint a környező települések népdalkórusai léptek színpadra. A rendezvényt az Ozoray Árpád Magyar Művelődési Egyesület szervezte. 
A találkozón mintegy 120 fellépő lépett színpadra. Köztük volt Balog Áron is, aki hat éve hegedül, két éve pedig zenekart is alapított társaival:  
„A népzenében látok egy megindító ...

   2026.09.21.
Határjáró

(…) az elherdált 
rét bűbájos harmata hűti a 
lüktető szem lázát, 
a bennszülött imája-átka 
lángol, – baljós máglya a 
táj. (…) 
Koncz István: Kanizsai tájkép 
A járási legelőt kettészelő aszfaltos úton félreállok az autóval, hogy jobban szemügyre vegyem a csatornán túl legelő gulyát. Velebit alatt vagyok, de mivel a jószágok a falutól balra, az öntözőcsatornán ...

   2026.09.18.
Százhuszonöt éves a Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola főépülete

Jelentős jubileumot ünnepel idén a magyarkanizsai Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola azonos nevű épülete, amelyben 125 éve jelentős és minőségi munka folyik. Az évfordulóról csütörtök délután egy különleges, mindent átfogó alkalmi műsorral emlékeztek meg az iskola tanárai és diákjai. Az ünnepségen tiszteletét tette Jerasz Anikó oktatási államtitkár, Ótott Róbert, tartományi kormányalelnök, Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti ...

 
Keresés
 

   2025.02.05.
Az éghajlatváltozás újra népszerűvé teheti a régi növényfajtákat

Az új vetőmagfajtákkal ismerkedhettek meg február 4-én délelőtt a magyarkanizsai termelők. Nemes Róbert az Újvidéki Mezőgazdasági Intézet észak-bácskai területi képviselője tartotta meg ugyanis szokásos fajtabemutatóját a városháza dísztermében.
Évről évre tapasztalhatják a termelők, hogy egyre szélsőségesebb az időjárás. Nagy forróság jellemzi a nyári hónapokat, az esőfelhők viszont rendre elkerülik vidékünket.
- Milyen kultúrák vetésével minimalizálhatjuk a veszteségeket? - kérdeztük a szakembert.
- Az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodniuk kell a mezőgazdasági termelőknek is, de igazából nincs szükség vetőmagújdonságokra. Ezek az úgymond alternatív növényfajták már nagyon régóta megvannak az intézet kínálatában, egyszerűen most eljött az ideje, hogy újra megismerjük őket. Az elmúlt évtizedekben el lettek felejtve, el lettek hanyagolva, de ez is érthető, mivel, hogy a nagy kultúrák, növényfajták vetésén volt a hangsúly, de most már lassan-lassan mással kell próbálkozni. Elmondhatom, hogy igazából Magyarkanizsa és környéke ebben is élen jár, itt sok minden mással is foglalkoznak az emberek, nem csak a megszokott kukorica, napraforgó, búza termesztésével, úgyhogy az itteni tapasztalat akár példaként is szolgálhat Szerbia más területein is.
- Melyek ezek az alternatív fajták, amelyekről most majd szót ejt?
- Kezdjük például a fűszernövényekkel, a kaporral vagy a petrezselyemmel. Mondhatnám még a spenótot, a paszternákot, de lassan a fűszerpaprikát meg a hagymát is újra elkezdjük termelni. Szóval sok-sok minden más is van, amire lehet építeni, a köles, a cirkok, mindennemű cirkok, amelyeknek igazából az lesz a dolguk, hogy hosszú távon valamilyen formában a kukoricát helyettesítsék, akár a tehenészetben, akár a sertéshizlalásban. Igazából sokkal több a lehetőség, mint a vetőmag. Valójában nekünk is visszajelzés kellene a gazdáktól, hogy mit terveznek vetni, milyen vetőmag kellene. Mert mag az van, csak szaporítani kellene az adott fajtát, mert eddig nem volt rájuk nagyobb igény. Szerintem pár éven belül ki fognak alakulni az arányok, mértékek.
- Ön mely magokban látja a jövőt?
- A legértékesebb termelés, amely plusz jövedelmet hoz, az a vetőmag-termesztés. Mindenféle vetőmagot, zöldségfélét, fűszernövényt érdemes termeszteni, beleértve a nagy kultúrák vetőmagszaporítását is. Általában a száraz éghajlat hatására a betegségek és a kártevők jelenléte is valamennyivel kisebb, és ez segíteni tudja a nagyobb jövedelem megvalósítását. Egyébként ezt a munkát nem ezerhektáros parcellákon végezzük, hanem kisebbeken, de jóval nagyobb odafigyeléssel, de ugyanakkor ez nagyobb jövedelemmel is jár. A második dolog pedig a minőségi áru termesztése lenne, szóval ne termeljünk takarmánybúzát, hanem inkább minőségi búzát. A takarmánybúza külföldön nem kell senkinek, ott is van belőle amennyit csak akarunk, de a mi éghajlatunk, a mi talajunk, ez kifejezetten alkalmas a minőségi búza termesztésére, amelynek igazából nagyon is nagy piaca van. Ha el tudjuk azt érni, hogy megbízható partnernek lássanak bennünket a külföldiek, akkor ebből is nagyon nagy üzlet lehetne – mondta Nemes Róbert.
Bővebben:

 




Az éghajlatváltozás újra népszerűvé teheti a régi növényfajtákat

Az alternatív megoldás lehet a jó

Előadás az Újvidéki Mezőgazdasági Kutatóintézet 2025-ös vetőmagkínálatáról Magyarkanizsán