| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.02.14.
Tánccal és hangos énekkel igyekeztek elűzni a telet a tóthfalusi óvodások

Elkezdődött a farsangi kavalkád a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézményben. Minden óvodában interaktív programot szerveznek a legkisebbeknek.
Tánccal és hangos énekkel igyekeztek elűzni a telet a tóthfalusi óvoda gyermekei. Természetesen a jelmezek sem maradtak el. Színes álarcot öltöttek a kicsik. Ahhoz pedig, hogy a telet tényleg elűzzék a gyermekek, hangos és szórakoztató programra is szükség van. Ebben az évben Réka és Imi egy interaktív ...

   2025.02.14.
Nők tárlata

Színültig megtelt február 13-án, csütörtök este a magyarkanizsai Dobó Tihamér Képtár, amikor a népszerű és sokéves múltra visszatekintő Nők tárlata kiállítás megnyitóját tartották. A Vajdasági Képzőművészeti Kör szervezésében és a Panda Rádió támogatásával már hagyománnyá vált, hogy a tavaszcsalogató rendezvényen bemutatják azokat az alkotásokat, melyeket kizárólag nők készítenek. Volt ott rengeteg festmény, de kézimunka is, szebbnél szebb ...

   2025.02.13.
Fontos fejlesztések Tóthfaluban

Tóthfaluban mintegy 500 ember él, akik számára nagyon fontos, hogy a település folyamatosan fejlődjön. Ennek érdekében 2026-ig helyi járulékot vezettek be, amiből beruházások, fejlesztések valósulhatnak meg. Emellett a helyi Nyugdíjas-egyesület mintegy 30 tagja részt vesz a közterületek szépítésében.  
Tóthfalu bejáratánál, egy 1300 négyzetméteres területen ültettek fákat, valamint felújították a helyi Ifjúsági Otthont is.  
Bontovics ...

   2025.02.13.
A piacozás a vérében van

A magyarkanizsai csütörtöki és szombati piac elmaradhatatlan árusa a horgosi ifj. Baté Lukács, aki már évtizedek óta kínálja a megszokott, jó minőségű zöldségeket, amelyek Horgoson teremnek. Sem a zimankó, sem a rekkenő hőség nem tántorítja el attól, hogy jókedvűen, mosolygósan szolgálja ki a nála vásárlókat, akik bizony évek és évtizedek óta barátként üdvözlik, neki pedig mindenkihez van néhány jó szava. Egy csütörtöki piacnap alkalmával arról ...

   2025.02.13.
Mezőgazdasági fórum Horgoson

Az időszerű, hamarosan megjelenő pályázati lehetőségekről tartottak tájékoztatást és lakossági fórumot szerda este a horgosi helyi közösségben. A szép számú megjelent érdeklődő Tóbiás József köztársasági képviselőtől és Tóth Zoltántól, a tartományi Mezőgazdasági, Víz- és Erdőgazdálkodási Titkárság titkárhelyettesétől hallhatta a fontos tudnivalókat, illetve a beszélgetésbe bekapcsolódott Nagy Miklós, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének ...

 
Keresés
 

   2025.01.23.
A Nemzet Gazdásza szerint van jövője a mezőgazdaságnak Vajdaságban

Január közepén adták át Budapesten, az Országházban a Nemzet Gazdásza címeket. Idén Bata Erzsébet oromi gazdálkodó is a három kitüntetettek között volt. Erzsébet ugyan vegyésznek tanult, de végül a szülei egyetlen gyermekeként inkább a családi gazdaság vezetését vette át. Később munkatársaival szövetkezetet alapított, gazdaszervezetet hozott létre, megszervezte a falugazdász hálózatot Vajdaságban. Mint mondja, nagyon meghatódott, amikor egy napon csörgött a telefonja, s megkérdezték, átveszi-e az elismerést. Ekkor tudatosodott benne az is, hogy mennyi évtized is van már mögötte, amit munkával töltött egyrészt a családi gazdaságban, másrészt a kisgazdaságok összevonásának megszervezésében.
- Mindig akadtak segítőtársak körülöttem, akik biztattak, hogy menjünk, létesítsünk egyesületeket, próbáljunk közbenjárni, hogy könnyítsünk a kisgazdálkodók életén. Így alapítottuk meg 1989-ben az első parasztszövetséget Magyarkanizsa község szintjén, amelynek már elnökségi tagja voltam akkor. Utána pedig vajdasági szinten szervezkedtünk. Szerbiai szinten is megalapítottuk a szövetséget, és éppen készültünk a Jugoszláviai Parasztszövetség megalapítására, amikor kitört ´91-ben a háború, és ez mindenben felborította a rendszert. Széthullott az egyesületünk, ellenben ekkor egy velebiti kollégámmal született az ötlet, hogy alapítsunk egy szövetkezetet, egy mini szövetkezetet. Ezt termelői és értékesítési szövetkezetnek neveztük, Progres volt a neve. Huszon pár taggal, eredményesen működtünk, volontőr alapon dolgoztunk, görög felvásárlót találtunk hízóbikákra, hízójószágokra. A terményeket is sikerült eladnunk.
Később azonban szinte a teljes feldolgozóipart tönkretették Szerbiában, ez a szövetkezet működésére is rányomta a bélyegét.
- ´92 májusában szankciókat vezettek be Szerbia ellen, itt már megállították a kiviteli lehetőséget, de a behozatali lehetőséget is, tehát gáncsoltak bennünket, egyedül a tejátvétellel tudtunk dolgozni. Először a törökkanizsai tejgyárral kötöttünk megállapodást, jól is fizettek, de azután lejtmenetbe kerültek ők is. Csődbe jutottak, alig sikerült kimenteni a tartozást. Gyorsan reagáltunk, jogi úton, így megelőztük az árverést. Sikerült elhozni munkagépeket, tenyész jószágokat, vetőmagot, nem lett kárunk, sőt valamennyi pénzt is kaptunk. A gépeket, jószágokat eladtuk, s abból fizettük ki az embereket.
A gondok azonban azután sem csökkentek.
- Őrült nagy infláció következett ´93-ban. Őszintén sírva fakadtam, amikor kiértem a szövetkezetembe az SDK-ban felvett két nagy zsák pénzzel, az átvett tej árával, és szinte értéktelen volt a két zsák pénz, nem tudtunk vásárolni rajta semmit. A kisebb termelők, akik 10-20 litert adtak át naponta, egy vaníliás cukrot, egy sütőport esetleg tudtak venni, vagy egy csokit az unokájuknak. Úgy éreztük, ez nem mehet tovább.
A cserekereskedelem időszaka következett. A tejgyár sajttal fizetett az átvett tejért, amit azután ők kukorica-vetőmagra cseréltek. A tejtermelőik végül vetőmagot kaptak az átadott tejmennyiségnek megfelelően. Így élték túl a hatalmas inflációt.
A szövetkezet után ismét szervezkedni kezdtek.
- Puha Gábor ajánlotta, alapítsuk meg az Észak-vajdasági Agráregyesületek Szövetségét, de azt is meg kell jegyeznem, hogy előtte már Agrokanizsa néven alapítottunk civil szervezetet, utána Gazdakör néven, melynek elnöke voltam, és vagyok is a mai napig. Végül tíz kisebb mezőgazdasági civil szervezetből, amelyek Magyarkanizsa községben léteznek, megalapítottuk az Agráruniót, és ennek képviseletében működtünk az Észak-vajdasági Agrár Egyesületek Szövetségében. Puha Gábor beszélt akkor arról, hogy Magyarországon működik falugazdász hálózat, és az mekkora segítség a termelőknek. Kapva kaptunk az alkalmon, és még mindig büszkeséggel tölt el, hogy vajdasági szinten, sőt, mint az utóbbi kutatások szerint kiderült, balkáni szinten elsők voltunk, akik Magyarkanizsán megalapítottuk a Falugazdász irodát. Egyetlenegy hölggyel működtettük, Rózsa Andrea volt az, aki mai napig is dolgozik.
Közben állandóan bonyolódott az agráriumban dolgozó családoknak a helyzete, mert a követelmények a minisztérium részéről állandóan bővültek.
- Itt a falugazdász irodában oldódik meg nagyon sok gondja a földműveseknek a mai napig is. Puha Gábor lebetegedése után Nagy Miklós vette át a vezetést, s lett vajdasági szintű a szervezet. Most 25 falugazdásszal lefedjük szinte egész Vajdaság területét. Van, aki két helyen dolgozik, felváltva kisebb falvakban, kisebb településeken, két nap egyik helyen, kettő nap a másik helyen, és a termelők igényeit maximálisan igyekszünk kielégíteni. Gyönyörűen működünk, köszönve a magyar Agrárminisztériumnak és a Magyar Nemzeti Kamarának. Nagy segítségünkre vannak anyagilag és szakmailag is, előadókat küldenek, hogy fel tudjuk készíteni gazdálkodóinkat, például a majdani EU-s csatlakozás kihívásaira. Munkatársaik minden szakmai továbbképzésen részt vesznek, hogy naprakészek legyenek minden törvény és rendelet tekintetében.
Bár a mezőgazdaságban nagyon nehéz a megélhetés, Erzsébet mégis azt javasolja a fiatal gazdálkodóknak, hogy ne meneküljenek el a falvakból
- Teljes kapacitással működtetjük a Falugazdász irodákat, hogy segítsük a termelőket. Alkalmazni kell az új technológiákat, például a drónokat. A parcellák drónos átvizsgálása után tervezetten lehet például a permetezést is elvégezni, amivel sok pénzt lehet megtakarítani. Én úgy érzem, fent lehet maradni, bár nagyon nagy jövedelmet nem lehet most várni. A fiatal gazdálkodóinknak azt ajánlom, maradjanak meg a gazdaságban, mert ez a vajdasági termőföld aranyat ér, és vétek volna őseink birtokát elhagyni, kárba veszni, és amikor arra lehetőség és pozitívum nyílik, akkor meg kell indulni, mert a földből élünk mindnyájan, és a föld termése biztosítja a betevő falatot minden családnak.
Bővebben:

 




A Nemzet Gazdásza szerint van jövője a mezőgazdaságnak Vajdaságban

Bata Erzsébet a nemzet gazdásza

Bata Erzsébet megkapta a Nemzet Gazdásza címet