| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.03.03.
Többszörös ünnep Oromon

Az Arany János nevét viselő általános iskola három épületébe öt kistelepülés diákjai járnak: az oromhegyesi, az oromi és a tóthfalui tagozatra utaznak még a völgyesi és az újfalusi diákok is elsajátítani a nyolc osztály tananyagát. Az iskolanapot már tizenegy éve a magyar költőóriás születésének napján tartják. Az ünnepség alkalmából ezúttal hétfőn az oromi épületben gyűltek össze az eminens vendégek, a testvériskolák képviselői és természetesen ...

   2026.03.02.
A Folyami Polgárnaszád Magyarkanizsán

A Magyar Nemzeti Tanács szervezésében február 27-én, pénteken este a magyarkanizsai székhelyű Vajdasági Birkózóakadémián telt ház előtt zajlott le a Folyami Polgárnaszád eseménye, majd az azt követő Kormorán-nagykoncert. A tényfeltáró rendezvény alkalmat adott a találkozásra, a párbeszédre és a közösségi kapcsolatok megerősítésére is. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) országjáró programja még tavaly ...

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

 
Keresés
 

   2024.11.27.
A határokon kialakuló torlódásokra radikális megoldással kell válaszolni

Közeleg az ünnepi időszak, az utasok már előre félnek a szerb-magyar határátkelőhelyeken ilyenkor kialakuló torlódásoktól. A Budapesten nemrég megrendezett Magyar Állandó Értekezleten is szó volt arról, hogy véget kell vetni ennek a helyzetnek.
A Magyar Állandó Értekezlet plenáris ülését követő sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a Horgos-Röszke határátkelőhelyen uralkodó botrányos helyzetre, azaz a folyamatosan előforduló torlódásokra radikális megoldással kell válaszolni. Az egyik ilyen megoldás egy hipermodern határátkelő megépítése lenne, ami mellett a magyar kormány elkötelezett, illetve a későbbiekben az is orvosolná a problémát, ha Szerbia csatlakozna az Európai Unióhoz, amit Magyarország teljes mértékben sürget és támogat.
A budapesti eseményen a külhoni magyar területek magyar politikai vezetői is felszólaltak, így a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is. Dr. Pásztor Bálint beszédében olyan témaköröket is érintett, amelyek még megoldásra várnak, mint amilyen a szerb-magyar határszakaszon történő várakozási idő csökkentése.
„Történt előrelépés olyan szempontból, hogy a határátkelők nyitvatartási idejét sikerült meghosszabbítani, viszont a várakozási időt nem sikerült lecsökkenteni. Miniszterelnök Úr ma is elmondta, hogy az új határátkelő megépítésében reménykedhetünk, és ebben láthatunk majd némi megoldást. Mi bízunk abban, hogy azt megelőzően is lehet javítani a helyzetet, pl. amennyiben Románia schengeni övezet részévé válik, ami miatt az ottani magyarság miatt is szurkolunk, meg azért is, mert akkor az ott szolgálatot teljesítő magyar határőrök átcsoportosíthatóak pl. a magyar-szerb határszakaszra és ez azt eredményezheti, hogy felgyorsul a határátlépés.”
Az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei egyébként december 12-én szavaznak Brüsszelben arról a magyar előterjesztésről, amely Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról szól. Ha minden a tervek szerint halad, akkor január 1-jétől a magyar-román határon nem kell már megállni gépjárművel, így valóban átcsoportosíthatók lennének a jelenleg még ott szolgálatot teljesítő magyar határrendészek a szerb-magyar határszakaszra.
Bővebben:

 




A határokon kialakuló torlódásokra radikális megoldással kell válaszolni