| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A romák történelméről, a roma holokausztról is tartottak interaktív foglalkozást Horgoson, a Kárász Karolina Általános Iskola felnőttoktatási részlegében.
Kovács Dezdemóna romajogokkal foglalkozó budapesti szakember a Kethane-projekt keretében látogatott Horgosra. Magyarkanizsa község ugyanis partnerként vesz részt a Kethane – Together: European Network for Roma Inclusion and Building Intercultural Understanding elnevezésű projektben, amelyet ...
|
|
|
Néptánc, népzene vagy hagyományőrzés, közösségépítés – ez mind a magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesületet jellemzi, amely idén ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját. Erre az alkalomra jubileumi gálaműsorral is készülnek, amely szombaton tekinthető meg a Cnesa színháztermében. Az egyesület nemzedékeket nevelt ki, számos kiemelkedő eredményt ért el, mégis a legnagyobb eredmény az, hogy töretlenül dolgoznak azért, hogy hagyományaink, értékeink ... |
|
|
Tizedik éve ünnepeljük a Vajdasági Magyar Mozgókép Napját. Ez alkalomból tegnap hivatalosan is kezdetét vette a Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválja. A rendezvénysorozat nyitónapján idén már négy vajdasági településen várták a mozi szerelmeseit. Adán, Topolyán, Zomborban és Magyarkanizsán tartottak vetítéseket.
2006 óta rendezik meg a Vajdasági Magyar Mozgókép Fesztivált, amelynek célja, hogy a közönség több vajdasági településen is megismerhesse ... |
|
|
Ezzel a címmel szervezett kerékpártúrát a szegedi Délvidék Ház Természetjáró szakköre szombaton. A résztvevők Horgos történelmi emlékhelyeit járták be, felkeresték a Szeged életében is meghatározó szerepet játszó Kárász és Reök családhoz kötődő helyszíneket, valamint azokat az épületeket, amelyeket Szeged neves építésze, Magyar Ede tervezett.
A Szegedről induló kerékpárosok Mihálytelken és Röszkén keresztül érkeztek Horgosra, ahol ... |
|
|
Ismét hívek százai gyűltek össze a hagyományos fatimai ünnepségen Martonoson október 11-én, vasárnap délután. Vajdaság több településéről érkeztek zarándokok, hogy közös imádsággal, szentmisével és gyertyás körmenettel tisztelegjenek a Szűzanya előtt.
A fatimai Szűz Mária tisztelete több mint egy évszázada köti össze a hívőket. Az 1917-es jelenésekre emlékezve Martonoson is évről évre összegyűlnek azok, akik a közös imádságban keresnek ... |
|
|
|
|
|
|
|
 Közeleg az ünnepi időszak, az utasok már előre félnek a szerb-magyar határátkelőhelyeken ilyenkor kialakuló torlódásoktól. A Budapesten nemrég megrendezett Magyar Állandó Értekezleten is szó volt arról, hogy véget kell vetni ennek a helyzetnek.
A Magyar Állandó Értekezlet plenáris ülését követő sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a Horgos-Röszke határátkelőhelyen uralkodó botrányos helyzetre, azaz a folyamatosan előforduló torlódásokra radikális megoldással kell válaszolni. Az egyik ilyen megoldás egy hipermodern határátkelő megépítése lenne, ami mellett a magyar kormány elkötelezett, illetve a későbbiekben az is orvosolná a problémát, ha Szerbia csatlakozna az Európai Unióhoz, amit Magyarország teljes mértékben sürget és támogat.
A budapesti eseményen a külhoni magyar területek magyar politikai vezetői is felszólaltak, így a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is. Dr. Pásztor Bálint beszédében olyan témaköröket is érintett, amelyek még megoldásra várnak, mint amilyen a szerb-magyar határszakaszon történő várakozási idő csökkentése.
„Történt előrelépés olyan szempontból, hogy a határátkelők nyitvatartási idejét sikerült meghosszabbítani, viszont a várakozási időt nem sikerült lecsökkenteni. Miniszterelnök Úr ma is elmondta, hogy az új határátkelő megépítésében reménykedhetünk, és ebben láthatunk majd némi megoldást. Mi bízunk abban, hogy azt megelőzően is lehet javítani a helyzetet, pl. amennyiben Románia schengeni övezet részévé válik, ami miatt az ottani magyarság miatt is szurkolunk, meg azért is, mert akkor az ott szolgálatot teljesítő magyar határőrök átcsoportosíthatóak pl. a magyar-szerb határszakaszra és ez azt eredményezheti, hogy felgyorsul a határátlépés.”
Az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei egyébként december 12-én szavaznak Brüsszelben arról a magyar előterjesztésről, amely Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról szól. Ha minden a tervek szerint halad, akkor január 1-jétől a magyar-román határon nem kell már megállni gépjárművel, így valóban átcsoportosíthatók lennének a jelenleg még ott szolgálatot teljesítő magyar határrendészek a szerb-magyar határszakaszra.
Bővebben:
A határokon kialakuló torlódásokra radikális megoldással kell válaszolni
|
|
|
|
|
|
