| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.03.03.
Többszörös ünnep Oromon

Az Arany János nevét viselő általános iskola három épületébe öt kistelepülés diákjai járnak: az oromhegyesi, az oromi és a tóthfalui tagozatra utaznak még a völgyesi és az újfalusi diákok is elsajátítani a nyolc osztály tananyagát. Az iskolanapot már tizenegy éve a magyar költőóriás születésének napján tartják. Az ünnepség alkalmából ezúttal hétfőn az oromi épületben gyűltek össze az eminens vendégek, a testvériskolák képviselői és természetesen ...

   2026.03.02.
A Folyami Polgárnaszád Magyarkanizsán

A Magyar Nemzeti Tanács szervezésében február 27-én, pénteken este a magyarkanizsai székhelyű Vajdasági Birkózóakadémián telt ház előtt zajlott le a Folyami Polgárnaszád eseménye, majd az azt követő Kormorán-nagykoncert. A tényfeltáró rendezvény alkalmat adott a találkozásra, a párbeszédre és a közösségi kapcsolatok megerősítésére is. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) országjáró programja még tavaly ...

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

 
Keresés
 

   2024.10.27.
Dömötör napján több száz jószág tért haza

„Szent Dömötör a juhászok védőszentje volt. Hogyan lett, s mikor Dömötör a hazai juhászok védőszentje, nem tudható. Ünnepén a juhászok évi elszámolással egybekapcsolt mulatozást, dömötörözést rendeztek. A vigasságra néha az egész dömötörhét ráment. Dömötör napját juhászújévnek is nevezték, mert sokfelé ezen a napon számoltak el a juhászok gazdáikkal, meghosszabbították vagy megszüntették a szolgálataikat.” (Forrás: ww.sk7.hu)
Az ilonafalui járáson, közvetlenül a Baráthok kútja tőszomszédságában tartották meg vasárnap a III. Behajtási Ünnep és Csikósfesztivált. Első ízben adott otthont ez a terület a rendezvénynek, amit korábban Tóthfaluban szerveztek meg, de mivel itt sokkal nagyobb a tisztás, így mindenre volt bőven hely. Ezért olyan ügyességi játékok is bekerültek a programba, amelyek látványosságnak is kiválóak voltak.
A szervezők, a tóthfalui Almás-Vasderes Hagyományápoló Egyesület tagjai igen szép számú látogatottsággal dicsekedhetnek, hisz a rendezvényre sokan voltak kíváncsiak, mely a környéken ritkaságszámba menő elemeket tartalmazott. A hagyományt a mába ültették olyan módon, hogy aki nem is igazán érdeklődik iránta, annak is felkeltse a figyelmét. Dobkörösök, a községben máshol nem látott kirakodóvásárosok, betyáröltözék és persze a természet egyedisége még lenyűgözőbbé tette a látványt.
Ehhez az a rengeteg jószág; birka, marha is hozzájárult, melyeket a program fő pontjaként lovakkal tereltek a szomszédos tanyákra, azaz behajtották azokat, mint ahogy egykor tették őseink a tél közeledtével. Ez jelezte, hogy most már nem sok legelnivaló van a határban, a jószágoknak a házaknál a helyük. Arrafelé még most is van néhány nagyobb gazda, aki jószágtartással foglalkozik, és a járás még most is biztosítja az állatoknak tavasztól őszig a megélhetést.
Aki kóstolt már legelő juh és tehén tejéből készült ételeket, érzi is a különbséget, s tudja, hogy annak párja nincs! A kirakodóvásár, a kézműves-foglalkozások mind nagy érdeklődést váltottak ki, csak úgy, mint a kisállat-simogató és a lovaglási lehetőség minden korosztály számára. Régi mesterségeket mutattak be, például: a seprű- és kosárfonást vagy épp a lapagyagozást. De volt tökfaragó verseny, illetve a Gyermekbarátok Egyesülete várta élménydús és kreatív játékokkal a legkisebbeket. Az Ősök Hangja Egyesület jóvoltából az íjászkodást is kipróbálhatták az érdeklődők, de szögbeverés, lándzsadobálás is szerepelt a programban. Erdélyi Orsolya arcfestő pedig színes alkotásokat varázsolt a gyerekeknek.
Az Újlengyeli Polgárőr Egyesület Hagyományőrző ostorosai szintén hozzájárultak a rendezvény sikerességéhez, ők már öltözékükkel is színfoltjai voltak az ünnepségnek.
Az sem mellékes, hogy bográcsban főtt hagyományos pásztorételeket kínáltak, valamint lovasjátékok várták a résztvevőket.
Az Ady Endre Művelődési Egyesület, a Mendicus tamburazenekar és Dér Zsolt hegedűművész, valamint a felsőhegyi tamburások is a jól sikerült III. Behajtási Ünnep és Csikósfesztivál hírét vitték messzire, melyet Magyarkanizsa önkormányzata és a Kárpát-medencei Lovas Program támogatott.
Bővebben:

 




Dömötör napján több száz jószág tért haza

Jöhet a tél!

Behajtották a jószágokat a legelőről, mint réges-régen