| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul.
A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ... |
|
|
A Házi Áldástól a gyöngyfűzésen át a festményekig megannyi csodálatos, kézzel készült alkotásban gyönyörködhetnek azok, akik Magyarkanizsára látogatnak. A Zmaj iskola Ady részlegében nyitották meg hétfőn az 54. MIRK-et, azaz a Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény Kiállítást, mely csütörtökig tekinthető meg.
A kiállításon felléptek az Ozoray Árpád MME Cifraszűr kórusa, Pozder Damján citeraszólista és a Szent ... |
|
|
Minden egy teleszkóppal kezdődött. A nyolcadik születésnapjára kapta, és a szenvedély azonnal lángra kapott: az űrkutatás teljesen magával ragadta. A gyerekkori érdeklődés máig megmaradt, Kis Botond mögött számos eredményes megmérettetés szerepel, az érettségi után pedig a régió egyik legjobb felsőoktatási intézményében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait.
Botond magyarkanizsai, a Bolyai Tehetséggondozó ... |
|
|
A locsolkodás a magyar húsvéti hagyománykör egyik legismertebb és legélőbb eleme, különösen a falvakban. Sok helyen még ma is a régi szokásokat őrzik általa. Az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai húsvéthétfőn kora reggel zeneszóval vonultak az utcákon, hogy felkeressék a falubeli lányokat.
Faluhelyen a locsolkodás még ma is erősen közösségépítő szokás, és jobban ragaszkodnak a hagyományos elemeihez, mint a városokban. ... |
|
|
Ünneplőbe öltözött a horgosi Művelődési Ház előtti tér, ugyanis tojásfákat díszítettek a helyi gyerekek. Mindenki a saját kézzel készült díszeit hozta el magával és helyezte fel a fákra. A kreatív alkotások mindegyike egyedi, és a közelgő húsvét hangulatát idézi.
Ismét gyerekzsivajtól volt hangos a horgosi Művelődési Ház előtti tér, ahol ezúttal a húsvétra hangolódtak a legkisebbek. A sajátkezűleg létrehozott, színes papír- és hímes ... |
|
|
|
|
|
|
|
 Együttműködés a hátrányos helyzetű és roma tanulókat célzó tanodák között
November 21-én a magyarkanizsai Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központ épületében tartották az Interreg IPA HU-SRB program keretében megvalósuló Együttműködés a hátrányos helyzetű és roma tanulókat célzó tanodák között elnevezésű projekt első módszertani workshopját. A projekt partnerei a Magyarkanizsai Községbeli Szociális Védelmi Szolgáltató Központ és a szegedi Motiváció Egyesület. A workshop célja pedig az, hogy azoknak a pedagógusoknak, akik a különleges figyelmet igénylő gyermekekkel dolgoznak, további eszközöket biztosítson, amelyek segítenek abban, hogy ezek a gyermekek minél előbb utolérjék társaikat. Az elsajátított technikák az oktatásban dolgozók számára a mindennapi munkájukban is hasznosak lesznek, míg a magyarországi kollégákkal való hálózatépítés alapot jelenthet további szakmai fejlődésükhöz.
Az első módszertani workshopra Magyarkanizsa község számos településéről érkeztek résztvevők.
Telek Krisztina, a Magyarkanizsai Szociális Központ igazgatója a helyszínen elmondta a Magyar Szónak nyilatkozva, hogy az első, Magyarkanizsán zajló workshop a matematikai készségek fejlesztésére irányul.
– Olyan kreatív ötleteket kapnak a résztvevők, melyeket utána játékos módon be tudnak építeni a mindennapos matematikai oktatásba. A másik része viszont az együttműködésre vonatkozik, hogy milyen módon tudnak a gyermekek kooperatívan együtt dolgozni az iskolában, hogyan tudják a szociális készségeiket fejleszteni. Erre kapnak itt most konkrét ötleteket. Maga az egész workshop játékos formában zajlik, amit a későbbi munkájukban alkalmazni tudnak a pedagógusok – mondta Telek Krisztina, aki azt is kifejtette, hogy a községben hol van legnagyobb szükség ezek alkalmazására. – Elsősorban Horgos tekintetében fontos ez a kérdés, ahol a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek élnek. Ez egyfajta transzgenerációs, megörökölt probléma a családokon belül. Martonoson más jellegű, ott a széttelepített roma lakosság kérdése merül fel, más kultúrából, más vallással érkeztek, a velük való munka is egy külön kihívás, míg Adorjánon az iskoláztatás nem prioritás, ez jelenti a gondot. Nagyon nagyra értékelem azt a munkát és tudást, amit ma itt megszerezhetnek a pedagógusok. Maga az egész projekt számomra azért fontos, mert egy része annak a nagy projektnek, amit mi a fölzárkóztatásban jelen pillanatban végzünk. Fontos, hogy megfogjuk és ne engedjük el a családok kezét, illetve, ha majd egyszer elengedjük, akkor ott maradjunk mögöttük, ha szükségük lesz támogatásra, és hogy egy biztonságos, elfogadó közösségé tudjunk válni – emelte ki Telek Krisztina.
Bővebben:
Coolshcool Magyarkanizsán
Együttműködés a hátrányos helyzetű és roma tanulókat célzó tanodák között
Együttműködés a hátrányos helyzetű és roma tanulókat célzó tanodák között
|
|
|
|
|
|
