| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Több mint 4 ezer turista látogatott el a nyári hónapokban a magyarkanizsai Tisza-partra, ahol összesen 20 ezer vendégéjszakát töltöttek el. Ez átlagosan mintegy öt napos tartózkodást jelent. A pihenni vágyók ezen a hétvégén még igénybe vehetik a medence szolgáltatásait, ezt követően ugyanis csak jövőre nyit ki.
Már kora délelőtt nagyon sokan látogattak le a magyarkanizsai Tisza-partra. Voltak, akik teniszeztek, míg mások gyerekeiket hozták ...
|
|
|
Főzőverseny, célba lövés, vadászkürtösök bemutatója és színes családi programok – így telt az idei, sorrendben 7. Vadásznap Magyarkanizsán, amely ezúttal is sok érdeklődőt és résztvevőt vonzott. A rendezvény idén is a vadászati hagyományokról, a közösségi élményekről és természetesen a bográcsokban készülő finom ételekről szólt.
Az idei főzőversenyen 81 csapat ragadott fakanalat, hogy szarvas- és vaddisznópörkölttel ...
|
|
|
A sajátos nevelési igényű tanulókkal végzett mindennapi pedagógiai munka színvonalának és hatékonyságának fejlesztése érdekében szervezett akkreditált szakmai konferenciát a Magyar Nemzeti Tanács a magyarkanizsai Városháza dísztermében. A szakmai találkozón bemutatták Kurczinák Kiss Szilvia „Betűkre hangolódva” című, háromkötetes, olvasást segítő feladatgyűjteményét is.
Mintegy 100 pedagógus vett részt a szakmai konferencián, ...
|
|
|
Horgos környékén jelenleg komoly vízhiánnyal küzdenek a gyümölcsösökben, és a legfrissebb helyi jelzések alapján ez már nemcsak a termés mennyiségére, hanem a gyümölcsök méretére és minőségére is hatással van.
A helyzet különösen függ attól, hogy van-e öntözési lehetőség, milyen a talaj, illetve milyen fajta gyümölcsöt termesztenek az ültetvényben. Az elmúlt öt évben a 160 méter mély fúrt kutakból nyerhető víz mennyisége ...
|
|
|
Hímzés száz év tükrében címmel nyílt kiállítás a Dobó Tihamér Képtárban a magyarkanizsai Szent István-ünnepség előtti napon, és egészen augusztus 30-áig, vasárnapig látogatható. Az Ozoray Árpád Magyar Művelődési Egyesület hímző szakosztályának kiállításához az oromiak is bekapcsolódtak, akik szintén gyönyörű tárgyakat hoztak Magyarkanizsára a tájházukból. Olyan munkák kaptak itt teret, amelyek szorgos kezek munkáját dicsérik, hosszú, türelmet ... |
|
|
|
|
|
|
|
 A horgosi Kárász-kastélyt 1795-ben építette a Heves Vármegyéből származó család, miután a bécsi udvar úgy döntött, hogy újra kell telepíteni a szegedi pusztát. Az 1771-es döntést követően újra életre kelt a Honfoglalás előtti időktől lakott terület.
Horgos területe régóta lakott. Már az ókorban is éltek itt különféle népcsoportok. A Honfoglalás után már 1075-ben említik okiratokban Horgos, illetve Horgas halászfalut. 1230 körül a településnek már temploma is volt. A falu elpusztult az 1241-es tatárjárásban, de a legújabb kutatások szerint nem szűnt meg létezni. A törökök kiűzése után újra kellett telepíteni a Délvidéket, 1720 környékén Szegedre költözött a Kárász család Heves Vármegyéből. Kárász Miklós Szeged főjegyzőjeként a város számára szerette volna megszerezni a közelben található pusztákat. Mivel Szegednek erre törvényes joga nem volt, a főjegyző vásárolta meg a területeket.
1771-ben született meg a döntés a bécsi udvarban, hogy újra kell telepíteni Horgost. Megszülettek a tervek, hét széles utcával, nagy kertekkel. A család horgosi otthona is, a Kárász-kastély 1795-ben épült meg, a helyi templommal egy időben. Az első világháborút követően a család földjeinek földek nagy részét elvették, de az 1930-as évek végére helyreállították a kastély, a gazdasági épületeket és magát a gazdaságot is. A második világháború megpecsételte az uradalom sorsát. A földeket államosították, a kastélyból kaszárnya lett, a családot a közeli intézőlakba költöztették, mindössze hat hold földet tarthattak meg.
A Pannon RTV Címeres örökség című sorozatában bemutatják épített örökségünket. Loboda Árpád kéthetente, csütörtökön 21 órától jelentkező sorozatából megismerhetik a vajdasági kastélyok, uradalmak és kúriák történetét, megtudhatják, hogy milyen állapotban vannak ezek az épületek és mire használják őket a jelenlegi tulajdonosaik.
Bővebben:
Címeres Örökség - Kárász-kastély
|
|
|
|
|
|
