| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.12.04.
A véradás életet ment, és ezt már gyerekkorban tudatosítani kell

Véradási akciót tartottak Horgoson, amelyre a helyi általános iskola alsós tanulói is ellátogattak, hogy testközelből megnézzék, hogyan zajlik a véradás. 
Véradási akciót tartottak Horgoson a helyi Vöröskereszt és a Szabadkai Közkórház transzfúziós osztályának közös szervezésében. Magyarkanizsa községben idén már 32 alkalommal szerveztek véradást. 
Az országos vértartalékok kritikus szintre csökkentek, minden vércsoportból hiány ...

   2025.12.01.
Elkezdődött a karácsonyi kavalkád Horgoson

Terebélyes adventi koszorút állítottak fel a horgosi Művelődési Ház előtti téren. Az első gyertya meggyújtását a Palics Magyar Művelődési Egyesület népdal kórusának és a helyi Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület Fülemüle csoport előadása előzte meg. Ezt követően Verebélyi Árpád plébános megáldotta a koszorút. 
„Az advent egy olyan időszak amikor az ember megpróbál befelé fordulni és leginkább szembesül a maga emberi akaratával, ...

   2025.12.01.
Magyarkanizsa az elsők között

A Magyarkanizsai Községi Tűzoltó Szövetség szervezésében húsz községbeli önkéntes tűzoltó tett vizsgát a négy hétvégén át lehallgatott tananyagból, amit a katasztrófavédelem szakemberei adtak elő. 
A cél, hogy minél több tűzoltók kapjon magasfokú szakmai képzést, így növelve a község biztonságát és teljesítve a törvény által előírt kötelezettségeket. A vizsgára vasárnap délelőtt került sor a martonosi helyi közösség épületében, ...

   2025.12.01.
A martonosi a legfinomabb

Lehet zimankó, eshet az eső akár egész nap is, de az embereknek semmi nem szegi kedvét, hogy részt vegyenek a Hurka- és Kolbászfesztiválon. Ezt bizonyították szombaton, amikor már reggel hét órakor javában pezsgett az élet Adorjánon. A helyi közösség, a Szőke Tisza Művelődési Egyesület és a Kontakt vállalat szervezésében tizennegyedik alkalommal sokszorozódott meg a faluban tartózkodók száma, akik a fesztivál miatt érkeztek ide, akár messze földről is. A Kontakt ...

   2025.11.28.
Egy délután Arannyal

Egy délután Arannyal elnevezéssel irodalmi és képzőművészeti versenyt tartottak az oromhegyesi Arany János Általános Iskolában. Az eseményen mintegy 70 községbeli gyermek vett részt, akik több kategóriában is indulhattak. A verseny feladatai a költő munkásságára és a történelmi korára épültek. A megmérettetés fő célja, hogy a tanulók minél jobban megismerjék Arany János életét. 
Horvát Alexandra tanuló elmondta: „Én most Arany János ...

 
Keresés
 

   2024.10.11.
Címeres Örökség - Kárász-kastély

A horgosi Kárász-kastélyt 1795-ben építette a Heves Vármegyéből származó család, miután a bécsi udvar úgy döntött, hogy újra kell telepíteni a szegedi pusztát. Az 1771-es döntést követően újra életre kelt a Honfoglalás előtti időktől lakott terület.
Horgos területe régóta lakott. Már az ókorban is éltek itt különféle népcsoportok. A Honfoglalás után már 1075-ben említik okiratokban Horgos, illetve Horgas halászfalut. 1230 körül a településnek már temploma is volt. A falu elpusztult az 1241-es tatárjárásban, de a legújabb kutatások szerint nem szűnt meg létezni. A törökök kiűzése után újra kellett telepíteni a Délvidéket, 1720 környékén Szegedre költözött a Kárász család Heves Vármegyéből. Kárász Miklós Szeged főjegyzőjeként a város számára szerette volna megszerezni a közelben található pusztákat. Mivel Szegednek erre törvényes joga nem volt, a főjegyző vásárolta meg a területeket.  
1771-ben született meg a döntés a bécsi udvarban, hogy újra kell telepíteni Horgost. Megszülettek a tervek, hét széles utcával, nagy kertekkel. A család horgosi otthona is, a Kárász-kastély 1795-ben épült meg, a helyi templommal egy időben. Az első világháborút követően a család földjeinek földek nagy részét elvették, de az 1930-as évek végére helyreállították a kastély, a gazdasági épületeket és magát a gazdaságot is. A második világháború megpecsételte az uradalom sorsát. A földeket államosították, a kastélyból kaszárnya lett, a családot a közeli intézőlakba költöztették, mindössze hat hold földet tarthattak meg.
A Pannon RTV Címeres örökség című sorozatában bemutatják épített örökségünket. Loboda Árpád kéthetente, csütörtökön 21 órától jelentkező sorozatából megismerhetik a vajdasági kastélyok, uradalmak és kúriák történetét, megtudhatják, hogy milyen állapotban vannak ezek az épületek és mire használják őket a jelenlegi tulajdonosaik.


Bővebben:

 




Címeres Örökség - Kárász-kastély