| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.04.29.
Harc az orvhalászok ellen

Magyarkanizsán, a Tisza partján élők számára a folyó nemcsak természeti kincs, hanem a megélhetési lehetőség is. Azonban az elmúlt években egyre gyakrabban kerül szóba a hallopás, vagyis az orvhalászat jelensége, amely komoly aggodalmat kelt a helyi közösségben. Bár sok eset rejtve marad, a tapasztalatok szerint nem ritka, hogy engedély nélküli, tiltott eszközökkel zajlik a halfogás. Ez nemcsak a halállományt tizedeli meg, hanem a tisztességes horgászok munkáját ...

   2025.04.29.
Egy kis fa, és sok-sok szeretet

Elültették az „Újszülöttek fáját” a 2024-ben született gyermekeknek Horgoson.
Az eseményt a Juvenior Polgárok Egyesülete szervezte azzal a céllal, hogy maradandó emléket állítson az újszülöttek számára. A faültetés során minden gyermek nevét külön szalagra írták, amelyeket az elültetett fára kötöttek fel. A gesztus a közösség összetartozását, az új életet és a jövőbe vetett hitet szimbolizálta. Az eseményen számos család vett részt, ...

   2025.04.28.
Szécsi Pál dalai Gergely Róbert előadásában

Magyarkanizsán lépett fel a kétszeres EMeRTon-díjas magyar színész és énekes, Gergely Róbert. Zenés estjén az igen korán és fiatalon elhunyt Szécsi Pálra emlékeztek legszebb és legismertebb dalaival.
Telt ház előtt lépett fel Gergely Róbert Magyarkanizsán. A művész és csapata által előadott 80 perces koncertre fiatalok és idősek egyaránt ellátogattak.
Bajtai Katalin Martonosról érkezett az eseményre: „Mióta megtudtam, hogy lesz Gergely Róbert, ...

   2025.04.28.
Előmajális Horgoson

A Vajdaságban egyedülállónak mondható esemény családoknak, fiataloknak és idősebbeknek is egyaránt remek szórakozást és kikapcsolódási lehetőséget kínált. Immár negyedik alkalommal szervezték meg, kitűnő hangulatban és színes programokkal.
Vajon hol lehet már négy nappal május elseje előtt összegyűlni, enni, inni, barátkozni és élvezni egy kicsit az év leglazább ünnepének hangulatát? A válasz: Horgoson. A horgosi előmajális éppen most kezdődik, ...

   2025.04.28.
Látogatható az Almási Gábor-emlékkiállítás

A Dobó Tihamér Képtárban április 24-én nyitották meg az Almási Gábor-emlékkiállítást a Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény szervezésében. Egy vándorkiállítás ez, amely Almási Gábor szobrászművész halálának 30. évfordulója alkalmából jött létre, és amelyhez a Szabadkai Városi Múzeum gyűjtötte össze a művész hagyatékát. Ez alkalommal a pannók mellett szobrok és azok a rajzok is szerepelnek a kiállításon, amelyeket tavaly Bata Johanna adományozott ...

 
Keresés
 

   2024.10.11.
Címeres Örökség - Kárász-kastély

A horgosi Kárász-kastélyt 1795-ben építette a Heves Vármegyéből származó család, miután a bécsi udvar úgy döntött, hogy újra kell telepíteni a szegedi pusztát. Az 1771-es döntést követően újra életre kelt a Honfoglalás előtti időktől lakott terület.
Horgos területe régóta lakott. Már az ókorban is éltek itt különféle népcsoportok. A Honfoglalás után már 1075-ben említik okiratokban Horgos, illetve Horgas halászfalut. 1230 körül a településnek már temploma is volt. A falu elpusztult az 1241-es tatárjárásban, de a legújabb kutatások szerint nem szűnt meg létezni. A törökök kiűzése után újra kellett telepíteni a Délvidéket, 1720 környékén Szegedre költözött a Kárász család Heves Vármegyéből. Kárász Miklós Szeged főjegyzőjeként a város számára szerette volna megszerezni a közelben található pusztákat. Mivel Szegednek erre törvényes joga nem volt, a főjegyző vásárolta meg a területeket.  
1771-ben született meg a döntés a bécsi udvarban, hogy újra kell telepíteni Horgost. Megszülettek a tervek, hét széles utcával, nagy kertekkel. A család horgosi otthona is, a Kárász-kastély 1795-ben épült meg, a helyi templommal egy időben. Az első világháborút követően a család földjeinek földek nagy részét elvették, de az 1930-as évek végére helyreállították a kastély, a gazdasági épületeket és magát a gazdaságot is. A második világháború megpecsételte az uradalom sorsát. A földeket államosították, a kastélyból kaszárnya lett, a családot a közeli intézőlakba költöztették, mindössze hat hold földet tarthattak meg.
A Pannon RTV Címeres örökség című sorozatában bemutatják épített örökségünket. Loboda Árpád kéthetente, csütörtökön 21 órától jelentkező sorozatából megismerhetik a vajdasági kastélyok, uradalmak és kúriák történetét, megtudhatják, hogy milyen állapotban vannak ezek az épületek és mire használják őket a jelenlegi tulajdonosaik.


Bővebben:

 




Címeres Örökség - Kárász-kastély