| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.09.16.
Nyolc évszak Magyarkanizsán

Magyarkanizsa - A magyarkanizsai Regionális Kreatív Műhely szervezésében a Művészetek Háza nagyszínpadán Nyolc Évszak címmel adott koncertet a szegedi Szimfonikus Zenekar. Antonio Vivaldi A négy évszak és Ástor Piazzolla Négy évszak Buenos Airesben című művét adták elő.  
A négy évszak örök témáját sokan zenébe foglalták. A klasszikus zene egyik kiemelkedő művét, Vivaldi Négy évszakát párosították a nálunk kevésbé ismert, de a világban ...

   2025.09.16.
Sikeres nyári idényt zártak Magyarkanizsán

A település turisztikai kínálata továbbra is vonzó a látogatók számára, amit jól mutat a folyamatos érdeklődés, mind belföldről, mind külföldről. 
Jól teljesített idén is a Tisza-part, valamint a kemping, amely különösen a hétvégéken és a nyár közepén működött teljes kapacitással. A látogatók számára még október elejéig nyitva áll, így aki szeretné kihasználni az utolsó meleg napokat, még ellátogathat a kempingbe. 
Bár ...

   2025.09.15.
Birka, kecske és borjú rotyogott a bográcsokban

Idén tizenkettedik alkalommal rendezték meg a hagyományos paprikásfőző versenyt Völgyesen, a művelődési ház udvarában, az Alanykalász Művelődési Egyesület szervezésében. 
A versenyre több mint 40 csapat nevezett. A helyieken kívül érkeztek versenyzők a környező településekről is. Az oromi Pető Tamás csapata marhapaprikást készített. 
„Minden évben el szoktunk jönni, kellemes közösség, nagyon nyitottak, befogadóak. Itt mindenki, ...

   2025.09.15.
A segítő kegyelem útján

Ötven éve Isten és a hívek szolgálatában áll Utasi Jenő, tóthfalusi plébános, aki papi szolgálatának szinte teljes idejét Magyarkanizsa községben töltötte, és tölti napjainkban is. Tóthfalu mellett még Oromon is vezette az egyházat, és mindkét település a maga Jenő atyájának tekinti a közvetlen, sokrétű és emberséges plébánost, akinek nevéhez még számtalan világi, maradandó tett is fűződik. 
Szombaton, szeptember 13-án a Szent József Római ...

   2025.09.15.
Keresték, kifőzték és megtalálták a legjobbat!

Szombaton, szeptember 13-án zajlott le Velebiten, Magyarkanizsa község egyik legkisebb falvában az ajvárfőző verseny. A XII. Ajvár-Bajvívó ajvárfőző verseny a régió legnagyobb gasztronómiai karavánja néven híresült el, és ezen a tájékon Velebiten találta meg az otthonát. Már kora reggel gyülekeztek a település központjában, a helyi közösség melletti téren, ahol a benevezett csapatok minden alapanyagot megkaptak, kivéve természetesen a titkos összetevőt, ami ...

 
Keresés
 

   2024.10.11.
Címeres Örökség - Kárász-kastély

A horgosi Kárász-kastélyt 1795-ben építette a Heves Vármegyéből származó család, miután a bécsi udvar úgy döntött, hogy újra kell telepíteni a szegedi pusztát. Az 1771-es döntést követően újra életre kelt a Honfoglalás előtti időktől lakott terület.
Horgos területe régóta lakott. Már az ókorban is éltek itt különféle népcsoportok. A Honfoglalás után már 1075-ben említik okiratokban Horgos, illetve Horgas halászfalut. 1230 körül a településnek már temploma is volt. A falu elpusztult az 1241-es tatárjárásban, de a legújabb kutatások szerint nem szűnt meg létezni. A törökök kiűzése után újra kellett telepíteni a Délvidéket, 1720 környékén Szegedre költözött a Kárász család Heves Vármegyéből. Kárász Miklós Szeged főjegyzőjeként a város számára szerette volna megszerezni a közelben található pusztákat. Mivel Szegednek erre törvényes joga nem volt, a főjegyző vásárolta meg a területeket.  
1771-ben született meg a döntés a bécsi udvarban, hogy újra kell telepíteni Horgost. Megszülettek a tervek, hét széles utcával, nagy kertekkel. A család horgosi otthona is, a Kárász-kastély 1795-ben épült meg, a helyi templommal egy időben. Az első világháborút követően a család földjeinek földek nagy részét elvették, de az 1930-as évek végére helyreállították a kastély, a gazdasági épületeket és magát a gazdaságot is. A második világháború megpecsételte az uradalom sorsát. A földeket államosították, a kastélyból kaszárnya lett, a családot a közeli intézőlakba költöztették, mindössze hat hold földet tarthattak meg.
A Pannon RTV Címeres örökség című sorozatában bemutatják épített örökségünket. Loboda Árpád kéthetente, csütörtökön 21 órától jelentkező sorozatából megismerhetik a vajdasági kastélyok, uradalmak és kúriák történetét, megtudhatják, hogy milyen állapotban vannak ezek az épületek és mire használják őket a jelenlegi tulajdonosaik.


Bővebben:

 




Címeres Örökség - Kárász-kastély