| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Terebélyes adventi koszorút állítottak fel a horgosi Művelődési Ház előtti téren. Az első gyertya meggyújtását a Palics Magyar Művelődési Egyesület népdal kórusának és a helyi Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület Fülemüle csoport előadása előzte meg. Ezt követően Verebélyi Árpád plébános megáldotta a koszorút.
„Az advent egy olyan időszak amikor az ember megpróbál befelé fordulni és leginkább szembesül a maga emberi akaratával, ... |
|
|
A Magyarkanizsai Községi Tűzoltó Szövetség szervezésében húsz községbeli önkéntes tűzoltó tett vizsgát a négy hétvégén át lehallgatott tananyagból, amit a katasztrófavédelem szakemberei adtak elő.
A cél, hogy minél több tűzoltók kapjon magasfokú szakmai képzést, így növelve a község biztonságát és teljesítve a törvény által előírt kötelezettségeket. A vizsgára vasárnap délelőtt került sor a martonosi helyi közösség épületében, ... |
|
|
Lehet zimankó, eshet az eső akár egész nap is, de az embereknek semmi nem szegi kedvét, hogy részt vegyenek a Hurka- és Kolbászfesztiválon. Ezt bizonyították szombaton, amikor már reggel hét órakor javában pezsgett az élet Adorjánon. A helyi közösség, a Szőke Tisza Művelődési Egyesület és a Kontakt vállalat szervezésében tizennegyedik alkalommal sokszorozódott meg a faluban tartózkodók száma, akik a fesztivál miatt érkeztek ide, akár messze földről is. A Kontakt ... |
|
|
Egy délután Arannyal elnevezéssel irodalmi és képzőművészeti versenyt tartottak az oromhegyesi Arany János Általános Iskolában. Az eseményen mintegy 70 községbeli gyermek vett részt, akik több kategóriában is indulhattak. A verseny feladatai a költő munkásságára és a történelmi korára épültek. A megmérettetés fő célja, hogy a tanulók minél jobban megismerjék Arany János életét.
Horvát Alexandra tanuló elmondta: „Én most Arany János ... |
|
|
Egyre népszerűbb a határ menti ingázóknak kialakított új sáv a Horgos-Röszke közúti határátkelőnél, bár még mindig sokan nincsenek tisztában azzal, ki igényelheti, és hogyan működik a november elsejétől elérhető rendszer. A november elsejétől működő új sávnak az a célja, hogy a rendszeresen átlépők gyorsabban átjussanak.
Az ingázók gyorsabb áthaladása érdekében a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság a szerb határrendészeti ... |
|
|
|
|
|
|
|
 A horgosi Kárász-kastélyt 1795-ben építette a Heves Vármegyéből származó család, miután a bécsi udvar úgy döntött, hogy újra kell telepíteni a szegedi pusztát. Az 1771-es döntést követően újra életre kelt a Honfoglalás előtti időktől lakott terület.
Horgos területe régóta lakott. Már az ókorban is éltek itt különféle népcsoportok. A Honfoglalás után már 1075-ben említik okiratokban Horgos, illetve Horgas halászfalut. 1230 körül a településnek már temploma is volt. A falu elpusztult az 1241-es tatárjárásban, de a legújabb kutatások szerint nem szűnt meg létezni. A törökök kiűzése után újra kellett telepíteni a Délvidéket, 1720 környékén Szegedre költözött a Kárász család Heves Vármegyéből. Kárász Miklós Szeged főjegyzőjeként a város számára szerette volna megszerezni a közelben található pusztákat. Mivel Szegednek erre törvényes joga nem volt, a főjegyző vásárolta meg a területeket.
1771-ben született meg a döntés a bécsi udvarban, hogy újra kell telepíteni Horgost. Megszülettek a tervek, hét széles utcával, nagy kertekkel. A család horgosi otthona is, a Kárász-kastély 1795-ben épült meg, a helyi templommal egy időben. Az első világháborút követően a család földjeinek földek nagy részét elvették, de az 1930-as évek végére helyreállították a kastély, a gazdasági épületeket és magát a gazdaságot is. A második világháború megpecsételte az uradalom sorsát. A földeket államosították, a kastélyból kaszárnya lett, a családot a közeli intézőlakba költöztették, mindössze hat hold földet tarthattak meg.
A Pannon RTV Címeres örökség című sorozatában bemutatják épített örökségünket. Loboda Árpád kéthetente, csütörtökön 21 órától jelentkező sorozatából megismerhetik a vajdasági kastélyok, uradalmak és kúriák történetét, megtudhatják, hogy milyen állapotban vannak ezek az épületek és mire használják őket a jelenlegi tulajdonosaik.
Bővebben:
Címeres Örökség - Kárász-kastély
|
|
|
|
|
|
