| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Magyarkanizsa község szinte majdnem minden településén jó szolgálatot tesznek az önkéntes tűzoltók. A hivatásosak nincsenek elegen, ezért sokszor az önkéntesek segítenek kisebb és nagyobb tűzeseteknél is. A községben ebben az évben is sok munkájuk akadt, ugyanakkor arra is van erejük, hogy távolabbra is elmenjenek, hisz a tűzoltó ott segít, ahol csak tud. Ahol nagy a baj, ott minden segítő kéz jól jön. A közelmúltban értesülhettünk az országban pusztító ... |
|
|
Évek óta a magyarkanizsai strandot tartják a legrendezettebbnek és legszebbnek a Tisza szerbiai szakaszán. Igazán bőséges a pluszkínálat is, nem csupán a fürdési lehetőség csalogatja a felfrissülni vágyókat. A közelmúltban egy minigolfpálya is megnyitotta kapuit. Nagy Anikó és Csanádi Bertalan családi vállalkozása, az Amigo egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Ahogy a család tagjai mesélték, már régóta kacérkodtak ezzel a lehetőséggel, és az idén belevágtak, ... |
|
|
A horgosi karaula valamikor a határőrség fontos bázisa volt, most már csak szeméttel van tele.
Ha átengednék a vadászegyesületeknek, meg lehetne menteni a karaulák épületeit, mondta Srđan Arsić, a horgosi határőrház (karaula) előtt állva, nem tagadva, ma is erős érzelmek kötik a területhez, ugyanis ő volt ennek a karaulának a parancsnoka. Nagyot sóhajtott, majd kiemelte: innen lefelé egészen a Holt-Tiszáig, a másik irányban egészen fel, Királyhalomig, ... |
|
|
Szent István királyra és az államalapításra emlékezett a martonosi közösség tegnap. A Mária Neve római katolikus templomban megtartott ünnepi szentmisén az új kenyeret is megáldották.
Az ünnep a martonosiak számára nemcsak a történelmi örökség felidézéséről szól, hanem a hit és a hagyományok továbbadásának fontosságára is ráirányítja a figyelmet.
A martonosiak számára augusztus 20-a évről évre fontos alkalom ...
|
|
|
Az augusztus 20-i ünnep ezúttal is a Havas Boldogasszony-templomban kezdődött. A hívek közösen vonultak be, az új búzából készült kenyeret pedig gyerekek vitték a szentmisére. A kenyér a horgosi közösség összetartozását is kifejezte, az idei évtől ugyanis új hagyományt kezdeményeztek: a kenyeret minden évben más helyi lakos készíti el, így az ünnephez évről évre egy-egy horgosi család is személyesen hozzáteheti a maga részét.
A szentmisét ...
|
|
|
|
|
|
|
|
 A horgosi Kárász-kastélyt 1795-ben építette a Heves Vármegyéből származó család, miután a bécsi udvar úgy döntött, hogy újra kell telepíteni a szegedi pusztát. Az 1771-es döntést követően újra életre kelt a Honfoglalás előtti időktől lakott terület.
Horgos területe régóta lakott. Már az ókorban is éltek itt különféle népcsoportok. A Honfoglalás után már 1075-ben említik okiratokban Horgos, illetve Horgas halászfalut. 1230 körül a településnek már temploma is volt. A falu elpusztult az 1241-es tatárjárásban, de a legújabb kutatások szerint nem szűnt meg létezni. A törökök kiűzése után újra kellett telepíteni a Délvidéket, 1720 környékén Szegedre költözött a Kárász család Heves Vármegyéből. Kárász Miklós Szeged főjegyzőjeként a város számára szerette volna megszerezni a közelben található pusztákat. Mivel Szegednek erre törvényes joga nem volt, a főjegyző vásárolta meg a területeket.
1771-ben született meg a döntés a bécsi udvarban, hogy újra kell telepíteni Horgost. Megszülettek a tervek, hét széles utcával, nagy kertekkel. A család horgosi otthona is, a Kárász-kastély 1795-ben épült meg, a helyi templommal egy időben. Az első világháborút követően a család földjeinek földek nagy részét elvették, de az 1930-as évek végére helyreállították a kastély, a gazdasági épületeket és magát a gazdaságot is. A második világháború megpecsételte az uradalom sorsát. A földeket államosították, a kastélyból kaszárnya lett, a családot a közeli intézőlakba költöztették, mindössze hat hold földet tarthattak meg.
A Pannon RTV Címeres örökség című sorozatában bemutatják épített örökségünket. Loboda Árpád kéthetente, csütörtökön 21 órától jelentkező sorozatából megismerhetik a vajdasági kastélyok, uradalmak és kúriák történetét, megtudhatják, hogy milyen állapotban vannak ezek az épületek és mire használják őket a jelenlegi tulajdonosaik.
Bővebben:
Címeres Örökség - Kárász-kastély
|
|
|
|
|
|
