| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.06.16.
Anyanyelvi záróvizsga Magyarkanizsán

Ma, június 15-én kezdődött a nyolcadik osztályos tanulók záróvizsgája. A szerb nyelv és irodalom, illetve a nemzeti közösségek diákjai számára az anyanyelv és irodalom tesztet 9 és 11 óra között tartották meg. Holnap matematikából, szerdán pedig a választott tantárgyból – biológiából, földrajzból, történelemből, fizikából vagy kémiából – vizsgáznak a diákok.  


Hétfő délelőtt 92 diák írta meg az anyanyelvi ...

   2026.06.16.
Élet költözik a Baranyi-villába

A közelmúltban a határgondok és a migránsválság tette ismertté Horgost, ám annyi minden van, ami ezt a vidéket híressé tette régen. Napjainkban is sokat dolgoznak a helyiek, hogy a művelődési élet pezsgő legyen, és őrzik, valamint újjá is élesztik magyar hagyományainkat. Az egykori Kamarás-fürdő például Szeged polgárságának kedvelt üdülőhelye volt. A villasoron pedig még most is megannyi épület őrzi a múlt pompáját, csak sajnos megfakult változatában. ...

   2026.06.16.
Találkozót tartottak az elsőáldozók számára Tóthfaluban

Az eseményt a Szabadkai Egyházmegye szervezésében valósították meg az ehhez a körzethez tartozó elsőáldozók számára. 


A fiatalok látogatást tettek a helyi templomban, a sportcsarnokban, emellett kézműveskedtek és közösen tornáztak. Az eseményen közel 250 gyerek vett részt. 


Szöllősi Tibor temerini plébános, a szervező elmondta: „Arra szeretnénk rámutatni, hogy a hitünk nemcsak imádságból áll, hanem játékból, ...

   2026.06.16.
Aratják a gabonát Magyarkanizsa községben

A magyarkanizsai községben is elkezdődött az aratás a legérettebb árpaparcellákon. Az elmúlt időszak magas hőmérséklete befolyásolta a gabona fejlődését. Az idei aratás vegyes képet mutat, de összességében közepes vagy az átlagot kevéssel alulmúló gabonatermésre számítanak a gazdák.  
A tavaszi csapadékhiány és a májusi fagyok több térségben károsították az őszi vetéseket, különösen a búzát és az árpát. A szakértők szerint ezek ...

   2026.06.16.
Tarolt a horgosi bor

A horgosi Művelődési Házban tartották a XIV. Nagy Honi Borverseny eredményhirdetését, illetve a Szent Orbán Borlovagrend megalapításának tizenötödik évfordulóját is megünnepelték szombaton. A nem mindennapi esemény a borrendi köszöntőkkel kezdődött, majd hálaadással és a Szent Orbán szobor megszentelésével folytatódott. Ezt követően a kóstolás sem maradhatott el, igazi borünnep volt ez a nap, amikor még azt is megtudhattuk, hogy melyik lett a polgármester ...

 
Keresés
 

   2024.10.11.
Címeres Örökség - Kárász-kastély

A horgosi Kárász-kastélyt 1795-ben építette a Heves Vármegyéből származó család, miután a bécsi udvar úgy döntött, hogy újra kell telepíteni a szegedi pusztát. Az 1771-es döntést követően újra életre kelt a Honfoglalás előtti időktől lakott terület.
Horgos területe régóta lakott. Már az ókorban is éltek itt különféle népcsoportok. A Honfoglalás után már 1075-ben említik okiratokban Horgos, illetve Horgas halászfalut. 1230 körül a településnek már temploma is volt. A falu elpusztult az 1241-es tatárjárásban, de a legújabb kutatások szerint nem szűnt meg létezni. A törökök kiűzése után újra kellett telepíteni a Délvidéket, 1720 környékén Szegedre költözött a Kárász család Heves Vármegyéből. Kárász Miklós Szeged főjegyzőjeként a város számára szerette volna megszerezni a közelben található pusztákat. Mivel Szegednek erre törvényes joga nem volt, a főjegyző vásárolta meg a területeket.  
1771-ben született meg a döntés a bécsi udvarban, hogy újra kell telepíteni Horgost. Megszülettek a tervek, hét széles utcával, nagy kertekkel. A család horgosi otthona is, a Kárász-kastély 1795-ben épült meg, a helyi templommal egy időben. Az első világháborút követően a család földjeinek földek nagy részét elvették, de az 1930-as évek végére helyreállították a kastély, a gazdasági épületeket és magát a gazdaságot is. A második világháború megpecsételte az uradalom sorsát. A földeket államosították, a kastélyból kaszárnya lett, a családot a közeli intézőlakba költöztették, mindössze hat hold földet tarthattak meg.
A Pannon RTV Címeres örökség című sorozatában bemutatják épített örökségünket. Loboda Árpád kéthetente, csütörtökön 21 órától jelentkező sorozatából megismerhetik a vajdasági kastélyok, uradalmak és kúriák történetét, megtudhatják, hogy milyen állapotban vannak ezek az épületek és mire használják őket a jelenlegi tulajdonosaik.


Bővebben:

 




Címeres Örökség - Kárász-kastély