| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A hagyományőrző és közösségépítő tábor ezúttal is gazdag élményeket kínál a résztvevőknek, akik a délutáni foglalkozások során a népmesék varázslatos világában kalandozhatnak.
Mesék, játékok, kézműves foglalkozások és önfeledt szórakozás várja a gyerekeket az adorjáni Népmese Táborban. Az idei program középpontjában a királylányok és királyfik világa áll, a résztvevők pedig a mesék feldolgozása mellett számos kreatív ...
|
|
|
Nagy Elvira neve a környéken, de már messzebb is egyet jelent a levendulával. Minden vásár állandó részvevője, legyen az nyári vagy téli, messziről lehet látni és érezni, hogy a levendulás stand is megérkezett. Ki gondolná, hogy egy ilonafalvi tanyán szökkentek szárba annak idején, tizenkét éve az akkor még ritkaságszámba menő bokrok, amelyek mára már hatalmas, lila Pannon-tengerré álltak össze? Ahhoz, hogy a termés szép legyen, gondos kezek is kellenek, amelyekből ... |
|
|
Magyarkanizsa Helyi Közösség Napját idén is június 28-án rendezik meg. Ez alkalomból gazdag programkínálattal készülnek minden korosztály számára.
A délután folyamán megkoszorúzzák a helyi közösség épületén található emléktáblát, valamint megnyitják a magyarkanizsai gyökerekkel rendelkező Bata Anikó kiállítását.
Ezt követően a díszülés keretében adják át a helyi közösség elismeréseit. Idén ...
|
|
|
Az eseményt kilenc éve szervezik meg. A program célja a vajdasági kultúra sokszínűségének bemutatása és ápolása. Az elmúlt egy hétben közel 150 gyerek vett részt a táborban a magyarkanizsai Tisza-parton 15 vajdasági középiskolából. Az esemény a tartományi oktatási titkárság és a helyi Bro'S Gym edzőterem által valósult meg.
Precizitásra, gyorsaságra és igazi csapatmunkára volt szükség az utolsó játékhoz. Az elmúlt egy hétben ...
|
|
|
Magyarkanizsán az egyik fő célkitűzés napjainkban a térség adottságainak minél szélesebb körben való bemutatása, valamint a község által kínált kikapcsolódási és szórakozási lehetőségeknek a távolabbról érkező vendégek előtti megnyitása. Ennek érdekében folyamatosak a fejlesztések, a felújítások, amelyekbe nemcsak az önkormányzat, hanem a szervezetek és a magánszemélyek is igyekeznek minél hatékonyabban bekapcsolódni. Az érdeklődők ma már a számítógép ... |
|
|
|
|
|
|
|
 A horgosi Kárász-kastélyt 1795-ben építette a Heves Vármegyéből származó család, miután a bécsi udvar úgy döntött, hogy újra kell telepíteni a szegedi pusztát. Az 1771-es döntést követően újra életre kelt a Honfoglalás előtti időktől lakott terület.
Horgos területe régóta lakott. Már az ókorban is éltek itt különféle népcsoportok. A Honfoglalás után már 1075-ben említik okiratokban Horgos, illetve Horgas halászfalut. 1230 körül a településnek már temploma is volt. A falu elpusztult az 1241-es tatárjárásban, de a legújabb kutatások szerint nem szűnt meg létezni. A törökök kiűzése után újra kellett telepíteni a Délvidéket, 1720 környékén Szegedre költözött a Kárász család Heves Vármegyéből. Kárász Miklós Szeged főjegyzőjeként a város számára szerette volna megszerezni a közelben található pusztákat. Mivel Szegednek erre törvényes joga nem volt, a főjegyző vásárolta meg a területeket.
1771-ben született meg a döntés a bécsi udvarban, hogy újra kell telepíteni Horgost. Megszülettek a tervek, hét széles utcával, nagy kertekkel. A család horgosi otthona is, a Kárász-kastély 1795-ben épült meg, a helyi templommal egy időben. Az első világháborút követően a család földjeinek földek nagy részét elvették, de az 1930-as évek végére helyreállították a kastély, a gazdasági épületeket és magát a gazdaságot is. A második világháború megpecsételte az uradalom sorsát. A földeket államosították, a kastélyból kaszárnya lett, a családot a közeli intézőlakba költöztették, mindössze hat hold földet tarthattak meg.
A Pannon RTV Címeres örökség című sorozatában bemutatják épített örökségünket. Loboda Árpád kéthetente, csütörtökön 21 órától jelentkező sorozatából megismerhetik a vajdasági kastélyok, uradalmak és kúriák történetét, megtudhatják, hogy milyen állapotban vannak ezek az épületek és mire használják őket a jelenlegi tulajdonosaik.
Bővebben:
Címeres Örökség - Kárász-kastély
|
|
|
|
|
|
