| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.12.05.
Diákhangversenyt tartottak a magyarkanizsai zeneiskolások

Diákhangversenyt tartottak a magyarkanizsai Művészetek Háza nagytermében december 3-án, szerda délután. 
A Magyarkanizsai Alapfokú Zeneiskola rendszeresen megszervezi a diákok fellépését, hiszen sikerélményt nyújt nekik, valamint ezáltal mutatják be az eddig tanultakat. Az esten a klasszikus dallamok mellett modern zene is felcsendült. 
Atyimcsev Judit igazgató elmondta: „A diákhangversenyeinket minden hónapban megszervezzük Magyarkanizsán ...

   2025.12.04.
A véradás életet ment, és ezt már gyerekkorban tudatosítani kell

Véradási akciót tartottak Horgoson, amelyre a helyi általános iskola alsós tanulói is ellátogattak, hogy testközelből megnézzék, hogyan zajlik a véradás. 
Véradási akciót tartottak Horgoson a helyi Vöröskereszt és a Szabadkai Közkórház transzfúziós osztályának közös szervezésében. Magyarkanizsa községben idén már 32 alkalommal szerveztek véradást. 
Az országos vértartalékok kritikus szintre csökkentek, minden vércsoportból hiány ...

   2025.12.01.
Elkezdődött a karácsonyi kavalkád Horgoson

Terebélyes adventi koszorút állítottak fel a horgosi Művelődési Ház előtti téren. Az első gyertya meggyújtását a Palics Magyar Művelődési Egyesület népdal kórusának és a helyi Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület Fülemüle csoport előadása előzte meg. Ezt követően Verebélyi Árpád plébános megáldotta a koszorút. 
„Az advent egy olyan időszak amikor az ember megpróbál befelé fordulni és leginkább szembesül a maga emberi akaratával, ...

   2025.12.01.
Magyarkanizsa az elsők között

A Magyarkanizsai Községi Tűzoltó Szövetség szervezésében húsz községbeli önkéntes tűzoltó tett vizsgát a négy hétvégén át lehallgatott tananyagból, amit a katasztrófavédelem szakemberei adtak elő. 
A cél, hogy minél több tűzoltók kapjon magasfokú szakmai képzést, így növelve a község biztonságát és teljesítve a törvény által előírt kötelezettségeket. A vizsgára vasárnap délelőtt került sor a martonosi helyi közösség épületében, ...

   2025.12.01.
A martonosi a legfinomabb

Lehet zimankó, eshet az eső akár egész nap is, de az embereknek semmi nem szegi kedvét, hogy részt vegyenek a Hurka- és Kolbászfesztiválon. Ezt bizonyították szombaton, amikor már reggel hét órakor javában pezsgett az élet Adorjánon. A helyi közösség, a Szőke Tisza Művelődési Egyesület és a Kontakt vállalat szervezésében tizennegyedik alkalommal sokszorozódott meg a faluban tartózkodók száma, akik a fesztivál miatt érkeztek ide, akár messze földről is. A Kontakt ...

 
Keresés
 

   2024.10.11.
Címeres Örökség - Kárász-kastély

A horgosi Kárász-kastélyt 1795-ben építette a Heves Vármegyéből származó család, miután a bécsi udvar úgy döntött, hogy újra kell telepíteni a szegedi pusztát. Az 1771-es döntést követően újra életre kelt a Honfoglalás előtti időktől lakott terület.
Horgos területe régóta lakott. Már az ókorban is éltek itt különféle népcsoportok. A Honfoglalás után már 1075-ben említik okiratokban Horgos, illetve Horgas halászfalut. 1230 körül a településnek már temploma is volt. A falu elpusztult az 1241-es tatárjárásban, de a legújabb kutatások szerint nem szűnt meg létezni. A törökök kiűzése után újra kellett telepíteni a Délvidéket, 1720 környékén Szegedre költözött a Kárász család Heves Vármegyéből. Kárász Miklós Szeged főjegyzőjeként a város számára szerette volna megszerezni a közelben található pusztákat. Mivel Szegednek erre törvényes joga nem volt, a főjegyző vásárolta meg a területeket.  
1771-ben született meg a döntés a bécsi udvarban, hogy újra kell telepíteni Horgost. Megszülettek a tervek, hét széles utcával, nagy kertekkel. A család horgosi otthona is, a Kárász-kastély 1795-ben épült meg, a helyi templommal egy időben. Az első világháborút követően a család földjeinek földek nagy részét elvették, de az 1930-as évek végére helyreállították a kastély, a gazdasági épületeket és magát a gazdaságot is. A második világháború megpecsételte az uradalom sorsát. A földeket államosították, a kastélyból kaszárnya lett, a családot a közeli intézőlakba költöztették, mindössze hat hold földet tarthattak meg.
A Pannon RTV Címeres örökség című sorozatában bemutatják épített örökségünket. Loboda Árpád kéthetente, csütörtökön 21 órától jelentkező sorozatából megismerhetik a vajdasági kastélyok, uradalmak és kúriák történetét, megtudhatják, hogy milyen állapotban vannak ezek az épületek és mire használják őket a jelenlegi tulajdonosaik.


Bővebben:

 




Címeres Örökség - Kárász-kastély