| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.05.25.
Szebbnél szebb díszek Horgoson

Ünnepi műsor keretén belül nyitotta meg A Szakkör kiállítás kapuit Horgoson. Közel 200 dísz és egyéb tárgy került kiállításra csütörtök este a horgosi Művelődési Házban. 
Szebbnél szebb díszeket, tárgyakat készítettek a 2025-2026-os évadban a horgosi Szakkör tagjai. Alexa Klára már a kezdetek óta tagja a csapatnak. Mint mondja, szeret kézműveskedni és kreatívkodni. 
„- Több éve már, hogy jelentkeztem a gyöngyfűzésre, több ...

   2026.05.25.
„A fejemben nem létezik az a lehetőség, hogy valamit feladjak”

Nem sokszor találja szemben magát az ember ambiciózus fiatalokkal, akik évekre előre tudják, milyen utat szeretnének bejárni az életben. Kis Botondot, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium diákját röviden úgy lehetne jellemezni: céltudatos. Kitartása irigylésre méltó, eddig elért eredményei alapján pedig joggal látjuk benne a jövő rakétamérnökét. 
A magyarkanizsai fiatalemberrel először 2024 júliusában beszélgettem, akkor a CanSat ...

   2026.05.25.
Pünkösdi vásár Magyarkanizsán

Pünkösdvasárnapon az idén is sokan látogattak ki a magyarkanizsai vásártérre, és a portékáikat kínáló árusokból sem volt hiány. A verőfényes napsütésben a vásári forgatag ismét megtöltötte élettel a teret: mindenfelé színek, illatok és hangok keveredtek. A standokon megjelentek a dísznövényeket, virágokat és facsemetéket kínáló árusok, mellettük pedig ott sorakoztak a cukorkák, ruhaneműk és használt cikkek eladói is. Így mindenki találhatott kedvére ...

   2026.05.25.
Közös cél a lap megőrzése

A József Attila Könyvtár adott otthont lapunk élőújságjának szerdán este Magyarkanizsán, azon a településen, ahol évtizedek óta a legtöbb Magyar Szót vásárolják. A szívélyes fogadtatás és a társszervezés adott volt a könyvtár részéről, ahol még ráadásprodukciókkal is gazdagították a délutánt. Bús Csaba könyvtárigazgató köszöntőszavai után gordonkajáték és szavalat között a Magyar Szó munkatársai a lap működéséről, a kiadványokról és ...

   2026.05.25.
Fodrozik a Tisza vize

Népzenétől volt hangos Adorján - 20. alkalommal tartották meg a Fodrozik a Tisza vize elnevezésű népzenei találkozót a helyi Szőke Tisza Művelődési Egyesület szervezésében. A község egyesületei léptek fel. 
A program ünnepi szentmisével kezdődött, közösen énekeltek, majd ezután az énekcsoportok és a zenészek átvonultak a helyi Művelődési Otthonba. Itt már többnyire azok a dalok csendültek fel, amelyeket az egyesületek a Gyöngyösbokrétára ...

 
Keresés
 

   2024.10.11.
Címeres Örökség - Kárász-kastély

A horgosi Kárász-kastélyt 1795-ben építette a Heves Vármegyéből származó család, miután a bécsi udvar úgy döntött, hogy újra kell telepíteni a szegedi pusztát. Az 1771-es döntést követően újra életre kelt a Honfoglalás előtti időktől lakott terület.
Horgos területe régóta lakott. Már az ókorban is éltek itt különféle népcsoportok. A Honfoglalás után már 1075-ben említik okiratokban Horgos, illetve Horgas halászfalut. 1230 körül a településnek már temploma is volt. A falu elpusztult az 1241-es tatárjárásban, de a legújabb kutatások szerint nem szűnt meg létezni. A törökök kiűzése után újra kellett telepíteni a Délvidéket, 1720 környékén Szegedre költözött a Kárász család Heves Vármegyéből. Kárász Miklós Szeged főjegyzőjeként a város számára szerette volna megszerezni a közelben található pusztákat. Mivel Szegednek erre törvényes joga nem volt, a főjegyző vásárolta meg a területeket.  
1771-ben született meg a döntés a bécsi udvarban, hogy újra kell telepíteni Horgost. Megszülettek a tervek, hét széles utcával, nagy kertekkel. A család horgosi otthona is, a Kárász-kastély 1795-ben épült meg, a helyi templommal egy időben. Az első világháborút követően a család földjeinek földek nagy részét elvették, de az 1930-as évek végére helyreállították a kastély, a gazdasági épületeket és magát a gazdaságot is. A második világháború megpecsételte az uradalom sorsát. A földeket államosították, a kastélyból kaszárnya lett, a családot a közeli intézőlakba költöztették, mindössze hat hold földet tarthattak meg.
A Pannon RTV Címeres örökség című sorozatában bemutatják épített örökségünket. Loboda Árpád kéthetente, csütörtökön 21 órától jelentkező sorozatából megismerhetik a vajdasági kastélyok, uradalmak és kúriák történetét, megtudhatják, hogy milyen állapotban vannak ezek az épületek és mire használják őket a jelenlegi tulajdonosaik.


Bővebben:

 




Címeres Örökség - Kárász-kastély