| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A műhelymunkát a FERHA szervezte. Az alaptudás megszerzése mellett komolyabb technikákat is elsajátíthattak az érdeklődők. Először alapfestékkel borították be a sámlikat, majd ezt követően lecsiszolták azokat. A következő lépés a minta kiválasztása volt. A bútorfestésre mintegy négy órájuk volt a résztvevőknek.
Részt vett a foglalkozáson a túthfalui Dukai Tímea is: „Ez már a második alkalom, hogy itt vagyok. Első ... |
|
|
A természet szeretete, a természet iránt való rajongás, kötődés nem új keletű dolog. Ha végig gondoljuk a művészeti irányzatokat, igen sokban fellelhető a természet közelsége, a természetbe való kivonulás vagy akár a természeti motívumok megjelenése, alakváltozata. Lehet ez zene, irodalom vagy akár a képzőművészet. Gondoljunk csak Szinyei Merse Pál, Claude Monet vagy akár Georges Seurat festményeire, amelyeken a zöld pázsit, park jelenik ... |
|
|
Nem mindennapi találkozót tartottak Magyarkanizsán április harmadik hétvégéjén. Az egykori diákok, akik fél évszázada fejezték be általános iskolai tanulmányaikat, a Galaxis étteremben ünnepelték meg azt, hogy egykor egy iskola padjait koptatták. A Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola Ady részlegébe jártak ők ötven éve, most pedig az étteremben gyűltek össze emlékezni és ünnepelni. A találkozóról az egyik fő szervező, Szajkó Erzsébet számolt ... |
|
|
Nyílt, ügyességi íjászversenyt szervezett a magyarkanizsai Íjászkör az új erdei ösvényen. Izgalmas célpontok várták a versenyzőket, 9 évestől egészen a veterán korosztályig, Vajdaság egész területéről.
A versenyzők összesen 12 mozgó és álló célpontra lőhettek 3-3 vesszővel, két körben. A hobbiíjászok, akik különösen szeretik a mozgó célokat, szívesen eljöttek; számukra nemcsak az eredmény volt fontos, hanem a barátkozás és a természetben ... |
|
|
A horgosi Verskötél rendezvényt idén ötödik alkalom szervezték meg. Ennek keretében a település lakói minden évben megemlékeznek József Attila születésnapjáról, és egyben a magyar költészet napjáról. A program a József Attila Könyvtár horgosi fiókkönyvtára és a Művelődési Ház szervezésében valósult meg.
A szerda délelőtti órákban a helyi óvodások és általános iskolások látogattak ki a Verskötélhez, ahol rendhagyó ... |
|
|
|
|
|
|
|
 A horgosi Kárász-kastélyt 1795-ben építette a Heves Vármegyéből származó család, miután a bécsi udvar úgy döntött, hogy újra kell telepíteni a szegedi pusztát. Az 1771-es döntést követően újra életre kelt a Honfoglalás előtti időktől lakott terület.
Horgos területe régóta lakott. Már az ókorban is éltek itt különféle népcsoportok. A Honfoglalás után már 1075-ben említik okiratokban Horgos, illetve Horgas halászfalut. 1230 körül a településnek már temploma is volt. A falu elpusztult az 1241-es tatárjárásban, de a legújabb kutatások szerint nem szűnt meg létezni. A törökök kiűzése után újra kellett telepíteni a Délvidéket, 1720 környékén Szegedre költözött a Kárász család Heves Vármegyéből. Kárász Miklós Szeged főjegyzőjeként a város számára szerette volna megszerezni a közelben található pusztákat. Mivel Szegednek erre törvényes joga nem volt, a főjegyző vásárolta meg a területeket.
1771-ben született meg a döntés a bécsi udvarban, hogy újra kell telepíteni Horgost. Megszülettek a tervek, hét széles utcával, nagy kertekkel. A család horgosi otthona is, a Kárász-kastély 1795-ben épült meg, a helyi templommal egy időben. Az első világháborút követően a család földjeinek földek nagy részét elvették, de az 1930-as évek végére helyreállították a kastély, a gazdasági épületeket és magát a gazdaságot is. A második világháború megpecsételte az uradalom sorsát. A földeket államosították, a kastélyból kaszárnya lett, a családot a közeli intézőlakba költöztették, mindössze hat hold földet tarthattak meg.
A Pannon RTV Címeres örökség című sorozatában bemutatják épített örökségünket. Loboda Árpád kéthetente, csütörtökön 21 órától jelentkező sorozatából megismerhetik a vajdasági kastélyok, uradalmak és kúriák történetét, megtudhatják, hogy milyen állapotban vannak ezek az épületek és mire használják őket a jelenlegi tulajdonosaik.
Bővebben:
Címeres Örökség - Kárász-kastély
|
|
|
|
|
|
