| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Másodszor ad otthont a népi kézműves tábornak Tóthfalu, ahol mintha a múlt találkozna a jövővel, hisz egyik szegletben muzsikálnak, a másikban kosarat fonnak, a harmadikban a népi viseletekről van szó. A túloldalon népzene szól, míg távolabb meg épp a kis focisták rúgják a bőrt. A népi kézműves tábor szerdától vasárnapig tart, így épp a munka kellős közepébe csöppentünk bele csütörtökön, amikor meglátogattuk a tábor résztvevőit. A Hagyományok Háza ... |
|
|
Szombaton, augusztus 16-án tartották az V. Szent István-napi magyarságismereti vetélkedőt és II. Ifjúsági napot a Vajdasági Nagycsaládos Egyesületek Szövetségének és a magyarkanizsai Kuckó Nagycsaládosok Egyesületének szervezésében.
A délelőtt folyamán zajlott le a magyarságismereti vetélkedő, melyben háromtagú csapatok mutatták be tudásukat az 1848/49-es forradalom és szabadságharc témakörében.
A csapatokat a Vajdasági ... |
|
|
Horgoson idén először szervezték meg a nyári mazsorett tábort, amelyet a Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület mazsorettcsoportja szervezett.
A négy nap során 15 résztvevő ismerkedhetett meg a tánc világával, voltak kezdők és olyanok is, akik már tapasztalt táncosok. A gyerekek a mazsoretten kívül más táncstílusokat is kipróbálhattak, miközben játékos, kreatív foglalkozásokon vettek részt.
A tánctábort Szabadkán már több alkalommal ... |
|
|
A megmérettetésre összesen 24 csapat nevezett. A párosok a héten minden délután pályára lépnek, hogy eldöntsék az idén ki lesz a legjobb.
Évről évre egyre több csapatot vonz a lábteniszbajnokság a magyarkanizsai Tisza-partra. Idén közel ötvenen neveztek be, akik mind győzni érkeztek. Sokan közülük rendszeresen sportolnak, de mint mondják, ez még nem feltétele a helyezésnek, ugyanis a csapatok egyre jobban fejlődnek.
Dalibor Crkvenjakov ... |
|
|
Hollóék csaknem húsz éve játszadoztak el a gondolattal, hogy növénytermesztésbe kezdenek, majd meg is valósították az álmukat, létrehoztak egy tekintélyes méretű biogazdaságot. Kezdetben fűszernövényekkel foglalkoztak, de gyorsan kiderült, hogy felénk erre nem igazán van kereslet, így belevágtak a növénytermesztésbe. Azóta a nevük ismertté vált, hisz a jó portéka híre gyorsan terjed. A környéken házhoz mennek a vásárlók, de nagyobb mennyiség esetén, ... |
|
|
|
|
|
|
|
 A horgosi Kárász-kastélyt 1795-ben építette a Heves Vármegyéből származó család, miután a bécsi udvar úgy döntött, hogy újra kell telepíteni a szegedi pusztát. Az 1771-es döntést követően újra életre kelt a Honfoglalás előtti időktől lakott terület.
Horgos területe régóta lakott. Már az ókorban is éltek itt különféle népcsoportok. A Honfoglalás után már 1075-ben említik okiratokban Horgos, illetve Horgas halászfalut. 1230 körül a településnek már temploma is volt. A falu elpusztult az 1241-es tatárjárásban, de a legújabb kutatások szerint nem szűnt meg létezni. A törökök kiűzése után újra kellett telepíteni a Délvidéket, 1720 környékén Szegedre költözött a Kárász család Heves Vármegyéből. Kárász Miklós Szeged főjegyzőjeként a város számára szerette volna megszerezni a közelben található pusztákat. Mivel Szegednek erre törvényes joga nem volt, a főjegyző vásárolta meg a területeket.
1771-ben született meg a döntés a bécsi udvarban, hogy újra kell telepíteni Horgost. Megszülettek a tervek, hét széles utcával, nagy kertekkel. A család horgosi otthona is, a Kárász-kastély 1795-ben épült meg, a helyi templommal egy időben. Az első világháborút követően a család földjeinek földek nagy részét elvették, de az 1930-as évek végére helyreállították a kastély, a gazdasági épületeket és magát a gazdaságot is. A második világháború megpecsételte az uradalom sorsát. A földeket államosították, a kastélyból kaszárnya lett, a családot a közeli intézőlakba költöztették, mindössze hat hold földet tarthattak meg.
A Pannon RTV Címeres örökség című sorozatában bemutatják épített örökségünket. Loboda Árpád kéthetente, csütörtökön 21 órától jelentkező sorozatából megismerhetik a vajdasági kastélyok, uradalmak és kúriák történetét, megtudhatják, hogy milyen állapotban vannak ezek az épületek és mire használják őket a jelenlegi tulajdonosaik.
Bővebben:
Címeres Örökség - Kárász-kastély
|
|
|
|
|
|
