| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

   2026.02.23.
Két külön zenei világ összeforrása

Első alkalommal lépett színpadra közösen Magyarkanizsán Dresch Mihály magyarországi Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész és a Mezei kvartett. 


Az egész estés műsort, melynek alapját a magyar népdal képezte, a Regionális Kreatív Műhely szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Műhelye és a szegedi Zenergia Egyesület közreműködésével. A közönség két külön zenei világ összeforrását hallhatta az est folyamán. 


 
Keresés
 

   2024.09.09.
Otthonról hozott történetek

A Magyar Írószövetség Szociográfiai Szakosztálya és a helyi Jókai Mór Művelődési Egyesület közös szervezésében került sor szombaton Kispiacon a Csöppek a homokon című antológia bemutatójára. A kiadvány a Magyar Írószövetség Szociográfiai Szakosztálya Do you speak Magyar? elnevezésű falukutató-programjának a keretében készült, és a Kárpát-medence felfedezését szorgalmazó sorozat második köteteként, Délvidék / Kispiac és Ustorka alcímmel jelent meg a budapesti MediaCom Kiadó gondozásában.
Az antológiában esszék formájában többek között adalékok találhatók a délvidéki magyar szociográfia történetéhez, témaként felmerül a nyelvhasználat és a helyben maradás, akárcsak a háború és a migráció kérdése, a könyv legnagyobb részét azonban a két évvel ezelőtt Kispiacon zajló szociográfiai tábor munkatársai által készített riportok és interjúk képezik.
A kiadványról szóló beszélgetésben Horváth Júlia Borbála projektvezető, a Magyar Írószövetség Szociográfiai Szakosztályának az elnöke elmondta, hogy a kezdeményezés révén a Kárpát-medence újrafelfedezése zajlik. Céljuk szépirodalmi jellegű szociográfiai munkák által rögzíteni a helyzetet olyan állapotban, amilyenben jelenleg van.
Tari István költő beszédében a valóságirodalom fontosságát hangsúlyozta, mondván, hogy mi a történeteinkben élünk, ezért fontos, hogy legyenek történeteink, s mivel a szociográfia a valóságról próbál mondani valamit, általa lehet a legjobban kideríteni, hogyan is éltünk.
A falukutatás gyakorlati részéről a helyi származású Csík Mónika költő vallott. Elmondta, a felkérés kapcsán felelevenedtek benne az otthonról hozott történetek, és felmerült benne a kérdés, mit lenne érdekes a számára felkutatni, így jött az ötlet a kispiaci vásárról és az ustorkai tanyavilágról írni. Saját bevallása szerint a kutatómunka segített neki újrafelfedezni saját szülőföldjét.
Domonkos László író felszólalásában a szociográfia és az újságírás kapcsolatáról, valamint a délvidéki ember specifikus jellegzetességeiről szólt, Bordás Győző író a kiadványban szereplő esszéje kapcsán a vallás és a hit viszonyáról beszélt, Tölgyesi Tibor pedig felelevenítette a két évvel ezelőtti tábor során szerzett tapasztalatait, ő többek között a helyi tájházról és a kispiaci kultúraszervezésről írt.
Kovács Mária kispiaci helytörténeti író elmondta, hogy minden emberben hatalmas kincs rejlik, ezért igyekszik minél több – főképp idős – embert beszéltetni. Mint fogalmazott: ezzel teszi a dolgát a közösség érdekében.
A tartalmas beszélgetést mgr. Hajnal Jenő, a kötet szerkesztője vezette. A műsorban a kispiaci népdalkör, a helyi néptáncosok és versmondók is felléptek.
Bővebben:

 




Otthonról hozott történetek