| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.02.11.
Jónak ígérkeznek a 2025-ös horgosi borok

A tavalyi szárazság ellenére is ízesnek ígérkeznek a termelők szerint az 2025-ös horgosi borok. A kevés csapadék miatt szerényebb volt a szüret, de a gyümölcs cukortartalma az eddigi évek legmagasabbja volt. Ennek eredményeként magas alkoholtartalmú, minőségi borok készültek. A homoki nedű egyre közkedveltebb, és egyre többet választják horgosi borokat. 


A Horgos környéki borok számos hazai és nemzetközi díjat nyertek az elmúlt években. ...

   2026.02.11.
Szűrővizsgálatok mindenkinek!

Magyarkanizsa településein is elérhetőek azok az egészségügyi szűrővizsgálatok, melyeket betegkönyvvel bárki igénybe vehet, akinek lakcíme a község területén van. A szűrővizsgálatokat a szív- és érrendszeri betegségek, a diabétesz és a depresszió megelőzése érdekében szervezik február 24-étől március 20-áig a Magyarkanizsai Egészségház rendelőiben. A program ezúttal egy sikeres önkormányzati pályázatnak köszönhetően valósulhat meg, melynek támogatója ...

   2026.02.10.
Farsangoltak Kispiacon is

Farsangi kreatív kuckó néven tartottak kézműves foglalkozást Kispiacon. A Jókai Mór Művelődési Egyesületben a farsangi szokásokat ismertették meg a gyerekekkel. 


A program közös kézműveskedéssel vette kezdetét, ahol különféle technikával és anyagok felhasználásával farsangi álarcokat és asztali díszeket készítettek a gyerekek. A gyerekek szeretik a farsangi időszakot, hiszen ezek a napok a mulatságról és a hangoskodásról szólnak. 


   2026.02.09.
Kimeríthetetlen zeneszeretet

A magyarkanizsai nyugalmazott zenepedagógus, karnagy, Losoncz Piroska odaadó és szerteágazó munkáját nemrég a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Magyar Életfa díjjal ismerte el. A pedagógus 2022-ben átvette a Magyar Bronz Érdemkeresztet, de felsorolni is nehéz lenne, mennyi mindent ért el a pályája során, és a hatására hányan léptek a zene útjára. 
* Hogyan került közel a zenéhez, és milyen élmények vezették később a zenetanári pálya felé? 

   2026.02.09.
Nehéz helyzetben a szerbiai sertéstenyésztés

Élősúlyban a sertés kilónkénti felvásárlási ára jelenleg 150 dinár, míg a boltokban feldolgozva 700 dinár körül mozog, de helyenként ez akár több is lehet. 
Az ágazat behozatalra szorul - mondják a felvásárlók. A szomszédos országokban még olcsóbban hozzá lehet jutni a termékekhez, miközben Szerbiában sajnos a nagyobb farmok is konkurenciát jelentenek a kis termelőknek. 
Egy magyarkanizsai hentesüzletben minden finomság megtalálható. ...

 
Keresés
| Oktatás |
 

   2024.09.06.
Iskolák együtt a közös (fenntartható) jövőért

Együtt a közös jövőért, az volt a szlogenje annak a most zárult kétéves Erasmus+ programnak, amelyben a Kárpát-medence több oktatási intézménye is részt vett, köztük a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont.
A projekt eredményeiről és annak tapasztalatairól Berec Ágotával, az iskola megbízott igazgatójával beszélgettünk.   
- Négy partner vett részt programban, iskolánk mellett a Miskolci Szakképzési Centrum Berzeviczy Gergely Technikum, mint főpályázó, illetve a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum és a kassai Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskola. Volt a projektnek két további plusz partnere is, a budapesti Kossuth Klub és a Magyarkanizsai Természetjáró Egyesület. Tudni kell, hogy Szerbiában a civil szervezetek könnyebben tudnak nemzetközi pályázatokon részt venni és pénzt befogadni, ezért ők képezték hivatalosan a tanárokat és végezték a szervezést.
A két év alatt több projektmenedzsment találkozót tartottak, tematikus napokat szerveztek a diákok számára a fenntarthatóság témakörében.  
- Minden iskolai félévben volt egy tematikus nap. A program kezdetén a gyerekek szavazással választották ki, hogy a tíz felkínált téma közül mi legyen az a négy, ami a tematikus napok központi kérdésköre lesz. A kiválasztott témák, amelyek minden partneriskolában azonos voltak: az energiaválság, a biodiverzitás csökkenése, a fenntarthatatlan fogyasztói szokásaink és hulladékkezelés kapcsolata, a globális felmelegedés.
A második félévben egy kutatást is megszerveztek, kérdőíveken kérdezték az embereket 50 kilométeres körzetben 10 témakörben. A program kapcsán egy faültetést is szerveztek Magyarkanizsán, a jövendőbeli kerülőút mentén, a kérdőívek feldolgozása után elkészült dokumentumot pedig átadták a polgármesternek.  
- A ma diákjai lesznek a jövő döntés hozói - ez volt a szlogenje az akciónak, s ezzel arra szerettünk volna utalni, hogy az ilyen kérdésekkel nagyon fontos megismertetni a fiatalokat, ráirányítani a problémákra a figyelmüket, mert egy-két évtized múlva valóban ők kerülnek olyan pozíciókba, amelyekben felelős döntéseket kell hozni környezetvédelmi kérdésekben is.
Az első év végén egyhetes öko-tábort szerveztek. Erdélyben, Szováta környékét térképezték fel a gyerekek öt témakörben. 10-10 gyerek vett részt ebben a táborban minden iskolából, s 4 fős csapatokat alakítottak ki. Vizsgálták a többi közt a vizes élőhelyeket, a hulladékkezelést, az energiahatékonyságot. Az egyhetes tábor végére minden csapat elkészített egy dolgozatot, de megismerkedtek Erdély természeti és építészeti értékeivel is.
A program keretében idén, július elején Sárospatakon ötnapos Nemzetközi Innovációs Versenyen vettek részt. Valójában ez volt a 4 for future Erasmus+ projekt záró rendezvénye, amelyet a magyarkanizsaiak Byte&Fox csapata nyert meg: Kenyeres Imre, Kenyeres Máté és Krizsán Ádám. Felkészítő tanáruk Szalma Éva volt. Ők a fóliasátras termelés automatizációjával foglalkoztak egy makett segítségével. Ősztől egyébként mindezt a tangazdaságban is megvalósítják, immár nagyban és élesben.
A magyarkanizsai OrganicHome csapat ugyanakkor a "leginnovatívabb csapat" címet nyerte el Sárospatakon. Molnár Rózsa, Fejős Szabolcs és Papdi István, valamint felkészítőjük, Kőrösi Sóti Beáta azzal foglalkozott, hogy a megtermelt zöldség hogyan jusson el direkt a fogyasztóhoz, illetve, hogy annyi zöldségmag kerüljön a földbe, amennyire majd lesz vevő is.
Berec Ágota a projekt taopasztalatairól elmondta, hogy nagy sikere volt az iskolában a tematikus napoknak, ezért úgy döntöttek, hogy a jövőben is szerveznek ilyeneket futó pályázatok nélkül is.
Bővebben:

 




Iskolák együtt a közös (fenntartható) jövőért