| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.11.17.
„Visszaadni valamit a földnek, ahol nevelkedtünk…”

Csorba-Bagi Valentina huszonhét éves, martonosi származású népi ének tanárnő, népdalénekes, szociálpedagógus és mentálhigiénés szakember. Középiskolai tanulmányait a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium angol szakán és a Szabadkai Zeneiskolában végezte. 2020-ban szociálpedagógia alapszakon diplomázott a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán, majd 2023-ban mesterdiplomát szerzett mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő ...

   2025.11.17.
Felelevenítették a magyar lakodalmi szokásokat

Megszervezték a Vőfénybált, amelynek házigazdája hagyományosan a martonosi Fény Civil Szervezet. A résztvevők erre az eseményre egyrészt a szórakozás miatt érkeznek, másrészt pedig az adakozás szándéka vezérli őket. A rendezvényen árult tombolából és a személyes adományokból befolyt összeggel beteg gyermekeket segítenek minden évben ezzel a rendezvénnyel. 
Nagy Veronika, a martonosi Fény Civil Szervezet elnöke elmondta: 
– A bálról ...

   2025.11.17.
A közösség ereje az összetartásban mutatkozik meg

Az oromiak pénteken, november 14-én ünnepelték meg falujuk kialakulásának ünnepét, melyet ahhoz a dátumhoz igazítanak minden évben, amikor az első vonat áthaladt a településen. Ebből az alkalomból már évtizedek óta novemberben művelődési műsorra gyűlnek össze a helyiek, ahol a falu apraja-nagyja megmutatja tudását és szebbé teszi az ünnepet. Ezúttal jelen volt Varjú Potrebić Tatjana, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának oktatással megbízott ...

   2025.11.17.
Hagyományaink éltetése

Szombaton, november 15-én tartották Oromon azt a találkozót, ahol a tánc és az ének kapta a fő szerepet. Az V. Zengő Gyermek Néptánctalálkozót az oromi Zengő Tájház Nők és Fiatalok Kézműves Egyesülete szervezte, és mintegy nyolcvanan léptek fel. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Varjú Potrebić Tatjana, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának oktatással megbízott tagja, továbbá Bicskei Ibolya, a magyarkanizsai községi tanács művelődéssel és ...

   2025.11.14.
Egy nap a színház jegyében

Egész napos színházi élménnyel, irodalmi csemegékkel gazdagodhattak november 13-án, csütörtökön a magyarkanizsaiak. A legkisebbtől a felnőttig mindenki megtalálhatta a kedvére való előadást a Határtalan Déryné programban, mely Ada után Magyarkanizsán szólt a közönséghez. A Művészetek Házában a részleg vezetője, Nadrljanski Tornai Erika mesélte el, hogy mi minden fért bele ebbe az egy napba. 
– Nagy örömünkre szolgál, hogy a Déryné Program ...

 
Keresés
| Oktatás |
 

   2024.09.06.
Iskolák együtt a közös (fenntartható) jövőért

Együtt a közös jövőért, az volt a szlogenje annak a most zárult kétéves Erasmus+ programnak, amelyben a Kárpát-medence több oktatási intézménye is részt vett, köztük a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont.
A projekt eredményeiről és annak tapasztalatairól Berec Ágotával, az iskola megbízott igazgatójával beszélgettünk.   
- Négy partner vett részt programban, iskolánk mellett a Miskolci Szakképzési Centrum Berzeviczy Gergely Technikum, mint főpályázó, illetve a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum és a kassai Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskola. Volt a projektnek két további plusz partnere is, a budapesti Kossuth Klub és a Magyarkanizsai Természetjáró Egyesület. Tudni kell, hogy Szerbiában a civil szervezetek könnyebben tudnak nemzetközi pályázatokon részt venni és pénzt befogadni, ezért ők képezték hivatalosan a tanárokat és végezték a szervezést.
A két év alatt több projektmenedzsment találkozót tartottak, tematikus napokat szerveztek a diákok számára a fenntarthatóság témakörében.  
- Minden iskolai félévben volt egy tematikus nap. A program kezdetén a gyerekek szavazással választották ki, hogy a tíz felkínált téma közül mi legyen az a négy, ami a tematikus napok központi kérdésköre lesz. A kiválasztott témák, amelyek minden partneriskolában azonos voltak: az energiaválság, a biodiverzitás csökkenése, a fenntarthatatlan fogyasztói szokásaink és hulladékkezelés kapcsolata, a globális felmelegedés.
A második félévben egy kutatást is megszerveztek, kérdőíveken kérdezték az embereket 50 kilométeres körzetben 10 témakörben. A program kapcsán egy faültetést is szerveztek Magyarkanizsán, a jövendőbeli kerülőút mentén, a kérdőívek feldolgozása után elkészült dokumentumot pedig átadták a polgármesternek.  
- A ma diákjai lesznek a jövő döntés hozói - ez volt a szlogenje az akciónak, s ezzel arra szerettünk volna utalni, hogy az ilyen kérdésekkel nagyon fontos megismertetni a fiatalokat, ráirányítani a problémákra a figyelmüket, mert egy-két évtized múlva valóban ők kerülnek olyan pozíciókba, amelyekben felelős döntéseket kell hozni környezetvédelmi kérdésekben is.
Az első év végén egyhetes öko-tábort szerveztek. Erdélyben, Szováta környékét térképezték fel a gyerekek öt témakörben. 10-10 gyerek vett részt ebben a táborban minden iskolából, s 4 fős csapatokat alakítottak ki. Vizsgálták a többi közt a vizes élőhelyeket, a hulladékkezelést, az energiahatékonyságot. Az egyhetes tábor végére minden csapat elkészített egy dolgozatot, de megismerkedtek Erdély természeti és építészeti értékeivel is.
A program keretében idén, július elején Sárospatakon ötnapos Nemzetközi Innovációs Versenyen vettek részt. Valójában ez volt a 4 for future Erasmus+ projekt záró rendezvénye, amelyet a magyarkanizsaiak Byte&Fox csapata nyert meg: Kenyeres Imre, Kenyeres Máté és Krizsán Ádám. Felkészítő tanáruk Szalma Éva volt. Ők a fóliasátras termelés automatizációjával foglalkoztak egy makett segítségével. Ősztől egyébként mindezt a tangazdaságban is megvalósítják, immár nagyban és élesben.
A magyarkanizsai OrganicHome csapat ugyanakkor a "leginnovatívabb csapat" címet nyerte el Sárospatakon. Molnár Rózsa, Fejős Szabolcs és Papdi István, valamint felkészítőjük, Kőrösi Sóti Beáta azzal foglalkozott, hogy a megtermelt zöldség hogyan jusson el direkt a fogyasztóhoz, illetve, hogy annyi zöldségmag kerüljön a földbe, amennyire majd lesz vevő is.
Berec Ágota a projekt taopasztalatairól elmondta, hogy nagy sikere volt az iskolában a tematikus napoknak, ezért úgy döntöttek, hogy a jövőben is szerveznek ilyeneket futó pályázatok nélkül is.
Bővebben:

 




Iskolák együtt a közös (fenntartható) jövőért