Az egyre forróbb nyarak lehetőséget jelenthetnek a kisebb települések turizmusának. A nagyvárosok lakói kimenekülve a beton és aszfaltdzsungelből hétvégente felüdülést kereshetnek a kisebb üdülőhelyeken. Magyarkanizsán a Tisza-parti strand, a fürdő kínál lehetőségeket, de igyekeznek a zöldövezeteket is fejleszteni, rendbe tenni, amelyek szintén turistacsalogatók lehetnek.
Sáfrány Túrú Ágnessel, az önkormányzat munkatársával beszélgettünk, aki a zöldfelületek fejlesztésével van megbízva. A közelmúltban a Zöld kajak klubok – Tiszta vizek elnevezésű projekt keretében tartott előadást a témában a magyarkanizsai városházán. Mennyire “zöld” Kanizsa? Milyen fejlesztési lehetőségek vannak? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kerestük a választ.
Tehát mennyire is zöld Magyarkanizsa?
- Nagyon jól áll Magyarkanizsa, mint kisváros. Nem túlságosan beépített városról van szó, és mint egy alföldi kisváros, széles utcákkal is rendelkezik. Kisebb-nagyobb zöldfelületei megtörik a városi terek burkolását. Nagyon fontos egy településkép kialakítása. Egy településképhez pedig hozzájárulnak a zöldfelületeik, azok minősége. Hogyha ezek tervezettek, hogyha ezek karbantartottak, fenntartottak, akkor azt észreveszik az itt lakók is, és nagyon is értékelik. Ha pedig idetéved egy turista, akkor szívesen fog visszaemlékezni erre a városra, jó emlékeket őriz magában arról, hogy ez egy nagyon szép és rendezett, tiszta kisváros volt.
- Mennyire volt tervezett a korábbi években, évtizedekben egy-egy településnek a zöldövezete?
- A szocialista időben sajnos megbontották a városközpontunknak az épületszerkezetét, lakóépületek kerültek a központi területekre is, és sajnos ez most jelen pillanatban annyiban rontja a városképünket, hogy nem egy egységes, század eleji hangulatú épületek alkotják. Az oda beékelődött, az 1950-es, ´60-as években megépült, nagyon is modern, vagy akkor modernnek számító épületekről van szó, ma pedig fogalmazhatunk úgy is, hogy egy kicsit lebutított épületek ezek. A zöldfelületek tervezését Bednárcz Károlyig tudnám visszavezetni, ő volt az az említésre méltó kertésze a városnak, aki az 1800-as évek második felétől dolgozott, és ő hozta létre a Népkertet, ami tulajdonképpen a munkásságának az ékköve volt. Ő fásította az utcákat, rendezte a főteret. Ez alapján azt tudom mondani, hogy rendezett és tervezett zöldfelület-fejlesztés folyt abban az időben. Aztán a világháborúk ideje alatt ez egy kicsit átminősült, de azért mindig voltak valamilyen szempontok a zöldfelület rendezésre vonatkozóan. Most a mai korszellemben igyekszünk fejleszteni ezen felületeket. Most már igencsak teret hódított az ökológia, és próbálunk biodiverz-ökológus gondolkodással kialakítani zöldfelületeket, tehát virágokkal színesíteni, minél fajgazdagabbá tenni a zöldfelületeinket.
- Az őshonos növények mennyire bírják a klímaváltozást?
- Sajnos azt kell mondjam, hogy egyre kevésbé. Azért is tartják úgy, hogy nagyon jó alapot jelentenek a biodiverzitásra, mert rettenetesen nagy mennyiségű növényevő rovarnak az otthonául is szolgálnak. Ez azt jelenti, hogy sajnos növényvédelmi szempontból problémásak, viszont adaptálódtak a hosszú-hosszú évszázadok alatt ahhoz a klímához, ami itt adott volt. Sajnos ez a klíma ma változóban van, lerövidülnek a tavaszok, az őszök, enyhébbek a telek és forróbbak a nyarak, és ezt a növények is megérzik. Ráadásul az őshonos növényeinken is megjelennek új kártevők, amelyeknek viszont nem érkeztek még meg a természetes ellenségeik, amelyek visszaszorítanák őket. Megemlíteném például az őshonos fajtáink közül a tölgyet, ami a legjelentősebb, neki is megjelent a csipkés poloskája, és olyan mértékben el tud szaporodni a lombkoronában, hogy konkrétan a növénynek az asszimilálós felületét csökkenti, és csak növényvédelmi kezelésekkel tudunk ellene védekezni.
- Ha Magyarkanizsát tekintjük, a lehetséges felületnek hány százaléka lett beültetve növényekkel? Vannak-e még kopár területek, ahol gyakorlatilag nincsenek növények?
- Az túlzás, hogy kopár területek, de leromlott állapotú, le nem burkolt területeink vannak, amiket fejleszthetnénk. Ezek valamikor természetes élőhelyek voltak, csak sajnos elvadultak, leromlottak. Ezek a rendelkezésünkre állnak, hogy fejlesszük őket. Sajnos vannak olyan utcák is, ahol nem igazán kapnak helyet a fák. Az úttest, a járdának az előírt szélességei nem teszik lehetővé, hogy fasort létesítsünk, hiszen azért a növényeknek is egy minimális élettérre szükségük lenne ahhoz, hogy ott megéljenek. Ezen utcák esetében tudnám javasolni, hogy alakítsunk ki zöld homlokzatokat egyszerű kúszónövényekből, hogy megpróbáljuk egy picit az épületeknek a hőszigetelését, a hőgazdálkodását javítani, meg esztétikusabbá, zöldebbé tudjuk ezáltal varázsolni ezeket az utcákat. Ahol pedig lehetőségünk van, ott pedig ajánlott fákat telepíteni.
Bővebben: