| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.02.03.
Huszonkilenc pár a Vizsgabálon

Az eseményt és az azt megelőző tánciskolát már több mint négy évtizede szervezik meg a Tisza-mentén. 29 pár mérettette meg magát vasárnap délután Magyarkanizsán a Vizsgabálon. Szép ruhák, csillogás, mosolygó, boldog fiatalok - így jellemezhető a Vizsgabál, ami vasárnap délután került megszervezésre a magyarkanizsai Vajdasági Birkózóakadémián. A kezdetektől a fiatalokkal Cseszkó Károly táncoktató foglalkozik. 
„A verseny részen az öt ...

   2026.02.02.
Magyarkanizsai diák nyerte a Kárpát-medencei Nagy Diák Agrárteszt külhoni kategóriáját

Az 5. Kárpát-medencei Nagy Diák Agrárteszt rekordszámú, több mint húszezer résztvevővel zárult. A vetélkedőt a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szervezte. A magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont tanulója, Papdi István az 1186 határon túli versenyző közül a legjobb külhoni játékosnak bizonyult. 
Az online vetélkedő célja az volt, hogy felkeltse a fiatalok érdeklődését az agrárium iránt. A résztvevők olyan ...

   2026.01.30.
Szépen fejlődnek a fóliasátrakban a tavaszi virágok

Jól átvészelték az eddigi mínuszokat, az utóbbi napok enyhébb időjárása után pedig már a kertekben is kibújt egy-két virág a földből. 
A kertekben ilyenkor még mindig nincs sok tennivaló. Messze még a tavasz, a hó azonban már elolvadt, így feltűnt egy-egy virág hajtása, mondja a magyarkanizsai Cseh Teréz: „A tavasz közeledtével ilyenkor kibújik a hóvirág, a nárciszok kezdenek, az íriszek, tulipánok, krókuszok, amik ugye hagymás növények, ...

   2026.01.30.
Negyed évszázad munkájának egy szelete fotókiállításba csomagolva

25 - ennyi éve, tehát két és fél évtizede fotóz a magyarkanizsai Puskás Károly, akit mindenki csak Karcsi bácsiként ismer. 
Puskás Károly retrospektív fotókiállításának megnyitójára került sor csütörtök délután a helyi Művészetek Háza előcsarnokában. 
Mintegy 100 fotót állítottak ki az elmúlt 25 év munkájából, a természetfotóktól kezdve a jelentős politikai eseményeken át a helyi programokig mindenféle kép megtalálható a ...

   2026.01.29.
Horgosi Digitális Archívum - Régi fényképek gyűjteménye

A tervek szerint a jövőben a régi fotók mellett beszélgetések is felkerülnek majd, amellyel további nosztalgiázásra lesz lehetőség. 
Egy fénykép többet mond ezer szónál - tartja a mondás. Hasonlóképpen gondolkodott a horgosi Németh Ernő is, aki tavaly indította el a Horgosi Digitális Archívum Facebook-oldalát. Ugyan még egy év sem telt el, de az oldalt már csaknem 900-an követik. 
Régi emlékeket felidéző horgosi fényképek, amelyek rokonokat, ...

 
Keresés
 

   2024.08.23.
A sok évtizedes munka koronája

A horgosi Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület idén elnyerte a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat. Az elismerést Orbán Viktor magyar miniszterelnök adományozta, amit az augusztus 20-ai ünnepségek keretében Dudás Zoltán, az egyesület elnöke vett át Budapesten. A díjat Potápi Árpád János, Magyarország nemzetpolitikai államtitkára adta át, aki kiemelte, a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért díj azt a Szent Istváni eszmeiséget képviseli, hogy minden magyar felelős minden magyarért.
A horgosiak korán, Trianon után pár évvel már ráeszméltek arra, hogy milyen nagy értéket jelent a néphagyomány, s annak megőrzése, ápolása egyben a kisebbségbe került magyarság fennmaradását is segítheti. Régi fényképek, dokumentumok bizonyítják, hogy már több mint kilenc évtizedes múltra tekint vissza Horgoson a népművészeti hagyományok ápolása. Az 1940-ben kiadott Bokréta című almanachban dr. Hegedű László a horgosi Gyöngyösbokrétát bemutatva többek között ezt írja: „A horgosi bokréta története 1932-re nyúlik vissza. Azon a nyáron a Gazdakör nagy arató ünnepén szabad ég alatt húsz pár mutatott be egy-két horgosi táncot. Majd következett a kutatás. Az anyaggyűjtés lassú évei. Amikor 1937-ben megalakult a horgosi Magyar Közművelődési Egyesület, összefogtak mindazok, akik a falu életében kultúrmunkára voltak hivatottak. A horgosi Gyöngyösbokréta ebben az összefogásban született meg, és életerősnek bizonyult, mert a föld, amiből kinőtt, tele van tápanyaggal.”
A Kallós Zoltán-díj kapcsán beszélgettünk Dudás Zoltán egyesületi elnökkel.
- A horgosiakban benne volt a vágy, hogy megalapítsanak egy közösséget, hogy tovább adhassák hagyományaikat a következő generációknak, így már a két világháború között megkezdődött a munka. Ebben sokat segített a Horgoson élő Reök Andor is, aki később Szabadka és Baja főispánja lett. Nem volt könnyű magyarnak lenni a 30-as években az új délszláv államban, de a horgosaik találékonyak voltak, mindig megtalálták a lehetőségeket, hogy hogyan tudjon az egyesület működni és fennmaradni.
Mint a régi dokumentumokban olvashattuk, a Gyöngyösbokrétának is Horgos volt az egyik kezdeményezője.
- Valóban így van, habár mára ez egy kicsit már feledésbe merült. Tánccsoportunk a Gyöngyösbokrétával indult meg annak idején.
Ön hét éve van az egyesület élén. Milyen munka folyik most a Bartókban?
- Mondhatom, hogy sokrétű. Tizenkét szekció van az egyesületben, ebből hét tánccsoport. Van két zenekarunk, a Kamrás és a Tücsök zenekarok, két kézműves csoport is működik. Hétéves kortól nyolcvanéves korig vannak tagjaink. Az elvándorlás ugyan gond, de a környező egyesületekhez viszonyítva a horgosin ez nem érződik annyira. Az ifjúsági tánccsoport tagjainak java része külföldön jár iskolába, de hozzájuk igazodva a hétvégeken tartjuk a próbákat.
Mi a helyzet a szakemberekkel? Vannak-e megfelelő oktatók, akik foglalkoznak a csoportokkal?
- A tánccsoportokkal Szécsi Zsolt művészeti vezető és Csányi Tamara foglalkoznak. Szinte életvitelszerű ez a munka, új koreográfiákat is oktatnak. Azt hiszem, hogy ebben a tekintetben is az elsők között vagyunk.
Az anyagiakat tekintve hogyan tudják a munkát megszervezni?
- Én úgy érzem, hogy ezzel sincs gond. A létező pályázatokon mind pályázunk, külön pályázatírónk van. Az elmúlt időszakban sikerült a mélyponton túllendíteni az egyesületet. Rengeteg ruhát, technikai eszközt sikerült biztosítanunk a pályázatoknak köszönhetően. Sok csoportunk van, egy-egy hétvégén akár több csoport is utazik valahová, s az utaztatást is sikerül finanszírozni. Szeretném megköszönni a magyarországi alapítványoknak, a Csoóri Sándor és Bethlen Gábor nevét viselő alapítványoknak a támogatást, illetve nem utolsó sorban a községi önkormányzat támogatását. Mivel a községben a legnépesebb egyesület vagyunk, részarányosan a legtöbbet kapjuk, így minden megmérettetésre sikerül eljutnunk, de kirándulásokat is szervezünk.
Mit szóltak az egyesületi tagok, amikor bejelentette nekik, hogy megkapják a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat?
- Váratlanul jött, nem is gondoltuk, hogy ilyen magas rangú díjat kaphatunk. Szerezném azonban világossá tenni, hogy ezt nem csak a mostani tagság érdemelte ki, hanem mindazok, akik az elmúlt évtizedekben sokat küzdöttek azért, hogy az egyesüket fennmaradjon, s tovább adhassa a hagyományokat. Úgy érzem, a működésünk ezzel a díjjal lett megkoronázva!
Dudás Zoltán azt is elmondta, hogy szeptemberben egy Bartók családi napot szerveznek, ahol együtt ünneplik majd meg azt, hogy megkapták ezt a rangos elismerést, ugyanakkor tagtoborzás is lesz ez, hogy a közel kilenc évtizedes munkát tovább vigyék.
Bővebben:

 




A sok évtizedes munka koronája

Több mint nyolcvanöt éves hagyomány