| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.12.19.
Magyarkanizsán tevékenykedik a Csigabiga

A Csigabiga Észak-vajdasági Gyógypedagógusok Egyesülete több évtizedes múltra tekint vissza. Célja egyebek között a sajátos nevelési igényű tanulók támogatása, életminőségének javítása. Magyarkanizsán is igen sokrétű a tevékenységük. Mindezekről, valamint az időszerű programjaikról Pakai Bózsó Tímea, az egyesület elnöke számolt be. 
– Gyakran szervezünk olyan programokat, ahol ezeknek a gyerekeknek lehetőségük van kibontakozni, és ...

   2025.12.18.
Vajdasági Perspektíva konferencia

December 20-án, szombaton délután a Magyarkanizsai Ifjúsági Iroda szervezésében eddig még nem látott rendezvény zajlik majd. A Vajdasági Perspektíva konferencia első ízben hívja Magyarkanizsára az érdeklődőket. A rendezvényről Hubai Dávid, az iroda vezetője számolt be.  
– Az volt a célunk, hogy hidat építsünk a vajdasági vállalatok és a fiatalok között. Sokszor elbeszél egymás mellett a két oldal: a cégek munkaerőt keresnek, a fiatalok ...

   2025.12.17.
Bemutatták a Magyarkanizsa című kétnyelvű kiadványt

Gazdag képanyaggal illusztrálva dolgozza fel a Tisza-menti település történelmét az első írásos emléktől napjainkig. 
Bemutatták a Magyarkanizsa című kétnyelvű kiadványt Magyarkanizsán kedd délután a József Attila Könyvtárban. A könyv októberben jelent meg, amely gazdag képanyaggal illusztrálva dolgozta fel a Tisza-menti település történelmét az első írásos emléktől napjainkig. A kiadvány Magyarkanizsa önkormányzatának támogatásával valósult ...

   2025.12.16.
„A lehetőségek valójában korlátlanok, ha nyitottak vagyunk”

Magyarkanizsa Község Ifjúsági Irodája első alkalommal szervez Vajdasági Perspektíva Konferenciát, melyre Erdudac Dánielt, az Erdsoft és a Sellvio ügyvezető igazgatóját, valamint Divéki Zsolt attoszekundumos fizikust hívta meg vendégül. Az esemény december 20-án lesz Magyarkanizsán, az Ifjúsági Iroda épületében. 
A két főelőadó mellett panelbeszélgetésekre is lesz lehetőségük az érdeklődőknek, valamint karrierbörzére és CV-tanácsadásra is. ...

   2025.12.16.
Rakétával áttörni a hangsebességet

A magyarkanizsai Kis Botond csapatával a nyár folyamán részt vett a Magyar Asztronautikai Társaság műholdépítő versenyén, és első díjat hozott el az aszályjelző berendezésével. A legújabb projektjével olyan rakétát szeretne építeni, amely átlépi a hangsebességet.  
Botond hetedikes kora óta foglalkozik rakétamodellek építésével. Most egy kilométer fölé emelkedő, két méter hosszúságú rakétákkal kísérletezik, amelyek műholdakat szállítanak. ...

 
Keresés
 

   2024.08.23.
A sok évtizedes munka koronája

A horgosi Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület idén elnyerte a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat. Az elismerést Orbán Viktor magyar miniszterelnök adományozta, amit az augusztus 20-ai ünnepségek keretében Dudás Zoltán, az egyesület elnöke vett át Budapesten. A díjat Potápi Árpád János, Magyarország nemzetpolitikai államtitkára adta át, aki kiemelte, a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért díj azt a Szent Istváni eszmeiséget képviseli, hogy minden magyar felelős minden magyarért.
A horgosiak korán, Trianon után pár évvel már ráeszméltek arra, hogy milyen nagy értéket jelent a néphagyomány, s annak megőrzése, ápolása egyben a kisebbségbe került magyarság fennmaradását is segítheti. Régi fényképek, dokumentumok bizonyítják, hogy már több mint kilenc évtizedes múltra tekint vissza Horgoson a népművészeti hagyományok ápolása. Az 1940-ben kiadott Bokréta című almanachban dr. Hegedű László a horgosi Gyöngyösbokrétát bemutatva többek között ezt írja: „A horgosi bokréta története 1932-re nyúlik vissza. Azon a nyáron a Gazdakör nagy arató ünnepén szabad ég alatt húsz pár mutatott be egy-két horgosi táncot. Majd következett a kutatás. Az anyaggyűjtés lassú évei. Amikor 1937-ben megalakult a horgosi Magyar Közművelődési Egyesület, összefogtak mindazok, akik a falu életében kultúrmunkára voltak hivatottak. A horgosi Gyöngyösbokréta ebben az összefogásban született meg, és életerősnek bizonyult, mert a föld, amiből kinőtt, tele van tápanyaggal.”
A Kallós Zoltán-díj kapcsán beszélgettünk Dudás Zoltán egyesületi elnökkel.
- A horgosiakban benne volt a vágy, hogy megalapítsanak egy közösséget, hogy tovább adhassák hagyományaikat a következő generációknak, így már a két világháború között megkezdődött a munka. Ebben sokat segített a Horgoson élő Reök Andor is, aki később Szabadka és Baja főispánja lett. Nem volt könnyű magyarnak lenni a 30-as években az új délszláv államban, de a horgosaik találékonyak voltak, mindig megtalálták a lehetőségeket, hogy hogyan tudjon az egyesület működni és fennmaradni.
Mint a régi dokumentumokban olvashattuk, a Gyöngyösbokrétának is Horgos volt az egyik kezdeményezője.
- Valóban így van, habár mára ez egy kicsit már feledésbe merült. Tánccsoportunk a Gyöngyösbokrétával indult meg annak idején.
Ön hét éve van az egyesület élén. Milyen munka folyik most a Bartókban?
- Mondhatom, hogy sokrétű. Tizenkét szekció van az egyesületben, ebből hét tánccsoport. Van két zenekarunk, a Kamrás és a Tücsök zenekarok, két kézműves csoport is működik. Hétéves kortól nyolcvanéves korig vannak tagjaink. Az elvándorlás ugyan gond, de a környező egyesületekhez viszonyítva a horgosin ez nem érződik annyira. Az ifjúsági tánccsoport tagjainak java része külföldön jár iskolába, de hozzájuk igazodva a hétvégeken tartjuk a próbákat.
Mi a helyzet a szakemberekkel? Vannak-e megfelelő oktatók, akik foglalkoznak a csoportokkal?
- A tánccsoportokkal Szécsi Zsolt művészeti vezető és Csányi Tamara foglalkoznak. Szinte életvitelszerű ez a munka, új koreográfiákat is oktatnak. Azt hiszem, hogy ebben a tekintetben is az elsők között vagyunk.
Az anyagiakat tekintve hogyan tudják a munkát megszervezni?
- Én úgy érzem, hogy ezzel sincs gond. A létező pályázatokon mind pályázunk, külön pályázatírónk van. Az elmúlt időszakban sikerült a mélyponton túllendíteni az egyesületet. Rengeteg ruhát, technikai eszközt sikerült biztosítanunk a pályázatoknak köszönhetően. Sok csoportunk van, egy-egy hétvégén akár több csoport is utazik valahová, s az utaztatást is sikerül finanszírozni. Szeretném megköszönni a magyarországi alapítványoknak, a Csoóri Sándor és Bethlen Gábor nevét viselő alapítványoknak a támogatást, illetve nem utolsó sorban a községi önkormányzat támogatását. Mivel a községben a legnépesebb egyesület vagyunk, részarányosan a legtöbbet kapjuk, így minden megmérettetésre sikerül eljutnunk, de kirándulásokat is szervezünk.
Mit szóltak az egyesületi tagok, amikor bejelentette nekik, hogy megkapják a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat?
- Váratlanul jött, nem is gondoltuk, hogy ilyen magas rangú díjat kaphatunk. Szerezném azonban világossá tenni, hogy ezt nem csak a mostani tagság érdemelte ki, hanem mindazok, akik az elmúlt évtizedekben sokat küzdöttek azért, hogy az egyesüket fennmaradjon, s tovább adhassa a hagyományokat. Úgy érzem, a működésünk ezzel a díjjal lett megkoronázva!
Dudás Zoltán azt is elmondta, hogy szeptemberben egy Bartók családi napot szerveznek, ahol együtt ünneplik majd meg azt, hogy megkapták ezt a rangos elismerést, ugyanakkor tagtoborzás is lesz ez, hogy a közel kilenc évtizedes munkát tovább vigyék.
Bővebben:

 




A sok évtizedes munka koronája

Több mint nyolcvanöt éves hagyomány