| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.10.01.
Ősszel is pezseg a kulturális élet Magyarkanizsán

Programok sokaságának ad otthont a Művészetek Háza. Kiállítások, kulturális programok, mozi, népművészeti előadások, színházi produkciók és humorestek – felsorolni is nehéz lenne mindazt a programot, amelynek a magyarkanizsai Művészetek Háza ad otthont. Az intézményben évente több száz rendezvényt szerveznek, a kínálat pedig az ősz beköszöntével tovább bővül.


A 2001-ben átadott Művészetek Háza a város szívében működik, a Cnesa ...

   2026.10.01.
Fékezz, pedálozz!

A legtöbb önkormányzat a forgalom lassítására használt eszközök kihelyezésére pályázott a Tartományi Energetikai, Építésügyi és Közlekedési Titkárság kiírásán: a támogatással 13 vajdasági önkormányzat területén helyeznek ki fekvőrendőröket a közeljövőben – ismertette Fehér Szabolcs illetékes segédtitkár annak a pályázatnak az eredményeit, amelyet augusztus végén jelentetett meg a titkárság. Kiemelte, hogy emellett 11 önkormányzatban sebességcsökkentő ...

   2026.09.30.
Hatezer bárány indult Izraelbe

Kedden reggel (szeptember 29.) hatezer bárány indult útnak az adorjáni Kontakt Kft. telephelyéről Izraelbe. Borsos Csaba, a liszt- és gabonakereskedelemmel, valamint állatok továbbértékesítésével foglalkozó Kontakt Kft. igazgatója a Magyar Szónak elmondta, hogy idén áprilisban Líbiába küldtek egy hajónyi bárányt, májusban pedig repülővel küldtek Algériába bárányokat. Mint mondta, a Kontakt Kft. már több mint harminc éve folyamatosan vásárolja föl a vágóállatokat, ...

   2026.09.28.
Sikeres nyarat zártak Magyarkanizsán

A 2026-os strandidény nagyon sokakat vonzott Magyarkanizsára. A Tisza-part és az azt körülvevő létesítmények mindegyike zsúfolásig megtelt minden egyes nap. Rengeteg fürdőző, kempingező érkezett a rendezett partszakaszra, akik nemcsak fürdőzhettek, hanem sportolhattak is, na és persze jókat ehettek és ihattak. Arról, hogy mennyi látogató volt, és hogyan alakult a nyári szezon, Izetović Szintiát, a Hello Kanizsa Turisztikai Információs Központ koordinátorát kérdeztük.  


   2026.09.28.
Falunapot ünnepelt Adorján

A szombat délután (szeptember 26.) az ünneplés jegyében telt Adorjánon, ahol a falu fennállásának 828. évfordulóját ünnepelték a helyiek és a meghívott vendégek. Az iskolaudvarban színvonalas kultúrműsort követhettek figyelemmel, melyben fellépett a legkisebbtől a legidősebbig a falu apraja és nagyja. Az óvodások, az iskolások, a zeneiskolások, de a Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai is szebbé tették fellépésükkel az ünnepet. A kis közösség számára ...

 
Keresés
 

   2024.08.23.
A sok évtizedes munka koronája

A horgosi Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület idén elnyerte a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat. Az elismerést Orbán Viktor magyar miniszterelnök adományozta, amit az augusztus 20-ai ünnepségek keretében Dudás Zoltán, az egyesület elnöke vett át Budapesten. A díjat Potápi Árpád János, Magyarország nemzetpolitikai államtitkára adta át, aki kiemelte, a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért díj azt a Szent Istváni eszmeiséget képviseli, hogy minden magyar felelős minden magyarért.
A horgosiak korán, Trianon után pár évvel már ráeszméltek arra, hogy milyen nagy értéket jelent a néphagyomány, s annak megőrzése, ápolása egyben a kisebbségbe került magyarság fennmaradását is segítheti. Régi fényképek, dokumentumok bizonyítják, hogy már több mint kilenc évtizedes múltra tekint vissza Horgoson a népművészeti hagyományok ápolása. Az 1940-ben kiadott Bokréta című almanachban dr. Hegedű László a horgosi Gyöngyösbokrétát bemutatva többek között ezt írja: „A horgosi bokréta története 1932-re nyúlik vissza. Azon a nyáron a Gazdakör nagy arató ünnepén szabad ég alatt húsz pár mutatott be egy-két horgosi táncot. Majd következett a kutatás. Az anyaggyűjtés lassú évei. Amikor 1937-ben megalakult a horgosi Magyar Közművelődési Egyesület, összefogtak mindazok, akik a falu életében kultúrmunkára voltak hivatottak. A horgosi Gyöngyösbokréta ebben az összefogásban született meg, és életerősnek bizonyult, mert a föld, amiből kinőtt, tele van tápanyaggal.”
A Kallós Zoltán-díj kapcsán beszélgettünk Dudás Zoltán egyesületi elnökkel.
- A horgosiakban benne volt a vágy, hogy megalapítsanak egy közösséget, hogy tovább adhassák hagyományaikat a következő generációknak, így már a két világháború között megkezdődött a munka. Ebben sokat segített a Horgoson élő Reök Andor is, aki később Szabadka és Baja főispánja lett. Nem volt könnyű magyarnak lenni a 30-as években az új délszláv államban, de a horgosaik találékonyak voltak, mindig megtalálták a lehetőségeket, hogy hogyan tudjon az egyesület működni és fennmaradni.
Mint a régi dokumentumokban olvashattuk, a Gyöngyösbokrétának is Horgos volt az egyik kezdeményezője.
- Valóban így van, habár mára ez egy kicsit már feledésbe merült. Tánccsoportunk a Gyöngyösbokrétával indult meg annak idején.
Ön hét éve van az egyesület élén. Milyen munka folyik most a Bartókban?
- Mondhatom, hogy sokrétű. Tizenkét szekció van az egyesületben, ebből hét tánccsoport. Van két zenekarunk, a Kamrás és a Tücsök zenekarok, két kézműves csoport is működik. Hétéves kortól nyolcvanéves korig vannak tagjaink. Az elvándorlás ugyan gond, de a környező egyesületekhez viszonyítva a horgosin ez nem érződik annyira. Az ifjúsági tánccsoport tagjainak java része külföldön jár iskolába, de hozzájuk igazodva a hétvégeken tartjuk a próbákat.
Mi a helyzet a szakemberekkel? Vannak-e megfelelő oktatók, akik foglalkoznak a csoportokkal?
- A tánccsoportokkal Szécsi Zsolt művészeti vezető és Csányi Tamara foglalkoznak. Szinte életvitelszerű ez a munka, új koreográfiákat is oktatnak. Azt hiszem, hogy ebben a tekintetben is az elsők között vagyunk.
Az anyagiakat tekintve hogyan tudják a munkát megszervezni?
- Én úgy érzem, hogy ezzel sincs gond. A létező pályázatokon mind pályázunk, külön pályázatírónk van. Az elmúlt időszakban sikerült a mélyponton túllendíteni az egyesületet. Rengeteg ruhát, technikai eszközt sikerült biztosítanunk a pályázatoknak köszönhetően. Sok csoportunk van, egy-egy hétvégén akár több csoport is utazik valahová, s az utaztatást is sikerül finanszírozni. Szeretném megköszönni a magyarországi alapítványoknak, a Csoóri Sándor és Bethlen Gábor nevét viselő alapítványoknak a támogatást, illetve nem utolsó sorban a községi önkormányzat támogatását. Mivel a községben a legnépesebb egyesület vagyunk, részarányosan a legtöbbet kapjuk, így minden megmérettetésre sikerül eljutnunk, de kirándulásokat is szervezünk.
Mit szóltak az egyesületi tagok, amikor bejelentette nekik, hogy megkapják a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat?
- Váratlanul jött, nem is gondoltuk, hogy ilyen magas rangú díjat kaphatunk. Szerezném azonban világossá tenni, hogy ezt nem csak a mostani tagság érdemelte ki, hanem mindazok, akik az elmúlt évtizedekben sokat küzdöttek azért, hogy az egyesüket fennmaradjon, s tovább adhassa a hagyományokat. Úgy érzem, a működésünk ezzel a díjjal lett megkoronázva!
Dudás Zoltán azt is elmondta, hogy szeptemberben egy Bartók családi napot szerveznek, ahol együtt ünneplik majd meg azt, hogy megkapták ezt a rangos elismerést, ugyanakkor tagtoborzás is lesz ez, hogy a közel kilenc évtizedes munkát tovább vigyék.
Bővebben:

 




A sok évtizedes munka koronája

Több mint nyolcvanöt éves hagyomány