| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.02.18.
Torkos szombat

Reggel hétkor már javában folyt a munka Horgos központjában a Juvenior Polgárok Egyesületének szervezésében. Három disznót dolgoztak fel, hogy mindenkinek jusson a finom disznótoros étkekből, aki szombaton ellátogatott Horgosra. A Torkos szombat elnevezésű rendezvény mára már hagyományossá vált, és a helyiek, de még a környékbeliek is várják, hisz tudják, hogy ilyenkor a friss sült vérből, a sült szalonnából, majd délután a töltött káposztából és a ...

   2026.02.13.
Nők tárlata Magyarkanizsán

Nagy hagyománya van már annak a kiállításnak, melyet a nőnap közeledtével szerveznek Magyarkanizsán. A Nők tárlatát csütörtök délután nyitották meg a Dobó Tihamér Képtárban, ahol megannyi technikával, megannyi témában készült alkotásokat mutattak be, elősorban a nőktől a nőknek, de azért néhány férfi is tiszteletét tette. A festmények mellett gyönyörű hímzések és szalmaképek is helyet kaptak, a látogatók legnagyobb örömére. 
A huszonhatodik ...

   2026.02.12.
Folytatódnak a megkezdett fejlesztések 2026-ban is

Több területen is egyszerre történnek fejlesztések és beruházások Magyarkanizsa községben. A helyi önkormányzat a 2026-os költségvetésébe számos tételt felvett, amelyek ezt tükrözik is. Ilyenek például a gazdasági ágazatokat erősítő projektek, vagy a turizmus-, illetve az infrastruktúra-fejlesztések és a helyi közösségek kezdeményezéseinek a megvalósítása is.  


A 2026-os évben is folytatandó beruházásokat már az elmúlt évben ...

   2026.02.11.
Jónak ígérkeznek a 2025-ös horgosi borok

A tavalyi szárazság ellenére is ízesnek ígérkeznek a termelők szerint az 2025-ös horgosi borok. A kevés csapadék miatt szerényebb volt a szüret, de a gyümölcs cukortartalma az eddigi évek legmagasabbja volt. Ennek eredményeként magas alkoholtartalmú, minőségi borok készültek. A homoki nedű egyre közkedveltebb, és egyre többet választják horgosi borokat. 


A Horgos környéki borok számos hazai és nemzetközi díjat nyertek az elmúlt években. ...

   2026.02.11.
Szűrővizsgálatok mindenkinek!

Magyarkanizsa településein is elérhetőek azok az egészségügyi szűrővizsgálatok, melyeket betegkönyvvel bárki igénybe vehet, akinek lakcíme a község területén van. A szűrővizsgálatokat a szív- és érrendszeri betegségek, a diabétesz és a depresszió megelőzése érdekében szervezik február 24-étől március 20-áig a Magyarkanizsai Egészségház rendelőiben. A program ezúttal egy sikeres önkormányzati pályázatnak köszönhetően valósulhat meg, melynek támogatója ...

 
Keresés
 

   2024.08.23.
A sok évtizedes munka koronája

A horgosi Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület idén elnyerte a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat. Az elismerést Orbán Viktor magyar miniszterelnök adományozta, amit az augusztus 20-ai ünnepségek keretében Dudás Zoltán, az egyesület elnöke vett át Budapesten. A díjat Potápi Árpád János, Magyarország nemzetpolitikai államtitkára adta át, aki kiemelte, a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért díj azt a Szent Istváni eszmeiséget képviseli, hogy minden magyar felelős minden magyarért.
A horgosiak korán, Trianon után pár évvel már ráeszméltek arra, hogy milyen nagy értéket jelent a néphagyomány, s annak megőrzése, ápolása egyben a kisebbségbe került magyarság fennmaradását is segítheti. Régi fényképek, dokumentumok bizonyítják, hogy már több mint kilenc évtizedes múltra tekint vissza Horgoson a népművészeti hagyományok ápolása. Az 1940-ben kiadott Bokréta című almanachban dr. Hegedű László a horgosi Gyöngyösbokrétát bemutatva többek között ezt írja: „A horgosi bokréta története 1932-re nyúlik vissza. Azon a nyáron a Gazdakör nagy arató ünnepén szabad ég alatt húsz pár mutatott be egy-két horgosi táncot. Majd következett a kutatás. Az anyaggyűjtés lassú évei. Amikor 1937-ben megalakult a horgosi Magyar Közművelődési Egyesület, összefogtak mindazok, akik a falu életében kultúrmunkára voltak hivatottak. A horgosi Gyöngyösbokréta ebben az összefogásban született meg, és életerősnek bizonyult, mert a föld, amiből kinőtt, tele van tápanyaggal.”
A Kallós Zoltán-díj kapcsán beszélgettünk Dudás Zoltán egyesületi elnökkel.
- A horgosiakban benne volt a vágy, hogy megalapítsanak egy közösséget, hogy tovább adhassák hagyományaikat a következő generációknak, így már a két világháború között megkezdődött a munka. Ebben sokat segített a Horgoson élő Reök Andor is, aki később Szabadka és Baja főispánja lett. Nem volt könnyű magyarnak lenni a 30-as években az új délszláv államban, de a horgosaik találékonyak voltak, mindig megtalálták a lehetőségeket, hogy hogyan tudjon az egyesület működni és fennmaradni.
Mint a régi dokumentumokban olvashattuk, a Gyöngyösbokrétának is Horgos volt az egyik kezdeményezője.
- Valóban így van, habár mára ez egy kicsit már feledésbe merült. Tánccsoportunk a Gyöngyösbokrétával indult meg annak idején.
Ön hét éve van az egyesület élén. Milyen munka folyik most a Bartókban?
- Mondhatom, hogy sokrétű. Tizenkét szekció van az egyesületben, ebből hét tánccsoport. Van két zenekarunk, a Kamrás és a Tücsök zenekarok, két kézműves csoport is működik. Hétéves kortól nyolcvanéves korig vannak tagjaink. Az elvándorlás ugyan gond, de a környező egyesületekhez viszonyítva a horgosin ez nem érződik annyira. Az ifjúsági tánccsoport tagjainak java része külföldön jár iskolába, de hozzájuk igazodva a hétvégeken tartjuk a próbákat.
Mi a helyzet a szakemberekkel? Vannak-e megfelelő oktatók, akik foglalkoznak a csoportokkal?
- A tánccsoportokkal Szécsi Zsolt művészeti vezető és Csányi Tamara foglalkoznak. Szinte életvitelszerű ez a munka, új koreográfiákat is oktatnak. Azt hiszem, hogy ebben a tekintetben is az elsők között vagyunk.
Az anyagiakat tekintve hogyan tudják a munkát megszervezni?
- Én úgy érzem, hogy ezzel sincs gond. A létező pályázatokon mind pályázunk, külön pályázatírónk van. Az elmúlt időszakban sikerült a mélyponton túllendíteni az egyesületet. Rengeteg ruhát, technikai eszközt sikerült biztosítanunk a pályázatoknak köszönhetően. Sok csoportunk van, egy-egy hétvégén akár több csoport is utazik valahová, s az utaztatást is sikerül finanszírozni. Szeretném megköszönni a magyarországi alapítványoknak, a Csoóri Sándor és Bethlen Gábor nevét viselő alapítványoknak a támogatást, illetve nem utolsó sorban a községi önkormányzat támogatását. Mivel a községben a legnépesebb egyesület vagyunk, részarányosan a legtöbbet kapjuk, így minden megmérettetésre sikerül eljutnunk, de kirándulásokat is szervezünk.
Mit szóltak az egyesületi tagok, amikor bejelentette nekik, hogy megkapják a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat?
- Váratlanul jött, nem is gondoltuk, hogy ilyen magas rangú díjat kaphatunk. Szerezném azonban világossá tenni, hogy ezt nem csak a mostani tagság érdemelte ki, hanem mindazok, akik az elmúlt évtizedekben sokat küzdöttek azért, hogy az egyesüket fennmaradjon, s tovább adhassa a hagyományokat. Úgy érzem, a működésünk ezzel a díjjal lett megkoronázva!
Dudás Zoltán azt is elmondta, hogy szeptemberben egy Bartók családi napot szerveznek, ahol együtt ünneplik majd meg azt, hogy megkapták ezt a rangos elismerést, ugyanakkor tagtoborzás is lesz ez, hogy a közel kilenc évtizedes munkát tovább vigyék.
Bővebben:

 




A sok évtizedes munka koronája

Több mint nyolcvanöt éves hagyomány