| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.04.24.
Csapatépítő nyugdíjasoknak Kispiacon

Kispiacon közel 90 helyi nyugdíjas vett részt az első csapatépítő rendezvényen. A helyi közösség jóvoltából ebéddel és italokkal kedveskedtek nekik, így hálálva meg az idősek aktív szerepvállalását a település életében. 

Már a csütörtök délelőtti órákban készültek a roston sült ételek a kispiaci játszóház udvarában, ahová a nyugdíjasokat várták. Az idősebb generáció tagjai igyekeznek időről időre közös programokat szervezni.  

Bagi Berta nyugdíjas ...

   2026.04.24.
Pusztai látomás a vásznon

Április 21-én este a Magyar Művészeti Akadémia székházában, a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaraszínpadán tartották meg Bicskei Zoltán Bolondmese című játékfilmjének díszbemutatóját. 
A Szőts István-díjas filmrendező, grafikus, az MMA rendes tagja forgatókönyvíróként és rendezőként is jegyzi a „pusztai balladát”, amelynek alaptézisei: 
 „A puszta mindent elsimít. A nyugalom Paradicsoma. 

   2026.04.22.
Horgászni szabad, halászni tilos a Tiszán

Már igényelhető a horgászengedély Szerbia-szerte, viszont ebben az évben nem engedélyezett a halászat a Tiszán. Ez idővel halhiányhoz vezethet, ami viszont megemelheti a hal élősúlyának az árát - vélik az érintettek. 

Érkezésünk előtt pár perccel érkezett meg a friss tükörponty a magyarkanizsai halas boltba. A tulajdonos három halastóval és három hivatalos tiszai halásszal dolgozik együtt. Napi szinten legalább öt halfajta kapható, amit egyelőre ...

   2026.04.22.
Már a nyaralást tervezik

Itt a tavasz, és sokan már a nyaralásukat tervezik. Magyarkanizsán olyan szempontból nincs nehéz dolguk az embereknek, hogy van egy utazási iroda, élén egy nagyon kedves és segítőkész vezetővel, aki sok év tapasztalattal a legprofibb utakat keresi meg nekik. 
Danica Farkas Grubinhoz, a New Travel+ magyarkanizsai utazási iroda tulajdonosához sokan fordulnak, most már nemcsak a környékből, hanem távolabbról is. Az ő utazási irodája nem szervez, hanem ...

   2026.04.22.
Összefogásból eredő fejlesztés

Az óvodák világnapjának alkalmából tett látogatást kedden dr. Juhász Bálint, a tartományi képviselőház elnöke és Ótott Róbert, a tartományi kormány alelnöke, tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár a martonosi Szivárvány óvodában, ahol a Vajdasági Magyar Szövetség tartományi szerepvállalásának köszönhetően befejeződött az épület hőszigetelése és festése, valamint ...

 
Keresés
 

   2024.08.23.
A sok évtizedes munka koronája

A horgosi Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület idén elnyerte a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat. Az elismerést Orbán Viktor magyar miniszterelnök adományozta, amit az augusztus 20-ai ünnepségek keretében Dudás Zoltán, az egyesület elnöke vett át Budapesten. A díjat Potápi Árpád János, Magyarország nemzetpolitikai államtitkára adta át, aki kiemelte, a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért díj azt a Szent Istváni eszmeiséget képviseli, hogy minden magyar felelős minden magyarért.
A horgosiak korán, Trianon után pár évvel már ráeszméltek arra, hogy milyen nagy értéket jelent a néphagyomány, s annak megőrzése, ápolása egyben a kisebbségbe került magyarság fennmaradását is segítheti. Régi fényképek, dokumentumok bizonyítják, hogy már több mint kilenc évtizedes múltra tekint vissza Horgoson a népművészeti hagyományok ápolása. Az 1940-ben kiadott Bokréta című almanachban dr. Hegedű László a horgosi Gyöngyösbokrétát bemutatva többek között ezt írja: „A horgosi bokréta története 1932-re nyúlik vissza. Azon a nyáron a Gazdakör nagy arató ünnepén szabad ég alatt húsz pár mutatott be egy-két horgosi táncot. Majd következett a kutatás. Az anyaggyűjtés lassú évei. Amikor 1937-ben megalakult a horgosi Magyar Közművelődési Egyesület, összefogtak mindazok, akik a falu életében kultúrmunkára voltak hivatottak. A horgosi Gyöngyösbokréta ebben az összefogásban született meg, és életerősnek bizonyult, mert a föld, amiből kinőtt, tele van tápanyaggal.”
A Kallós Zoltán-díj kapcsán beszélgettünk Dudás Zoltán egyesületi elnökkel.
- A horgosiakban benne volt a vágy, hogy megalapítsanak egy közösséget, hogy tovább adhassák hagyományaikat a következő generációknak, így már a két világháború között megkezdődött a munka. Ebben sokat segített a Horgoson élő Reök Andor is, aki később Szabadka és Baja főispánja lett. Nem volt könnyű magyarnak lenni a 30-as években az új délszláv államban, de a horgosaik találékonyak voltak, mindig megtalálták a lehetőségeket, hogy hogyan tudjon az egyesület működni és fennmaradni.
Mint a régi dokumentumokban olvashattuk, a Gyöngyösbokrétának is Horgos volt az egyik kezdeményezője.
- Valóban így van, habár mára ez egy kicsit már feledésbe merült. Tánccsoportunk a Gyöngyösbokrétával indult meg annak idején.
Ön hét éve van az egyesület élén. Milyen munka folyik most a Bartókban?
- Mondhatom, hogy sokrétű. Tizenkét szekció van az egyesületben, ebből hét tánccsoport. Van két zenekarunk, a Kamrás és a Tücsök zenekarok, két kézműves csoport is működik. Hétéves kortól nyolcvanéves korig vannak tagjaink. Az elvándorlás ugyan gond, de a környező egyesületekhez viszonyítva a horgosin ez nem érződik annyira. Az ifjúsági tánccsoport tagjainak java része külföldön jár iskolába, de hozzájuk igazodva a hétvégeken tartjuk a próbákat.
Mi a helyzet a szakemberekkel? Vannak-e megfelelő oktatók, akik foglalkoznak a csoportokkal?
- A tánccsoportokkal Szécsi Zsolt művészeti vezető és Csányi Tamara foglalkoznak. Szinte életvitelszerű ez a munka, új koreográfiákat is oktatnak. Azt hiszem, hogy ebben a tekintetben is az elsők között vagyunk.
Az anyagiakat tekintve hogyan tudják a munkát megszervezni?
- Én úgy érzem, hogy ezzel sincs gond. A létező pályázatokon mind pályázunk, külön pályázatírónk van. Az elmúlt időszakban sikerült a mélyponton túllendíteni az egyesületet. Rengeteg ruhát, technikai eszközt sikerült biztosítanunk a pályázatoknak köszönhetően. Sok csoportunk van, egy-egy hétvégén akár több csoport is utazik valahová, s az utaztatást is sikerül finanszírozni. Szeretném megköszönni a magyarországi alapítványoknak, a Csoóri Sándor és Bethlen Gábor nevét viselő alapítványoknak a támogatást, illetve nem utolsó sorban a községi önkormányzat támogatását. Mivel a községben a legnépesebb egyesület vagyunk, részarányosan a legtöbbet kapjuk, így minden megmérettetésre sikerül eljutnunk, de kirándulásokat is szervezünk.
Mit szóltak az egyesületi tagok, amikor bejelentette nekik, hogy megkapják a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat?
- Váratlanul jött, nem is gondoltuk, hogy ilyen magas rangú díjat kaphatunk. Szerezném azonban világossá tenni, hogy ezt nem csak a mostani tagság érdemelte ki, hanem mindazok, akik az elmúlt évtizedekben sokat küzdöttek azért, hogy az egyesüket fennmaradjon, s tovább adhassa a hagyományokat. Úgy érzem, a működésünk ezzel a díjjal lett megkoronázva!
Dudás Zoltán azt is elmondta, hogy szeptemberben egy Bartók családi napot szerveznek, ahol együtt ünneplik majd meg azt, hogy megkapták ezt a rangos elismerést, ugyanakkor tagtoborzás is lesz ez, hogy a közel kilenc évtizedes munkát tovább vigyék.
Bővebben:

 




A sok évtizedes munka koronája

Több mint nyolcvanöt éves hagyomány