| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.03.24.
Az álmok valóra válnak

Tűzoltó, rendőr vagy katona. Egykor ezek a hivatások is bekerültek a kisfiúk felsorolásába, amikor arról kérdezték őket, mik szeretnének lenni felnőtt korukban. Aztán megjelent a listán a pilóta és az űrhajós is. A felnőttek pedig csak mosolyogtak ezeken a kijelentéseken, mert tudták, sokakból egész más lesz, mint amit gyermekkorában elképzelt. Ezeket látták akkoriban a fiúk a legnagyobb bátorságot igénylő tevékenységeknek, és bár mára már sok egyéb, új ...

   2026.03.23.
Megnyitották az idényt

Az egykor rosszabb napokat is megélt vásártér most teljes pompájában és eredeti rendeltetésének megfelelően nagy tömeget vonzott Magyarkanizsán. Az idei első vásár igencsak jól sikerült, ugyanis már reggel sokan nézelődtek, majd ahogy kivirult az idő, egyre többen és többen érkeztek. Árusokból és vásárlókból sem volt hiány, sőt a magyarkanizsai vásárra jellemző, hogy a szervező helyi közösség plusz programokkal is készül erre a napra. Most vasárnap is ...

   2026.03.18.
A Bábvilág kapujában

A Bábvilág kapujában elnevezéssel tartottak továbbképzést Tóthfaluban a topolyai Brunszvik Teréz Magyar Óvodapedagógusok Egyesülete és a Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény közös szervezésében. Az eseménynek a helyi óvoda adott otthont. 


Tótfaluban első alkalommal szervezték meg az eseményt, amelyen elsőként a helyi óvodás gyerekek A kis gömböc című bábelőadást tekinthették meg a magyarkanizsai Bóbita Bábcsoport előadásában. 

   2026.03.17.
Papírszínházi foglalkozás Horgoson

Interaktív mesefoglalkozást tartottak a József Attila Könyvtár horgosi fiókkönyvtárában. A programban a Kárász Karolina Általános Iskola harmadikosai vettek részt. 


A különleges, papírszínházi foglalkozást a topolyai Juhász Erzsébet Könyvtár gyermekrészlegének könyvtárosa tartotta. 


A foglalkozás témája Janikovszky Éva Bertalan és Barnabás című műve volt. Feldolgozása kártyák segítségével, közös játékkal ...

   2026.03.16.
Középiskolák Börzéje Magyarkanizsán

A környező települések középiskoláit, gimnáziumait és lakhatási lehetőségeit ismerhették meg a hetedik és a nyolcadik osztályos tanulók Magyarkanizsán. 


A Középiskolák Börzéjét már 14-dik alkalommal szervezte meg a helyi Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola. Az Ady épületében szervezték meg az eseményt, ahol az osztálytermekben egy-egy középiskola, gimnázium kapott helyett. A gyerekek így közel két órán át ismerkedhettek az intézményekkel. 

 
Keresés
 

   2024.08.23.
A sok évtizedes munka koronája

A horgosi Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület idén elnyerte a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat. Az elismerést Orbán Viktor magyar miniszterelnök adományozta, amit az augusztus 20-ai ünnepségek keretében Dudás Zoltán, az egyesület elnöke vett át Budapesten. A díjat Potápi Árpád János, Magyarország nemzetpolitikai államtitkára adta át, aki kiemelte, a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért díj azt a Szent Istváni eszmeiséget képviseli, hogy minden magyar felelős minden magyarért.
A horgosiak korán, Trianon után pár évvel már ráeszméltek arra, hogy milyen nagy értéket jelent a néphagyomány, s annak megőrzése, ápolása egyben a kisebbségbe került magyarság fennmaradását is segítheti. Régi fényképek, dokumentumok bizonyítják, hogy már több mint kilenc évtizedes múltra tekint vissza Horgoson a népművészeti hagyományok ápolása. Az 1940-ben kiadott Bokréta című almanachban dr. Hegedű László a horgosi Gyöngyösbokrétát bemutatva többek között ezt írja: „A horgosi bokréta története 1932-re nyúlik vissza. Azon a nyáron a Gazdakör nagy arató ünnepén szabad ég alatt húsz pár mutatott be egy-két horgosi táncot. Majd következett a kutatás. Az anyaggyűjtés lassú évei. Amikor 1937-ben megalakult a horgosi Magyar Közművelődési Egyesület, összefogtak mindazok, akik a falu életében kultúrmunkára voltak hivatottak. A horgosi Gyöngyösbokréta ebben az összefogásban született meg, és életerősnek bizonyult, mert a föld, amiből kinőtt, tele van tápanyaggal.”
A Kallós Zoltán-díj kapcsán beszélgettünk Dudás Zoltán egyesületi elnökkel.
- A horgosiakban benne volt a vágy, hogy megalapítsanak egy közösséget, hogy tovább adhassák hagyományaikat a következő generációknak, így már a két világháború között megkezdődött a munka. Ebben sokat segített a Horgoson élő Reök Andor is, aki később Szabadka és Baja főispánja lett. Nem volt könnyű magyarnak lenni a 30-as években az új délszláv államban, de a horgosaik találékonyak voltak, mindig megtalálták a lehetőségeket, hogy hogyan tudjon az egyesület működni és fennmaradni.
Mint a régi dokumentumokban olvashattuk, a Gyöngyösbokrétának is Horgos volt az egyik kezdeményezője.
- Valóban így van, habár mára ez egy kicsit már feledésbe merült. Tánccsoportunk a Gyöngyösbokrétával indult meg annak idején.
Ön hét éve van az egyesület élén. Milyen munka folyik most a Bartókban?
- Mondhatom, hogy sokrétű. Tizenkét szekció van az egyesületben, ebből hét tánccsoport. Van két zenekarunk, a Kamrás és a Tücsök zenekarok, két kézműves csoport is működik. Hétéves kortól nyolcvanéves korig vannak tagjaink. Az elvándorlás ugyan gond, de a környező egyesületekhez viszonyítva a horgosin ez nem érződik annyira. Az ifjúsági tánccsoport tagjainak java része külföldön jár iskolába, de hozzájuk igazodva a hétvégeken tartjuk a próbákat.
Mi a helyzet a szakemberekkel? Vannak-e megfelelő oktatók, akik foglalkoznak a csoportokkal?
- A tánccsoportokkal Szécsi Zsolt művészeti vezető és Csányi Tamara foglalkoznak. Szinte életvitelszerű ez a munka, új koreográfiákat is oktatnak. Azt hiszem, hogy ebben a tekintetben is az elsők között vagyunk.
Az anyagiakat tekintve hogyan tudják a munkát megszervezni?
- Én úgy érzem, hogy ezzel sincs gond. A létező pályázatokon mind pályázunk, külön pályázatírónk van. Az elmúlt időszakban sikerült a mélyponton túllendíteni az egyesületet. Rengeteg ruhát, technikai eszközt sikerült biztosítanunk a pályázatoknak köszönhetően. Sok csoportunk van, egy-egy hétvégén akár több csoport is utazik valahová, s az utaztatást is sikerül finanszírozni. Szeretném megköszönni a magyarországi alapítványoknak, a Csoóri Sándor és Bethlen Gábor nevét viselő alapítványoknak a támogatást, illetve nem utolsó sorban a községi önkormányzat támogatását. Mivel a községben a legnépesebb egyesület vagyunk, részarányosan a legtöbbet kapjuk, így minden megmérettetésre sikerül eljutnunk, de kirándulásokat is szervezünk.
Mit szóltak az egyesületi tagok, amikor bejelentette nekik, hogy megkapják a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat?
- Váratlanul jött, nem is gondoltuk, hogy ilyen magas rangú díjat kaphatunk. Szerezném azonban világossá tenni, hogy ezt nem csak a mostani tagság érdemelte ki, hanem mindazok, akik az elmúlt évtizedekben sokat küzdöttek azért, hogy az egyesüket fennmaradjon, s tovább adhassa a hagyományokat. Úgy érzem, a működésünk ezzel a díjjal lett megkoronázva!
Dudás Zoltán azt is elmondta, hogy szeptemberben egy Bartók családi napot szerveznek, ahol együtt ünneplik majd meg azt, hogy megkapták ezt a rangos elismerést, ugyanakkor tagtoborzás is lesz ez, hogy a közel kilenc évtizedes munkát tovább vigyék.
Bővebben:

 




A sok évtizedes munka koronája

Több mint nyolcvanöt éves hagyomány