Horgoson az ünnep napján, augusztus 20-án este emlékeztek Szent Istvánra. Megkoszorúzták a király szobrát a falu központjában, énekszámok hangzottak el a Bartók Béla MME Fülemüle nagy leánykara előadásában, majd Danyi Bernadett történész és Sors Róbert, a helyi közösség tanácsának elnöke méltatta Szent István életművét.
Közép-és Észak-Európa népei számára a 900-as évek és az első ezredforduló politikai döntései perdöntőnek bizonyultak későbbi történelmük alakulása szempontjából, mutatott rá Danyi Bernadett.
- A pogány törzsfőknek dönteniük kellett arról, hogy hajlandók-e elfogadni a kereszténységet, s ha igen, akkor nyugati vagy keleti mintára alapítanak-e keresztény fejedelemségeket és királyságokat. István a nyugatot választotta. Számos kolostort létesített, amelyek missziós központjai és gyújtópontjai lettek a vallásos és kulturális életnek. Püspökségeket, érsekségeket szervezett. István elrendelte a vasárnap megszentelését és minden tíz falu számára templom építését. István augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját már korábban ünneppé avatta, ugyanis erre a napra hívta össze Székesfehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot, élete végén ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, majd 1038-ban ezen a napon halt meg. Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ekkor emeltették oltárra István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű. Szent István uralma olyan szilárdságot biztosított az országnak, hogy azt sem az utódai által okozott bizonytalanságok, sem az újra fellángoló pogánylázadás nem tudta kimozdítani arról a pályáról, amelyet az államalapító kijelölt.
Vajon mit üzen nekünk, mai magyaroknak Szent Királyunk? - tette fel a kérdést a történész.
- Kitartása, elhivatottsága, de mindenekelőtt az odaadása számomra a legszembetűnőbb erényei közül, mely egész életművét áthatja. Ezt a teljes odaadást kellene nekünk is megvalósítanunk, ha azt akarjuk, hogy jobb legyen az életünk, a kapcsolataink, a lakóhelyünk, az országunk. Odaadással kellene végeznünk a munkánkat, hogy annak jó és szép legyen az eredménye. Odaadással kellene szeretnünk a családunkat, odaadóan kellene dolgoznunk egymásért és a hazánkért. Egy nemzet semmiképpen sem újulhat meg anélkül, hogy az egyes emberek meg ne újulnának, ami kemény munka. Akkor lesz egy hegycsúcson is igazán szép a kilátás, hogyha gyalog megyünk oda fel, megizzadunk és elfáradunk. Ha megdolgozunk érte - fejezte be ünnepi beszédet Danyi Bernadett.
Sors Róbert egy közmondást is idézett beszédében, miszerint fontos a múltunk ismerete, tisztelete, hiszen ahogyan a régi mondás tartja, ha valaki nem tudja honnan jött, az honnan tudná, hová megy?
- Horgoson ma is azt a munkát kell folytatnunk, amit elődeink hagyományoztak ránk, amelynek alapja, hogy nem lehetünk elégedettek a tegnap sikereivel, hanem állandóan megújulva kell dolgozni a jövőért. Azért kell dolgoznunk, hogy dinamikusan fejlődő otthonunk legyen és ne csak megtartsa, hanem visszahívja és várja a fiatalokat. Szent István példájából tanulva, aki tudatos, tisztességes és felelős munkát végzett, mi is ezt kívánjuk folytatni annak érdekében, hogy Horgos egy élhető, szerethető település legyen. Mindenki szeretett otthona, egy olyan hely, ahol jó élni. A megemlékezések, az ünnepi beszédek mindig a máról és a mának szólnak, a saját korunk megoldatlan problémáira keressük a kapaszkodókat a múltban - mondta a horgosi helyi közösség tanácsának elnöke.
Az ünnepség Szent István horgosi szobrának megkoszorúzásával zárult. Magyarkanizsa önkormányzata nevében Újvári Zsombor képviselő-testületi elnök és Kónya Róbert, a VMSZ elnökségének tagja; az MNT képviseletében Bognár Beáta, az oktatási bizottság tagja; a VMMSZ nevében Sutus Áron elnök; a VMSZ helyi szervezetének képviseletében Samu Tibor és Huzsvár Ervin, Horgos HK tanácsának nevében Sors Róbert és Dudás Zoltán helyezett koszorúkat a szobor talapzatához. Végül a polgárok járultak Szent István szobrához egy-egy szál virággal.
Bővebben: