| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.08.20.
Megkezdődött a szüret Horgos határában

Ahol a gyümölcs elég nedvességhez jutott, ott minőségi szőlőt tudnak a termelők betakarítani. A cukortartalom magas, a savasságát igyekeznek a gazdák megőrizni, így várhatóan az idei borok is igen ízletesek lesznek. 
Már kora hajnal óta szedik a szőlőt Horgos határában. Bíró Nándor szőlészetében ugyanis már beérett a gyümölcs szinte mindegyik fajtája. Bizonyos szőlőket még augusztusban be kell takarítani, ugyanis, ha túlérik, a hőség kiégeti ...

   2025.08.20.
A tóthfalusi tájház Magyarkanizsára költözött

A hétvégén, a Szent István-napi ünnepségsorozat részeként, a tóthfalusi tájház Magyarkanizsára költözött. A Dobó Tihamér Képtár falai között most olyan tárgyak láthatók, amelyek korábban Tóthfaluban meséltek a múltról. 
Az érdeklődők megtekinthetik a paraszti világ mindennapjait idéző használati eszközöket, bútorokat, berendezéseket, dísztárgyakat, valamint korabeli ruházati cikkeket. A kiállítás célja, hogy közelebb hozza a látogatókhoz ...

   2025.08.18.
A hagyományaink éltető ereje

Másodszor ad otthont a népi kézműves tábornak Tóthfalu, ahol mintha a múlt találkozna a jövővel, hisz egyik szegletben muzsikálnak, a másikban kosarat fonnak, a harmadikban a népi viseletekről van szó. A túloldalon népzene szól, míg távolabb meg épp a kis focisták rúgják a bőrt. A népi kézműves tábor szerdától vasárnapig tart, így épp a munka kellős közepébe csöppentünk bele csütörtökön, amikor meglátogattuk a tábor résztvevőit. A Hagyományok Háza ...

   2025.08.18.
Nagycsaládok Magyarkanizsán

Szombaton, augusztus 16-án tartották az V. Szent István-napi magyarságismereti vetélkedőt és II. Ifjúsági napot a Vajdasági Nagycsaládos Egyesületek Szövetségének és a magyarkanizsai Kuckó Nagycsaládosok Egyesületének szervezésében.  
A délelőtt folyamán zajlott le a magyarságismereti vetélkedő, melyben háromtagú csapatok mutatták be tudásukat az 1848/49-es forradalom és szabadságharc témakörében.  
A csapatokat a Vajdasági ...

   2025.08.15.
Táncra hívták a nyarat a mazsorettek Horgoson

Horgoson idén először szervezték meg a nyári mazsorett tábort, amelyet a Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület mazsorettcsoportja szervezett. 
A négy nap során 15 résztvevő ismerkedhetett meg a tánc világával, voltak kezdők és olyanok is, akik már tapasztalt táncosok. A gyerekek a mazsoretten kívül más táncstílusokat is kipróbálhattak, miközben játékos, kreatív foglalkozásokon vettek részt. 
A tánctábort Szabadkán már több alkalommal ...

 
Keresés
 

   2024.08.15.
A Cinema Filmműhely új dokumentumfilmje

Ludasi történetek a címe a Cinema Filmműhely legújabb filmjének, amely a napokban készült el, s amelynek ősbemutatóját Ludason, a Kosztolányi-házban tartják meg csütörtökön 19.30 órakor. A filmről, a forgatás folyamatáról, s a munkatársakról Fejős Csilla rendezőt kérdeztük.
- A film a Ludasi-tó természeti és kulturális értékeit igyekszik felmutatni, a természeti világból fakadó anyagi és szellemi művészetet, például a népviseletet vagy a népmeséket, s ezeknek a szervességét próbálja megláttatni. Tulajdonképpen hungarikumokról van szó. A magyarországi Agrárminisztérium Hungarikumbizottsága támogatta ezt a filmet, s meg kell említeni, hogy már negyedik alkalommal nyert eszközöket a magyarkanizsai Cinema Filmműhely. Nagyon sok témát próbáltunk a filmbe belegyúrni, kezdve a nádvágástól, a mesemondáson át, a népviseletig. Megtaláltam azt a csónakos nénit, aki a Ludasi-tó egyik partjáról vitte a másik partra, a templomba az embereket vagy éppen dolgozni. Ez kuriózumnak számít. Egy szituációs dokumentumfilmről van szó, ami valós szereplőkkel történik kevés alkotói ráhatással. Nem állítottuk meg a történetet, hogy vegyük fel újra, s azt hiszem, hogy a meseszövés az teljesen hiteles, mert a dokumentumfilmnek ez a lényege. Közel kellett kerülnöm ezekhez az emberekhez, akik egymással beszélgetnek ugyanúgy, mint a hétköznapokban például a fokhagyma termesztéséről, annak szövéséről. A legnagyobb munkám az volt, hogy felszabadítottam őket, hogy ne legyen kameralázuk. A filmnek pont ez az egyik nagy értéke, hogy nagyon természetesen viselkednek ezek az emberek, ami dokumentumfilmek esteében nagyon fontos.
Kik voltak a stáb tagjai?
- A film elkészítését a Cinema Filmműhely támogatja, de teljesen szabad kezet kaptam ahhoz, hogy összeválogassam a forgatócsoportot. Az előző három filmem az aracsi pusztatemplomról, a bácsi várról és a szerémi borvidékről szólt. Azoknál már két filmes alkotóval együtt dolgoztam, Kovács Róbert operatőrrel és Masa Attila vágóval, ők a Pannon RTV munkatársai. Attila rendezőasszisztensként koordinálta a forgatást is, összefogta a dolgokat. Vágóként szárnyal a képzelete, neki köszönhetően jobb lett a film. Robi nagyon tapasztalt operatőr, nagyon érzékeny lelkületű. Tudja melyek azok a képek, amelyekre a vágóasztalnál szükség lesz, a rendezői utasítás mellett van egy alkotói szabadsága. Aki pedig a friss vér és friss szem a csapatban, Szalai Adrián, ő is Pannon tévés. Nagyon jó operatőr, s képekben gondolkodik, nagyon sokat segített abban, hogy ezeket a különböző tartalmakat összekössem, összefűzzem, hogy megtaláljam azt az átmenetet, azt a kapcsot, amivel ezek egy egységes egészet alkotnak.
A Ludasi-tóhoz köthető hagyományos világ mennyire van eltűnőben? Van-e rá esély, hogy fennmaradjon? Mit tapasztaltál?
- Nekem személyes kötődésem is van Ludashoz. Legalább két évtizedig ott majálisoztam, a Róka tanyán vagy az iskolánál, tehát a tóparton. Sokat korcsolyáztam is ott. Amikor elkezdtem a Magyar Televíziónak dolgozni, tehát 20 évvel ezelőtt, akkor még a hagyomány sokkal erősebben élt Ludason. Raffai Judit néprajzkutatónak köszönhetően megismertem az akkori nagy mesemondókat, mint Szűcs Laci bácsit, Baráth Erzsébetet vagy Szalai Emíliát, akikkel hosszabb riportot készítettem. Ugyanakkor a nádvágásról is készült beszélgetés vagy a kézművességről. Az egyik különlegesség a nádtető készítése volt. Ezek a riportok Magyarországon kuriózumnak számítottak. Azóta mindez valóban már eltűnőben van, de úgy érzem, hogy mindnyájan, a falusiak, a néprajzosok, s mi alkotók is ezzel a filmmel szeretnénk a hagyományt tovább éltetni. Úgy gondoltam, tartozom annyival a ludasiaknak, hogy a filmnek náluk legyen az ősbemutatója. Külön érdekesség a helyszín, a Kosztolányi ház.
Hol lesz még később látható a film?
- A vajdasági magyar mozgófilm napján több városban is le fogják vetíteni, köztük Zomborban. Ott mindig levetítik a filmjeimet, s ennek külön örülök, hogy ott a kultúrára nagyon nyitott, filmre éhes közönség van. Korábbi filmjeimet a Magyar Televízió is műsorára tűzte, remélem, hogy e film esetében is így lesz, bár erről még nem volt szó. Közel 10 napja fejeztük be a montázst, hagytunk magunknak egy kis levegővételt, kijavítottuk az apróbb hibákat. Tényleg nagyon friss még a film, így kerül a nézők elé. A tárgyalások az alkotás bemutatásairól utána következnek, Iván Attila producer fogja majd lefolytatni ezeket. A végén meg kell még említeni, hogy külön zeneszerzőnk is volt, Bakos Árpád, a légi felvételeket pedig Mihajlo Popov készítette, mert a film, s a tó maga megkívánta, hogy madártávlatból drónnal is filmezzük. Jöjjenek el csütörtök este minél többen, s ismerjük meg a Ludasi-tó környékén élők világát, életét!
Bővebben:

 




Ludasi történetek egy új dokumentumfilmben