| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.10.13.
Készen áll a fogadásra!

Magyarkanizsa község tizenhárom településének egyik legkisebbje Újfalu, mely Orom Helyi Közösséghez tartozik. Az egykor sűrűn lakott falucska fő vonzereje a helyben működő mezőgazdasági létesítmény volt, mely szinte az összes lakosnak munkát adott. Mára azonban az ott élők száma is megcsappant, a birtoknak sincs már meg az eredeti funkciója, de még mindig ugyanolyan kis, szerethető falu, mint volt egykoron. Az emberek ismerik egymást, szinte kis családként élnek, ...

   2025.10.13.
Rajzokkal telt meg a kispark

A Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény óvodásai pénteken színes aszfaltrajzokkal díszítették ki a magyarkanizsai városháza előtti teret. Minden évben a gyermekhét keretében az aszfaltrajzolás is egy program a kicsiknek, amit általában ajándékokkal köszön meg nekik az önkormányzat. Fejsztámer Róbert munkatársaival együtt látogatott ki a városháza előtti térre, ahol gyerekeket labdákkal és játékokkal ajándékozták meg.  
Márta Ottilia, ...

   2025.10.09.
Továbbra is igényelhető az üzemanyag-támogatás

Továbbra is igényelhetik a megvásárolt üzemanyag után a literenkénti 50 dináros támogatást a mezőgazdasági termelők, valamint a bérleti szerződések meghosszabbítása is aktuális. A falugazdászok arra kérik a bejegyzett gazdaságokat, hogy ezeket a folyamatokat ne hagyják az év végére, hiszen az eAgrár rendszernek is idő kell, míg az adatokat feldolgozza. 
Folyamatosan érkeznek a gazdák a magyarkanizsai falugazdász irodába. Ugyanis egész éven át figyelemmel ...

   2025.10.08.
Újra Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválja

A Vajdasági Magyar Mozgókép Napja alkalmából újra megszervezik a Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválját október 8. és 10. között. A filmeket Szabadkán, Magyarkanizsán, Újvidéken, Adán, Zentán, Topolyán és Zomborban is megtekinthetik az érdeklődők. Bemutatják a Szolgának született című erdélyi dokumentumfilmet, a Forró Lajos által rendezett Levél a halálsorról című 24 perces kisfilmet, Fejős Csilla alkotását, a Tűszúrásokat, amelyben Tolnai Ottóra emlékeznek, ...

   2025.10.06.
Megnyílt a Martonosi Kulturális Fotókiállítás

A Mi Kis Falunk Martonos Egyesület szervezésében megvalósult bemutató a helyi élet pillanatait, értékeit, valamint közösségi élményeit állítja középpontba. 
A pályázatot külön gyermek- és felnőtt kategóriában értékelték, az első három helyezett díjazásban részesült, emellett különdíjakat is osztottak. A 11 éves Berkó Zalán is beküldte fotóját, amivel a második helyet érdemelte ki: „A pecaversenyen jöttek a hattyúk és láttam, hogy ...

 
Keresés
 

   2024.08.15.
A Cinema Filmműhely új dokumentumfilmje

Ludasi történetek a címe a Cinema Filmműhely legújabb filmjének, amely a napokban készült el, s amelynek ősbemutatóját Ludason, a Kosztolányi-házban tartják meg csütörtökön 19.30 órakor. A filmről, a forgatás folyamatáról, s a munkatársakról Fejős Csilla rendezőt kérdeztük.
- A film a Ludasi-tó természeti és kulturális értékeit igyekszik felmutatni, a természeti világból fakadó anyagi és szellemi művészetet, például a népviseletet vagy a népmeséket, s ezeknek a szervességét próbálja megláttatni. Tulajdonképpen hungarikumokról van szó. A magyarországi Agrárminisztérium Hungarikumbizottsága támogatta ezt a filmet, s meg kell említeni, hogy már negyedik alkalommal nyert eszközöket a magyarkanizsai Cinema Filmműhely. Nagyon sok témát próbáltunk a filmbe belegyúrni, kezdve a nádvágástól, a mesemondáson át, a népviseletig. Megtaláltam azt a csónakos nénit, aki a Ludasi-tó egyik partjáról vitte a másik partra, a templomba az embereket vagy éppen dolgozni. Ez kuriózumnak számít. Egy szituációs dokumentumfilmről van szó, ami valós szereplőkkel történik kevés alkotói ráhatással. Nem állítottuk meg a történetet, hogy vegyük fel újra, s azt hiszem, hogy a meseszövés az teljesen hiteles, mert a dokumentumfilmnek ez a lényege. Közel kellett kerülnöm ezekhez az emberekhez, akik egymással beszélgetnek ugyanúgy, mint a hétköznapokban például a fokhagyma termesztéséről, annak szövéséről. A legnagyobb munkám az volt, hogy felszabadítottam őket, hogy ne legyen kameralázuk. A filmnek pont ez az egyik nagy értéke, hogy nagyon természetesen viselkednek ezek az emberek, ami dokumentumfilmek esteében nagyon fontos.
Kik voltak a stáb tagjai?
- A film elkészítését a Cinema Filmműhely támogatja, de teljesen szabad kezet kaptam ahhoz, hogy összeválogassam a forgatócsoportot. Az előző három filmem az aracsi pusztatemplomról, a bácsi várról és a szerémi borvidékről szólt. Azoknál már két filmes alkotóval együtt dolgoztam, Kovács Róbert operatőrrel és Masa Attila vágóval, ők a Pannon RTV munkatársai. Attila rendezőasszisztensként koordinálta a forgatást is, összefogta a dolgokat. Vágóként szárnyal a képzelete, neki köszönhetően jobb lett a film. Robi nagyon tapasztalt operatőr, nagyon érzékeny lelkületű. Tudja melyek azok a képek, amelyekre a vágóasztalnál szükség lesz, a rendezői utasítás mellett van egy alkotói szabadsága. Aki pedig a friss vér és friss szem a csapatban, Szalai Adrián, ő is Pannon tévés. Nagyon jó operatőr, s képekben gondolkodik, nagyon sokat segített abban, hogy ezeket a különböző tartalmakat összekössem, összefűzzem, hogy megtaláljam azt az átmenetet, azt a kapcsot, amivel ezek egy egységes egészet alkotnak.
A Ludasi-tóhoz köthető hagyományos világ mennyire van eltűnőben? Van-e rá esély, hogy fennmaradjon? Mit tapasztaltál?
- Nekem személyes kötődésem is van Ludashoz. Legalább két évtizedig ott majálisoztam, a Róka tanyán vagy az iskolánál, tehát a tóparton. Sokat korcsolyáztam is ott. Amikor elkezdtem a Magyar Televíziónak dolgozni, tehát 20 évvel ezelőtt, akkor még a hagyomány sokkal erősebben élt Ludason. Raffai Judit néprajzkutatónak köszönhetően megismertem az akkori nagy mesemondókat, mint Szűcs Laci bácsit, Baráth Erzsébetet vagy Szalai Emíliát, akikkel hosszabb riportot készítettem. Ugyanakkor a nádvágásról is készült beszélgetés vagy a kézművességről. Az egyik különlegesség a nádtető készítése volt. Ezek a riportok Magyarországon kuriózumnak számítottak. Azóta mindez valóban már eltűnőben van, de úgy érzem, hogy mindnyájan, a falusiak, a néprajzosok, s mi alkotók is ezzel a filmmel szeretnénk a hagyományt tovább éltetni. Úgy gondoltam, tartozom annyival a ludasiaknak, hogy a filmnek náluk legyen az ősbemutatója. Külön érdekesség a helyszín, a Kosztolányi ház.
Hol lesz még később látható a film?
- A vajdasági magyar mozgófilm napján több városban is le fogják vetíteni, köztük Zomborban. Ott mindig levetítik a filmjeimet, s ennek külön örülök, hogy ott a kultúrára nagyon nyitott, filmre éhes közönség van. Korábbi filmjeimet a Magyar Televízió is műsorára tűzte, remélem, hogy e film esetében is így lesz, bár erről még nem volt szó. Közel 10 napja fejeztük be a montázst, hagytunk magunknak egy kis levegővételt, kijavítottuk az apróbb hibákat. Tényleg nagyon friss még a film, így kerül a nézők elé. A tárgyalások az alkotás bemutatásairól utána következnek, Iván Attila producer fogja majd lefolytatni ezeket. A végén meg kell még említeni, hogy külön zeneszerzőnk is volt, Bakos Árpád, a légi felvételeket pedig Mihajlo Popov készítette, mert a film, s a tó maga megkívánta, hogy madártávlatból drónnal is filmezzük. Jöjjenek el csütörtök este minél többen, s ismerjük meg a Ludasi-tó környékén élők világát, életét!
Bővebben:

 




Ludasi történetek egy új dokumentumfilmben