| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.06.01.
Orom lett a Kishuszár Vágta győztese

Vajda Anna és BT Coco Chanel nevű lova bizonyult a leggyorsabbnak, és magabiztos teljesítményével megnyerte a kishuszár futamot a 14. Vajdasági Vágtán. Győzelmének köszönhetően kivívta a részvétel jogát az idei szilvásváradi Nemzeti Vágtán, ahol Vajdaságot képviselheti. 


Vajda Anna, a Kishuszár Vágta győztese elmondta: „Mi nemrég kezdtünk el együtt dolgozni, de annyi idő alatt szerintem nagyon jól össze tudtunk szokni, bár igaz, hogy ...

   2026.06.01.
Újra megnyitott a Lepkeotthon

A különleges családi gyűjteményben több lepkefaj, lepkehernyók, és sáskák is megtekinthetők. 
A tulajdonosok idén egy kibővített, nagyobb területtel készültek, ahol a színpompás lepkék mellett közel százféle virág is várja az érdeklődőket. A Lepkeotthon egész nyáron, egészen az őszi hónapokig fogadja látogatókat Magyarkanizsán. 


Rekecki Csaba elmondta: „Nagyon sokan megkerestek minket a Facebookon, és reméljük, hogy ...

   2026.06.01.
Nagykorú lett és rekordot is döntött

Május 31-én, vasánap kora reggel tülköltek és felzúgtak a traktorok Oromhegyesen, a Garden diszkó udvarában, ahol a nagy múltú rendezvényt tartották. A járművek között a hatvanévestől a legújabbakig, a legegyszerűbbtől a legkülönlegesebbig bőséges volt a felhozatal. Ahogy azt a fő szervező Bilicki Nándortól megtudtuk, a végső számlálásnál kiderült, hogy 221 traktor vett részt a fesztiválon. 


A nagykorú, ebben az évben épp 18 éves ...

   2026.06.01.
Magyarkanizsa volt az első helyszín

Az irodalmi kalandtúra minden évben új tartalmakkal indul útjára, sok keréken. A kerékpározó fiatalok fesztiválja idén rendhagyó módon Magyarkanizsán kezdődött, majd Szegeden és Sepsiszentgyörgyön folytatódik. A fesztivál résztvevői a gyülekező után a Gyógyfürdőben landoltak a jó meleg gyógyvízben, ahol az első programot tartották, a Tolnai-wellnesst. Mint ahogy már az elnevezés is sejteti, Magyarkanizsa szülöttjét, Tolnai Ottót és szövegeit hívták segítségül ...

   2026.05.29.
Oláh Tamás kapta az idei Koncz István-díjat

A Vajdasági Írók Egyesülete az idei Koncz István-díjat Oláh Tamásnak ítélte oda. A zentai születésű költő, teatrológus és dramaturg munkássága a kortárs vajdasági magyar irodalom és színháztudomány fontos területeit kapcsolja össze. Lapunk szerzőjének ezúton is gratulálunk az elismeréshez. 


Oláh Tamás 1990-ben született Zentán. Mesterfokozatú magyar nyelv- és irodalomtanári oklevelét az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának ...

 
Keresés
 

   2024.08.15.
A Cinema Filmműhely új dokumentumfilmje

Ludasi történetek a címe a Cinema Filmműhely legújabb filmjének, amely a napokban készült el, s amelynek ősbemutatóját Ludason, a Kosztolányi-házban tartják meg csütörtökön 19.30 órakor. A filmről, a forgatás folyamatáról, s a munkatársakról Fejős Csilla rendezőt kérdeztük.
- A film a Ludasi-tó természeti és kulturális értékeit igyekszik felmutatni, a természeti világból fakadó anyagi és szellemi művészetet, például a népviseletet vagy a népmeséket, s ezeknek a szervességét próbálja megláttatni. Tulajdonképpen hungarikumokról van szó. A magyarországi Agrárminisztérium Hungarikumbizottsága támogatta ezt a filmet, s meg kell említeni, hogy már negyedik alkalommal nyert eszközöket a magyarkanizsai Cinema Filmműhely. Nagyon sok témát próbáltunk a filmbe belegyúrni, kezdve a nádvágástól, a mesemondáson át, a népviseletig. Megtaláltam azt a csónakos nénit, aki a Ludasi-tó egyik partjáról vitte a másik partra, a templomba az embereket vagy éppen dolgozni. Ez kuriózumnak számít. Egy szituációs dokumentumfilmről van szó, ami valós szereplőkkel történik kevés alkotói ráhatással. Nem állítottuk meg a történetet, hogy vegyük fel újra, s azt hiszem, hogy a meseszövés az teljesen hiteles, mert a dokumentumfilmnek ez a lényege. Közel kellett kerülnöm ezekhez az emberekhez, akik egymással beszélgetnek ugyanúgy, mint a hétköznapokban például a fokhagyma termesztéséről, annak szövéséről. A legnagyobb munkám az volt, hogy felszabadítottam őket, hogy ne legyen kameralázuk. A filmnek pont ez az egyik nagy értéke, hogy nagyon természetesen viselkednek ezek az emberek, ami dokumentumfilmek esteében nagyon fontos.
Kik voltak a stáb tagjai?
- A film elkészítését a Cinema Filmműhely támogatja, de teljesen szabad kezet kaptam ahhoz, hogy összeválogassam a forgatócsoportot. Az előző három filmem az aracsi pusztatemplomról, a bácsi várról és a szerémi borvidékről szólt. Azoknál már két filmes alkotóval együtt dolgoztam, Kovács Róbert operatőrrel és Masa Attila vágóval, ők a Pannon RTV munkatársai. Attila rendezőasszisztensként koordinálta a forgatást is, összefogta a dolgokat. Vágóként szárnyal a képzelete, neki köszönhetően jobb lett a film. Robi nagyon tapasztalt operatőr, nagyon érzékeny lelkületű. Tudja melyek azok a képek, amelyekre a vágóasztalnál szükség lesz, a rendezői utasítás mellett van egy alkotói szabadsága. Aki pedig a friss vér és friss szem a csapatban, Szalai Adrián, ő is Pannon tévés. Nagyon jó operatőr, s képekben gondolkodik, nagyon sokat segített abban, hogy ezeket a különböző tartalmakat összekössem, összefűzzem, hogy megtaláljam azt az átmenetet, azt a kapcsot, amivel ezek egy egységes egészet alkotnak.
A Ludasi-tóhoz köthető hagyományos világ mennyire van eltűnőben? Van-e rá esély, hogy fennmaradjon? Mit tapasztaltál?
- Nekem személyes kötődésem is van Ludashoz. Legalább két évtizedig ott majálisoztam, a Róka tanyán vagy az iskolánál, tehát a tóparton. Sokat korcsolyáztam is ott. Amikor elkezdtem a Magyar Televíziónak dolgozni, tehát 20 évvel ezelőtt, akkor még a hagyomány sokkal erősebben élt Ludason. Raffai Judit néprajzkutatónak köszönhetően megismertem az akkori nagy mesemondókat, mint Szűcs Laci bácsit, Baráth Erzsébetet vagy Szalai Emíliát, akikkel hosszabb riportot készítettem. Ugyanakkor a nádvágásról is készült beszélgetés vagy a kézművességről. Az egyik különlegesség a nádtető készítése volt. Ezek a riportok Magyarországon kuriózumnak számítottak. Azóta mindez valóban már eltűnőben van, de úgy érzem, hogy mindnyájan, a falusiak, a néprajzosok, s mi alkotók is ezzel a filmmel szeretnénk a hagyományt tovább éltetni. Úgy gondoltam, tartozom annyival a ludasiaknak, hogy a filmnek náluk legyen az ősbemutatója. Külön érdekesség a helyszín, a Kosztolányi ház.
Hol lesz még később látható a film?
- A vajdasági magyar mozgófilm napján több városban is le fogják vetíteni, köztük Zomborban. Ott mindig levetítik a filmjeimet, s ennek külön örülök, hogy ott a kultúrára nagyon nyitott, filmre éhes közönség van. Korábbi filmjeimet a Magyar Televízió is műsorára tűzte, remélem, hogy e film esetében is így lesz, bár erről még nem volt szó. Közel 10 napja fejeztük be a montázst, hagytunk magunknak egy kis levegővételt, kijavítottuk az apróbb hibákat. Tényleg nagyon friss még a film, így kerül a nézők elé. A tárgyalások az alkotás bemutatásairól utána következnek, Iván Attila producer fogja majd lefolytatni ezeket. A végén meg kell még említeni, hogy külön zeneszerzőnk is volt, Bakos Árpád, a légi felvételeket pedig Mihajlo Popov készítette, mert a film, s a tó maga megkívánta, hogy madártávlatból drónnal is filmezzük. Jöjjenek el csütörtök este minél többen, s ismerjük meg a Ludasi-tó környékén élők világát, életét!
Bővebben:

 




Ludasi történetek egy új dokumentumfilmben