| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.06.30.
Rúgják a bőrt Tóthfaluban

A fiatal tehetségek felkarolását tűzte ki célul idén is a tóthfalusi Nyers István Labdarúgó Akadémia tábora. A nagy érdeklődésre számot tartó programra egész Vajdaságból érkeztek gyerekek. A nyári focitábort 13. alkalommal szervezik meg a héten. 
Az előző évekhez hasonlóan idén is nagy volt az érdeklődés a tóthfalusi focitábor iránt. A szervezők ebben az évben létszámhatárt szabtak meg, ami teljesen be is telt. Összesen száz gyerek rúgja a ...

   2025.06.30.
A népmesékben szereplő állatokról és számokról szólt a népmesetábor Adorjánon

Nemcsak a helyiek járnak vissza nagy szeretettel a táborba, hanem a környező falvakból is sokan érkeznek. 
A népmesékben szereplő állatokról és számokról szólt az idei napközis népmesetábor Adorjánon. A Szőke Tisza Művelődési Egyesület minden évben megszervezi ezt az öt napos eseményét, ahol a mesék világa mellett számos foglalkozás és feladat várta a gyerekeket. 
Ebben az évben közel 60 gyerek jár le minden délután az adorjáni régi ...

   2025.06.30.
Közeleg a Kanizsa Feszt!

Már évek óta minden korosztályt megmozgat Magyarkanizsa fesztiválja, nem csak a zene miatt, a rendezvény ugyanis közösségi napokat is tartalmaz, ezenfelül a legkisebb korosztálytól a legidősebbekig mindenki számára kínál programot. Idén július 4-én és 5-én várják az érdeklődőket a jól megszokott helyszínen, a magyarkanizsai vásártéren, ahol ezúttal is megannyi program, fellépő, kirakodóvásár és újdonságok várják a kilátogatókat. A fesztiválon a délutáni ...

   2025.06.30.
Hármas ünnepség Kispiacon

Vasárnap délelőtt kezdődött és késő délután folytatódott Kispiacon a falu nagy napja. A Péter-Pál-napi búcsúnak nagy hagyománya van Kispiacon, ami ezúttal éppen vasárnapra esett. Ez egyúttal a falu napja is, melyről ünnepi műsor keretében emlékeztek meg, illetve egy multikulturális gyermek néptánc-találkozót is tartottak a település központjában. 
A magyarkanizsai község egyik legkülönlegesebb, emelkedőn lévő téglatemplomában gyűltek össze ...

   2025.06.30.
Virágzó és élhető hely maradjon

Szombaton ünnepelték a helyi közösség napját Magyarkanizsán. Ezen a dátumon, 274 évvel ezelőtt Mária Terézia mezővárosi rangot és vásártartási jogot adományozott Magyarkanizsának, ennek fényében június 28-át ünnepként tartják számon a Tisza-parti városban. A délután kezdődő és éjszakába nyúló programok egyaránt tartalmaztak hivatalos, ünnepélyes és szórakoztató elemeket is. 
Először a helyi közösség épületénél hallhattak történelmi ...

 
Keresés
 

   2024.08.06.
Községünkben a Tanyaszínház

Községünkben is nagy sikert aratott a Tanyaszínház idei produkciója. Augusztus 3-án Horgoson vendégeskedett a társulat, másnap pedig Martonoson. Oromon is fellépnek, ma, augusztus 6-án.
A vándorló társulat az idén Szigligeti Ede A cigány című darabját vette elő, söpörte le róla a megírása óta (1853) rárakódott évszázados port. Szigligetit a magyar színházművészet egyik meghatározó egyéniségeként és a magyar népszínmű műfajának megteremtőjeként tartjuk számon, majdnem fél évszázadig tartó drámaírói pályáján több mint 100 eredeti darabot írt. A cigány című háromfelvonásos népszínművét Oláh Tamás dramaturg alakította a Tanyaszínháznak és közönségének megfelelő terjedelművé, és adta a rendező, Crnkovity Gabriella kezébe, aki az Újvidéki Művészeti Akadémia hallgatóival, illetve már végzett fiatal színészekkel állította színpadra.
A történet szerint háborús idők járnak, katonákat toboroznak, ugyanis minden férfi kötelessége védeni a hazát és szükség esetén a frontra vonulni. A háború szele abba a vidéki kis faluba is elér, ahol a magyar családok között, a falu végén él az öreg cigány kovács (Budinčević Krisztián) és két gyermeke, Rózsi és Peti (DedovityTomity Lea és Sadiković Marijo). Mindketten szerelembe esnek, Peti magyar lánynak, Évinek (Greguss Lilla) hegedül, akit magyar, lehetőleg igen tehetős fiatalembernek szán a kedves mama (Szabó Regina) – őt láttuk az imént még söprögetni. Az a bizonyos fiú viszont, akit Évinek szemeltek ki, Kurta Gyuri (Mendrei Zsolt) a cigány lányt szereti. A kapcsolatnak nem a nemzetiségi különbségek állják útját, nem is a háború, hanem a sztereotípiák és az ármánykodás.
Az alkotók nem aktualizálták túl a darabot, nem is volt rá szükség, hiszen háború most is van, szerencsére nem nálunk, de sötét felhői ott tornyosulnak a mi horizontunkon is, szerelem szövődik most is, ármánykodunk most is, a diszkrimináció ugyanúgy jelen van, és az előítéleteket sem sikerült még levetkőznünk. Örömmel vettem, hogy megtartották a ’cigány’ kifejezést, nem lett belőle a manapság sokkal elfogadottabb és gyakrabban használt ’roma’, hiszen a ’cigány’ szó magában hordozza a népcsoport kultúráját, jellegzetes zenéjét, táncát, ezzel együtt az összes hozzá kapcsolódó sztereotípiát és előítéletet is, ugyanakkor emlékeztet bennünket arra is, hogy a cigányság történelmét a népirtás és a munkatáborok is meghatározták.
A történet előterében az emberi sorsok és érzelmek állnak, a kirekesztettség, egy apa kálváriája, akit a fia elvesztése miatti fájdalom gyötör, egy anya, aki a lányának jobb sorsot szán a magáénál – bár elsősorban az anyagi biztonságban látja a boldogság kulcsát –, a fiatalok viharos fellángolásai, a szenvedély, a csalódás. Mindez ifj. Kucsera Géza által komponált, autentikus cigányzenei motívumokkal és Virág György rendkívül kifejező, érzelemgazdag koreográfiáival, némi feszültségoldó humorral és a jó ízlés határain belül maradó pajzán jelenetekkel fűszerezve zajlik a színpadon.
A felszín – ha az érzelmeket felszínnek lehet egyáltalán nevezni – mögött viszont felmerül a hatalommal való visszaélés kérdése, továbbá az, hogy tudunk-e tanulni a múltból, le tudjuk-e küzdeni az előítéleteinket, tudunk-e egymásra nem cigányként vagy magyarként, hanem elsősorban emberként tekinteni; képesek vagyunk-e nem bántani a szomszédunkat azért, mert valamiben különbözik tőlünk, fel tudjuk-e ismerni a kimondatlan összetartozást, el tudjuk-e simítani az évtizedek óta húzódó ellentéteket. Mindezeket a fiatal művészek előadása úgy mutatja be, hogy közben végig ott állunk a falu szélén, a kisemberek között maradunk, azok között, akik a nézőtéren ülnek és talán, remélhetőleg, ugyanúgy felkiáltanak, mint a tanyaalapítók legendáiból ismert asszony, hogy: „édes gyerekem, hát te mirólunk beszélsz, te az én nevemben beszélsz!”
És ha ez megtörténik, akkor azt se feledjük: „ha bárki magára ismer, véletlen csupán, ne mondja el senkinek se, tűnődjék magán.” A kalapozásnál pedig bánjunk bőkezűen a fiatalokkal, akik továbbviszik a 46 évvel ezelőtt megálmodott küldetést, színházi élményt hoznak szinte házhoz, erre szánják a nyarat, fáradhatatlanul dolgoznak, színpadot építenek, bontanak, utaznak, játszanak, kitartanak, ellenállnak, szórakoztatnak, értünk, nekünk!
Bővebben:

 




Vándorúton A cigány