| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Nekünk, keresztényeknek a húsvét mutat rá, hogy a halál nem egy végpont, hanem egy új kezdet - ezt Verebélyi Árpád horgosi plébános mondta. A bácskai településen is szentmisére gyűltek össze a hívek, hogy megünnepeljék a húsvétot.
A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe, melyet Jézus Krisztus feltámadásának, valamint az emberiség megváltásának emlékére tartanak. Horgoson ez az ünnep különösen közösségi és kulturális ... |
|
|
1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul.
A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ... |
|
|
A Házi Áldástól a gyöngyfűzésen át a festményekig megannyi csodálatos, kézzel készült alkotásban gyönyörködhetnek azok, akik Magyarkanizsára látogatnak. A Zmaj iskola Ady részlegében nyitották meg hétfőn az 54. MIRK-et, azaz a Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény Kiállítást, mely csütörtökig tekinthető meg.
A kiállításon felléptek az Ozoray Árpád MME Cifraszűr kórusa, Pozder Damján citeraszólista és a Szent ... |
|
|
Minden egy teleszkóppal kezdődött. A nyolcadik születésnapjára kapta, és a szenvedély azonnal lángra kapott: az űrkutatás teljesen magával ragadta. A gyerekkori érdeklődés máig megmaradt, Kis Botond mögött számos eredményes megmérettetés szerepel, az érettségi után pedig a régió egyik legjobb felsőoktatási intézményében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait.
Botond magyarkanizsai, a Bolyai Tehetséggondozó ... |
|
|
A locsolkodás a magyar húsvéti hagyománykör egyik legismertebb és legélőbb eleme, különösen a falvakban. Sok helyen még ma is a régi szokásokat őrzik általa. Az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai húsvéthétfőn kora reggel zeneszóval vonultak az utcákon, hogy felkeressék a falubeli lányokat.
Faluhelyen a locsolkodás még ma is erősen közösségépítő szokás, és jobban ragaszkodnak a hagyományos elemeihez, mint a városokban. ... |
|
|
|
|
|
|
|
 Lecsófesztivált tartottak szombaton Oromon. A gasztronómiai eseményt 12. alkalommal szervezte meg a helyi Varázsfalatok Egyesület. Mutasd a lecsódat! jeligével hirdették meg az eseményt.
Idén is szép számban összejöttek a szakácsok az oromi szélmalom tövében. Összesen nyolc bográcsban főtt a lecsó. A zsűri pontozása alapján a legízletesebb ételt a völgyesi Dobó Márta és társasága készítette el:
„Ez főétel volt nálunk otthon, én abból indulok ki, hogy mi volt otthon. Tehát főztek egy levest, általában húslevest, és akkor ezt mellé pedig tették a kis galambot. Gyerekkorom emléke.”
Hagyma, paradicsom, paprika, rizs – ez az alap. A szakács pedig eldönti, főz-e bele húst, vagy csak egytálételként tálalja. Mindenki másképp készíti el - mondja a főszervező, aki hozzáteszi, az esemény fő célja, hogy mindenki érezze jól magát.
„Arra gondoltunk, hogy a családias hangulatot ad itt a szabadban, kint, zene mellett egy hangulatos délelőttöt, kora délutánt töltsenek el a családok, ismerősök, barátok együtt közösen. Ez idő alatt pedig főzzenek, ami nagyon egyszerű, az pedig a lecsó” - fogalmazott Dobó Mária, a Varázsfalatok Egyesület elnöke.
Az eseményen a helyiek mellett a környező településről is sokan kilátogattak.
Bővebben:
Lecsófesztivált tartottak Oromon
Lecsófesztivál Oromon
|
|
|
|
|
|
