1989 óta szervezik meg Tóthfaluban az Útitárs keresztény tábort, amit az évek során zenei és ének tartalommal gazdagítottak. A mostani szervezők már az egykori táborlakók közül kerülnek ki, ami viszont nem változott az elmúlt évtizedekben, az a tábor célja: a nemzeti és keresztény értékek továbbadása a gyerekeknek.
Huber Zalán 14 éves és Kelebiáról érkezett a táborba. Negyedszer van itt. Elmondása szerint egyrészt a jó társaság az egyik oka, hogy évente visszajár, nagyon jó barátai vannak itt, másrészt jókat szoktak zenélni. Ő zongorán játszik, s profi szintűnek tartja az itteni zeneoktatást, saját magán veszi észre a tábor végén, hogy mennyit fejlődött.
Pósa Júlia 13 éves, ő oromi, s először tölt egy hetet a tóthfalui táborban. Új barátokat szeretne szerezni. Gitáron játszik, s a zenei képességeit is fejleszteni szeretné.
A zenei oktatás mellett a vallásról is új dolgokat tudnak itt megtanulni. A tanítás után közösen megbeszélik a hallottakat. A tanulás mellett sokat játszanak és sportolnak, az egyik legkedveltebb a foci, mesélik a gyerekek.
Az idei tábor szervezői a péterrévei Farkas Attila, a tóthfalusi lányok egy csoportja: Magosi Emese, Böröc Sára, Böröc Anna, Sziráki Emina, valamint az oromi Vajda Bence (a fotón balról jobbra). Amíg a gyerekek az ebédre készülnek, a tábori élményeiket mesélik el, hogy miért jó ilyen foglalkozásokat szervezni. Attila arról beszél, hogy ő úgy érzi, élethivatását is megtalálta Tóthfaluban a táborok révén, ma már nevelő a Kaszap István Kollégiumban. Szóba kerül, hogy előző este fociztak fiúk a lányok ellen. Csak egy gyors meccs volt, mondják a fiúk, amiből sejteni lehet, hogy a lányok nyertek.
Következik a hivatalos interjú is. Emina és Anna vállalják a beszélgetést, akik mindketten tagjai a Csillagok együttesnek. Régen ők is résztvevőként kerültek kapcsolatba az Útitárs táborral.
- Mindannyian résztvevői voltunk ennek a tábornak és úgy éreztük, hogy kötelességünk tovább vinni. Mindaz, amit itt kaptunk, a lelki és szellemi táplálék volt az indíttatás - meséli Emina.
- Igyekeztünk minél sokszínűbbé tenni a tábort, hogy egyaránt tudjuk erősíteni bennük a hitet, a zene iránti szeretetet, illetve a sport és a közösség iránti szeretetet, illetve a nemzeti tudatot - kapcsolódik be a beszélgetésbe Anna. - Én hiszem azt, hogy ezeket a dolgokat nem olyan nehéz összekötni, csak azt a közös nyelvet kell megtalálni, amit mindenki ért, s megfelelően kell tálalni mindent, hogy a gyerekek és mások számára is érthető és értékelhető legyen.
Hogyan néz ki a tábor egy napja?
- Minden reggel van egy reggeli ima. Ehhez hozzácsatolunk egy bibliai történetet is és azokra a nap további részében is visszahivatkozunk. Délelőttönként próbálunk, délutánonként különböző foglalkozások vannak, este pedig valami napzáró foglalkozás és ima – sorolja Emina.
Mekkora az igény a vallásos nevelés iránt? A szülők miért küldik ebbe a táborba a gyermekeiket? Mi az a plusz, amit itt kaphatnak?
- Szerintem az a plusz, hogy nem csupán a legközelebbi egyházi személyektől kapnak valamilyen új információt a gyerekek, hanem egyszerű, hétköznapi emberektől is. Például mi, szervezők is megosztjuk saját tapasztalatainkat, ami az életünk folyamán történt az iskolával vagy zenével kapcsolatban. Én hiszem azt, hogy ez is fontos lehet azért, hogy a hitük tudatosabbá váljon - mondja Anna.
Milyen fajta zeneoktatás folyik itt?
- Nem mindenki játszik hangszeren, viszont akik hangszeresek, minden délelőtt próbálnak. Akik nem zenélnek, azokkal ez idő alatt énekelünk. A misén azután már együtt szolgálunk - meséli Emina.
Fociakadémia működik Tóthfaluban. Gondolom, hogy ezért a labdarúgás sem marad ki a programból.
- A fiúk szívesen fociznak. Nagyon örülnek, amikor szabad foglalkozásként lehet a bőrt rúgni. Természetesen a sportcsarnok által nyújtott lehetőségeket is ki lehet használni - válaszolja Anna.
Az idei tábornak egyébként 43 résztvevője volt, akik vajdaság több településéről érkeztek, de az anyaországból is volt több résztvevő.
Bővebben: