| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

   2026.02.23.
Két külön zenei világ összeforrása

Első alkalommal lépett színpadra közösen Magyarkanizsán Dresch Mihály magyarországi Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész és a Mezei kvartett. 


Az egész estés műsort, melynek alapját a magyar népdal képezte, a Regionális Kreatív Műhely szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Műhelye és a szegedi Zenergia Egyesület közreműködésével. A közönség két külön zenei világ összeforrását hallhatta az est folyamán. 


 
Keresés
 

   2024.07.22.
Száll a csirketoll - rókatámadások Észak-Bácskában

Rókatámadásokról számoltak be Kispiacon és Hajdújáráson is az utóbbi időben. Egyre több olyan ház portáján tűnnek fel rókák, ahol eddig nem találkoztak velük a helyiek.
Többen is arról számoltak be stábunknak, hogy rendszeresen betörnek a rókák a családi házak udvaraiba, ahol nagy károkat okoznak, főként a baromfiállományban.
Az utóbbi hetekben egyre nagyobb károkat okoznak a rókák több környékbeli településen. Kispiacon és Hajdújáráson is megjelentek a ravaszdik, elhagyatott házakban, nádasokban bujkálva várják a megfelelő pillanatot, hogy zsákmányt szerezzenek. A háztartások udvaraiban főként a baromfiállományra jelentenek veszélyt.  
A kispiaci Rövid Szilvia udvarában szombaton jelent meg a róka. Szinte az összes tyúkot elvitte, a nagyobbak testét lefejezve, tollaik maradványával hagyta ott.
Szilvia elmondta, másnap is látott rókát az udvarában: „Vasárnap reggel, mikor kijöttem a tyúkokat kiengedni, akkor láttam, hogy itt már nincs mit kiengedni. Nyolcvan százaléka eltűnt, az öt darab nagy az pedig itt volt hagyva. A fejük lerágva, és meg voltak dögölve, úgyhogy ennyi. Rosszul esett, mert fájt az egész helyzet, mert én nevelgettem, dédelgettem, etetgettem, és aztán ez lett a vége.”
A rókák zsákmányukkal együtt családjukhoz menekülnek, őszig ugyanis 4-5 kölyköt is felnevelnek. A vörös róka a mezőgazdaságban hasznos, hiszen kiírtja a rágcsálókat, a tyúkólaknál megjelent ragadozók azonban nagy károkat okoznak.
Kovács Szilveszter, a Magyarkanizsai Vadásztársaság vadászmestere: „Ha rókát látunk, és hogy ha a rókával minden rendben van, az azt jelenti, hogy kell neki hagyni teret, hogy el tudjon szökni, tehát megmutassuk magunkat egy tapssal, egy hanggal, és hagyunk neki egérutat, hogy elmenjen. Ha a róka nem veszett, és nincs neki baj, és olyan jelenségei, amely egyértelműen tudjuk, hogy veszett, tehát ha túl közel jön, ne adj isten, olyan közelre, hogy meg tudjuk simogatni, semmiképpen nem kell megsimogatni, nem kell vele törődni, hagyni kell, hogy menjen a maga dolgára, és jelenteni vagy a vadászoknak vagy az állatorvosi hivatalnak.”
A rókák már tavasszal is feltűntek Kispiacon, akkor is megpróbálták megfékezni őket, de nem jártak sikerrel. A vadállatok ugyanis elmenekültek onnan, és más helyet választottak - mondta Szarapka Ede, Kispiac Helyi Közösség elnöke. A következő időszakban is azon fognak dolgozni, hogy megtalálják a rókák búvóhelyét. Arra kérik a helyieket, hogy figyeljenek oda állataikra.
„Mindenki a törvényt betartva próbál hozzáállni a dolgokhoz és a vadásztársaság is nem tud többet tenni, ugyanis a falu területén nem tudnak lőfegyvert használni, viszont a rókaállomány szabályozására is van nekik egy kvóta és a kvótán többet nem tudnak kilőni, sőt mi több, a felső határt megpróbálják betartani ebből a kvótából.”
A vadon élő állatok élőhelye fogyatkozik - ezért is jelenik meg egyre többször az emberek közelében. A szakértők azt javasolják a polgároknak, a legfontosabb, hogy kerüljék az állatokat, és szükség esetén hívják az illetékes szolgálatot.
Bővebben:

 




Száll a csirketoll - rókatámadások Észak-Bácskában