| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.10.24.
Egy nép szívdobbanása

Október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepén a horgosiak is tisztelegtek a hősök emléke előtt. A falu központjában lévő emléktáblánál az egybegyűltek közösen elénekelték nemzeti himnuszunkat. Ezt követte a horgosi diákok megemlékező összeállítása, majd Vass Zoltán történész ünnepi beszédét hallgathatták meg a tiszteletadók. 
– Nem egyszerű ünnep ez. Nehezebb hozzá kulcsot találni, mint más történelmi pillanatokhoz. ...

   2025.10.24.
A munkából még mindig meg lehet élni

Milutinovity Attila oromi termelő még 2009-ben kiérdemelte a dohánybajnok elismerő címet, akkor ugyanis ő adta át a legtöbb és kiváló minőségű burley típusú dohányt a JTI vállalatnak. Akkoriban nyolc hold jó oromi földbe palántálta a növényt, mára pedig csak az változott, hogy még nagyobb területen termel, de a minőség továbbra is kifogástalan. Ahogy Attila elmesélte, munka az aztán bőven van, és meg lehet belőle élni. A falu szélén lévő takaros házuk ...

   2025.10.23.
Felnőttoktatás Horgoson korszerű eszközökkel

A második generáció kezdte meg az idén ősszel a tanulmányait Horgoson a felnőttoktatásban. Idén 52 tanuló jár a helybeli Fészek napközibe, hogy esti tagozaton fejezze be az általános iskolát. Diákok nemcsak Horgosról, hanem a környező településekről is érkeznek. A tartományi oktatási titkárság támogatásának köszönhetően mostantól korszerű digitális eszközök segítik a tanítást.   
Gulyás Oldal Anitát, a horgosi Kárász Karolina Általános ...

   2025.10.23.
A méhek megtartásának kilátástalan helyzete

A magyarkanizsai Nektár Méhészegyesület meghívására Dr. Hegedűs Dénes, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület szakmai elnökhelyettese tartott előadást a városháza dísztermében. A méhészeti témák mellett, szót ejtett a mezőgazdasági termelők felelősségvállalásáról is.  
Dr. Hegedűs Dénes hosszú és részletes előadásában azokra az extrém környezeti változásokra is kitért, amelyek a méhlegelőket érintik. Rámutatott, hogy a méhek ...

   2025.10.23.
Dömötörözés Ilonafalván

Magyarkanizsa község kis települése, Ilonafalva két nagy rendezvényt tudhat magáénak. Az egyik a juhászok találkozója, a másik pedig a behajtási ünnep. Mindkettőre igény mutatkozik, és nagy a látogatottsága, többen jönnek el ezekre a rendezvényekre, mint amennyien a faluban laknak. Legutóbb múlt vasárnap telt meg a Járás emberekkel, valamint jószággal is, hisz másodszor tartották meg a Behajtási Ünnepet és Csikósfesztivált, amely kezdetben Tóthfaluban zajlott, ...

 
Keresés
 

   2024.07.22.
Száll a csirketoll - rókatámadások Észak-Bácskában

Rókatámadásokról számoltak be Kispiacon és Hajdújáráson is az utóbbi időben. Egyre több olyan ház portáján tűnnek fel rókák, ahol eddig nem találkoztak velük a helyiek.
Többen is arról számoltak be stábunknak, hogy rendszeresen betörnek a rókák a családi házak udvaraiba, ahol nagy károkat okoznak, főként a baromfiállományban.
Az utóbbi hetekben egyre nagyobb károkat okoznak a rókák több környékbeli településen. Kispiacon és Hajdújáráson is megjelentek a ravaszdik, elhagyatott házakban, nádasokban bujkálva várják a megfelelő pillanatot, hogy zsákmányt szerezzenek. A háztartások udvaraiban főként a baromfiállományra jelentenek veszélyt.  
A kispiaci Rövid Szilvia udvarában szombaton jelent meg a róka. Szinte az összes tyúkot elvitte, a nagyobbak testét lefejezve, tollaik maradványával hagyta ott.
Szilvia elmondta, másnap is látott rókát az udvarában: „Vasárnap reggel, mikor kijöttem a tyúkokat kiengedni, akkor láttam, hogy itt már nincs mit kiengedni. Nyolcvan százaléka eltűnt, az öt darab nagy az pedig itt volt hagyva. A fejük lerágva, és meg voltak dögölve, úgyhogy ennyi. Rosszul esett, mert fájt az egész helyzet, mert én nevelgettem, dédelgettem, etetgettem, és aztán ez lett a vége.”
A rókák zsákmányukkal együtt családjukhoz menekülnek, őszig ugyanis 4-5 kölyköt is felnevelnek. A vörös róka a mezőgazdaságban hasznos, hiszen kiírtja a rágcsálókat, a tyúkólaknál megjelent ragadozók azonban nagy károkat okoznak.
Kovács Szilveszter, a Magyarkanizsai Vadásztársaság vadászmestere: „Ha rókát látunk, és hogy ha a rókával minden rendben van, az azt jelenti, hogy kell neki hagyni teret, hogy el tudjon szökni, tehát megmutassuk magunkat egy tapssal, egy hanggal, és hagyunk neki egérutat, hogy elmenjen. Ha a róka nem veszett, és nincs neki baj, és olyan jelenségei, amely egyértelműen tudjuk, hogy veszett, tehát ha túl közel jön, ne adj isten, olyan közelre, hogy meg tudjuk simogatni, semmiképpen nem kell megsimogatni, nem kell vele törődni, hagyni kell, hogy menjen a maga dolgára, és jelenteni vagy a vadászoknak vagy az állatorvosi hivatalnak.”
A rókák már tavasszal is feltűntek Kispiacon, akkor is megpróbálták megfékezni őket, de nem jártak sikerrel. A vadállatok ugyanis elmenekültek onnan, és más helyet választottak - mondta Szarapka Ede, Kispiac Helyi Közösség elnöke. A következő időszakban is azon fognak dolgozni, hogy megtalálják a rókák búvóhelyét. Arra kérik a helyieket, hogy figyeljenek oda állataikra.
„Mindenki a törvényt betartva próbál hozzáállni a dolgokhoz és a vadásztársaság is nem tud többet tenni, ugyanis a falu területén nem tudnak lőfegyvert használni, viszont a rókaállomány szabályozására is van nekik egy kvóta és a kvótán többet nem tudnak kilőni, sőt mi több, a felső határt megpróbálják betartani ebből a kvótából.”
A vadon élő állatok élőhelye fogyatkozik - ezért is jelenik meg egyre többször az emberek közelében. A szakértők azt javasolják a polgároknak, a legfontosabb, hogy kerüljék az állatokat, és szükség esetén hívják az illetékes szolgálatot.
Bővebben:

 




Száll a csirketoll - rókatámadások Észak-Bácskában