Közös szelfik, búcsúölelések, s fogadalmak, hogy jövőre ismét találkoznak. Július 11-én, csütörtök este zárult a horgosi Túrú tanyán a szabadkai Talentum Tehetséggondozó Művészeti Egyesület 12. Talentum Gyermek és Ifjúsági néptánctábora, amelynek idén 180 résztvevője volt. A táborlakók gálaműsorral búcsúztak egymástól, s oktatóiktól. Többségük már visszatérő vendégnek számít, s rájuk hárul az a nemes feladat, hogy a magyar népzenei és néptánchagyományokat tovább örökítsék itt a Vajdaságban.
A gálaműsort Brezovszki Roland szervező, az egyesület művészeti vezetője konferálta. Őt kérdeztük a program után arról, hogy mi mindent sikerült megvalósítaniuk abból, amit bő egy évtizede, az induláskor elterveztek.
- 2013-ban indult útjára a Talentum Egyesület, s a tábort már az első évben is megszerveztük. Nagyon sok fotó kerül elő a közösségi hálón, nyolc-tíz éves felvételek, s nagyon sokszor a rajta lévők még mindig visszajárnak ide. Sokan közülük művészi pályán vannak, vagy ha nem, akkor is olyan energiát, olyan impulzust kapnak, amiktől többek tudnak lenni. A tehetségeket ki kell fejleszteni maximálisan! Csak úgy tudják utána a közösségüket szolgálni, ha a tehetségüket meg tudják mutatni, s a közösségben ki tudják fejteni.
Nemcsak a gyerekek csapata nagy, hanem az oktatóké is. Ők honnan jönnek?
- Minden évben régi előadókat és újakat is hívunk. Nagyon fontos egyféle kontinuitás is. Kell egy bejáródott csapat, akik nemcsak oktatók, hanem pedagógusok is, nevelők is, barátok is, közösségfejlesztők is. Ez a legfontosabb. A tábor nemcsak azért van, hogy táncolni tanuljunk, hanem azért, hogy a közösséget is fejlesszük. Ilyen emberek vannak itt előadóként Magyarországról és Vajdaságból is.
Évközben oda tud-e figyelni arra, hogy mit csinálnak a gyerekek, folyik-e munka, s mire lenne még szükség, hogy a következő évi tábor tartalmát megtervezze?
- Gondolunk erre is, nem is csak egy évre előre, hanem akár többre is. Az a pedagógiai módszertan, amit mi alkalmazunk, évről évre az előző tudásra épít. Milyen táncanyag volt korábban, egy ugrós után esetleg lehetne egy kis forgatós, majd a nehezebb táncok, mint az idei szászcsávási is.
Lesz-e esetleg egy jubileumi találkozó, amikor eljönnek az előző évek táborlakói is?
- Nagyon jó felvetés! A 15. táborra meg tudjuk ezt csinálni.
Józsa Tamás néptáncpedagógus Budapestről érkezett, de valójában debreceni születésű. Erdélyi, vajdaszentiványi táncokat tanított az idén.
- A középkorosztályú csoportot oktattam az idén, akik 85-en voltak. Vannak olyan gyerekek, akik több előképzettséggel rendelkeznek, vannak, akiknek ez volt az első ilyen oktatásuk. Igyekszünk úgy felépíteni a foglalkozásokat, hogy mindenki számára követhetőek legyenek. Esetleg, ha valaki többet igényel, akkor neki még pluszban is tudunk valamit adni.
Gondolom, hogy számtalan táncfajta közül lehet választani. Mi alapján döntik el, hogy milyen táncokat tanítanak majd?
- Iszonyúan sok táncfajta van. Ha megnézem azt, hogy hány tájegység, hány falu, illetve hány tánctípus van, akkor az egy elég nagy számot ad ki. Úgy szoktunk ebből a nagy halmazból szelektálni, hogy megnézzük a csoport korosztályát, hogy milyen előképzettségeik vannak, s belőjük, hogy nagyjából mi lehet az az anyag, ami olyan szinten követhető a számukra, hogy sikere legyen a próbákon.
Délvidéki táncokat oktatnak-e esetleg valahol máshol, Erdélyben, a Felvidéken, vagy Észak-Magyarországon?
- Bácskait szoktak, nemrég fedezték fel a Tisza-menti táncokat. Én foglalkoztam már bunyevác táncokkal is.
Arnold Adél Palicsról érkezett a Talentum táborba. Visszatérő vendégnek számít. A 12 tábor közül 11-ben vett részt.
- Minden évben egyre jobb itt, főleg a társaság miatt, de az oktatás is nagyon komoly szinten zajlik. Napi öt óra tánc van, este pedig táncház is, ahol további táncokat tanulhatunk, s szerintem ez nagyban fejleszti a tudásunkat.
Komoly terveid vannak a tánccal, ha ilyen régóta jársz ide?
- Nagyon szeretek táncolni, négyévesen kezdtem el, de nem hiszem, hogy sikerülne az, hogy ebből éljek meg. Szerintem ez csak egy hobbi marad a számomra. Nagyon szeretem a kalocsai táncokat, s nagyon sok helyen jártunk már Magyarországon és Vajdaságban is.
Adél elmondta, hogy az évek alatt nagyon sok barátot szerzett a Talentum táborban. Közülük sokakkal csak itt találkozhat, ez is egy ok, hogy rendszeresen eljár ide.
Bővebben: