| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.04.08.
Népviseletben érkeztek a táncosok a húsvéti misére Horgoson

Nekünk, keresztényeknek a húsvét mutat rá, hogy a halál nem egy végpont, hanem egy új kezdet - ezt Verebélyi Árpád horgosi plébános mondta. A bácskai településen is szentmisére gyűltek össze a hívek, hogy megünnepeljék a húsvétot. 

A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe, melyet Jézus Krisztus feltámadásának, valamint az emberiség megváltásának emlékére tartanak. Horgoson ez az ünnep különösen közösségi és kulturális ...

   2026.04.07.
A több évszázados piac

1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul. 

A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ...

   2026.04.07.
Megnyílt az 54. MIRK Magyarkanizsán

A Házi Áldástól a gyöngyfűzésen át a festményekig megannyi csodálatos, kézzel készült alkotásban gyönyörködhetnek azok, akik Magyarkanizsára látogatnak. A Zmaj iskola Ady részlegében nyitották meg hétfőn az 54. MIRK-et, azaz a Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény Kiállítást, mely csütörtökig tekinthető meg. 

A kiállításon felléptek az Ozoray Árpád MME Cifraszűr kórusa, Pozder Damján citeraszólista és a Szent ...

   2026.04.07.
A jövő rakétamérnöke

Minden egy teleszkóppal kezdődött. A nyolcadik születésnapjára kapta, és a szenvedély azonnal lángra kapott: az űrkutatás teljesen magával ragadta. A gyerekkori érdeklődés máig megmaradt, Kis Botond mögött számos eredményes megmérettetés szerepel, az érettségi után pedig a régió egyik legjobb felsőoktatási intézményében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait. 
Botond magyarkanizsai, a Bolyai Tehetséggondozó ...

   2026.04.07.
Él még a locsolkodás hagyománya Adorjánon

A locsolkodás a magyar húsvéti hagyománykör egyik legismertebb és legélőbb eleme, különösen a falvakban. Sok helyen még ma is a régi szokásokat őrzik általa. Az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai húsvéthétfőn kora reggel zeneszóval vonultak az utcákon, hogy felkeressék a falubeli lányokat.  

Faluhelyen a locsolkodás még ma is erősen közösségépítő szokás, és jobban ragaszkodnak a hagyományos elemeihez, mint a városokban. ...

 
Keresés
| Oktatás |
 

   2024.07.04.
Indiánok népesítik be Magyarkanizsát

Hétfőn kezdődött a Kalandos indiántábor elnevezésű, nyári élményekben dús tábor, amely a Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központban zajlik a héten Magyarkanizsán. Az óvodás és kisiskolás korú gyermekek részére szervezett foglalkozásokon 5–8 évesek vesznek részt, akikkel Bús Szuzanna, a Gyöngyszemeink iskoláskor előtti intézmény pszichológusa, illetve Márta Ottilia óvónő foglalkozik. Ottjártunkkor is nagy volt a nyüzsgés, épp agyagozni készültek a kis indiánok. Bús Szuzanna mesélte el, hogy mi mindent zsúfoltak bele a programba, hogy a kicsiknek élvezetes és emlékezetes legyen az indiántábor.  
– Otika óvó nénivel évek óta az Ügyes tanoda elnevezésű képesség- és szociáliskompetencia-fejlesztő foglalkozásokat vezettük itt a regionális központban, és megálmodtunk egy tábort is, amelyet sikerrel vezetünk több éve. Most is körülbelül harminc gyermek van, plusz-mínusz egy gyermek mindig, mert amikor jönnek a nagyobbak, akkor a testvér is itt akar maradni. Az idei táborunk fő témája az indiánok. Azért választottuk ezt a témát, hogy legyen egy kicsit edukatív jellege is a tábornak, ismerjék meg a gyerekek az indiánok történetét, kisfilmeket nézzenek meg az indiánokról, tanuljunk róluk – mondta Bús Szuzanna, és hozzátette:  
– Hétfőn eljártuk az esőtáncot, és úgy tűnik, sikeres volt, hisz el is eredt, így a könyvtárba és fagyizni nem jutottunk el, de reggel ide tudtuk varázsolni hozzánk a könyvtárt, illetve fagyit is elhoztuk a gyerekeknek. Emellett mesedramatizáltunk, érzékenyítő foglalkozást tartottunk, a félelmekről beszélgettünk, mivel egy indián mesét dolgoztunk fel, A delfinfiú címűt, amely arról szól, hogy miként birkózott meg az indián fiú a félelmeivel. Ebbe a foglalkozásba próbáltunk becsempészni egy kis érzékenyítést. Emellett nagyon sokat mókázunk, táncolunk. Indián szobortáncoztunk, a Bóbita Bábcsoport látogatott meg bennünket, akik egy mesét dolgoztak fel, nagyon élvezték a gyerekek. Csapatjátékokat és versenyjátékokat játszottak két csapatban, továbbá memóriajátékoztunk, totemoszlopokat készítettünk. Szerdán Tóthfaluba utaztunk busszal, ami nagyon jó, mert vannak gyerekek, akik még nem utaztak busszal sem, tehát már maga a busszal utazás is élmény. Lovas kocsiztunk, és a tájházat is meglátogattuk. Csütörtökön a Tisza-partra megyünk, ahol tábortüzet rakunk, szalonnát sütünk a gyerekekkel, akik magukkal hozzák az előző nap kézzel készített, az indiánokhoz kapcsolódó tárgyaikat, az indián hajpántot, a csörgőt, a barátságkarkötőt, illetve a cserép agyagedényt – magyarázta Bús Szuzanna.
Bővebben:

 




Indiánok népesítik be Magyarkanizsát