| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.01.23.
Lélekablak Magyarkanizsán

Lélekablak – A szabadság ára címmel tartott nagy sikerű előadást Rékasi Károly színművész január 20-án, kedden este Magyarkanizsán. A Cnesában lezajlott eseményre sokan eljöttek. Voltak, akik Márai Sándor írói munkássága előtt tisztelegtek, mások kifejezetten Rékasi Károly miatt érkeztek. A magyarországi szappanoperából is ismert színész előadását látva azonban senkinek nem jutott eszébe egykori szerepével azonosítani, hisz olyan produkciót láthattak ...

   2026.01.22.
Fényes Vince, tele pince - ködös Vince, üres pince

Kilátogattak a szőlősbe a horgosi gazdák. Igaz, Vince napja majd holnap, január 22-én lesz, ennek ellenére a termelők már ma megmetszették a szőlőt, a plébános pedig megszentelte a vesszőket és a tőkéket a jó termés reményében. 
Január 22-e Szent Vince napja, és ehhez számos hagyomány és mondás is kapcsolódik. Például: ha fénylik Vince, tele lesz a pince, azaz, ha holnap napos időjárásunk lesz, akkor a szőlősgazdák gazdag termésre számíthatnak. 

   2026.01.21.
A Rómeó és Júlia Magyarkanizsán

 A temerini Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület Jáccunk Truppjának musicaljét, az örök klasszikus Rómeó és Júliát vitték színre a hétvégén Magyarkanizsán, a Művészetek Házában. Egy város. Két család. Gyűlölet, harc, kilátástalanság, és két fiatal mindent elsöprő szerelme.  
A László Sándor rendezésében készült darabban a nézők mindazt átélhették, ami Shakespeare drámájában benne van, és azt is, ami abból kimaradt. ...

   2026.01.21.
Drágább sertéshús, elégedetlen tenyésztők

Emelkedett a sertéshús ára az elmúlt időszakban a hentesüzletekben, a boltok polcain. Igaz ez a malacra és a hízóra is, viszont ez az ár sem éri még el azt a szintet, hogy az állattenyésztők nyereséggel számolhassanak. 
Továbbra is bajban van a sertéstenyésztés Vajdaságban, hiszen alacsonyak a felvásárlási árak a malacok és a hízók esetében is. 
Az adorjáni Vajda István elmondta, hogy nagyon hullámzó a felvásárlási ár a malacokat illetően. 

   2026.01.20.
Szerb–magyar útirányjelző táblák Magyarkanizsán is

Magyarkanizsa következik: összesen 19 kétnyelvű, magyar–szerb útirányjelző tábla kerül kihelyezésre az önkormányzat területén - írja közösségi oldalán dr. Pásztor Bálint. 
A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a közösségi oldalán tette közzé a hír. Mint írja, amit Zentán elindítottak, majd Topolyán folytattak, az most Magyarkanizsán következik. Közel 40 év után először nem esetileg, hanem rendszerben jelenik meg a magyar nyelv a helyi ...

 
Keresés
| Oktatás |
 

   2024.07.04.
Indiánok népesítik be Magyarkanizsát

Hétfőn kezdődött a Kalandos indiántábor elnevezésű, nyári élményekben dús tábor, amely a Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központban zajlik a héten Magyarkanizsán. Az óvodás és kisiskolás korú gyermekek részére szervezett foglalkozásokon 5–8 évesek vesznek részt, akikkel Bús Szuzanna, a Gyöngyszemeink iskoláskor előtti intézmény pszichológusa, illetve Márta Ottilia óvónő foglalkozik. Ottjártunkkor is nagy volt a nyüzsgés, épp agyagozni készültek a kis indiánok. Bús Szuzanna mesélte el, hogy mi mindent zsúfoltak bele a programba, hogy a kicsiknek élvezetes és emlékezetes legyen az indiántábor.  
– Otika óvó nénivel évek óta az Ügyes tanoda elnevezésű képesség- és szociáliskompetencia-fejlesztő foglalkozásokat vezettük itt a regionális központban, és megálmodtunk egy tábort is, amelyet sikerrel vezetünk több éve. Most is körülbelül harminc gyermek van, plusz-mínusz egy gyermek mindig, mert amikor jönnek a nagyobbak, akkor a testvér is itt akar maradni. Az idei táborunk fő témája az indiánok. Azért választottuk ezt a témát, hogy legyen egy kicsit edukatív jellege is a tábornak, ismerjék meg a gyerekek az indiánok történetét, kisfilmeket nézzenek meg az indiánokról, tanuljunk róluk – mondta Bús Szuzanna, és hozzátette:  
– Hétfőn eljártuk az esőtáncot, és úgy tűnik, sikeres volt, hisz el is eredt, így a könyvtárba és fagyizni nem jutottunk el, de reggel ide tudtuk varázsolni hozzánk a könyvtárt, illetve fagyit is elhoztuk a gyerekeknek. Emellett mesedramatizáltunk, érzékenyítő foglalkozást tartottunk, a félelmekről beszélgettünk, mivel egy indián mesét dolgoztunk fel, A delfinfiú címűt, amely arról szól, hogy miként birkózott meg az indián fiú a félelmeivel. Ebbe a foglalkozásba próbáltunk becsempészni egy kis érzékenyítést. Emellett nagyon sokat mókázunk, táncolunk. Indián szobortáncoztunk, a Bóbita Bábcsoport látogatott meg bennünket, akik egy mesét dolgoztak fel, nagyon élvezték a gyerekek. Csapatjátékokat és versenyjátékokat játszottak két csapatban, továbbá memóriajátékoztunk, totemoszlopokat készítettünk. Szerdán Tóthfaluba utaztunk busszal, ami nagyon jó, mert vannak gyerekek, akik még nem utaztak busszal sem, tehát már maga a busszal utazás is élmény. Lovas kocsiztunk, és a tájházat is meglátogattuk. Csütörtökön a Tisza-partra megyünk, ahol tábortüzet rakunk, szalonnát sütünk a gyerekekkel, akik magukkal hozzák az előző nap kézzel készített, az indiánokhoz kapcsolódó tárgyaikat, az indián hajpántot, a csörgőt, a barátságkarkötőt, illetve a cserép agyagedényt – magyarázta Bús Szuzanna.
Bővebben:

 




Indiánok népesítik be Magyarkanizsát