| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Kardok, páncélok, középkori játékok és egy különleges szabadtéri szentmise idézte meg az Árpád-kor világát szombaton Horgoson. Az Árpád-kori örökségünk című családi délután résztvevői nemcsak a település egyik legrégebbi történelmi emlékét ismerhették meg közelebbről, hanem azt is megtapasztalhatták, milyen lehetett az élet évszázadokkal ezelőtt a Templomdomb környékén. A nap egyik legkülönlegesebb pillanata az volt, amikor a tatárjárás idején ... |
|
|
Assisi Szent Ferenc halálának 800. évfordulója alkalmából plazmalemezből állíttattak fel szobrot a martonosi Szűz Mária Neve római katolikus templom kertjében. Október 4-én a katolikus egyház Assisi Szent Ferenc emléknapját ünnepli.
Ünnepi szentmisén emlékeztek meg Assisi Szent Ferencről. Szent Ferenc a ferences rend alapítója, akit az egyszerűség, a szegénység, a béke és a természet iránti szeretet példaképeként tisztelnek. A mise után felavatták ... |
|
|
A 21. Nemzetközi Kukoricafesztivál keretében a kukoricatermesztésről tartottak szakelőadást a diákoknak, a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont szervezésében az intézmény tangazdaságában.
A kukoricatermesztés vidékünkön kritikussá vált az évek óta tartó aszály miatt, és ebből kifolyólag takarmánybázisként sem számítható alapvető takarmánynak, mint korábban. A kutatócsoportok alternatív megoldásokat ... |
|
|
Kukoricajátékokkal, kukoricából készült ételekkel, kirakodóvásárral és népzenével várták az érdeklődőket a hétvégén a 21. Nemzetközi Kukoricafesztiválon, Magyarkanizsán. Az eseményt a Tisza Néptáncegyesület szervezte. A cél a hagyományok éltetése és a népzene, néptánc értékeinek bemutatása.
Tánccal és közös énekléssel csalogatták ki a néptáncosok a helyieket a Városháza előtti kis parkba, ahol számos program várta a kilátogatókat. ... |
|
|
Az országos ajvárfőző karavánba Magyarkanizsa község is bekapcsolódik minden évben, így idén is. A verseny Velebiten lelt otthonra, ahol a lakosság túlnyomó része líkai származású, és őrzik hagyományaikat. Hogy milyen recept szerint készítik a paprikakrémet, azt viszont nem lehetett megtudni egyik résztvevő csapattól sem. Szombaton már délelőtt serényen sütötték a gyönyörű paprikákat, zacskóba helyezték azokat, hogy könnyebben meg lehessen tisztítani ... |
|
|
|
|
|
|
|

Ennek egyik oka, hogy időben be tudták takarítani a kalászost és a talaj nedvességtartalma még megfelelő. Ilyenkor leginkább kukoricát vetnek a gazdák, amelyet később értékesítenek, vagy pedig a jószágoknak takarmányként használnak fel.
Szépen esett Orom határában. Jól jött a csapadék a kapásnövényekre és azon elvetett magoknak is, amelyek a kalászosok aratását követően kerültek a földbe. Ugyanis egyre több gazda próbál meg ebben az évben másodvetésként, főként kukoricával próbálkozni. Pletikoszity Tibor most először próbálta meg ezt a gazdálkodási módszert. Az árpa májusi betakarítását követően került a tengeri a földbe: „Sokan májusban vetik el először a kukoricát, nemhogy másodvetésben. Úgy jött az ötlet, hogy június harmadikán egy új technológiával bevetettük ezt a földet. Ez az új technológia nem direkt vetésből áll, hanem egy teljesen más módszer, tehát kettő gép kombinációjával történt meg ez a másodvetés.”
A szalma szétfújatását követően került a földbe 6 centiméter mélyen. A mag nedves talajba került, így már öt nap után kikelt. A növény rendkívüli gyorsasággal fejlődik, a most leesett csapadéknak köszönhetően pedig a következő pár hétben nedvesség is lesz a talajban. Nemcsak a termelők, hanem a szakemberek is úgy vélik, ebben az évben minden feltétel adott, hogy a másodvetésű növények is kellően fejlődjenek.
Kőrösi László agrármérnök elmondta: „Ez az év ideálisnak mutatkozik a másodvetésre, tehát ha már aratáskor elkezdjük a másodvetést művelni, akkor úgy lenne ideális, hogy ne tapossuk meg sárosan a talajt. Ha a szalmát nem takarítjuk be, akkor szétszórni a talaj felszínére. Ez úgymond a talajnak a szalmakalapja védi a párolgástól, védi a napfénytől.”
A termelők szeretnének többet termelni, de egyre nagyobb arányban nő azon területek száma is, amit locsolni lehet. Fontos tényező az is, hogy a talajnak is kedvez, ha be van ültetve, ugyanis a növény védi a naptól és a széltől a földet. Ezt a termelési folyamatot az elmúlt években inkább az állattenyésztők alkalmazták jószágok etetésére.
Bata Erzsébet, a Magyarkanizsai Gazdakör elnöke elmondta: „Ez mindenképpen a jószágtartóknak nagyon pozitív megoldás, mert amennyiben nem fog beérni az a másodvetésű kukorica. azt le lehet silózni és azt hasznosítani lehet takarmányként.”
A szakemberek úgy vélik, hogy a következő időszakban szépen tud majd fejlődni a növény, egy nagyobb mennyiségű csapadékra pedig akkor lesz majd szükség, amikor a növény a termés kineveléséhez ér.
Bővebben:
Egyre több gazda próbálkozik meg a másodvetéssel
|
|
|
|
|
|