| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A szombati nappal véget ért az idei Malomfesztivál. A hajrában is külföldi, magyarországi és vajdasági előadók váltották egymást a színpadon. A népi hangzásvilágtól egészen az elektronikus zene különböző ötvözetéig számos műfaj helyet kapott a programban.
A fesztivál minden évben sok fiatalt vonz. A horgosi Berényi Bálint még csak tízéves, de ez már a harmadik idénye a Malomfesztiválon. „A harmadik Malomfesztiválom, és azért ...
|
|
|
A helyi hívek mellett a környező településekről érkezők is részt vettek a szentmisén, amelyen a közösség összetartozásának fontosságát hangsúlyozták, valamint azt, hogy a búcsú a lelki megújulást és az új kezdetet jelképezi.
A templombúcsú minden évben fontos esemény a település életében, hiszen nemcsak vallási ünnep, hanem a közösség összetartozásának jelképe is. Az ünnepi szentmisére számos hívő érkezett a környező településekről ...
|
|
|
Rekkenő, embert próbáló hőségben rendezték meg Martonoson a 24. Nemzetközi Halászléfőző Versenyt, melyen összesen 85 hazai, magyarországi és felvidéki csapat ragadott fakanalat.
Már a kora délelőtti órákban benépesült a helyi közösség épülete mögött lévő park. A csapatok többsége a pontyot filézte, mások a bogrács alá gyújtottak, de olyanok is akadtak, akik a jó halászléhez elengedhetetlen fűszerek előkészítésével foglalatoskodtak. ...
|
|
|
Szombaton, augusztus 1-én tartották az oromi helyi közösség szervezésében az V. Sörfesztivált és az Oromiak Kilencedik Nagy Világtalálkozóját a helyi általános iskola udvarában. A programok már délután elkezdődtek és egészen éjszakába nyúlóan tartottak. Most már hagyománnyá vált, hogy a szomszédos kiserdőben főzőversenyt tartanak ezen a napon, és ez így volt idén is, amikor tizenkilenc csapat mérte össze tudását a gasztronómia terén. Főttek a paprikások, ... |
|
|
Szombaton, augusztus 1-én tartották meg Magyarkanizsán, a focipályán a kismotorfecskendő-szerelési bajnokságot. A nálunk még szokatlan elnevezést lassan, de biztosan meg kell tanulnunk, hisz egy ekkora esemény nem maradhat szó nélkül. A magyarországi országos kismotorfecskendő-szerelési bajnokság egyik fordulóját első alkalommal szervezték meg Vajdaságban, de valószínűleg nem utoljára. Tavaly már volt egy főpróba, amikor ezt a fajta versenyzést kipróbálták, ... |
|
|
|
|
|
|
|
 Ennek egyik oka, hogy időben be tudták takarítani a kalászost és a talaj nedvességtartalma még megfelelő. Ilyenkor leginkább kukoricát vetnek a gazdák, amelyet később értékesítenek, vagy pedig a jószágoknak takarmányként használnak fel.
Szépen esett Orom határában. Jól jött a csapadék a kapásnövényekre és azon elvetett magoknak is, amelyek a kalászosok aratását követően kerültek a földbe. Ugyanis egyre több gazda próbál meg ebben az évben másodvetésként, főként kukoricával próbálkozni. Pletikoszity Tibor most először próbálta meg ezt a gazdálkodási módszert. Az árpa májusi betakarítását követően került a tengeri a földbe: „Sokan májusban vetik el először a kukoricát, nemhogy másodvetésben. Úgy jött az ötlet, hogy június harmadikán egy új technológiával bevetettük ezt a földet. Ez az új technológia nem direkt vetésből áll, hanem egy teljesen más módszer, tehát kettő gép kombinációjával történt meg ez a másodvetés.”
A szalma szétfújatását követően került a földbe 6 centiméter mélyen. A mag nedves talajba került, így már öt nap után kikelt. A növény rendkívüli gyorsasággal fejlődik, a most leesett csapadéknak köszönhetően pedig a következő pár hétben nedvesség is lesz a talajban. Nemcsak a termelők, hanem a szakemberek is úgy vélik, ebben az évben minden feltétel adott, hogy a másodvetésű növények is kellően fejlődjenek.
Kőrösi László agrármérnök elmondta: „Ez az év ideálisnak mutatkozik a másodvetésre, tehát ha már aratáskor elkezdjük a másodvetést művelni, akkor úgy lenne ideális, hogy ne tapossuk meg sárosan a talajt. Ha a szalmát nem takarítjuk be, akkor szétszórni a talaj felszínére. Ez úgymond a talajnak a szalmakalapja védi a párolgástól, védi a napfénytől.”
A termelők szeretnének többet termelni, de egyre nagyobb arányban nő azon területek száma is, amit locsolni lehet. Fontos tényező az is, hogy a talajnak is kedvez, ha be van ültetve, ugyanis a növény védi a naptól és a széltől a földet. Ezt a termelési folyamatot az elmúlt években inkább az állattenyésztők alkalmazták jószágok etetésére.
Bata Erzsébet, a Magyarkanizsai Gazdakör elnöke elmondta: „Ez mindenképpen a jószágtartóknak nagyon pozitív megoldás, mert amennyiben nem fog beérni az a másodvetésű kukorica. azt le lehet silózni és azt hasznosítani lehet takarmányként.”
A szakemberek úgy vélik, hogy a következő időszakban szépen tud majd fejlődni a növény, egy nagyobb mennyiségű csapadékra pedig akkor lesz majd szükség, amikor a növény a termés kineveléséhez ér.
Bővebben:
Egyre több gazda próbálkozik meg a másodvetéssel
|
|
|
|
|
|
