| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepén a horgosiak is tisztelegtek a hősök emléke előtt. A falu központjában lévő emléktáblánál az egybegyűltek közösen elénekelték nemzeti himnuszunkat. Ezt követte a horgosi diákok megemlékező összeállítása, majd Vass Zoltán történész ünnepi beszédét hallgathatták meg a tiszteletadók.
– Nem egyszerű ünnep ez. Nehezebb hozzá kulcsot találni, mint más történelmi pillanatokhoz. ... |
|
|
Milutinovity Attila oromi termelő még 2009-ben kiérdemelte a dohánybajnok elismerő címet, akkor ugyanis ő adta át a legtöbb és kiváló minőségű burley típusú dohányt a JTI vállalatnak. Akkoriban nyolc hold jó oromi földbe palántálta a növényt, mára pedig csak az változott, hogy még nagyobb területen termel, de a minőség továbbra is kifogástalan. Ahogy Attila elmesélte, munka az aztán bőven van, és meg lehet belőle élni. A falu szélén lévő takaros házuk ... |
|
|
A második generáció kezdte meg az idén ősszel a tanulmányait Horgoson a felnőttoktatásban. Idén 52 tanuló jár a helybeli Fészek napközibe, hogy esti tagozaton fejezze be az általános iskolát. Diákok nemcsak Horgosról, hanem a környező településekről is érkeznek. A tartományi oktatási titkárság támogatásának köszönhetően mostantól korszerű digitális eszközök segítik a tanítást.
Gulyás Oldal Anitát, a horgosi Kárász Karolina Általános ... |
|
|
A magyarkanizsai Nektár Méhészegyesület meghívására Dr. Hegedűs Dénes, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület szakmai elnökhelyettese tartott előadást a városháza dísztermében. A méhészeti témák mellett, szót ejtett a mezőgazdasági termelők felelősségvállalásáról is.
Dr. Hegedűs Dénes hosszú és részletes előadásában azokra az extrém környezeti változásokra is kitért, amelyek a méhlegelőket érintik. Rámutatott, hogy a méhek ... |
|
|
Magyarkanizsa község kis települése, Ilonafalva két nagy rendezvényt tudhat magáénak. Az egyik a juhászok találkozója, a másik pedig a behajtási ünnep. Mindkettőre igény mutatkozik, és nagy a látogatottsága, többen jönnek el ezekre a rendezvényekre, mint amennyien a faluban laknak. Legutóbb múlt vasárnap telt meg a Járás emberekkel, valamint jószággal is, hisz másodszor tartották meg a Behajtási Ünnepet és Csikósfesztivált, amely kezdetben Tóthfaluban zajlott, ... |
|
|
|
|
|
|
|

Ennek egyik oka, hogy időben be tudták takarítani a kalászost és a talaj nedvességtartalma még megfelelő. Ilyenkor leginkább kukoricát vetnek a gazdák, amelyet később értékesítenek, vagy pedig a jószágoknak takarmányként használnak fel.
Szépen esett Orom határában. Jól jött a csapadék a kapásnövényekre és azon elvetett magoknak is, amelyek a kalászosok aratását követően kerültek a földbe. Ugyanis egyre több gazda próbál meg ebben az évben másodvetésként, főként kukoricával próbálkozni. Pletikoszity Tibor most először próbálta meg ezt a gazdálkodási módszert. Az árpa májusi betakarítását követően került a tengeri a földbe: „Sokan májusban vetik el először a kukoricát, nemhogy másodvetésben. Úgy jött az ötlet, hogy június harmadikán egy új technológiával bevetettük ezt a földet. Ez az új technológia nem direkt vetésből áll, hanem egy teljesen más módszer, tehát kettő gép kombinációjával történt meg ez a másodvetés.”
A szalma szétfújatását követően került a földbe 6 centiméter mélyen. A mag nedves talajba került, így már öt nap után kikelt. A növény rendkívüli gyorsasággal fejlődik, a most leesett csapadéknak köszönhetően pedig a következő pár hétben nedvesség is lesz a talajban. Nemcsak a termelők, hanem a szakemberek is úgy vélik, ebben az évben minden feltétel adott, hogy a másodvetésű növények is kellően fejlődjenek.
Kőrösi László agrármérnök elmondta: „Ez az év ideálisnak mutatkozik a másodvetésre, tehát ha már aratáskor elkezdjük a másodvetést művelni, akkor úgy lenne ideális, hogy ne tapossuk meg sárosan a talajt. Ha a szalmát nem takarítjuk be, akkor szétszórni a talaj felszínére. Ez úgymond a talajnak a szalmakalapja védi a párolgástól, védi a napfénytől.”
A termelők szeretnének többet termelni, de egyre nagyobb arányban nő azon területek száma is, amit locsolni lehet. Fontos tényező az is, hogy a talajnak is kedvez, ha be van ültetve, ugyanis a növény védi a naptól és a széltől a földet. Ezt a termelési folyamatot az elmúlt években inkább az állattenyésztők alkalmazták jószágok etetésére.
Bata Erzsébet, a Magyarkanizsai Gazdakör elnöke elmondta: „Ez mindenképpen a jószágtartóknak nagyon pozitív megoldás, mert amennyiben nem fog beérni az a másodvetésű kukorica. azt le lehet silózni és azt hasznosítani lehet takarmányként.”
A szakemberek úgy vélik, hogy a következő időszakban szépen tud majd fejlődni a növény, egy nagyobb mennyiségű csapadékra pedig akkor lesz majd szükség, amikor a növény a termés kineveléséhez ér.
Bővebben:
Egyre több gazda próbálkozik meg a másodvetéssel
|
|
|
|
|
|