|
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
Másodszor ad otthont a népi kézműves tábornak Tóthfalu, ahol mintha a múlt találkozna a jövővel, hisz egyik szegletben muzsikálnak, a másikban kosarat fonnak, a harmadikban a népi viseletekről van szó. A túloldalon népzene szól, míg távolabb meg épp a kis focisták rúgják a bőrt. A népi kézműves tábor szerdától vasárnapig tart, így épp a munka kellős közepébe csöppentünk bele csütörtökön, amikor meglátogattuk a tábor résztvevőit. A Hagyományok Háza ... |
|
Szombaton, augusztus 16-án tartották az V. Szent István-napi magyarságismereti vetélkedőt és II. Ifjúsági napot a Vajdasági Nagycsaládos Egyesületek Szövetségének és a magyarkanizsai Kuckó Nagycsaládosok Egyesületének szervezésében.
A délelőtt folyamán zajlott le a magyarságismereti vetélkedő, melyben háromtagú csapatok mutatták be tudásukat az 1848/49-es forradalom és szabadságharc témakörében.
A csapatokat a Vajdasági ... |
|
Horgoson idén először szervezték meg a nyári mazsorett tábort, amelyet a Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület mazsorettcsoportja szervezett.
A négy nap során 15 résztvevő ismerkedhetett meg a tánc világával, voltak kezdők és olyanok is, akik már tapasztalt táncosok. A gyerekek a mazsoretten kívül más táncstílusokat is kipróbálhattak, miközben játékos, kreatív foglalkozásokon vettek részt.
A tánctábort Szabadkán már több alkalommal ... |
|
A megmérettetésre összesen 24 csapat nevezett. A párosok a héten minden délután pályára lépnek, hogy eldöntsék az idén ki lesz a legjobb.
Évről évre egyre több csapatot vonz a lábteniszbajnokság a magyarkanizsai Tisza-partra. Idén közel ötvenen neveztek be, akik mind győzni érkeztek. Sokan közülük rendszeresen sportolnak, de mint mondják, ez még nem feltétele a helyezésnek, ugyanis a csapatok egyre jobban fejlődnek.
Dalibor Crkvenjakov ... |
|
Hollóék csaknem húsz éve játszadoztak el a gondolattal, hogy növénytermesztésbe kezdenek, majd meg is valósították az álmukat, létrehoztak egy tekintélyes méretű biogazdaságot. Kezdetben fűszernövényekkel foglalkoztak, de gyorsan kiderült, hogy felénk erre nem igazán van kereslet, így belevágtak a növénytermesztésbe. Azóta a nevük ismertté vált, hisz a jó portéka híre gyorsan terjed. A környéken házhoz mennek a vásárlók, de nagyobb mennyiség esetén, ... |
|
|
|
|
|
|
|

Ennek egyik oka, hogy időben be tudták takarítani a kalászost és a talaj nedvességtartalma még megfelelő. Ilyenkor leginkább kukoricát vetnek a gazdák, amelyet később értékesítenek, vagy pedig a jószágoknak takarmányként használnak fel.
Szépen esett Orom határában. Jól jött a csapadék a kapásnövényekre és azon elvetett magoknak is, amelyek a kalászosok aratását követően kerültek a földbe. Ugyanis egyre több gazda próbál meg ebben az évben másodvetésként, főként kukoricával próbálkozni. Pletikoszity Tibor most először próbálta meg ezt a gazdálkodási módszert. Az árpa májusi betakarítását követően került a tengeri a földbe: „Sokan májusban vetik el először a kukoricát, nemhogy másodvetésben. Úgy jött az ötlet, hogy június harmadikán egy új technológiával bevetettük ezt a földet. Ez az új technológia nem direkt vetésből áll, hanem egy teljesen más módszer, tehát kettő gép kombinációjával történt meg ez a másodvetés.”
A szalma szétfújatását követően került a földbe 6 centiméter mélyen. A mag nedves talajba került, így már öt nap után kikelt. A növény rendkívüli gyorsasággal fejlődik, a most leesett csapadéknak köszönhetően pedig a következő pár hétben nedvesség is lesz a talajban. Nemcsak a termelők, hanem a szakemberek is úgy vélik, ebben az évben minden feltétel adott, hogy a másodvetésű növények is kellően fejlődjenek.
Kőrösi László agrármérnök elmondta: „Ez az év ideálisnak mutatkozik a másodvetésre, tehát ha már aratáskor elkezdjük a másodvetést művelni, akkor úgy lenne ideális, hogy ne tapossuk meg sárosan a talajt. Ha a szalmát nem takarítjuk be, akkor szétszórni a talaj felszínére. Ez úgymond a talajnak a szalmakalapja védi a párolgástól, védi a napfénytől.”
A termelők szeretnének többet termelni, de egyre nagyobb arányban nő azon területek száma is, amit locsolni lehet. Fontos tényező az is, hogy a talajnak is kedvez, ha be van ültetve, ugyanis a növény védi a naptól és a széltől a földet. Ezt a termelési folyamatot az elmúlt években inkább az állattenyésztők alkalmazták jószágok etetésére.
Bata Erzsébet, a Magyarkanizsai Gazdakör elnöke elmondta: „Ez mindenképpen a jószágtartóknak nagyon pozitív megoldás, mert amennyiben nem fog beérni az a másodvetésű kukorica. azt le lehet silózni és azt hasznosítani lehet takarmányként.”
A szakemberek úgy vélik, hogy a következő időszakban szépen tud majd fejlődni a növény, egy nagyobb mennyiségű csapadékra pedig akkor lesz majd szükség, amikor a növény a termés kineveléséhez ér.
Bővebben:
Egyre több gazda próbálkozik meg a másodvetéssel
|
|
|
|
|
|