| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Mintegy negyven gyerek részvételével zajlik a Bartók Népművészeti és Kulturális Egyesület néptánctábora Horgoson.
A résztvevők a hagyományos táncok mellett új barátságokat is köthetnek, miközben tapasztalt oktatóktól sajátíthatják el a különböző tájegységek táncait.
Népzene, tánclépések és jókedv tölti meg a horgosi Művelődési Házat. A táborba Vajdaság több településéről érkeztek fiatalok, akik ...
|
|
|
A magyarkanizsai vásártér adott otthont szombaton a több mint másfél évtizedes múltra visszatekintő rendezvénynek, a Kanizsa Fesztnek. Ahogy a főszervező, dr. Forró Lajos fogalmazott, a tizedik után már nem is lényeges, hogy épp hanyadik fesztivál zajlik, de azt azért elmondta, hogy másfél évtizede szeretne valamit visszaadni annak a közösségnek, Magyarkanizsának, melytől ő maga is oly sokat kapott. A Kanizsa Feszt idén egynapos volt, de ebbe az egy napba is belefért ... |
|
|
Magyarkanizsa községhez, kataszterileg Oromhoz tartozik Konczék birtoka, amely a határban, festői környezetben található. A többgenerációs családi gazdaságban mindig akad munka, hisz nagy területet művelnek, és több évtizede foglalkoznak növénytermesztéssel. A nyár kellős közepén egy pillanatnyi idő sincs pihenésre, hisz a kalászosok aratása után következhet majd a többi kultúra betakarítása is. A gazdaság egyik női tagjával, Gyöngyivel beszélgettünk, aki ... |
|
|
A település számára ez a nap kiemelt jelentőségű, hiszen hagyományosan az aratás ünnepéhez kapcsolódik. A kulturális műsor mellett ezúttal is köszöntötték az elmúlt egy évben született kispiaci babákat.
A nagy hőség ellenére hamar megtelt a kispiaci művelődési ház. A színpadon a legkisebbektől a felnőttekig, néptáncosok és népdalénekesek léptek fel, a nézőtéren pedig kispiaciak és környékbeliek is együtt ünnepeltek. A Péter-Pál-napi ...
|
|
|
A hónap utolsó vasárnapján ismét megrendezték a jószág- és kirakodóvásárt Kispiacon. A nyári meleg ezúttal sem tartotta távol a vásárlókat, bár az árusok szerint kevesebben voltak a megszokottnál. A hőség érezhető volt, a vásártéren ennek ellenére számos árus kínálta portékáit, a látogatók pedig bőséges választékból válogathattak. A helyiek mellett a környező településekről is érkeztek látogatók.
A kispiaci vásárban szinte ...
|
|
|
|
|
|
|
|

Ennek egyik oka, hogy időben be tudták takarítani a kalászost és a talaj nedvességtartalma még megfelelő. Ilyenkor leginkább kukoricát vetnek a gazdák, amelyet később értékesítenek, vagy pedig a jószágoknak takarmányként használnak fel.
Szépen esett Orom határában. Jól jött a csapadék a kapásnövényekre és azon elvetett magoknak is, amelyek a kalászosok aratását követően kerültek a földbe. Ugyanis egyre több gazda próbál meg ebben az évben másodvetésként, főként kukoricával próbálkozni. Pletikoszity Tibor most először próbálta meg ezt a gazdálkodási módszert. Az árpa májusi betakarítását követően került a tengeri a földbe: „Sokan májusban vetik el először a kukoricát, nemhogy másodvetésben. Úgy jött az ötlet, hogy június harmadikán egy új technológiával bevetettük ezt a földet. Ez az új technológia nem direkt vetésből áll, hanem egy teljesen más módszer, tehát kettő gép kombinációjával történt meg ez a másodvetés.”
A szalma szétfújatását követően került a földbe 6 centiméter mélyen. A mag nedves talajba került, így már öt nap után kikelt. A növény rendkívüli gyorsasággal fejlődik, a most leesett csapadéknak köszönhetően pedig a következő pár hétben nedvesség is lesz a talajban. Nemcsak a termelők, hanem a szakemberek is úgy vélik, ebben az évben minden feltétel adott, hogy a másodvetésű növények is kellően fejlődjenek.
Kőrösi László agrármérnök elmondta: „Ez az év ideálisnak mutatkozik a másodvetésre, tehát ha már aratáskor elkezdjük a másodvetést művelni, akkor úgy lenne ideális, hogy ne tapossuk meg sárosan a talajt. Ha a szalmát nem takarítjuk be, akkor szétszórni a talaj felszínére. Ez úgymond a talajnak a szalmakalapja védi a párolgástól, védi a napfénytől.”
A termelők szeretnének többet termelni, de egyre nagyobb arányban nő azon területek száma is, amit locsolni lehet. Fontos tényező az is, hogy a talajnak is kedvez, ha be van ültetve, ugyanis a növény védi a naptól és a széltől a földet. Ezt a termelési folyamatot az elmúlt években inkább az állattenyésztők alkalmazták jószágok etetésére.
Bata Erzsébet, a Magyarkanizsai Gazdakör elnöke elmondta: „Ez mindenképpen a jószágtartóknak nagyon pozitív megoldás, mert amennyiben nem fog beérni az a másodvetésű kukorica. azt le lehet silózni és azt hasznosítani lehet takarmányként.”
A szakemberek úgy vélik, hogy a következő időszakban szépen tud majd fejlődni a növény, egy nagyobb mennyiségű csapadékra pedig akkor lesz majd szükség, amikor a növény a termés kineveléséhez ér.
Bővebben:
Egyre több gazda próbálkozik meg a másodvetéssel
|
|
|
|
|
|