Megjelent a horgosi Károly Adrienn: A művészet terei Csáth Géza, Kosztolányi Dezső, Milkó Izidor és Munk Artúr prózájában című műve. A kötet a szerző doktori disszertációjának bővített szövege, amely a szabadkai Életjel Könyvkiadó gondozásában jelent meg a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával.
A kötet bemutatóját a horgosi művelődési házban tartották meg június 4-én, kedd este nagy érdeklődés mellett. Jelen volt a szerző mellett Dévavári Beszédes Valéria felelős szerkesztő is, akikkel dr. Hózsa Éva és Horvát Hilda beszélgettek.
“A kutatás arra a kérdésre keresi a választ, hogy a kiválasztott négy szerző prózája miként, továbbá milyen célból jelenít meg zeneműveket, festményeket, fényképeket, illetve egyéb művészeti alkotásokat. (...) Károly Adrienn könyve a vajdasági és egyúttal az egyetemes magyar irodalom iránt érdeklődő olvasóközönség, kutatók, egyetemi hallgatók és irodalombarátok érdeklődésére tarthat méltán számot. Mivel pedig vizsgálati módszere a társművészetek iránti nagyfokú nyitottságról tanúskodik, a kötetben számos, az irodalom-, a művészet-, a gondolkodás-, a művelődés-, a technika-, valamint a kultúrtörténet határán mozgó ismeret, továbbá érdekesség, kuriózum olvasható” - áll Beke Ottó, a könyvről szóló méltatásában.
A könyvbemutatón elhangzott, hogy Kosztolányiról és Csáthról rengeteg mindent megírtak már, mégis előkerülnek olyan dolgok esetükben is, amivel korábban még senki sem foglalkozott. Milkó Izidor és Munk Artúr szintén közkedvelt író volt az I. világháború előtt, karrierjüket azonban Trianon kettétörte.
Maga a könyv témája Csáth Gézának a hármas művészalakjából indult ki, s mellé még hasonló szempontokból elemezhető írókat kutatunk fel, nyilatkozta kérdésünkre válaszolva Károly Adrienn.
- Alapvető követelmény volt a szabadkai származás, valamint, hogy az alkotói időszakuk egybe essen. Mivel intermediálisan a művészeti terekkel foglalkozok, fontos volt az is, hogy a többi író is kötődjön egyéb művészeti ágazatokhoz, s hogy az életműveikben a művészeti terek megjelenjenek.
Milkóról és Munkról ma már keveset beszélünk. Valóban Trianon miatt kerültek háttérbe?
- Ez is hatással lehetett karrierjükre, főleg Milkó esetében. Ő kezdetben megbecsült alakja volt Szabadkának, sajnos az élete végén már nem. Munk Artúrról azt lehet mondani, hogy elveszett ott, Szabadkán. Jelen volt ugyan az irodalmi életben, de nem volt kiemelkedő termékenységű író, inkább polgári hivatására helyezte a hangsúlyt, orvos volt. Milkó Izidor több művet is megjelentett a századforduló idején, s 1924 volt az, amikor több könyvét is kiadták. Ez volt azonban a búcsújának a kezdete, utána 1928-ban még egy könyve megjelent, majd félre tették, több művét már nem adták ki. Munk pedig elsősorban a háborúval foglalkozott, ő lehet, hogy megírta a maga műveit, s utána kicsit visszább vonult.
A XXI. században érdekesek lehetnek még a mai kor emberének?
- Szerintem igen. Lefestik, hogy milyen volt az élet a századfordulón, a XIX. század végén és a XX. század elején. Azért is érdekesek lehetnek ezek a művek, mert a művészetekről is szó van bennük. Csáth alakja külön is érdekes, mert polihisztorként a művészetek összekapcsolásával nagyon mély rétegeket is érint.
Szabadka miként van jelen ezen művekben?
- Szabadkára épülnek rá a fikciós városaik, belőle merítkeznek, mint kiinduló pontból. Az, hogy kisvárosokról írnak, népszerű téma volt a századfordulón. A művekben szabadkai helyszínekre, ott élő személyekre ismerhetünk, de akár eseményekre is.
Csáthtal és Kosztolányival voltak személyes kapcsolataik Munknak és Milkónak?
- Igen, voltak. Csáth Munkkal állt kapcsolatban. Osztálytársak voltak. Együtt írták meg első kisregényüket (A repülő Vucsidol) egy harmadik osztálytársukkal (Havas Emillel), s egész életükben kapcsolatban maradtak. Kosztolányi Milkóért rajongott, úgymond. Azt mondta, hogy az első író volt az életében, akivel találkozhatott. Szerintem példakép volt Kosztolányi számára Milkó Izidor elsősorban széleskörű műveltsége miatt. Életük során leveleztek, bensőséges hangvételű leveleket váltottak egymással.
A következő könyve készül-e már?
- Folynak a kutatások. Ez a mostani könyvem az irodalom és a művelődéstörténet területén mozgott, most kicsit visszatérek a művelődéstörténetre, de Szabadkához is. Szabadkai folyóiratokat kutatok, mégpedig sajtótörténeti és fotótörténeti szempontból azt vizsgálom, hogy az első fotók mikor és milyen céllal jelentek meg a szabadkai sajtótermékekben.
Bővebben: