| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A Bogyóműhely név hallatán először gyermekkorom meséi jutottak eszembe, melyekben a főszereplők a már jól bevált recept szerint egy nagy üstben főzik a különféle bogyókból készült italokat. Álomnak indult, végül Horgoson vált valósággá a Bogyóműhely, melynek nevét a bodzabogyó és a különféle bogyós gyümölcsök ihlették. Berényi Árpád vezeti a vállalkozást, ahol a természet adta alapanyagokból, régi családi receptekből és saját ötletekből lekvárok, ... |
|
|
Tíz kórus, közös éneklés és a magyar zenei hagyományok ünnepe. Huszonhatodik alkalommal rendezték meg a Vajdasági Magyar Kórusok Találkozóját, amelynek ezúttal a magyarkanizsai Szent Őrangyalok-templom adott otthont. A rendezvényen vajdasági és magyarországi együttesek mutatkoztak be, bizonyítva, hogy a közös éneklés a határokon átívelve is összeköti a magyar közösségeket.
A kóruséneklés nem csupán a zenei élményről szól: a közösség ... |
|
|
Magyarkanizsa egyik legjelentősebb sporteseményét szervezték meg a hétvégén, a Csaba Ferenc Nemzetközi Birkózó Emlékversenyt. Az eseményen 16 ország képviselteti magát, mintegy 400 versenyzővel. A sportversenyt 17-dik éve szervezte meg a Potisje Birkózó Egyesület.
Lányok és fiúk egyaránt több korosztályban léptek szőnyegre és a kötöttfogásban alkalmazott szabályok szerint versenyeztek. A sportolók számára az ilyen megmérettetések különösen ...
|
|
|
Idén ünnepli 30 éves fennállását a magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesület, amely tegnap gálaműsorral készült a Művészetek Házában. Ebből az alkalomból nem csak a jelenlegi, hanem a régi tagok is felléptek egy-egy produkcióval.
Teltház előtt lépett színpadra az egyesület Magyarkanizsán, a Művészetek Házában. A közönség elsőként a legkisebbeket láthatta a színpadon, majd szép lassan az összes táncos bekapcsolódott a produkcióba.
|
|
|
A hagyományok ápolása és a közösség jegyében tartották meg Martonoson a XV. Hagyományőrző Napot és körömpörkölt-főzőversenyt. A bográcsok mellett ezúttal is összegyűltek a helyiek és a környékbeli településekről érkező résztvevők, akik közül többen már évek óta visszatérő vendégei az eseménynek.
Már a délelőtti órákban rotyogtak a bográcsban főtt finomságok, a versenyzők pedig hozzáláttak a körömpörkölt elkészítéséhez. ...
|
|
|
|
|
|
|
|
 Anyák napi ünnepi szentmisét tartottak Martonoson a Mária neve templomban, a templom kertjében pedig felszentelték az újonnan felállított Szűzanya szobrot.
Az istentiszteleten Savelin Zoltán plébános az anyai szerep fontosságáról és miértjéről tartott prédikációt, majd áldásban részesítette a misén jelenlévő édesanyákat.
Az eseményen megáldották Szabados Gizella legutóbbi zarándokútjáról, Međugorjéból hozott Szűzanya szobrát, mely a templomkertben kapott helyett. Az adományozás a Szűzanya sugallatára és a család iránti tiszteletből valósult meg – emelte ki Gizella. „Úgy éreztem, hogy valahogy hálát kell adni az életért, még a keresztekért is. Úgy döntöttünk a családommal, hogy mivel találtunk egy zarándoklatot, ami épp anyák napja táján volt, szerettem volna mindenképpen egy nagyon szép maradandó dologgal emlékezni rájuk hálából.”
Az anyai méltóságnál nincs nagyobb méltóság a teremtett világnak sem a látható, sem a láthatatlan dolgai között - hangzott el az ünnepségen.
Savelin Zoltán plébános elmondta: „Az édesanyának óriási szerepe van az életben, az anyák nélkül, szíveik nélkül nem lennénk ma sem itt, és nem is tudnánk megérezni, hogy mit jelent az Isten és az anyai szeretet.”
Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta meg az első anyák napi ünnepséget a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az anyák napját.
Bővebben:
Anyák napi szentmise és szoborszentelés Martonoson
|
|
|
|
|
|
