| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Az Arany János nevét viselő általános iskola három épületébe öt kistelepülés diákjai járnak: az oromhegyesi, az oromi és a tóthfalui tagozatra utaznak még a völgyesi és az újfalusi diákok is elsajátítani a nyolc osztály tananyagát. Az iskolanapot már tizenegy éve a magyar költőóriás születésének napján tartják. Az ünnepség alkalmából ezúttal hétfőn az oromi épületben gyűltek össze az eminens vendégek, a testvériskolák képviselői és természetesen ... |
|
|
A Magyar Nemzeti Tanács szervezésében február 27-én, pénteken este a magyarkanizsai székhelyű Vajdasági Birkózóakadémián telt ház előtt zajlott le a Folyami Polgárnaszád eseménye, majd az azt követő Kormorán-nagykoncert. A tényfeltáró rendezvény alkalmat adott a találkozásra, a párbeszédre és a közösségi kapcsolatok megerősítésére is. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) országjáró programja még tavaly ... |
|
|
Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra.
A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott.
A rajzpályázatra ...
|
|
|
A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ... |
|
|
Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.
Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...
|
|
|
|
|
|
|
|
 Anyák napi ünnepi szentmisét tartottak Martonoson a Mária neve templomban, a templom kertjében pedig felszentelték az újonnan felállított Szűzanya szobrot.
Az istentiszteleten Savelin Zoltán plébános az anyai szerep fontosságáról és miértjéről tartott prédikációt, majd áldásban részesítette a misén jelenlévő édesanyákat.
Az eseményen megáldották Szabados Gizella legutóbbi zarándokútjáról, Međugorjéból hozott Szűzanya szobrát, mely a templomkertben kapott helyett. Az adományozás a Szűzanya sugallatára és a család iránti tiszteletből valósult meg – emelte ki Gizella. „Úgy éreztem, hogy valahogy hálát kell adni az életért, még a keresztekért is. Úgy döntöttünk a családommal, hogy mivel találtunk egy zarándoklatot, ami épp anyák napja táján volt, szerettem volna mindenképpen egy nagyon szép maradandó dologgal emlékezni rájuk hálából.”
Az anyai méltóságnál nincs nagyobb méltóság a teremtett világnak sem a látható, sem a láthatatlan dolgai között - hangzott el az ünnepségen.
Savelin Zoltán plébános elmondta: „Az édesanyának óriási szerepe van az életben, az anyák nélkül, szíveik nélkül nem lennénk ma sem itt, és nem is tudnánk megérezni, hogy mit jelent az Isten és az anyai szeretet.”
Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta meg az első anyák napi ünnepséget a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az anyák napját.
Bővebben:
Anyák napi szentmise és szoborszentelés Martonoson
|
|
|
|
|
|
