| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A martonosi tájház egyszerűen nagyszerű, elragadó és lélegzetelállító, pedig csak olyan tárgyakat és értékeket mutat be, amelyek őseink mindennapjaihoz is hozzátartoztak. A régi használati tárgyak, a tágas udvar, a füves kert, az illatok és az emlékek évek óta különleges hangulatot teremtenek. Ezt felismerve néhány évvel ezelőtt egy fiatal lányokból álló csoport úgy döntött, hogy táborozni hívja a környékbelieket, hogy a fiatalok hasznosan és közösségben ... |
|
|
A szombati nappal véget ért az idei Malomfesztivál. A hajrában is külföldi, magyarországi és vajdasági előadók váltották egymást a színpadon. A népi hangzásvilágtól egészen az elektronikus zene különböző ötvözetéig számos műfaj helyet kapott a programban.
A fesztivál minden évben sok fiatalt vonz. A horgosi Berényi Bálint még csak tízéves, de ez már a harmadik idénye a Malomfesztiválon. „A harmadik Malomfesztiválom, és azért ...
|
|
|
A helyi hívek mellett a környező településekről érkezők is részt vettek a szentmisén, amelyen a közösség összetartozásának fontosságát hangsúlyozták, valamint azt, hogy a búcsú a lelki megújulást és az új kezdetet jelképezi.
A templombúcsú minden évben fontos esemény a település életében, hiszen nemcsak vallási ünnep, hanem a közösség összetartozásának jelképe is. Az ünnepi szentmisére számos hívő érkezett a környező településekről ...
|
|
|
Rekkenő, embert próbáló hőségben rendezték meg Martonoson a 24. Nemzetközi Halászléfőző Versenyt, melyen összesen 85 hazai, magyarországi és felvidéki csapat ragadott fakanalat.
Már a kora délelőtti órákban benépesült a helyi közösség épülete mögött lévő park. A csapatok többsége a pontyot filézte, mások a bogrács alá gyújtottak, de olyanok is akadtak, akik a jó halászléhez elengedhetetlen fűszerek előkészítésével foglalatoskodtak. ...
|
|
|
Szombaton, augusztus 1-én tartották az oromi helyi közösség szervezésében az V. Sörfesztivált és az Oromiak Kilencedik Nagy Világtalálkozóját a helyi általános iskola udvarában. A programok már délután elkezdődtek és egészen éjszakába nyúlóan tartottak. Most már hagyománnyá vált, hogy a szomszédos kiserdőben főzőversenyt tartanak ezen a napon, és ez így volt idén is, amikor tizenkilenc csapat mérte össze tudását a gasztronómia terén. Főttek a paprikások, ... |
|
|
|
|
|
|
|
 Anyák napi ünnepi szentmisét tartottak Martonoson a Mária neve templomban, a templom kertjében pedig felszentelték az újonnan felállított Szűzanya szobrot.
Az istentiszteleten Savelin Zoltán plébános az anyai szerep fontosságáról és miértjéről tartott prédikációt, majd áldásban részesítette a misén jelenlévő édesanyákat.
Az eseményen megáldották Szabados Gizella legutóbbi zarándokútjáról, Međugorjéból hozott Szűzanya szobrát, mely a templomkertben kapott helyett. Az adományozás a Szűzanya sugallatára és a család iránti tiszteletből valósult meg – emelte ki Gizella. „Úgy éreztem, hogy valahogy hálát kell adni az életért, még a keresztekért is. Úgy döntöttünk a családommal, hogy mivel találtunk egy zarándoklatot, ami épp anyák napja táján volt, szerettem volna mindenképpen egy nagyon szép maradandó dologgal emlékezni rájuk hálából.”
Az anyai méltóságnál nincs nagyobb méltóság a teremtett világnak sem a látható, sem a láthatatlan dolgai között - hangzott el az ünnepségen.
Savelin Zoltán plébános elmondta: „Az édesanyának óriási szerepe van az életben, az anyák nélkül, szíveik nélkül nem lennénk ma sem itt, és nem is tudnánk megérezni, hogy mit jelent az Isten és az anyai szeretet.”
Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta meg az első anyák napi ünnepséget a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az anyák napját.
Bővebben:
Anyák napi szentmise és szoborszentelés Martonoson
|
|
|
|
|
|
