| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul.
A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ... |
|
|
A Házi Áldástól a gyöngyfűzésen át a festményekig megannyi csodálatos, kézzel készült alkotásban gyönyörködhetnek azok, akik Magyarkanizsára látogatnak. A Zmaj iskola Ady részlegében nyitották meg hétfőn az 54. MIRK-et, azaz a Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény Kiállítást, mely csütörtökig tekinthető meg.
A kiállításon felléptek az Ozoray Árpád MME Cifraszűr kórusa, Pozder Damján citeraszólista és a Szent ... |
|
|
Minden egy teleszkóppal kezdődött. A nyolcadik születésnapjára kapta, és a szenvedély azonnal lángra kapott: az űrkutatás teljesen magával ragadta. A gyerekkori érdeklődés máig megmaradt, Kis Botond mögött számos eredményes megmérettetés szerepel, az érettségi után pedig a régió egyik legjobb felsőoktatási intézményében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait.
Botond magyarkanizsai, a Bolyai Tehetséggondozó ... |
|
|
A locsolkodás a magyar húsvéti hagyománykör egyik legismertebb és legélőbb eleme, különösen a falvakban. Sok helyen még ma is a régi szokásokat őrzik általa. Az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai húsvéthétfőn kora reggel zeneszóval vonultak az utcákon, hogy felkeressék a falubeli lányokat.
Faluhelyen a locsolkodás még ma is erősen közösségépítő szokás, és jobban ragaszkodnak a hagyományos elemeihez, mint a városokban. ... |
|
|
Ünneplőbe öltözött a horgosi Művelődési Ház előtti tér, ugyanis tojásfákat díszítettek a helyi gyerekek. Mindenki a saját kézzel készült díszeit hozta el magával és helyezte fel a fákra. A kreatív alkotások mindegyike egyedi, és a közelgő húsvét hangulatát idézi.
Ismét gyerekzsivajtól volt hangos a horgosi Művelődési Ház előtti tér, ahol ezúttal a húsvétra hangolódtak a legkisebbek. A sajátkezűleg létrehozott, színes papír- és hímes ... |
|
|
|
|
|
|
|
 Anyák napi ünnepi szentmisét tartottak Martonoson a Mária neve templomban, a templom kertjében pedig felszentelték az újonnan felállított Szűzanya szobrot.
Az istentiszteleten Savelin Zoltán plébános az anyai szerep fontosságáról és miértjéről tartott prédikációt, majd áldásban részesítette a misén jelenlévő édesanyákat.
Az eseményen megáldották Szabados Gizella legutóbbi zarándokútjáról, Međugorjéból hozott Szűzanya szobrát, mely a templomkertben kapott helyett. Az adományozás a Szűzanya sugallatára és a család iránti tiszteletből valósult meg – emelte ki Gizella. „Úgy éreztem, hogy valahogy hálát kell adni az életért, még a keresztekért is. Úgy döntöttünk a családommal, hogy mivel találtunk egy zarándoklatot, ami épp anyák napja táján volt, szerettem volna mindenképpen egy nagyon szép maradandó dologgal emlékezni rájuk hálából.”
Az anyai méltóságnál nincs nagyobb méltóság a teremtett világnak sem a látható, sem a láthatatlan dolgai között - hangzott el az ünnepségen.
Savelin Zoltán plébános elmondta: „Az édesanyának óriási szerepe van az életben, az anyák nélkül, szíveik nélkül nem lennénk ma sem itt, és nem is tudnánk megérezni, hogy mit jelent az Isten és az anyai szeretet.”
Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta meg az első anyák napi ünnepséget a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az anyák napját.
Bővebben:
Anyák napi szentmise és szoborszentelés Martonoson
|
|
|
|
|
|
