| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A hagyományőrző és közösségépítő tábor ezúttal is gazdag élményeket kínál a résztvevőknek, akik a délutáni foglalkozások során a népmesék varázslatos világában kalandozhatnak.
Mesék, játékok, kézműves foglalkozások és önfeledt szórakozás várja a gyerekeket az adorjáni Népmese Táborban. Az idei program középpontjában a királylányok és királyfik világa áll, a résztvevők pedig a mesék feldolgozása mellett számos kreatív ...
|
|
|
Nagy Elvira neve a környéken, de már messzebb is egyet jelent a levendulával. Minden vásár állandó részvevője, legyen az nyári vagy téli, messziről lehet látni és érezni, hogy a levendulás stand is megérkezett. Ki gondolná, hogy egy ilonafalvi tanyán szökkentek szárba annak idején, tizenkét éve az akkor még ritkaságszámba menő bokrok, amelyek mára már hatalmas, lila Pannon-tengerré álltak össze? Ahhoz, hogy a termés szép legyen, gondos kezek is kellenek, amelyekből ... |
|
|
Magyarkanizsa Helyi Közösség Napját idén is június 28-án rendezik meg. Ez alkalomból gazdag programkínálattal készülnek minden korosztály számára.
A délután folyamán megkoszorúzzák a helyi közösség épületén található emléktáblát, valamint megnyitják a magyarkanizsai gyökerekkel rendelkező Bata Anikó kiállítását.
Ezt követően a díszülés keretében adják át a helyi közösség elismeréseit. Idén ...
|
|
|
Az eseményt kilenc éve szervezik meg. A program célja a vajdasági kultúra sokszínűségének bemutatása és ápolása. Az elmúlt egy hétben közel 150 gyerek vett részt a táborban a magyarkanizsai Tisza-parton 15 vajdasági középiskolából. Az esemény a tartományi oktatási titkárság és a helyi Bro'S Gym edzőterem által valósult meg.
Precizitásra, gyorsaságra és igazi csapatmunkára volt szükség az utolsó játékhoz. Az elmúlt egy hétben ...
|
|
|
Magyarkanizsán az egyik fő célkitűzés napjainkban a térség adottságainak minél szélesebb körben való bemutatása, valamint a község által kínált kikapcsolódási és szórakozási lehetőségeknek a távolabbról érkező vendégek előtti megnyitása. Ennek érdekében folyamatosak a fejlesztések, a felújítások, amelyekbe nemcsak az önkormányzat, hanem a szervezetek és a magánszemélyek is igyekeznek minél hatékonyabban bekapcsolódni. Az érdeklődők ma már a számítógép ... |
|
|
|
|
|
|
|
 Martonos határában megáldották a búzamezőt, és a bérmálás előtt álló gyermekek és a helybeliek imádkoztak a jó termésért. Régen azt tartották, hogy ha a pacsirta vagy a béka ezen a napon hangot ad, az jó termést ígér, ha nem, akkor változékony idő várható.
Az eseményen felelevenítették a régi hagyományt, amely szerint ilyenkor a gazdák áldást kértek a termésre. Savelin Zoltán martonosi plébános egy szertartás keretében meg is áldotta ezt a gyönyörűen zöldellő búzamezőt, aki elmondta:
- Mindenki reménykedik mindig a keze munkájában, hogy amit elvetettek a Jóisten csak adjon rá áldást, adjon rá minden megfelelő szükségességet, ami a termés megvalósulásához, beéréséhez szükséges. Ebben természetesen hiszünk, mert akkor megszűnne az életünk ugye, hogyha nem hinnénk, hogy amit elvetünk, azt le is aratjuk. Így tudjuk az életünket fenntartani.
Az áldáskor gyakran szokás volt, hogy a termőföld négy sarkába búzaleveleket ültettek, hogy megvédjék a termést a jégesőtől, vagy letépett búzaszálakat szórtak a földre, hogy jó termés legyen. Erről Gonclik György beszélt:
– Valószínű, hogy minden a bő termés és az egészség körül forgott, és hogy a jó eső ne verje a szemet. Füstölték, hogy helyre jöjjön a zöld búzaszálakkal, azután a zöld búzaszálakat szent képek mögé tették, és a jószágoknak adtak a takarmányba, hogy ne fújódjanak fel.
Gonclik György hozzátette, ezek mind középkori szokások voltak, és a IX. század környékén honosodott meg a zöldbúza-szentelés a Kárpát-medencében.
Bővebben:
Megáldották a búzamezőt Martonos határában
|
|
|
|
|
|
