| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.04.22.
Horgászni szabad, halászni tilos a Tiszán

Már igényelhető a horgászengedély Szerbia-szerte, viszont ebben az évben nem engedélyezett a halászat a Tiszán. Ez idővel halhiányhoz vezethet, ami viszont megemelheti a hal élősúlyának az árát - vélik az érintettek. 

Érkezésünk előtt pár perccel érkezett meg a friss tükörponty a magyarkanizsai halas boltba. A tulajdonos három halastóval és három hivatalos tiszai halásszal dolgozik együtt. Napi szinten legalább öt halfajta kapható, amit egyelőre ...

   2026.04.22.
Már a nyaralást tervezik

Itt a tavasz, és sokan már a nyaralásukat tervezik. Magyarkanizsán olyan szempontból nincs nehéz dolguk az embereknek, hogy van egy utazási iroda, élén egy nagyon kedves és segítőkész vezetővel, aki sok év tapasztalattal a legprofibb utakat keresi meg nekik. 
Danica Farkas Grubinhoz, a New Travel+ magyarkanizsai utazási iroda tulajdonosához sokan fordulnak, most már nemcsak a környékből, hanem távolabbról is. Az ő utazási irodája nem szervez, hanem ...

   2026.04.22.
Összefogásból eredő fejlesztés

Az óvodák világnapjának alkalmából tett látogatást kedden dr. Juhász Bálint, a tartományi képviselőház elnöke és Ótott Róbert, a tartományi kormány alelnöke, tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár a martonosi Szivárvány óvodában, ahol a Vajdasági Magyar Szövetség tartományi szerepvállalásának köszönhetően befejeződött az épület hőszigetelése és festése, valamint ...

   2026.04.21.
Bútorfestő műhelymunkát tartottak Magyarkanizsán

A műhelymunkát a FERHA szervezte. Az alaptudás megszerzése mellett komolyabb technikákat is elsajátíthattak az érdeklődők. Először alapfestékkel borították be a sámlikat, majd ezt követően lecsiszolták azokat. A következő lépés a minta kiválasztása volt. A bútorfestésre mintegy négy órájuk volt a résztvevőknek. 

Részt vett a foglalkozáson a túthfalui Dukai Tímea is: „Ez már a második alkalom, hogy itt vagyok. Első ...

   2026.04.20.
Magyarkanizsa ékszerdoboza

A természet szeretete, a természet iránt való rajongás, kötődés nem új keletű dolog. Ha végig gondoljuk a művészeti irányzatokat, igen sokban fellelhető a természet közelsége, a természetbe való kivonulás vagy akár a természeti motívumok megjelenése, alakváltozata. Lehet ez zene, irodalom vagy akár a képzőművészet. Gondoljunk csak Szinyei Merse Pál, Claude Monet vagy akár Georges Seurat festményeire, amelyeken a zöld pázsit, park jelenik ...

 
Keresés
| Vallás |
 

   2024.04.30.
Megáldották a búzamezőt Martonos határában

Martonos határában megáldották a búzamezőt, és a bérmálás előtt álló gyermekek és a helybeliek imádkoztak a jó termésért. Régen azt tartották, hogy ha a pacsirta vagy a béka ezen a napon hangot ad, az jó termést ígér, ha nem, akkor változékony idő várható.  
Az eseményen felelevenítették a régi hagyományt, amely szerint ilyenkor a gazdák áldást kértek a termésre. Savelin Zoltán martonosi plébános egy szertartás keretében meg is áldotta ezt a gyönyörűen zöldellő búzamezőt, aki elmondta: 
- Mindenki reménykedik mindig a keze munkájában, hogy amit elvetettek a Jóisten csak adjon rá áldást, adjon rá minden megfelelő szükségességet, ami a termés megvalósulásához, beéréséhez szükséges. Ebben természetesen hiszünk, mert akkor megszűnne az életünk ugye, hogyha nem hinnénk, hogy amit elvetünk, azt le is aratjuk. Így tudjuk az életünket fenntartani. 
Az áldáskor gyakran szokás volt, hogy a termőföld négy sarkába búzaleveleket ültettek, hogy megvédjék a termést a jégesőtől, vagy letépett búzaszálakat szórtak a földre, hogy jó termés legyen. Erről Gonclik György beszélt: 
– Valószínű, hogy minden a bő termés és az egészség körül forgott, és hogy a jó eső ne verje a szemet. Füstölték, hogy helyre jöjjön a zöld búzaszálakkal, azután a zöld búzaszálakat szent képek mögé tették, és a jószágoknak adtak a takarmányba, hogy ne fújódjanak fel. 
Gonclik György hozzátette, ezek mind középkori szokások voltak, és a IX. század környékén honosodott meg a zöldbúza-szentelés a Kárpát-medencében. 


Bővebben: 

 




Megáldották a búzamezőt Martonos határában