| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Ma, június 15-én kezdődött a nyolcadik osztályos tanulók záróvizsgája. A szerb nyelv és irodalom, illetve a nemzeti közösségek diákjai számára az anyanyelv és irodalom tesztet 9 és 11 óra között tartották meg. Holnap matematikából, szerdán pedig a választott tantárgyból – biológiából, földrajzból, történelemből, fizikából vagy kémiából – vizsgáznak a diákok.
Hétfő délelőtt 92 diák írta meg az anyanyelvi ...
|
|
|
A közelmúltban a határgondok és a migránsválság tette ismertté Horgost, ám annyi minden van, ami ezt a vidéket híressé tette régen. Napjainkban is sokat dolgoznak a helyiek, hogy a művelődési élet pezsgő legyen, és őrzik, valamint újjá is élesztik magyar hagyományainkat. Az egykori Kamarás-fürdő például Szeged polgárságának kedvelt üdülőhelye volt. A villasoron pedig még most is megannyi épület őrzi a múlt pompáját, csak sajnos megfakult változatában. ... |
|
|
Az eseményt a Szabadkai Egyházmegye szervezésében valósították meg az ehhez a körzethez tartozó elsőáldozók számára.
A fiatalok látogatást tettek a helyi templomban, a sportcsarnokban, emellett kézműveskedtek és közösen tornáztak. Az eseményen közel 250 gyerek vett részt.
Szöllősi Tibor temerini plébános, a szervező elmondta: „Arra szeretnénk rámutatni, hogy a hitünk nemcsak imádságból áll, hanem játékból, ...
|
|
|
A magyarkanizsai községben is elkezdődött az aratás a legérettebb árpaparcellákon. Az elmúlt időszak magas hőmérséklete befolyásolta a gabona fejlődését. Az idei aratás vegyes képet mutat, de összességében közepes vagy az átlagot kevéssel alulmúló gabonatermésre számítanak a gazdák.
A tavaszi csapadékhiány és a májusi fagyok több térségben károsították az őszi vetéseket, különösen a búzát és az árpát. A szakértők szerint ezek ... |
|
|
A horgosi Művelődési Házban tartották a XIV. Nagy Honi Borverseny eredményhirdetését, illetve a Szent Orbán Borlovagrend megalapításának tizenötödik évfordulóját is megünnepelték szombaton. A nem mindennapi esemény a borrendi köszöntőkkel kezdődött, majd hálaadással és a Szent Orbán szobor megszentelésével folytatódott. Ezt követően a kóstolás sem maradhatott el, igazi borünnep volt ez a nap, amikor még azt is megtudhattuk, hogy melyik lett a polgármester ... |
|
|
|
|
|
|
|
 Martonos határában megáldották a búzamezőt, és a bérmálás előtt álló gyermekek és a helybeliek imádkoztak a jó termésért. Régen azt tartották, hogy ha a pacsirta vagy a béka ezen a napon hangot ad, az jó termést ígér, ha nem, akkor változékony idő várható.
Az eseményen felelevenítették a régi hagyományt, amely szerint ilyenkor a gazdák áldást kértek a termésre. Savelin Zoltán martonosi plébános egy szertartás keretében meg is áldotta ezt a gyönyörűen zöldellő búzamezőt, aki elmondta:
- Mindenki reménykedik mindig a keze munkájában, hogy amit elvetettek a Jóisten csak adjon rá áldást, adjon rá minden megfelelő szükségességet, ami a termés megvalósulásához, beéréséhez szükséges. Ebben természetesen hiszünk, mert akkor megszűnne az életünk ugye, hogyha nem hinnénk, hogy amit elvetünk, azt le is aratjuk. Így tudjuk az életünket fenntartani.
Az áldáskor gyakran szokás volt, hogy a termőföld négy sarkába búzaleveleket ültettek, hogy megvédjék a termést a jégesőtől, vagy letépett búzaszálakat szórtak a földre, hogy jó termés legyen. Erről Gonclik György beszélt:
– Valószínű, hogy minden a bő termés és az egészség körül forgott, és hogy a jó eső ne verje a szemet. Füstölték, hogy helyre jöjjön a zöld búzaszálakkal, azután a zöld búzaszálakat szent képek mögé tették, és a jószágoknak adtak a takarmányba, hogy ne fújódjanak fel.
Gonclik György hozzátette, ezek mind középkori szokások voltak, és a IX. század környékén honosodott meg a zöldbúza-szentelés a Kárpát-medencében.
Bővebben:
Megáldották a búzamezőt Martonos határában
|
|
|
|
|
|
