| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2024.05.16.
Elsősegélynyújtó verseny Magyarkanizsán

A hagyományos községi elsősegélynyújtó versennyel zárult május 15-én a magyarkanizsai Vöröskereszt egyhetes akciósorozata, amelyet minden évben a Vöröskereszt és a Vörös Félhold nemzetközi napja alkalmából rendeznek meg. 
A versenyen négy csapat vett részt, Magyarkanizsáról, Horgosról Kispiacról és Martonosról, azaz összesen negyven gyerek, illetve tízen úgy működtek még közre a rendezvényen, hogy ők a sérülteket játszották, akiket a versenyzőknek ...

   2024.05.14.
12. Nagy Honi Borverseny

A 12. Nagy Honi Borverseny szervezője a horgosi Szent Orbán Borlovagrend. A rendezvényre a Kárpát-medence minden magyarlakta területéről várták a gazdák legjobb múlt évi borait.  
A borversenyre 91 fehérbort, 60 vöröset, 25 rosét, 3 desszertbort és 1 gyümölcsbort neveztek be. Ez túlszárnyalta a tavalyi versenyborok mennyiségét. 100 pontos rendszerbe állítva értékelte a szakmai zsűri a borok minőségét. 
Bacskulin István, horgosi szőlész-borász, ...

   2024.05.07.
Dunán innen, Tiszán túl

Horgoson május 4-én, szombaton délelőtt kezdődött és az estébe nyúlt a Dunán innen, Tiszán túl Kárpát-medencei ifjúsági népművészeti tehetségkutató verseny vajdasági előválogatója, amelynek fővédnöke Sebestyén Márta Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas népdalénekes volt, aki ugyanakkor már évek óta a zsűri tagja is. 
A tehetségkutató iránt Vajdaságban is egyre nagyobb az érdeklődés, mondta kérdésünkre Csányi Tamara, a program koordinátora. 

   2024.05.07.
Maliról érkezett orvos is gyógyítja a horgosiakat

Oumar Guikiné jól érzi magát a Tisza mentén. 
Magyarkanizsa község tizenhárom településének lakói folyamatos orvosi ellátásban részesülhetnek, amikor arra szükség van. Az egészségügy azonban nem ritkán ütközik nehézségekbe, főleg annak következtében, hogy napjainkban egyre kevesebben választják az orvosi hivatást, illetve egyre többen vállalnak máshol munkát. Ennek ellenére folyamatosan küzdenek azért, hogy mindenki megfelelő kezelést kapjon. 

   2024.05.07.
Újraéledt az asztalitenisz Oromon

A helyi közösség és a vállalatok támogatásával az elkövetkező időszakban a régi iskola épületében mindennap lehetőség adódik a helyieknek arra, hogy kipróbálhassák, megtanulhassák ezt a sportágat, vagy épp versenyeket szervezzenek. 
Oromon az 1990-es évekig igen komolyan űzték az asztaliteniszt, több ligában is játszottak, és táborokat is szerveztek a sportolóknak. 
Nagy Bata Károly mesélte: „Horgos és Kanizsa voltak a legjobbak, ...

 
Keresés
| Vallás |
 

   2024.04.30.
Megáldották a búzamezőt Martonos határában

Martonos határában megáldották a búzamezőt, és a bérmálás előtt álló gyermekek és a helybeliek imádkoztak a jó termésért. Régen azt tartották, hogy ha a pacsirta vagy a béka ezen a napon hangot ad, az jó termést ígér, ha nem, akkor változékony idő várható.  
Az eseményen felelevenítették a régi hagyományt, amely szerint ilyenkor a gazdák áldást kértek a termésre. Savelin Zoltán martonosi plébános egy szertartás keretében meg is áldotta ezt a gyönyörűen zöldellő búzamezőt, aki elmondta: 
- Mindenki reménykedik mindig a keze munkájában, hogy amit elvetettek a Jóisten csak adjon rá áldást, adjon rá minden megfelelő szükségességet, ami a termés megvalósulásához, beéréséhez szükséges. Ebben természetesen hiszünk, mert akkor megszűnne az életünk ugye, hogyha nem hinnénk, hogy amit elvetünk, azt le is aratjuk. Így tudjuk az életünket fenntartani. 
Az áldáskor gyakran szokás volt, hogy a termőföld négy sarkába búzaleveleket ültettek, hogy megvédjék a termést a jégesőtől, vagy letépett búzaszálakat szórtak a földre, hogy jó termés legyen. Erről Gonclik György beszélt: 
– Valószínű, hogy minden a bő termés és az egészség körül forgott, és hogy a jó eső ne verje a szemet. Füstölték, hogy helyre jöjjön a zöld búzaszálakkal, azután a zöld búzaszálakat szent képek mögé tették, és a jószágoknak adtak a takarmányba, hogy ne fújódjanak fel. 
Gonclik György hozzátette, ezek mind középkori szokások voltak, és a IX. század környékén honosodott meg a zöldbúza-szentelés a Kárpát-medencében. 


Bővebben: 

 




Megáldották a búzamezőt Martonos határában