| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A sajátos nevelési igényű tanulókkal végzett mindennapi pedagógiai munka színvonalának és hatékonyságának fejlesztése érdekében szervezett akkreditált szakmai konferenciát a Magyar Nemzeti Tanács a magyarkanizsai Városháza dísztermében. A szakmai találkozón bemutatták Kurczinák Kiss Szilvia „Betűkre hangolódva” című, háromkötetes, olvasást segítő feladatgyűjteményét is.
Mintegy 100 pedagógus vett részt a szakmai konferencián, ...
|
|
|
Horgos környékén jelenleg komoly vízhiánnyal küzdenek a gyümölcsösökben, és a legfrissebb helyi jelzések alapján ez már nemcsak a termés mennyiségére, hanem a gyümölcsök méretére és minőségére is hatással van.
A helyzet különösen függ attól, hogy van-e öntözési lehetőség, milyen a talaj, illetve milyen fajta gyümölcsöt termesztenek az ültetvényben. Az elmúlt öt évben a 160 méter mély fúrt kutakból nyerhető víz mennyisége ...
|
|
|
Hímzés száz év tükrében címmel nyílt kiállítás a Dobó Tihamér Képtárban a magyarkanizsai Szent István-ünnepség előtti napon, és egészen augusztus 30-áig, vasárnapig látogatható. Az Ozoray Árpád Magyar Művelődési Egyesület hímző szakosztályának kiállításához az oromiak is bekapcsolódtak, akik szintén gyönyörű tárgyakat hoztak Magyarkanizsára a tájházukból. Olyan munkák kaptak itt teret, amelyek szorgos kezek munkáját dicsérik, hosszú, türelmet ... |
|
|
Sakkversenyt szerveztek augusztus 22-én, szombat délután Oromon. Az eseményt 13. alkalommal tartották meg, míg 5. alkalommal szervezték meg a Bujić Csaba Emlékversenyt. A nevezők ebben az évben is több fordulóban mérettették meg magukat.
A helyi tájház adott otthon a sakkversenynek. Ebben az évben is nagy volt az érdeklődés, hiszen 50-en neveztek be. A sakkban a játékosoknak nemcsak a szabályokat, hanem a logikus gondolkodást, a türelmet és a ...
|
|
|
Éneklő közösségek elnevezéssel tartanak több órás foglalkozást Vajdaság több településén. A program a magyarországi Petőfi Kulturális Program, a Nemzeti Művelődési Intézet és a Hagyományok Háza összefogásával valósult meg. Célja, hogy a helyi kórusok, népdalkörök új népi énekekkel ismerkedjenek meg.
A levegővétel gyakorlásával és a skálázással vette kezdetét a foglalkozás Horgoson. Az esemény lehetőséget kínál arra, hogy ...
|
|
|
|
|
|
|
|
 Martonos határában megáldották a búzamezőt, és a bérmálás előtt álló gyermekek és a helybeliek imádkoztak a jó termésért. Régen azt tartották, hogy ha a pacsirta vagy a béka ezen a napon hangot ad, az jó termést ígér, ha nem, akkor változékony idő várható.
Az eseményen felelevenítették a régi hagyományt, amely szerint ilyenkor a gazdák áldást kértek a termésre. Savelin Zoltán martonosi plébános egy szertartás keretében meg is áldotta ezt a gyönyörűen zöldellő búzamezőt, aki elmondta:
- Mindenki reménykedik mindig a keze munkájában, hogy amit elvetettek a Jóisten csak adjon rá áldást, adjon rá minden megfelelő szükségességet, ami a termés megvalósulásához, beéréséhez szükséges. Ebben természetesen hiszünk, mert akkor megszűnne az életünk ugye, hogyha nem hinnénk, hogy amit elvetünk, azt le is aratjuk. Így tudjuk az életünket fenntartani.
Az áldáskor gyakran szokás volt, hogy a termőföld négy sarkába búzaleveleket ültettek, hogy megvédjék a termést a jégesőtől, vagy letépett búzaszálakat szórtak a földre, hogy jó termés legyen. Erről Gonclik György beszélt:
– Valószínű, hogy minden a bő termés és az egészség körül forgott, és hogy a jó eső ne verje a szemet. Füstölték, hogy helyre jöjjön a zöld búzaszálakkal, azután a zöld búzaszálakat szent képek mögé tették, és a jószágoknak adtak a takarmányba, hogy ne fújódjanak fel.
Gonclik György hozzátette, ezek mind középkori szokások voltak, és a IX. század környékén honosodott meg a zöldbúza-szentelés a Kárpát-medencében.
Bővebben:
Megáldották a búzamezőt Martonos határában
|
|
|
|
|
|
