| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.07.07.
Rekordszámú ugartyúk fészkel a magyarkanizsai járáson

Rekordszámú, összesen öt ugartyúkpár fészkelését figyelték meg a májusi és júniusi időszakban a Magyarkanizsai járás területén – tájékoztatott a Riparia Természetbarátok Egyesülete a közösségi oldalán. 


A civil szervezet közleménye szerint a helyszíni ellenőrzések során egy fiatal egyedet is sikerült megfigyelniük a szakembereknek. Az adat természetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű, mivel Szerbia teljes területén ...

   2026.07.06.
Ropják a horgosi néptánctáborban

Mintegy negyven gyerek részvételével zajlik a Bartók Népművészeti és Kulturális Egyesület néptánctábora Horgoson. 


A résztvevők a hagyományos táncok mellett új barátságokat is köthetnek, miközben tapasztalt oktatóktól sajátíthatják el a különböző tájegységek táncait. 


Népzene, tánclépések és jókedv tölti meg a horgosi Művelődési Házat. A táborba Vajdaság több településéről érkeztek fiatalok, akik ...

   2026.07.06.
Egy egész közösség fesztiválja

A magyarkanizsai vásártér adott otthont szombaton a több mint másfél évtizedes múltra visszatekintő rendezvénynek, a Kanizsa Fesztnek. Ahogy a főszervező, dr. Forró Lajos fogalmazott, a tizedik után már nem is lényeges, hogy épp hanyadik fesztivál zajlik, de azt azért elmondta, hogy másfél évtizede szeretne valamit visszaadni annak a közösségnek, Magyarkanizsának, melytől ő maga is oly sokat kapott. A Kanizsa Feszt idén egynapos volt, de ebbe az egy napba is belefért ...

   2026.07.06.
Nemcsak munka, hanem életforma is

Magyarkanizsa községhez, kataszterileg Oromhoz tartozik Konczék birtoka, amely a határban, festői környezetben található. A többgenerációs családi gazdaságban mindig akad munka, hisz nagy területet művelnek, és több évtizede foglalkoznak növénytermesztéssel. A nyár kellős közepén egy pillanatnyi idő sincs pihenésre, hisz a kalászosok aratása után következhet majd a többi kultúra betakarítása is. A gazdaság egyik női tagjával, Gyöngyivel beszélgettünk, aki ...

   2026.07.01.
Ünnepi műsorral zárult a Szent Péter és Pál-napi búcsú Kispiacon

A település számára ez a nap kiemelt jelentőségű, hiszen hagyományosan az aratás ünnepéhez kapcsolódik. A kulturális műsor mellett ezúttal is köszöntötték az elmúlt egy évben született kispiaci babákat. 


A nagy hőség ellenére hamar megtelt a kispiaci művelődési ház. A színpadon a legkisebbektől a felnőttekig, néptáncosok és népdalénekesek léptek fel, a nézőtéren pedig kispiaciak és környékbeliek is együtt ünnepeltek. A Péter-Pál-napi ...

 
Keresés
| Vallás |
 

   2024.04.30.
Megáldották a búzamezőt Martonos határában

Martonos határában megáldották a búzamezőt, és a bérmálás előtt álló gyermekek és a helybeliek imádkoztak a jó termésért. Régen azt tartották, hogy ha a pacsirta vagy a béka ezen a napon hangot ad, az jó termést ígér, ha nem, akkor változékony idő várható.  
Az eseményen felelevenítették a régi hagyományt, amely szerint ilyenkor a gazdák áldást kértek a termésre. Savelin Zoltán martonosi plébános egy szertartás keretében meg is áldotta ezt a gyönyörűen zöldellő búzamezőt, aki elmondta: 
- Mindenki reménykedik mindig a keze munkájában, hogy amit elvetettek a Jóisten csak adjon rá áldást, adjon rá minden megfelelő szükségességet, ami a termés megvalósulásához, beéréséhez szükséges. Ebben természetesen hiszünk, mert akkor megszűnne az életünk ugye, hogyha nem hinnénk, hogy amit elvetünk, azt le is aratjuk. Így tudjuk az életünket fenntartani. 
Az áldáskor gyakran szokás volt, hogy a termőföld négy sarkába búzaleveleket ültettek, hogy megvédjék a termést a jégesőtől, vagy letépett búzaszálakat szórtak a földre, hogy jó termés legyen. Erről Gonclik György beszélt: 
– Valószínű, hogy minden a bő termés és az egészség körül forgott, és hogy a jó eső ne verje a szemet. Füstölték, hogy helyre jöjjön a zöld búzaszálakkal, azután a zöld búzaszálakat szent képek mögé tették, és a jószágoknak adtak a takarmányba, hogy ne fújódjanak fel. 
Gonclik György hozzátette, ezek mind középkori szokások voltak, és a IX. század környékén honosodott meg a zöldbúza-szentelés a Kárpát-medencében. 


Bővebben: 

 




Megáldották a búzamezőt Martonos határában