| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2024.05.23.
Újra életre kelt a magyarkanizsai Népkert

Erzsébetliget, Nagypark, Népkert. Több neve is volt az elmúlt egy évszázadban ennek a helynek Magyarkanizsán. Egykoron messze földön híres volt, mára azonban sokat veszített egykori reprezentatív külsejéből. Látogatója is egyre kevesebb, esetleg csak a gyógyfürdő vendégei pihennek meg a padjain, a helybeliek ritkán sétálnak le oda, inkább a Tisza-partot választják. Igaz, látnivaló sem nagyon van ma már a parkban. 
A liget ikonikus épülete, a minden ...

   2024.05.21.
Jótékonysági sportnap Csányi Martin részére Magyarkanizsán

Jótékonysági sportnapot szerveztek a magyarkanizsai műfüves focipályán a hatéves bácsföldvári Csányi Martin részére. Az eseményre nyolc, hatfős focicsapat nevezett, amelyek csapatonként minimum 1500 dinárral járulhattak hozzá a kisfiú gyógyulásához. A rendezvény civil kezdeményezésre jött létre. 
A torna előtti héten a helyi lakosok karbantartási munkálatokat végeztek a műfüves pályát körülvevő deszkákon. Megjavították a sérült részeket ...

   2024.05.21.
A biztonságnak nincs alternatívája!

A múlt heti magyarkanizsai lakossági fórumon a horgosiak panaszt fogalmaztak meg a közbiztonság állapotát tekintve. Elmondásuk szerint a faluban megsokasodott a betörések és a lopások száma és a lakosság nyugtalansága egyre csak fokozódik. A találkozón dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és szabadkai listavezetője ígéretét tette az ügy orvoslására. A jelek szerint szavát betartva rendeződni látszik a helyzet, hiszen a rendőrség által kiadott ...

   2024.05.20.
Folyamatosan fejlődik a Vajdasági Birkózóakadémia

Vajdasági körútja során Magyarkanizsára is ellátogatott Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP politikusa, ahol megtekintette a Birkózóakadémia épületét. Nagy elragadtatással beszélt az épületről, de a sportról is. 
- A XXI. században az egyik legcsodálatosabb emberi tevékenység a sport, a legnehezebb ellenfél, önmagunk legyőzésében segít, s egyéni teljesítménnyel lehet sokat tenni a közösség megmaradásáért - mondta Deutsh Tamás. 
Az identitásmegőrzéshez ...

   2024.05.16.
Elsősegélynyújtó verseny Magyarkanizsán

A hagyományos községi elsősegélynyújtó versennyel zárult május 15-én a magyarkanizsai Vöröskereszt egyhetes akciósorozata, amelyet minden évben a Vöröskereszt és a Vörös Félhold nemzetközi napja alkalmából rendeznek meg. 
A versenyen négy csapat vett részt, Magyarkanizsáról, Horgosról Kispiacról és Martonosról, azaz összesen negyven gyerek, illetve tízen úgy működtek még közre a rendezvényen, hogy ők a sérülteket játszották, akiket a versenyzőknek ...

 
Keresés
| Sport |
 

   2024.04.18.
A cselgáncs öt évtizede

A cselgáncs ötven éve van jelen Magyarkanizsán. Öt évtizeddel ezelőtt az újvidéki Branko M. Dragić dzsúdómester megismerkedett a székvárosban tanuló Kasza Milicával és Rade Petrovićtyal, akik tanulmányaik befejezése után hazaköltöztek Magyarkanizsára, és bemutatták a cselgáncsot a fiataloknak. Az elmúlt ötven évben a cselgáncs minden nehézséget átvészelt, és a sportág egyetlen pillanatra sem szűnt meg Magyarkanizsán.


A későbbiekben a két edző, Milica és Rade családot alapított, és abbahagyta a munkát, így az akkor hat éve sportoló fiatalokra hárult a sportág fennmaradásának kérdése. Egyikük sem szerette volna, ha a küzdősport úgyszólván befejezi pályafutását, és a fiatalok a folytatás mellett döntöttek.
— A ’70-es évek második felében volt egy idényünk, amikor minden súlycsoportban legalább egy versenyzőnk volt, és a csapatot beneveztük a II. Vajdasági Ligába. A későbbiekben az idősebb és nehezebb súlycsoportban küzdő cselgáncsozók a munka mellett nem tudták vállalni a szereplést, és már nem vettünk részt a csapatbajnokságon. Még egy évet a Spartacus színeiben küzdöttem a ligában, majd teljesen áttértem az edzősködésre. A katonai szolgálat teljesítése után, a ’80-as évek elején megnyitottuk az oromi és az oromhegyesi szakosztályt, utóbbi helyszínen jómagam vállaltam a munkát. A koronavírus megjelenéséig mindhárom településen folyt a munka, azóta azonban csak Magyarkanizsán tartunk edzéseket — mondta Vadász Károly, a magyarkanizsai Partizan KOT Cselgáncsklub elnöke és edzője, aki 2006 óta bíráskodik is.


Az elmúlt ötven évben sem a háború, sem az ország nevének gyakori változása nem tudta megtörni a lendületet, a klub minden nehézséget leküzdött, és versenyzői kiváló eredményekkel örvendeztették meg a sportág kedvelőit. Az általános iskola befejezése után sok versenyzőt elveszít az egyesület, hiszen a fiatalok más községekben, gyakran más országokban folytatják tanulmányaikat.


— Az eredményeket illetően először saját magam felé hajlik a kezem, hiszen lányomat, a már édesanya Vadász Annát említeném, aki országos és tartományi bajnokságot is nyert, és bekerült az akkori válogatott keretébe is. A ma már Domaszéken élő Kiss Olga szintén klubunk egyik meghatározó versenyzője volt. Az oromhegyesi Almási Valentina 2003-ban megnyerte a vajdasági, a szerbiai és az országos, akkor még szerbiai és montenegrói bajnokságot is az idősebb pionírok mezőnyében, az oromi Losonc Csaba pedig a tartományi és az országos bajnokságon diadalmaskodott. A tartományi és országos bajnok Stefan Tolić az általános iskola befejezése után Budapesten, a szerb gimnáziumban folytatta tanulmányait, és ma már az olimpiai ezüstérmes Hajtós Bertalan egyesületének a tagja. Négy éve ott edz, mi pedig várjuk, hogy az általunk felnevelt versenyző Európa- vagy világklasszissá váljon, amire minden adottsága megvan. Hajtós Bertalannal közöltem, hogy csiszolatlan gyémántot kap tőlem, és arra kértem, ha lehetőség van rá, akkor versenyzőként tekintsen rá, és úgy is kezelje. Bertalan megkedvelte Stefánt, aki a budapesti klub oszlopos tagjává vált — sorolt néhány eredményt Vadász, és megjegyezte, hogy az eredmények mellett arra a legbüszkébb, hogy a sportág nem szűnt meg egy pillanatra sem, és hogy öt évtized alatt egyetlen versenyző sem szenvedett súlyos sérülést.


A klubnak 4-től 43 évesig mintegy 30 tagja van. Több tehetség is bontogatja szárnyait a Partizanban, de a klub vezetőjét az is nagy örömmel tölti el, hogy egy másik sportágból átjött 43 éves sportoló a lányával jár edzésre, tehát vele is megszerettette a sportágat. Az egyesület vezetősége egy 8 + 1-es kisbusz beszerzésén dolgozik, mely járművel még több versenyre juthatnának el. A szülők válláról minél több terhet szeretnének levenni, hiszen manapság az utazás tetemes összegeket emészt fel. Az idei szezon java még hátravan, a vajdasági bajnokságot azonban már megtartották, melyen Raffai Gergő bronzérmet nyert nehézsúlyban, az elsőéves serdülők mezőnyében.


Sokan durva sportként könyvelik el a cselgáncsot, ami messze áll a valóságtól.


— A cselgáncs küzdősport, és én is hallottam már olyan véleményeket, hogy veszélyes, mert a gyereknek eltörik a keze vagy a lába. A sakkot kivéve ez bármely sportban megtörténhet. Egyáltalán nem nevezném durvának a cselgáncsot. Itt tiszteljük az ellenfelet, becsüljük, és vigyázunk rá, nehogy megsérüljön. Ha valakin látszik, hogy szándékosan sérülést akar okozni ellenfelének, azt a versenyzőt nemcsak arról a meccsről, hanem a versenyről is kizárják, sőt, el is tilthatják. A cselgáncsban a versenyzők odafigyelnek egymásra, és a szabályok nem engedik meg a durvaságot. A sportnak az ismerkedésről, a barátkozásról kell szólnia. A gyerekeket arra neveljük, hogy a másik fél csak a szőnyegen ellenfél, azon kívül barát. A mérkőzések után telefonon mutogatják egymásnak a legújabb játékokat, az idősebbek bejelölik egymást a közösségi oldalakon, tehát csak a tatamin ellenfelei egymásnak. Hozzánk főleg magyar ajkú gyerekek járnak, a másik magyarkanizsai klubba elsősorban szerb nyelvűek. A versenyekre való közös utazásaink alkalmával megfigyeltem, hogy a gyerekek egymással angolul beszélgetnek. Tehát barátkoznak, ami nagyon jó, viszont érdekes, hogy angolul értekeznek — mondta Vadász Károly, hozzátéve, hogy az egyesületben rajta kívül még Ábrahám Angéla bír az edzések megtartásához szükséges licenccel, a vezetőségben helyet foglaló Dragan Komazecnak is van edzői oklevele, ahogy a kezdetektől fogva a klubban lévő Kiss Jánosnak is, aki munkahelyi baleset miatt jelenleg nem tud edzést tartani.
2024-ben a legtöbb verseny a kisebb korosztályokra vár, melyek a vajdasági és az országos bajnokság mellett a diákolimpiára is eljuthatnak.


— Minél több versenyen szeretnénk részt venni. A közelben megrendezendő tornákra könnyebben eljutunk, viszont az elmúlt évben Montenegróban és Bosznia-Hercegovinában is jártunk, ahova olyan versenyzőket vittünk, akik képesek szép eredmények elérésére. Az eredményesség mellett a tömegességre is nagy hangsúlyt helyezünk. Amíg a gyerekek sportolnak, ami esetünkben heti három-négy másfél-kétórás edzés, addig sem törődnek a telefonnal és a számítógéppel, hanem az egészségükkel. 2017-ig évente megrendeztük a Branko M. Dragić-emlékversenyt, de a Szerbiai Cselgáncsszövetség döntése értelmében azon kluboknak, amelyek huszonöt versenyzőnél kevesebbel jelennek meg a vajdasági és az országos bajnokságon, nincs joguk hivatalos versenyt rendezni. A helyzetet úgy próbáltuk orvosolni, hogy a legkisebbeknek közös edzést tartunk, melyre ötéves kortól lehet jelentkezni. Az április 20-án tartandó Nyuszi Kupán a 2014 és 2019 között született gyerekek vehetnek részt. Az előzetes nevezés, a súlycsoport és a hat tudásszint alapján 4-5 fős csoportokat és 10-15 kis küzdőteret alakítunk ki, ahol a gyerekek 2 perces küzdelmet folytatnak. A mérkőzéseket nagyobb gyerekek vezetik, a küzdelem ipponnál nem ér véget. A torna végén minden gyerek aranyéremmel és ajándékokkal tér haza — harangozta be az április 20-ai versenyt Vadász Károly.


Minden lehetőséget megragadnak a cselgáncs népszerűsítésére, így a tanév kezdetén az iskolákban és az óvodákban bemutatót tartanak, részt vesznek az önkormányzat és a sportszövetség által szervezett nyári táborokban és a sportválasztó napon. Edzéseket a Partizan sport- és szabadidőközpont dzsúdótermében hétfőn, szerdán és pénteken tartanak, a kiscsoport 16.45-től 17.30-ig, a nagycsoport pedig 17.30-tól 19 óráig edz. Minden második csütörtökön Mórahalmon edzenek, ahol a helyiek mellett szegedi, bajai, domaszéki és hódmezővásárhelyi cselgáncsozókkal mérkőznek.


Az 50 éves jubileum alkalmából, a községnapi események keretében, október 18-án ünnepi díszülést tartanak a magyarkanizsai városházán.


Bővebben:

 




A cselgáncs öt évtizede