| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A szombati nappal véget ért az idei Malomfesztivál. A hajrában is külföldi, magyarországi és vajdasági előadók váltották egymást a színpadon. A népi hangzásvilágtól egészen az elektronikus zene különböző ötvözetéig számos műfaj helyet kapott a programban.
A fesztivál minden évben sok fiatalt vonz. A horgosi Berényi Bálint még csak tízéves, de ez már a harmadik idénye a Malomfesztiválon. „A harmadik Malomfesztiválom, és azért ...
|
|
|
A helyi hívek mellett a környező településekről érkezők is részt vettek a szentmisén, amelyen a közösség összetartozásának fontosságát hangsúlyozták, valamint azt, hogy a búcsú a lelki megújulást és az új kezdetet jelképezi.
A templombúcsú minden évben fontos esemény a település életében, hiszen nemcsak vallási ünnep, hanem a közösség összetartozásának jelképe is. Az ünnepi szentmisére számos hívő érkezett a környező településekről ...
|
|
|
Rekkenő, embert próbáló hőségben rendezték meg Martonoson a 24. Nemzetközi Halászléfőző Versenyt, melyen összesen 85 hazai, magyarországi és felvidéki csapat ragadott fakanalat.
Már a kora délelőtti órákban benépesült a helyi közösség épülete mögött lévő park. A csapatok többsége a pontyot filézte, mások a bogrács alá gyújtottak, de olyanok is akadtak, akik a jó halászléhez elengedhetetlen fűszerek előkészítésével foglalatoskodtak. ...
|
|
|
Szombaton, augusztus 1-én tartották az oromi helyi közösség szervezésében az V. Sörfesztivált és az Oromiak Kilencedik Nagy Világtalálkozóját a helyi általános iskola udvarában. A programok már délután elkezdődtek és egészen éjszakába nyúlóan tartottak. Most már hagyománnyá vált, hogy a szomszédos kiserdőben főzőversenyt tartanak ezen a napon, és ez így volt idén is, amikor tizenkilenc csapat mérte össze tudását a gasztronómia terén. Főttek a paprikások, ... |
|
|
Szombaton, augusztus 1-én tartották meg Magyarkanizsán, a focipályán a kismotorfecskendő-szerelési bajnokságot. A nálunk még szokatlan elnevezést lassan, de biztosan meg kell tanulnunk, hisz egy ekkora esemény nem maradhat szó nélkül. A magyarországi országos kismotorfecskendő-szerelési bajnokság egyik fordulóját első alkalommal szervezték meg Vajdaságban, de valószínűleg nem utoljára. Tavaly már volt egy főpróba, amikor ezt a fajta versenyzést kipróbálták, ... |
|
|
|
|
|
|
|

Magyarkanizsa közgyűlése kérvényezte, hogy a szerb kormány ruházza át a horgosi-kamarási vasútállomás használati jogát a községre. A Szerbiai Vasutak nem volt érdekelt a romos épület felújításában, annak lebontása is szóba került már, viszont az épület felbecsülhetetlen építészeti értékkel bír. Tervezőjét, Magyar Edét „magyar Gaudínak” is nevezik. Legismertebb műve a szegedi Reök-palota, de a kamarási vasútállomás is egy igazi gyöngyszem, tudósított a Vajdaság Ma még az év elején. Azóta megjött a hivatalos válasz Magyarkanizsa község kérésére: 20 évre megkapják az államtól és a Szerbiai Vasutaktól az épület feletti rendelkezési jogot. A hírt március 26-án sajtótájékoztatón jelentették be Magyarkanizsa önkormányzata és Horgos Helyi Közösség vezetői a kamarási vasútállomás épülete mellett.
Eredeti állapotában szeretnék visszaállítani a szecessziós jegyeket is magán viselő épületet, majd megfelelő funkciót kívánnak adni az objektumnak, nyilatkozta Sors Róbert, Horgos HK tanácsának elnöke.
– Az állomás épülete évtizedeken át használaton kívül volt, nem volt semmilyen funkciója. Illetéktelenek költöztek bele, rombolták az állagát. Emiatt született meg a döntés, hogy a nyílászárókat befalazzák. Most, hogy megújult itt a vasút, kérelemmel fordultunk az önkormányzathoz, az pedig az illetékes minisztériumhoz és a vasúttársasághoz, hogy szeretnénk az épületet megőrizni, azért az kerüljön a tulajdonunkba. A tervek szerint eredeti állapotába állítanánk vissza az állomást, hogy az látogatható legyen, s kapjon valamilyen funkciót - fogalmazott Sors Róbert.
Az épület történetéről Vass Zoltán elmondta, hogy az nagyon rövid ideig tölthette be eredeti funkcióját. 1911-ben adták át, de csak Trianonig közlekedhettek itt a vonatok. Addig viszont nagy volt a forgalom, a szegedi polgárságot hozták a szerelvények a fürdőhelyre.
- Kamarás nagyon felkapott kirándulóhely volt, a szegedi elitréteg egyik közkedvelt úticélja. A szecessziós jegyeket magán viselő állomás szinte egyedülálló a környéken, hozzá csak a palicsi hasonló egész Szerbiában, amit az elmúlt időszakban szépen felújítottak. A község húsz évre kapta meg a kamarási épület feletti rendelkezési jogot, és ez alatt az idő alatt nagyon sok tennivaló vár ránk, hogy a vasútállomás a régihez hasonló pompájában tündököljön. Innentől kezdődik csak a neheze! A szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet is nagy örömmel fogadta a hírt, a tervdokumentációra ők nyújtottak be pályázatot a tartománynál, amit meg is nyertek, tehát az első lépéseket már megtettük – ismertette Vass Zoltán, aki szerint a felújítás költségeit majd csak a tervek elkészülte után lehet felbecsülni.
Stevan Marjanov, Horgos HK tanácsának tagja elmondta, hogy a falu örül annak, hogy megmenekül ez a műemlék. Voltak olyan tervek is, hogy Kamarás kapja vissza kirándulóhely jellegét. A vasútállomás épületének a felújítása kapcsolódik az ilyen elképzelésekhez. Például étterem is lehetne a Magyar Ede tervezte épület a felújítás után, véli Marjanov. Mindenesetre a funkcióról majd később döntenek, amikor már tudni lehet, hogy mikorra újulhat meg ez az építészeti gyöngyszem.
Már készül a kamarási vasútállomás felújítási terve
Nem lesz az enyészeté!
Magyarkanizsa községre ruházta át az állam a horgosi Kamarási vasútállomás használati jogát
|
|
|
|
|
|