A mezőgazdaság, annak ellenére, hogy nem a legjövedelmezőbb ágazat, még mindig jelentős helyet foglal el a magyarkanizsaiak és a községbeliek tevékenységei között. Sokak rendelkeznek földterülettel, amelyet nem hagyhatnak parlagon, akármilyen nehéz is kigazdálkodni a befektetéshez szükséges pénzt. Az aktualitásokról Bata Erzsébettel, a Magyarkanizsai Gazdakör elnökével beszélgettünk. 
– A legidőszerűbb tennivaló már február eleje óta a gazdaságok felújítása az eAgrar platformon, ami még most is tart azoknál, akik a dokumentációt késve vagy nehezen tudják beszerezni. Lehet ez amiatt is, hogy a kataszterben is hiányoznak bizonyos adatok. Van, akinek a személyi száma nincs meg a kataszterben, nem tudják azonosítani a parcellával. Van, akinek a hagyatéki eljárás nem zárult le családtagoknál. Sokan vannak olyanok, akiknek a bérleti szerződése mostanában jár le, vagy már lejárt, és a föld tulajdonosa például külföldön tartózkodik, esetükben nehéz az intézkedés. Ez azért nehezítő körülmény, mert a gazdaság bejegyzésénél alapvető feltétel, hogy a közjegyzőnél legyen hitelesítve a bérleti szerződés, tehát szükséges, hogy a bérbeadó is személyesen jöjjön el. Ezek a legaktuálisabbak, és most már javában folyik a területalapú kérelmek átadása is. Már kapják a minisztériumi visszajelzést a termelők, aminek értelmében jóváhagyták számukra, vagy megjegyzéseket küldenek, további kiegészítéseket kérve. Páran már kaptak is támogatást, ám hogy ez folyamatosan megy-e a továbbiakban, nem tudni. Ezekre az összegekre nagy szükségük lenne a termelőknek, hiszen itt a tavaszi befektetések ideje. Már javában kell vásárolni a vetőmagokat, a kukoricát, a napraforgót, tehát a tavaszi kapásokat – magyarázta a gazdakör elnöke, aki arról is világos képet adott, hogy mi minden nyomja még a gazdák vállát. – A fejtrágyázást részben már elvégezték, az is tetemes beruházás volt. Az őszi kalászosoknál a növényvédelemre kell figyelni. A gyomirtózás, gombaölő és levéltrágya használata manapság nagyon fontos. Táplálni kell a gabonákat, mivel télen a vegetáció szinte egyáltalán nem állt le. A januári rövid hideghullám picit visszatartotta, de nem pihentek eleget a gabonák. Így már február derekán fejtrágyázni kellett, hogy a növények tápanyaghoz jussanak, mert kiélték az őszit. Már amennyiben egyáltalán ősszel kaptak, mert ebben a gazdasági helyzetben a termelők szűkre fogták a költségvetést, és csak annyit szórtak, amennyit muszáj volt – mondta Erzsébet, aki még egy érdekes, ám logikus tényre is felhívta a figyelmet. – Rendkívül kevés az istállótrágya, hiszen alig tartanak jószágot a környékünkön, és szerves trágyával nem tudják pótolni a termőtalaj tápanyagát, humusztartalmát. Éppen ezért nagyon oda kell figyelni, hogy milyen alaptrágyát, milyen fejtrágyát szórnak, hogy maximálisan pótolni tudják a hiányzó ásványi anyagokat, ami szükséges a kalászosok fejlődéséhez. Ellenben addig nyújtózkodnak, ameddig a takaró ér, tehát az anyagi befektetések végesek, mert azt is tudjuk, hogy a gabona ára a létező legalacsonyabb szinten van. A tavaszi vetőmagok és a vegyszerek ára sajnos drágult. A műtrágya ára valamelyest csökkent, ez egy pozitívum, ellenben a vetőmagok és a műtrágya ára 10-15-20 százalékkal is megnövekedett – magyarázta Bata Erzsébet. 
– Nagyon nagy pénzekről van szó, amit a termelőknek kell előteremteniük. Félő, hogy saját eszközökből nagyon kevesen tudnak beruházni. Ez azt is hozhatja magával, hogy a termelők rászorulnak a bankkölcsönökre, amelyek kamattal járnak, és viszik a leendő jövedelem egy részét, amennyiben egyáltalán lesz jövedelem. Az is megtörténik, hogy termény- és alapanyag-forgalmazókhoz fordulnak, halasztott fizetésre hoznak ki műtrágyát, magokat. Ez szintén sokkal drágább lesz, mint ha készpénzért vennék, de ha egyszer nincs forgótőke, akkor erre kényszerülnek. Sajnálatos dolog ez, mert a gazdálkodók megszokták, hogy önállóak és önállóan gazdálkodnak. A gabonaárak rendkívüli alacsonyak, ilyenre még nem is volt példa. Megdöbbentő, hogy 100 liter D2-es dízel üzemanyagért 10 mázsa búzát kell adni – fejtette ki Erzsébet, akitől afelől is érdeklődtem, hogy mit mondanak a gazdák, mi került és kerül a magyarkanizsai községbeli szántóföldekbe. 
– Környékünkön a kukoricának nagy tradíciója van. Elég nagy területeket vetettek be kukoricával, de sokan részesítik előnyben a napraforgót, mert az kicsit szárazságtűrőbb is, és talán kevesebb befektetéssel is jár. A gazdák próbálnak alkalmazkodni a klímához, az anyagiakhoz, a piac keresleteihez is. A mai gazdálkodónak igen nagy tudással kell rendelkeznie, mert talaj- és tápanyagszakértőnek kell lennie, ugyanakkor növényvédőnek is. Természetesen vannak nagyon jó szakembereink, fordulhatunk hozzájuk, de ez nincs ingyen. Egy gazdának piackutatónak is kell lennie. Nagyon nagy művészet ma már pénzzé tenni a terményt. Nem eladni és túladni rajta, hanem pénzzé tenni a termést.