| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.03.03.
Többszörös ünnep Oromon

Az Arany János nevét viselő általános iskola három épületébe öt kistelepülés diákjai járnak: az oromhegyesi, az oromi és a tóthfalui tagozatra utaznak még a völgyesi és az újfalusi diákok is elsajátítani a nyolc osztály tananyagát. Az iskolanapot már tizenegy éve a magyar költőóriás születésének napján tartják. Az ünnepség alkalmából ezúttal hétfőn az oromi épületben gyűltek össze az eminens vendégek, a testvériskolák képviselői és természetesen ...

   2026.03.02.
A Folyami Polgárnaszád Magyarkanizsán

A Magyar Nemzeti Tanács szervezésében február 27-én, pénteken este a magyarkanizsai székhelyű Vajdasági Birkózóakadémián telt ház előtt zajlott le a Folyami Polgárnaszád eseménye, majd az azt követő Kormorán-nagykoncert. A tényfeltáró rendezvény alkalmat adott a találkozásra, a párbeszédre és a közösségi kapcsolatok megerősítésére is. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) országjáró programja még tavaly ...

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

 
Keresés
 

   2024.03.18.
Orom ünnepelt

Az oromi helyi közösség szervezésében március 16-án, szombaton délután a helybeli Petőfi Sándor Művelődési Egyesület termében tartottak ünnepi műsort. A megemlékezésben az Arany János Általános Iskola tanulói és az oromi, illetve a völgyesi művelődési egyesületek tagjai, valamint a Zengő Tájház Kézműves Egyesület fiatal táncosai vettek részt. 1848-49 emlékezete egyaránt fontos a magyar lakta településeken, bármilyen kicsik is azok, ezt vallják az oromiak is. A helyi közösség tanácselnöke, Erdélyi Olivér ünnepi köszöntője is erre helyezte a hangsúlyt. 
- Bármennyire kis lélekszámú is egy közösség, a valahová tartozás érzése egyaránt fontos mindenki számára. Tudnunk kell, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk és hová szeretnénk tartani. A mi esetünkben, parányi helyi közösségünk három településének lakói is, mi mindannyian büszkék vagyunk őseinkre, küzdünk a mában és bizakodással telve építjük a jövőt, ahogy azt elődeink is tették. Hogy ma itt lehetünk és ékes anyanyelvünkön bátran szólhatunk, őseink érdeme is. Ők tanítottak minket jó példájukkal arra, hogy a magyar mindig küzd, akármilyen Istentől elrugaszkodott világ is köszönt ránk. Ismét embert próbáló időket élünk, nekünk azonban más körülmények között, de elődeinktől örökölt és belénk ivódott bátorsággal kell válaszolnunk életünk fordulópontjaira. Az 1848-as, 49-es események is, melyek sarokkövei a magyar történelemnek, a szabadság, az egyenlőség kivívásának törekvései voltak, melyek máig érvényesek, nem szélbe kiáltott lózungok. Március 15-én rázta le rabláncait a magyarság, és nem csak azért volt jelentős, mert szabaddá vált a vélemény, hanem mert a nemzet összefogásáról adott tanúbizonyságot és együtt hoztak változást az országba. Szívünkben hálával gondolunk ama jeles nap hőseire, a márciusi ifjakra, akik példaképpé váltak minden magyar számára - hangzott el többek között az ünnepi beszédben. 
A megemlékezés után a résztvevők a helyi közösség tanácstermében lévő kiállítást is megtekinthették, mely a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület és a Zengő Tájház Kézműves Egyesület közös tárlata volt. 

 




Orom ünnepelt