| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul.
A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ... |
|
|
A Házi Áldástól a gyöngyfűzésen át a festményekig megannyi csodálatos, kézzel készült alkotásban gyönyörködhetnek azok, akik Magyarkanizsára látogatnak. A Zmaj iskola Ady részlegében nyitották meg hétfőn az 54. MIRK-et, azaz a Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény Kiállítást, mely csütörtökig tekinthető meg.
A kiállításon felléptek az Ozoray Árpád MME Cifraszűr kórusa, Pozder Damján citeraszólista és a Szent ... |
|
|
Minden egy teleszkóppal kezdődött. A nyolcadik születésnapjára kapta, és a szenvedély azonnal lángra kapott: az űrkutatás teljesen magával ragadta. A gyerekkori érdeklődés máig megmaradt, Kis Botond mögött számos eredményes megmérettetés szerepel, az érettségi után pedig a régió egyik legjobb felsőoktatási intézményében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait.
Botond magyarkanizsai, a Bolyai Tehetséggondozó ... |
|
|
A locsolkodás a magyar húsvéti hagyománykör egyik legismertebb és legélőbb eleme, különösen a falvakban. Sok helyen még ma is a régi szokásokat őrzik általa. Az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai húsvéthétfőn kora reggel zeneszóval vonultak az utcákon, hogy felkeressék a falubeli lányokat.
Faluhelyen a locsolkodás még ma is erősen közösségépítő szokás, és jobban ragaszkodnak a hagyományos elemeihez, mint a városokban. ... |
|
|
Ünneplőbe öltözött a horgosi Művelődési Ház előtti tér, ugyanis tojásfákat díszítettek a helyi gyerekek. Mindenki a saját kézzel készült díszeit hozta el magával és helyezte fel a fákra. A kreatív alkotások mindegyike egyedi, és a közelgő húsvét hangulatát idézi.
Ismét gyerekzsivajtól volt hangos a horgosi Művelődési Ház előtti tér, ahol ezúttal a húsvétra hangolódtak a legkisebbek. A sajátkezűleg létrehozott, színes papír- és hímes ... |
|
|
|
|
|
|
|
 Az oromi helyi közösség szervezésében március 16-án, szombaton délután a helybeli Petőfi Sándor Művelődési Egyesület termében tartottak ünnepi műsort. A megemlékezésben az Arany János Általános Iskola tanulói és az oromi, illetve a völgyesi művelődési egyesületek tagjai, valamint a Zengő Tájház Kézműves Egyesület fiatal táncosai vettek részt. 1848-49 emlékezete egyaránt fontos a magyar lakta településeken, bármilyen kicsik is azok, ezt vallják az oromiak is. A helyi közösség tanácselnöke, Erdélyi Olivér ünnepi köszöntője is erre helyezte a hangsúlyt.
- Bármennyire kis lélekszámú is egy közösség, a valahová tartozás érzése egyaránt fontos mindenki számára. Tudnunk kell, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk és hová szeretnénk tartani. A mi esetünkben, parányi helyi közösségünk három településének lakói is, mi mindannyian büszkék vagyunk őseinkre, küzdünk a mában és bizakodással telve építjük a jövőt, ahogy azt elődeink is tették. Hogy ma itt lehetünk és ékes anyanyelvünkön bátran szólhatunk, őseink érdeme is. Ők tanítottak minket jó példájukkal arra, hogy a magyar mindig küzd, akármilyen Istentől elrugaszkodott világ is köszönt ránk. Ismét embert próbáló időket élünk, nekünk azonban más körülmények között, de elődeinktől örökölt és belénk ivódott bátorsággal kell válaszolnunk életünk fordulópontjaira. Az 1848-as, 49-es események is, melyek sarokkövei a magyar történelemnek, a szabadság, az egyenlőség kivívásának törekvései voltak, melyek máig érvényesek, nem szélbe kiáltott lózungok. Március 15-én rázta le rabláncait a magyarság, és nem csak azért volt jelentős, mert szabaddá vált a vélemény, hanem mert a nemzet összefogásáról adott tanúbizonyságot és együtt hoztak változást az országba. Szívünkben hálával gondolunk ama jeles nap hőseire, a márciusi ifjakra, akik példaképpé váltak minden magyar számára - hangzott el többek között az ünnepi beszédben.
A megemlékezés után a résztvevők a helyi közösség tanácstermében lévő kiállítást is megtekinthették, mely a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület és a Zengő Tájház Kézműves Egyesület közös tárlata volt.
Orom ünnepelt
|
|
|
|
|
|
