| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A romák történelméről, a roma holokausztról is tartottak interaktív foglalkozást Horgoson, a Kárász Karolina Általános Iskola felnőttoktatási részlegében.
Kovács Dezdemóna romajogokkal foglalkozó budapesti szakember a Kethane-projekt keretében látogatott Horgosra. Magyarkanizsa község ugyanis partnerként vesz részt a Kethane – Together: European Network for Roma Inclusion and Building Intercultural Understanding elnevezésű projektben, amelyet ...
|
|
|
Néptánc, népzene vagy hagyományőrzés, közösségépítés – ez mind a magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesületet jellemzi, amely idén ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját. Erre az alkalomra jubileumi gálaműsorral is készülnek, amely szombaton tekinthető meg a Cnesa színháztermében. Az egyesület nemzedékeket nevelt ki, számos kiemelkedő eredményt ért el, mégis a legnagyobb eredmény az, hogy töretlenül dolgoznak azért, hogy hagyományaink, értékeink ... |
|
|
Tizedik éve ünnepeljük a Vajdasági Magyar Mozgókép Napját. Ez alkalomból tegnap hivatalosan is kezdetét vette a Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválja. A rendezvénysorozat nyitónapján idén már négy vajdasági településen várták a mozi szerelmeseit. Adán, Topolyán, Zomborban és Magyarkanizsán tartottak vetítéseket.
2006 óta rendezik meg a Vajdasági Magyar Mozgókép Fesztivált, amelynek célja, hogy a közönség több vajdasági településen is megismerhesse ... |
|
|
Ezzel a címmel szervezett kerékpártúrát a szegedi Délvidék Ház Természetjáró szakköre szombaton. A résztvevők Horgos történelmi emlékhelyeit járták be, felkeresték a Szeged életében is meghatározó szerepet játszó Kárász és Reök családhoz kötődő helyszíneket, valamint azokat az épületeket, amelyeket Szeged neves építésze, Magyar Ede tervezett.
A Szegedről induló kerékpárosok Mihálytelken és Röszkén keresztül érkeztek Horgosra, ahol ... |
|
|
Ismét hívek százai gyűltek össze a hagyományos fatimai ünnepségen Martonoson október 11-én, vasárnap délután. Vajdaság több településéről érkeztek zarándokok, hogy közös imádsággal, szentmisével és gyertyás körmenettel tisztelegjenek a Szűzanya előtt.
A fatimai Szűz Mária tisztelete több mint egy évszázada köti össze a hívőket. Az 1917-es jelenésekre emlékezve Martonoson is évről évre összegyűlnek azok, akik a közös imádságban keresnek ... |
|
|
|
|
|
|
|
 Az oromi helyi közösség szervezésében március 16-án, szombaton délután a helybeli Petőfi Sándor Művelődési Egyesület termében tartottak ünnepi műsort. A megemlékezésben az Arany János Általános Iskola tanulói és az oromi, illetve a völgyesi művelődési egyesületek tagjai, valamint a Zengő Tájház Kézműves Egyesület fiatal táncosai vettek részt. 1848-49 emlékezete egyaránt fontos a magyar lakta településeken, bármilyen kicsik is azok, ezt vallják az oromiak is. A helyi közösség tanácselnöke, Erdélyi Olivér ünnepi köszöntője is erre helyezte a hangsúlyt.
- Bármennyire kis lélekszámú is egy közösség, a valahová tartozás érzése egyaránt fontos mindenki számára. Tudnunk kell, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk és hová szeretnénk tartani. A mi esetünkben, parányi helyi közösségünk három településének lakói is, mi mindannyian büszkék vagyunk őseinkre, küzdünk a mában és bizakodással telve építjük a jövőt, ahogy azt elődeink is tették. Hogy ma itt lehetünk és ékes anyanyelvünkön bátran szólhatunk, őseink érdeme is. Ők tanítottak minket jó példájukkal arra, hogy a magyar mindig küzd, akármilyen Istentől elrugaszkodott világ is köszönt ránk. Ismét embert próbáló időket élünk, nekünk azonban más körülmények között, de elődeinktől örökölt és belénk ivódott bátorsággal kell válaszolnunk életünk fordulópontjaira. Az 1848-as, 49-es események is, melyek sarokkövei a magyar történelemnek, a szabadság, az egyenlőség kivívásának törekvései voltak, melyek máig érvényesek, nem szélbe kiáltott lózungok. Március 15-én rázta le rabláncait a magyarság, és nem csak azért volt jelentős, mert szabaddá vált a vélemény, hanem mert a nemzet összefogásáról adott tanúbizonyságot és együtt hoztak változást az országba. Szívünkben hálával gondolunk ama jeles nap hőseire, a márciusi ifjakra, akik példaképpé váltak minden magyar számára - hangzott el többek között az ünnepi beszédben.
A megemlékezés után a résztvevők a helyi közösség tanácstermében lévő kiállítást is megtekinthették, mely a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület és a Zengő Tájház Kézműves Egyesület közös tárlata volt.
Orom ünnepelt
|
|
|
|
|
|
