Horgoson vasárnap megünnepelték a falu újratelepítésének 253. évfordulóját. A település napja március 11-e, amikor arra emlékeznek, hogy 1771. március 11-ei keltezésű birtokjogi oklevelével Mária Terézia császárnő azzal bízta meg Kárász Miklós szegedi főjegyzőt, hogy telepítse újra a Szeged és Szabadka között található Horgos pusztát. A falut 1075-ben említették először hivatalos dokumentumban, később nagy rombolást végeztek a tatárok, de a falu akkor még tovább élt. 1500 körül kunok lakták, de a török idők alatt szinte teljesen elnéptelenedett. 
Horgos minden évben az újratelepítéssel együtt emlékezik meg az 1848/49-es forradalomról és szabadságharcról is. A település büszke arra, hogy Kossuth halála után elsőként náluk nevezték el az egyik főutcát a politikusról, illetve a horgosi kegytemplom alatti családi sírboltban nyugszik Kárász Benjamin főispán, a magyar szabadságharc egyik kiemelkedő személyisége. 
A Havas Boldogasszony Római Katolikus templomban tartott ünnepségen Vass Zoltán történész, a községi tanács tagja mondott alkalmi beszédet. Kiemelte: 1848 kicsit megkésve ugyan, de elindította a polgárosodást Magyarországon, megszüntette a jobbágyságot, ezzel egycsapásra vezette ki a magyarokat a középkorból és vezette be az újkorba. 
- Hogy milyen hatással volt mindez Horgosra? Talán gazdasági értelemben a jobbágyfelszabadítás mellett a legfontosabb, hogy 1869-ben megindul a vasút. Mindaddig Horgos azért volt fontos, mert lóváltóhely volt Szabadka Szeged között. 1869-től viszont a kor legmodernebb áruszállító útvonala haladt itt el. Hamarosan kiépült a Tisza-menti vasútvonal, ami itt becsatlakozott az Alföld-Fiume szakaszba, és Horgos közlekedési csomóponttá vált, és beindult a gazdasági fejlődése, ami a lakosság számának rohamos növekedését is segítette. Ez a világháborúig töretlen marad. A világháború előestéje egy gazdaságilag rohamtempóban növekvő, lakosságban folyamatosan gyarapodó, Kamarás képében a térség egyik meghatározó kirándulóhelyét (mai szóval élve turisztikai helyét) magában foglaló Horgosra köszöntött be. A felvázolt kép persze idilli, a valóságban csakúgy, mint ma szegény ember is nagyon sok volt, akik a mindennapok túléléséért küzdöttek. De a forradalom vívmányai ’48-ban új pályán indították el a Magyar Királyságot. A mi tragédiánk, hogy ezek mára mind-mind csupán szép emlékek, amiket a történészek próbálnak rekonstruálni! - mondta a beszédében a többi között Vass Zoltán, majd az emlékezés folytatásaként megkoszorúzták a templom mögötti kegyhelyet, a Kárász család több tagjának, köztük Kárász Benjaminnak a nyughelyét. 
A megemlékezés a Kossuth utca elején folytatódott, a politikus emléktáblájára helyeztek virágokat a magyar diplomácia, az önkormányzat, a VMSZ és a helyi közösség képviselői, majd a művelődési házban tartottak településnapi népünnepélyt. Először egy meglepetés flashmobot szerveztek a Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület és a Kamrás együttes tagjai, majd megnyílt az a fotótárlat, amit a falunapi pályázatra beérkezett munkákból állítottak össze. 
Az ünnepi műsorban az említett Bartók Béla MME szakcsoportjai mellett felléptek a helybeli Kárász Karolina Általános Iskola diákjai is, bemutattak egy kisfilmet a falu elmúlt néhány évéről, majd Sors Róbert, Horgos HK tanácsának elnöke mondott alkalmi beszédet. Emlékeztetett arra, hogy Horgos újratelepítésekor, az első összeírások alapján 129 család költözött oda 49 helységből, de rövid időn belül az emberek fele már tovább is állt. 
- Van-e jelen korunkra némi áthallás a fentiek tükrében? Akarunk-e további párhuzamot keresni az akkori tovább állók és a ma elvándorlók között? Abban az időben is sokan másfelé keresték a jobb életet, de maradt egy kemény mag, akiket próbára tett ez a vidék. Megedződtek, s 100 év után a környék legvirágzóbb települését teremtették meg. Tehát van előttünk jó példa! - mondta a többi közt Sors Róbert. 
Az ünnepség végén átadták a helyi közösség tanácsának emlékplakettját, amit Radivoj Veselinov – Rajko faluőr kapott, aki nagyban hozzájárult munkájával ahhoz, hogy a migránsválság idején sikerült nagyobb közbiztonságot teremteni Horgoson. 
A horgosi településnapi programot a Mécsvirág együttes fellépése zárta. Ők Radnóti Miklós halálának 80. évfordulójára emlékezve mutatták be verses-zenés összeállításukat.