| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A romák történelméről, a roma holokausztról is tartottak interaktív foglalkozást Horgoson, a Kárász Karolina Általános Iskola felnőttoktatási részlegében.
Kovács Dezdemóna romajogokkal foglalkozó budapesti szakember a Kethane-projekt keretében látogatott Horgosra. Magyarkanizsa község ugyanis partnerként vesz részt a Kethane – Together: European Network for Roma Inclusion and Building Intercultural Understanding elnevezésű projektben, amelyet ...
|
|
|
Néptánc, népzene vagy hagyományőrzés, közösségépítés – ez mind a magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesületet jellemzi, amely idén ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját. Erre az alkalomra jubileumi gálaműsorral is készülnek, amely szombaton tekinthető meg a Cnesa színháztermében. Az egyesület nemzedékeket nevelt ki, számos kiemelkedő eredményt ért el, mégis a legnagyobb eredmény az, hogy töretlenül dolgoznak azért, hogy hagyományaink, értékeink ... |
|
|
Tizedik éve ünnepeljük a Vajdasági Magyar Mozgókép Napját. Ez alkalomból tegnap hivatalosan is kezdetét vette a Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválja. A rendezvénysorozat nyitónapján idén már négy vajdasági településen várták a mozi szerelmeseit. Adán, Topolyán, Zomborban és Magyarkanizsán tartottak vetítéseket.
2006 óta rendezik meg a Vajdasági Magyar Mozgókép Fesztivált, amelynek célja, hogy a közönség több vajdasági településen is megismerhesse ... |
|
|
Ezzel a címmel szervezett kerékpártúrát a szegedi Délvidék Ház Természetjáró szakköre szombaton. A résztvevők Horgos történelmi emlékhelyeit járták be, felkeresték a Szeged életében is meghatározó szerepet játszó Kárász és Reök családhoz kötődő helyszíneket, valamint azokat az épületeket, amelyeket Szeged neves építésze, Magyar Ede tervezett.
A Szegedről induló kerékpárosok Mihálytelken és Röszkén keresztül érkeztek Horgosra, ahol ... |
|
|
Ismét hívek százai gyűltek össze a hagyományos fatimai ünnepségen Martonoson október 11-én, vasárnap délután. Vajdaság több településéről érkeztek zarándokok, hogy közös imádsággal, szentmisével és gyertyás körmenettel tisztelegjenek a Szűzanya előtt.
A fatimai Szűz Mária tisztelete több mint egy évszázada köti össze a hívőket. Az 1917-es jelenésekre emlékezve Martonoson is évről évre összegyűlnek azok, akik a közös imádságban keresnek ... |
|
|
|
|
|
|
|
 Az őshonos fás szárú növények jelentőségéről és szerepéről tartottak előadást Oromon.
Vajdaság Európa egyik legkevésbé fásított vidéke, az elmúlt években több ezer fát vágtak ki. A probléma leginkább Bácskában érzékelhető, itt lenne a legfontosabb az őshonos fás szárú növények ültetése – emelte ki Sihelnik József, a topolyai Arcus Környezetvédő Egyesület munkatársa előadásában. „Ha már mindent sikerült felszántanunk és lényegében eltüntetni, akkor most, hogy a mezőgazdasági termelés biztonságossá tudjuk tenni, szükség lenne a fás szárú növényekre. És ha most újra kezdünk mindent, már pedig újra kell, akkor őshonos fajokat ültessünk."
A fásítás nem csak a klímaváltozás miatt fontos. Kiváló megoldást jelenthet például a környékünkre jellemző mezőgazdasági problémákra is, mint amilyen rágcsálók megjelenése a szántóföldeken, ami tavaly nagy gondot és terménykiesést okozott a gazdáknak.
„Akkor például a ragadozó madarak letelepedése lehetségessé válik azon a fákon, amelyeket elültettünk. Itt lehet olyan verzió, hogy gallyfészkeket használnak, amit a szarka, varjú kiépít, vagy ugye mesterséges fészekodúkat, költőládákat tudunk kihelyezni.”
Az eseményt a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége szervezte. Skutera Éva falugazdász elmondta: „A termelőket érintik leginkább az éghajlati viszontagságok. Tehát ők érzik meg leginkább, teher is van a mezőgazdasági termelőkön ezzel kapcsolatban. Itt különösen fontos a fás szárú növények jelenléte, illetve a számának a növelése, ami befolyásolja itt helyben is a mikroklímát.”
Az őshonos fás szárú növények közé tartoznak többek között a juharfa, a tölgyfa, valamint a különféle rózsafajták és cserjék.
A mezőgazdaság szempontjából is fontosak az őshonos, fás szárú növények
|
|
|
|
|
|
