| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.04.07.
A több évszázados piac

1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul. 

A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ...

   2026.04.07.
Megnyílt az 54. MIRK Magyarkanizsán

A Házi Áldástól a gyöngyfűzésen át a festményekig megannyi csodálatos, kézzel készült alkotásban gyönyörködhetnek azok, akik Magyarkanizsára látogatnak. A Zmaj iskola Ady részlegében nyitották meg hétfőn az 54. MIRK-et, azaz a Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény Kiállítást, mely csütörtökig tekinthető meg. 

A kiállításon felléptek az Ozoray Árpád MME Cifraszűr kórusa, Pozder Damján citeraszólista és a Szent ...

   2026.04.07.
A jövő rakétamérnöke

Minden egy teleszkóppal kezdődött. A nyolcadik születésnapjára kapta, és a szenvedély azonnal lángra kapott: az űrkutatás teljesen magával ragadta. A gyerekkori érdeklődés máig megmaradt, Kis Botond mögött számos eredményes megmérettetés szerepel, az érettségi után pedig a régió egyik legjobb felsőoktatási intézményében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait. 
Botond magyarkanizsai, a Bolyai Tehetséggondozó ...

   2026.04.07.
Él még a locsolkodás hagyománya Adorjánon

A locsolkodás a magyar húsvéti hagyománykör egyik legismertebb és legélőbb eleme, különösen a falvakban. Sok helyen még ma is a régi szokásokat őrzik általa. Az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai húsvéthétfőn kora reggel zeneszóval vonultak az utcákon, hogy felkeressék a falubeli lányokat.  

Faluhelyen a locsolkodás még ma is erősen közösségépítő szokás, és jobban ragaszkodnak a hagyományos elemeihez, mint a városokban. ...

   2026.04.02.
Gyerekdíszek a horgosi tojásfákon

Ünneplőbe öltözött a horgosi Művelődési Ház előtti tér, ugyanis tojásfákat díszítettek a helyi gyerekek. Mindenki a saját kézzel készült díszeit hozta el magával és helyezte fel a fákra. A kreatív alkotások mindegyike egyedi, és a közelgő húsvét hangulatát idézi. 
Ismét gyerekzsivajtól volt hangos a horgosi Művelődési Ház előtti tér, ahol ezúttal a húsvétra hangolódtak a legkisebbek. A sajátkezűleg létrehozott, színes papír- és hímes ...

 
Keresés
 

   2024.03.06.
A mezőgazdaság szempontjából is fontosak az őshonos fák

Az őshonos fás szárú növények jelentőségéről és szerepéről tartottak előadást Oromon. 
Vajdaság Európa egyik legkevésbé fásított vidéke, az elmúlt években több ezer fát vágtak ki. A probléma leginkább Bácskában érzékelhető, itt lenne a legfontosabb az őshonos fás szárú növények ültetése – emelte ki Sihelnik József, a topolyai Arcus Környezetvédő Egyesület munkatársa előadásában. „Ha már mindent sikerült felszántanunk és lényegében eltüntetni, akkor most, hogy a mezőgazdasági termelés biztonságossá tudjuk tenni, szükség lenne a fás szárú növényekre. És ha most újra kezdünk mindent, már pedig újra kell, akkor őshonos fajokat ültessünk." 
A fásítás nem csak a klímaváltozás miatt fontos. Kiváló megoldást jelenthet például a környékünkre jellemző mezőgazdasági problémákra is, mint amilyen rágcsálók megjelenése a szántóföldeken, ami tavaly nagy gondot és terménykiesést okozott a gazdáknak. 
„Akkor például a ragadozó madarak letelepedése lehetségessé válik azon a fákon, amelyeket elültettünk. Itt lehet olyan verzió, hogy gallyfészkeket használnak, amit a szarka, varjú kiépít, vagy ugye mesterséges fészekodúkat, költőládákat tudunk kihelyezni.” 
Az eseményt a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége szervezte. Skutera Éva falugazdász elmondta: „A termelőket érintik leginkább az éghajlati viszontagságok. Tehát ők érzik meg leginkább, teher is van a mezőgazdasági termelőkön ezzel kapcsolatban. Itt különösen fontos a fás szárú növények jelenléte, illetve a számának a növelése, ami befolyásolja itt helyben is a mikroklímát.” 
Az őshonos fás szárú növények közé tartoznak többek között a juharfa, a tölgyfa, valamint a különféle rózsafajták és cserjék. 

 




A mezőgazdaság szempontjából is fontosak az őshonos, fás szárú növények