| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Lehet zimankó vagy kánikula, a vadakról mindig gondoskodni kell, ezt a jó vadászok tudják, és tesznek is érte. A mintegy harmincezer hektáron elterülő vadászterületet és öt körzetet magában foglaló Kapitány-réti Vadászegyesület Magyarkanizsa község településein végez aktív munkát.
Az egyesület elnöke, Boris Bajić okleveles állattenyésztési mérnök arról számolt be lapunknak, hogy jelenleg a turistákat várják tárt karokkal, de ... |
|
|
Különleges programmal készült a magyarkanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény a magyar költészet napja, április 11-e alkalmából. Az érdeklődők izgalmas költészeti kalandjátékban vehetnek részt, amely játékos formában hozza közelebb az irodalmat.
A magyarkanizsai művelődési intézmények évek óta megemlékeznek a magyar költészet napjáról. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fiatalok nyitottak az ilyen kezdeményezésekre, ... |
|
|
A termelés fejlesztése, illetve a gazdasági szereplők szintlépésének támogatása, üzleti hatékonyságuk növelése és versenyképességük erősítése, aminek alapvető célja a szülőföldön való boldogulás és az élelmiszeripari vállalkozások, valamint családi gazdaságok, megerősítése – ezeket az alapcélokat helyezi előtérbe a Vajdasági Rohonczy Gedeon Mentorprogram. A program lebonyolítója a Prosperitati Alapítvány és a CED Közép-európai ... |
|
|
Nekünk, keresztényeknek a húsvét mutat rá, hogy a halál nem egy végpont, hanem egy új kezdet - ezt Verebélyi Árpád horgosi plébános mondta. A bácskai településen is szentmisére gyűltek össze a hívek, hogy megünnepeljék a húsvétot.
A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe, melyet Jézus Krisztus feltámadásának, valamint az emberiség megváltásának emlékére tartanak. Horgoson ez az ünnep különösen közösségi és kulturális ... |
|
|
1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul.
A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ... |
|
|
|
|
|
|
|
 Az esemény már hagyománynak számít a településen. Ezúttal az oromi Kávai Hanna gyógykezelésére gyűjtöttek a szervezők.
Felvonulással vette kezdetét a télűzés, ahol kicsik és nagyok jelmezbe bújva, muzsikaszó kíséretében járták körbe a falut, így űzve a telet. Az esemény a hagyományápolásra és annak átadására épül. Sok szülő is beöltözve érkezett az eseményre.
Az eseményen a helyi iskolások, néptáncegyüttesek léptek fel, de lovas ügyességi verseny is várta a kilátogatókat. A szervezők kisebb kirakodóvásárral, lovaglási lehetőséggel készültek, de kapható volt farsangi fánk és lángos is.
A rendezvény különlegessége volt, hogy adományt gyűjtöttek a hatéves oromi Kávai Hanna gyógykezelésére. A kislány gyógyítása Magyarországon történne: egy hét ott tartózkodás a családnak 80 ezer dinárba kerülne. Elengedhetetlen Hanna pszichomotorikus fejlődésének intenzív fejlesztése annak érdekében, hogy előre haladjon és utolérje a kortársait.
Harmadik alkalommal adott otthont az eseménynek Tóthfalu és a régi iskola épületének udvara. Mára már nem csak helyiek, hanem a környező településekről is érkeznek lovasok és szórakozni vágyók egyaránt.
Kálmán Jenő, az Almás- Vasderes Hagyományápoló Egyesület elnöke: „Elég sokan, vagyis többen vannak most távolabbról érkeztek, tehát nem konkrétan a faluból, és ennek nagyon örülünk, hogy ilyen messzire híre ment az egyesületnek, a rendezvényeinknek, illetve, hogy eljönnek az emberek és megnézik.”
Lovasfarsang és télbúcsúztató Tóthfaluban
Lovas farsang Tóthfaluban
|
|
|
|
|
|
