Január 29-én az Anjou – a liliom útvesztői című előadás látható Magyarkanizsán – Az egyik főszerepet alakító Orbán Borival beszélgetett a magyar Szó munkatársa. 
Az Udvari Kamaraszínház társulata Magyarkanizsán vendégszerepel január 29-én 19 órakor az Anjou – a liliom útvesztői című előadással. A közönség egy olyan látványos színpadi produkciót láthat, amely feleleveníti a középkor egyik izgalmas időszakát, megidézi a távoli múltat, benne a XIV. századi tatárokat, hadjáratokat, egy aljas királygyilkosságot és a bosszút. A néző igazi lovagkori látványelemekre és vérbő cselekményszövésre számíthat. 
Andrási Attila, a szabadkai születésű Jászai Mari-díjas rendező, az Udvari Kamaraszínház alapítója és művészeti igazgatója írta a darabot és rendezte az ebből készült előadást, különböző forráskutatások eredményeit feldolgozva. 
A 14. századi Európában jelentős politikai tényező volt a Magyar Királyság. Nagy Lajos távlatokban gondolkodó, valódi államférfi volt. A darab számos izgalmas kérdést feszeget: milyen geostratégiai megfontolásból indított hadjáratot a király Nápolyba, milyen kapcsolat volt Nagy Lajos és III. Edward angol király között, hogyan kapcsolódott a százéves háború a nápolyi trónutódlás kérdéshez, mi köze a nápolyi hadjáratnak a pápák avignoni fogságához? A mű megírása során mindezekről Bárány Attilával, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének tanszékvezető egyetemi tanárával egyeztetett folyamatosan az író-rendező, Andrási Attila. 
A produkció Nagy Lajos első nápolyi hadjárata előtti eseményekről szól egy olyan izgalmas korszakban, ahol fontos szerepet játszott a hit és a lovagi erények. A történelmi mű főszereplője a szerelemre éhes, gyönyörű csitri a nápolyi trónon. A királynő bálványozói, egyben szeretői, megölik a férjét, aki Nagy Lajos magyar király öccse. A felbőszült uralkodó megindul a sereggel, ám Velence megakadályozza a tengeri átkelést. A bonyolult jellemeket felvonultató és intrikákkal átszőtt kétfelvonásos dráma a magyar történelem kalandregénybe illő fejezetét mutatja be a történelmi hitelesség igényével. 
Papp Janó Franco Zeffirelli filmvilágát idéző jelmezei és a különleges multimédiás díszletmegoldások valóban átemelnek egy időben ugyan távoli korba, de az emberi vonások, az ábrázolt dilemmák és a megjátszott tétek szempontjából nagyon is a mában érezhetik magukat a nézők. A produkciót egyébként Zsoldos Béla Liszt Ferenc-díjas zeneszerző művei színesítik. 
A történelmi tematikájú előadásban a 16 éves nápolyi Johanna királynő szerepében Orbán Bori színművésznőt, előadóművészt láthatja a közönség. Mint mondta, fantasztikus élmény és hatalmas öröm számára ebben a produkcióban részt vállalni és egy ekkora kaliberű, komoly szerepbe bújni. 
– Eleinte nem gondoltam, hogy képes vagyok eljátszani Johanna szerepét, azonban Andrási Attila rendező belém fektetett bizalmának, valamint a színészek segítségének köszönhetően sokkal könnyebben és gördülékenyebben zajlott a munka. Ebből kifolyólag idővel már egyre nagyobb önbizalmam lett, így most már magabiztosabban, és sokkal felszabadultabban tudok kiállni a színpadra. Johanna királynő karaktere nagyon különleges. Egy olyan kettős személyiségről van szó, aki mint uralkodónő nagyon erőteljes és rendkívül domináns ember, de a magánéletben valójában egy fiatal, éretlen lány – emelte ki Orbán Bori, hozzátéve: az előadásban való részvétel nagyon nagy koncentrációt és erőt igényel. 
A művésznő beszélgetésünk során a történelem, a múlt bemutatásának fontosságára is felhívta a figyelmet. 
– A múlt megismerése, feltérképezése az életünk természetes velejárója. Az előadásban a közönség többek között betekintést nyerhet az Anjou kor sajátosságaiba, történelmébe, értékeibe, az emberek magukhoz való és egymás közti viszonyulásaiba, a világhoz és a hithez való hozzáállásba. Az a célunk, hogy történelmileg, cselekményileg és érzelmekben is hiteles módon adjuk át e kor jellemzőit  – hangsúlyozta a színésznő, majd hozzáfűzte: – Nagyon gyorsan el lehet rugaszkodni a múltból, és szinte észrevétlenül a modern világ hatása alá tudunk kerülni, azonban mindenképpen hasznos a régmúlt értékeit is megismerni. Az előadás szépsége épp ebben rejlik – összegezte interjúalanyunk.