| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.11.16.
„Az ereimben vízzel felhígított agyag volt”

A magyarkanizsai községi képviselő-testület szeptemberi ülésén hirdették ki az idei Pro Urbe díjasok névsorát. A legnagyobb elismerést, a Pro Urbe érdemérmet dr. Kaszás Károly kapta az idén. Erről lapunk hasábjain is beszámoltunk, és a hír a közösségimédia-oldalunkra is felkerült. A képviselő-testületi ülések nem sok reakciót szoktak kiváltani az olvasókból, hisz általában határozatok, a költségvetést érintő döntések, intézményi beszámolók alkotják ...

   2026.11.13.
Fontos botanikai felfedezés a magyarkanizsai Járáson

Jelentős természetvédelmi sikerről számolt be a Ludas Ökológiai Oktatótábor - olvasható a Riparia Természetbarátok Egyesületének Facebook-bejegyzésében. A védett területként nyilvántartott magyarkanizsai Járáson Szigetvári Csaba egy rendkívül ritka növényfajt, a Cyperus pannonicust, azaz a magyar palkát azonosította.  

A megállapítást eljuttatták a védett terület kezeléséért felelős Palics-Ludas Közvállalathoz, amely továbbította ...

   2026.11.12.
Líbiában került elő egy Magyarkanizsa közelében meggyűrűzött ugartyúk

Egy 2026 júliusában, Magyarkanizsa közelében fiókaként meggyűrűzött ugartyúkot októberben, egy tudományos kutatás során élve fogtak vissza a líbiai Miszrátában - közölte közösségi oldalán a Riparia Természetbarátok Egyesülete. 

Mindössze 99 nappal később, a gyűrűzés helyétől 1616 km-re került meg. Ez az első dokumentált külföldi megkerülése egy Szerbiában meggyűrűzött ugartyúknak.  

Az ilyen megkerülések értékes ...

   2026.11.12.
Kis csapat, nagy sikerek

Kiemelkedően sikeres évet zártak a magyarkanizsai Testvériség Kajakklub versenyzői. Az egyesület kajakozói 2026-ban összesen 85 érmet – 46 aranyat, 25 ezüstöt, 14 bronzot – nyertek a hazai és a nemzetközi versenyeken. Az országos bajnokságokon 15 érmet szereztek a magyarkanizsai kajakozók, a szerbiai kupában 8 érem a termés, emellett Apró István vezetőedző tanítványai a nemzetközi regattákon is letették névjegyüket. 

Az Ada Ciganliján ...

   2026.11.10.
Az idei év legjobbjait díjazták

A községi pedagógusegyesület szervezésében Magyarkanizsán november 6-án, pénteken este ünnepelték meg a pedagógusokat, és osztották ki az elismeréseket azoknak a tanároknak, akik az évek során kiváló teljesítményt nyújtottak. A Művészetek Házában a község pedagógusai gyűltek össze, hogy ez a nap most csak róluk szóljon, és még nagyobb lendületet adjanak egymásnak a jó munkavégzéshez, a gyerekek életre neveléséhez, amely nem csupán munka, hanem hivatás. 

 
Keresés
 

   2024.01.24.
Anjou – a liliom útvesztői

Január 29-én az Anjou – a liliom útvesztői című előadás látható Magyarkanizsán – Az egyik főszerepet alakító Orbán Borival beszélgetett a magyar Szó munkatársa. 
Az Udvari Kamaraszínház társulata Magyarkanizsán vendégszerepel január 29-én 19 órakor az Anjou – a liliom útvesztői című előadással. A közönség egy olyan látványos színpadi produkciót láthat, amely feleleveníti a középkor egyik izgalmas időszakát, megidézi a távoli múltat, benne a XIV. századi tatárokat, hadjáratokat, egy aljas királygyilkosságot és a bosszút. A néző igazi lovagkori látványelemekre és vérbő cselekményszövésre számíthat. 
Andrási Attila, a szabadkai születésű Jászai Mari-díjas rendező, az Udvari Kamaraszínház alapítója és művészeti igazgatója írta a darabot és rendezte az ebből készült előadást, különböző forráskutatások eredményeit feldolgozva. 
A 14. századi Európában jelentős politikai tényező volt a Magyar Királyság. Nagy Lajos távlatokban gondolkodó, valódi államférfi volt. A darab számos izgalmas kérdést feszeget: milyen geostratégiai megfontolásból indított hadjáratot a király Nápolyba, milyen kapcsolat volt Nagy Lajos és III. Edward angol király között, hogyan kapcsolódott a százéves háború a nápolyi trónutódlás kérdéshez, mi köze a nápolyi hadjáratnak a pápák avignoni fogságához? A mű megírása során mindezekről Bárány Attilával, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének tanszékvezető egyetemi tanárával egyeztetett folyamatosan az író-rendező, Andrási Attila. 
A produkció Nagy Lajos első nápolyi hadjárata előtti eseményekről szól egy olyan izgalmas korszakban, ahol fontos szerepet játszott a hit és a lovagi erények. A történelmi mű főszereplője a szerelemre éhes, gyönyörű csitri a nápolyi trónon. A királynő bálványozói, egyben szeretői, megölik a férjét, aki Nagy Lajos magyar király öccse. A felbőszült uralkodó megindul a sereggel, ám Velence megakadályozza a tengeri átkelést. A bonyolult jellemeket felvonultató és intrikákkal átszőtt kétfelvonásos dráma a magyar történelem kalandregénybe illő fejezetét mutatja be a történelmi hitelesség igényével. 
Papp Janó Franco Zeffirelli filmvilágát idéző jelmezei és a különleges multimédiás díszletmegoldások valóban átemelnek egy időben ugyan távoli korba, de az emberi vonások, az ábrázolt dilemmák és a megjátszott tétek szempontjából nagyon is a mában érezhetik magukat a nézők. A produkciót egyébként Zsoldos Béla Liszt Ferenc-díjas zeneszerző művei színesítik. 
A történelmi tematikájú előadásban a 16 éves nápolyi Johanna királynő szerepében Orbán Bori színművésznőt, előadóművészt láthatja a közönség. Mint mondta, fantasztikus élmény és hatalmas öröm számára ebben a produkcióban részt vállalni és egy ekkora kaliberű, komoly szerepbe bújni. 
– Eleinte nem gondoltam, hogy képes vagyok eljátszani Johanna szerepét, azonban Andrási Attila rendező belém fektetett bizalmának, valamint a színészek segítségének köszönhetően sokkal könnyebben és gördülékenyebben zajlott a munka. Ebből kifolyólag idővel már egyre nagyobb önbizalmam lett, így most már magabiztosabban, és sokkal felszabadultabban tudok kiállni a színpadra. Johanna királynő karaktere nagyon különleges. Egy olyan kettős személyiségről van szó, aki mint uralkodónő nagyon erőteljes és rendkívül domináns ember, de a magánéletben valójában egy fiatal, éretlen lány – emelte ki Orbán Bori, hozzátéve: az előadásban való részvétel nagyon nagy koncentrációt és erőt igényel. 
A művésznő beszélgetésünk során a történelem, a múlt bemutatásának fontosságára is felhívta a figyelmet. 
– A múlt megismerése, feltérképezése az életünk természetes velejárója. Az előadásban a közönség többek között betekintést nyerhet az Anjou kor sajátosságaiba, történelmébe, értékeibe, az emberek magukhoz való és egymás közti viszonyulásaiba, a világhoz és a hithez való hozzáállásba. Az a célunk, hogy történelmileg, cselekményileg és érzelmekben is hiteles módon adjuk át e kor jellemzőit  – hangsúlyozta a színésznő, majd hozzáfűzte: – Nagyon gyorsan el lehet rugaszkodni a múltból, és szinte észrevétlenül a modern világ hatása alá tudunk kerülni, azonban mindenképpen hasznos a régmúlt értékeit is megismerni. Az előadás szépsége épp ebben rejlik – összegezte interjúalanyunk. 

 




A néző vérbő cselekményszövésre számíthat