| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.06.01.
Orom lett a Kishuszár Vágta győztese

Vajda Anna és BT Coco Chanel nevű lova bizonyult a leggyorsabbnak, és magabiztos teljesítményével megnyerte a kishuszár futamot a 14. Vajdasági Vágtán. Győzelmének köszönhetően kivívta a részvétel jogát az idei szilvásváradi Nemzeti Vágtán, ahol Vajdaságot képviselheti. 


Vajda Anna, a Kishuszár Vágta győztese elmondta: „Mi nemrég kezdtünk el együtt dolgozni, de annyi idő alatt szerintem nagyon jól össze tudtunk szokni, bár igaz, hogy ...

   2026.06.01.
Újra megnyitott a Lepkeotthon

A különleges családi gyűjteményben több lepkefaj, lepkehernyók, és sáskák is megtekinthetők. 
A tulajdonosok idén egy kibővített, nagyobb területtel készültek, ahol a színpompás lepkék mellett közel százféle virág is várja az érdeklődőket. A Lepkeotthon egész nyáron, egészen az őszi hónapokig fogadja látogatókat Magyarkanizsán. 


Rekecki Csaba elmondta: „Nagyon sokan megkerestek minket a Facebookon, és reméljük, hogy ...

   2026.06.01.
Nagykorú lett és rekordot is döntött

Május 31-én, vasánap kora reggel tülköltek és felzúgtak a traktorok Oromhegyesen, a Garden diszkó udvarában, ahol a nagy múltú rendezvényt tartották. A járművek között a hatvanévestől a legújabbakig, a legegyszerűbbtől a legkülönlegesebbig bőséges volt a felhozatal. Ahogy azt a fő szervező Bilicki Nándortól megtudtuk, a végső számlálásnál kiderült, hogy 221 traktor vett részt a fesztiválon. 


A nagykorú, ebben az évben épp 18 éves ...

   2026.06.01.
Magyarkanizsa volt az első helyszín

Az irodalmi kalandtúra minden évben új tartalmakkal indul útjára, sok keréken. A kerékpározó fiatalok fesztiválja idén rendhagyó módon Magyarkanizsán kezdődött, majd Szegeden és Sepsiszentgyörgyön folytatódik. A fesztivál résztvevői a gyülekező után a Gyógyfürdőben landoltak a jó meleg gyógyvízben, ahol az első programot tartották, a Tolnai-wellnesst. Mint ahogy már az elnevezés is sejteti, Magyarkanizsa szülöttjét, Tolnai Ottót és szövegeit hívták segítségül ...

   2026.05.29.
Oláh Tamás kapta az idei Koncz István-díjat

A Vajdasági Írók Egyesülete az idei Koncz István-díjat Oláh Tamásnak ítélte oda. A zentai születésű költő, teatrológus és dramaturg munkássága a kortárs vajdasági magyar irodalom és színháztudomány fontos területeit kapcsolja össze. Lapunk szerzőjének ezúton is gratulálunk az elismeréshez. 


Oláh Tamás 1990-ben született Zentán. Mesterfokozatú magyar nyelv- és irodalomtanári oklevelét az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának ...

 
Keresés
 

   2024.01.17.
A méhész dolga most kivárni

A téli időszakban a legkifejezettebb a mézfogyasztás. A megfázások idényében gyakrabban nyúlunk a természetes immunerősítőkhöz, amelyeket már nagyanyáink is előszeretettel használtak. Napjainkban a magyarkanizsai piacon csütörtökön és szombaton többen is kínálnak mézet, köztük Csubrilo Zoltán hobbiméhész, aki különlegességekkel is bővítette a kínálatát. 
Operatőr és filmes szakember vagy. Tévésből hogy lesz méhész is?  
– Lassan öt éve foglalkozok méhészettel is. Most léptem be a hatodik évbe, ha jól számolom. A természetet mindig is szerettem. Szívesen járok a természetbe, kiskoromban már megfertőztek a méhek szeretetével, de nem tudtam művelni, meg nem is fordítottam rá időt. Felnőtt koromra döntöttem úgy, hogy belevágok. Ezt egy idősebb méhész mindig úgy mondta, hogy amikor az ember életkora eléri a cipőmérete nagyságát, akkor válik méhésszé. Nálam is ez pont így volt, meglepő módon. Úgyhogy először csak kipróbáltam, hogy mennyire merem ezt a szakmát választani. Mentorom segítségével hosszú időt töltöttünk a kaptárak mellett, amelyeket vásároltam. Valójában a saját állományomon gyakoroltam, de az alapokat már elsajátítottam az első évben. Utána jöttek a különböző fordulatok, amiből szintén tanulni kellett minden évben újat. 
Ha van mentorod, akkor ez azt jelenti, hogy a kanizsai méhészek összetartanak, és nem sajnálják egymással megosztani a tudást? 
– Ez így van, másrészt ebben nincs semmi titok, mert minden le van írva szakkönyvekben, azokat is forgattam, sőt forgatom, újra olvasom. 
Vannak változások a méhészetben? 
– Persze. Enciklopédiaként ismerik Örösi Pál Zoltán könyvét és az abban leírt dolgokat, de az a 70-es évek elején íródott, úgyhogy ahhoz képest nagyon nagy a változás. Már ő maga is nagy változásokat vélt fölfedezni a 70-es években a 60-as és az 50-es évekhez viszonyítva. 
Ezek a klímaváltozás miatt vannak, vagy a technológia fejlődése hozta? 
– A klímaváltozást emlegetjük mostanában, nem is véletlenül, de akkoriban indult meg hatványozottabban a permetezés is. A méztermelés és a különböző biológiai vegyszerek egyáltalán nem férnek meg egymás mellett. 
Visszatérve a méhészetedre, mekkora az állományod, és hol legelteted a méheidet? 
– Van egy minimális állományom, annyit állítottam be, amennyivel tudok foglalkozni munka mellett. Ez huszonvalahány családot jelent, amivel foglalkozom. A méhlegelők egyre szűkösebbek. Azt nem engedhetem meg még magamnak, hogy nagyon távolra vigyem őket, itt a községben pedig háromra vagy kettőre korlátozódik a méhlegelők száma, az egyik jelentős a repcevirág, a másik pedig a napraforgó. És ha közte még akad egy kis akác, akkor az mindenképpen számottevő. Mert ha az akác kiesik, akkor számolhatunk úgy is, hogy ez az év mínuszos. 
Az akácméz a legkeresettebb? 
– Igen. Keresett is, meg az ára is a legmagasabb. A napraforgómézért a piacon kiseladásban 800 dinárt lehet kapni, az akácot 1300-ért áruljuk, és viszik is. 
Ahogy látom, itt is újdonságokat muszáj becsempészni, nyilván máshogy nem lehet megmaradni a piacon. Nemcsak akác-, napraforgó-, repcemézed van, hanem már ízesített fajtáid is. 
– Igen, keverem őket, és krémmézzé alakítom a meglévő mézemet. Ezeknek nemcsak a neve, hanem az állaga is krémes. A méz természetes állagánál fogva kristályosodik, és ezeket a kristályokat választom szét még inkább a keverés módszerével, amitől krémszerű lesz, és nem kristályosodik teljesen vissza. 
Ezek mennyire kedveltek? 
– A gyógynövényes mézem, az úgynevezett bronhi, igen keresett, mert azt például hétféle gyógynövénnyel gazdagítom, így háromszorosan, négyszeresen képes gyógyítani. Kakukkfüvet, csalánt, mentát, ánizst, édesköményt, borsikafüvet, martilaput rakok bele, őrölve persze, és a gyömbéres krémméz is igen keresett, mert az egy kicsit különleges ízvilágot ad neki, csípős hatású lesz. Szeretik a csokoládés mézet, a fahéjas-almásat, ezek nem megszokott ízek, mégis kedveltek. 
A mézfogyasztás időszaka leginkább a karácsony és a tél? Milyen gyakran kellene fogyasztanunk? 
– Sajnos a legtöbb családban csak ilyenkor, de szerintem napi egy kiskanállal mindenkinek kellene. Esetleg, ha főz az ember még egy teát is, és ha meghűl, belekever egy másik kanállal is, tehát minimálisan az a kétkanálnyi szerintem jót tenne. 
Mekkora a kereslet most a piacon a mézre? 
– Így ünnepek után egyre kevesebb az érdeklődés. Előtte szerintem kalácsokba is vásárolták, nem csak enni. Különböző süteményekbe, mézes pálinkába is előszeretettel vitték, ami napjainkban már nem jellemző. 
Ilyenkor mi a méhész dolga? 
– A méhész dolga most az, hogy kivárjon, mint a méhek, és hogy felkészüljön a tavaszi időszakra. 

 




A méhész dolga most kivárni