| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2024.04.26.
Horgoson gyönyörű és zamatos földieper érik

A horgosi Sárkány Mária és Mátyás családi házánál, nem messze a falu központjától gyönyörű, hatalmas földieprek érnek. A nemcsak a szemnek kellemes látványt nyújtó, hanem ízre is fenséges gyümölcsöt évek óta termelik és árulják otthonról. Már messziről szembetűnik a nagy hirdetőtábla és a stand, amelyre az ínycsiklandó és mutatós földieprek ki vannak pakolva. Így aki arrafelé jár, és szereti ezt az alacsony kalóriatartalmú és nagyon finom csemegét, ...

   2024.04.24.
Pályázhatnak támogatásokra a községbeli gazdák

A Magyarkanizsai Községi Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Költségvetési Pénzalap programjának köszönve ebben az évben is több területen pályázhatnak a Magyarkanizsa községbeli gazdák. Az önkormányzat 8,5 millió dinárt látott elő erre. 
Magyarkanizsa községben már évekre visszamenőleg pályázhatnak az önkormányzat közreműködésével a termelők. Több kategóriában, például a földutak javítására, a szarvasmarhák mesterséges megtermékenyítésére, ...

   2024.04.23.
Nagy érdeklődés a tervezett szakok iránt

Nyílt napot tartottak április 22-én a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpontban és a tangazdaságban. 
Az iskolának két szakiránya van, a műszaki és a mezőgazdasági, a diákok ezeken bejül három- illetve négyéves képzésekre jelentkezhetnek. 
Nagy volt az érdeklődés a középiskola által kínált lehetőségek iránt. Nem csak a környező településekről érkeztek pályaválasztás előtt álló fiatalok, hanem ...

   2024.04.19.
Tréfás tanári hangverseny Magyarkanizsán

A könnyedebb hangvételű előadás a magyarkanizsai Alapfokú Zeneiskola és az óbecsei Petar Konjović Alapfokú Zeneiskola tanárainak és diákjainak közreműködésével jött létre a magyarkanizsai Művészetek Háza színpadán. 
Nagy volt az érdeklődés a tréfás hangversenyre, amelyen a könnyedebb zenék mellett modernebb hangzású dallamok is felcsendültek. A színpadon közel 100 tanár és diák előadásában tekinthették meg a szórakoztató programot az érdeklődők. 

   2024.04.18.
A cselgáncs öt évtizede

A cselgáncs ötven éve van jelen Magyarkanizsán. Öt évtizeddel ezelőtt az újvidéki Branko M. Dragić dzsúdómester megismerkedett a székvárosban tanuló Kasza Milicával és Rade Petrovićtyal, akik tanulmányaik befejezése után hazaköltöztek Magyarkanizsára, és bemutatták a cselgáncsot a fiataloknak. Az elmúlt ötven évben a cselgáncs minden nehézséget átvészelt, és a sportág egyetlen pillanatra sem szűnt meg Magyarkanizsán.


A későbbiekben a két ...

 
Keresés
 

   2024.01.17.
A méhész dolga most kivárni

A téli időszakban a legkifejezettebb a mézfogyasztás. A megfázások idényében gyakrabban nyúlunk a természetes immunerősítőkhöz, amelyeket már nagyanyáink is előszeretettel használtak. Napjainkban a magyarkanizsai piacon csütörtökön és szombaton többen is kínálnak mézet, köztük Csubrilo Zoltán hobbiméhész, aki különlegességekkel is bővítette a kínálatát. 
Operatőr és filmes szakember vagy. Tévésből hogy lesz méhész is?  
– Lassan öt éve foglalkozok méhészettel is. Most léptem be a hatodik évbe, ha jól számolom. A természetet mindig is szerettem. Szívesen járok a természetbe, kiskoromban már megfertőztek a méhek szeretetével, de nem tudtam művelni, meg nem is fordítottam rá időt. Felnőtt koromra döntöttem úgy, hogy belevágok. Ezt egy idősebb méhész mindig úgy mondta, hogy amikor az ember életkora eléri a cipőmérete nagyságát, akkor válik méhésszé. Nálam is ez pont így volt, meglepő módon. Úgyhogy először csak kipróbáltam, hogy mennyire merem ezt a szakmát választani. Mentorom segítségével hosszú időt töltöttünk a kaptárak mellett, amelyeket vásároltam. Valójában a saját állományomon gyakoroltam, de az alapokat már elsajátítottam az első évben. Utána jöttek a különböző fordulatok, amiből szintén tanulni kellett minden évben újat. 
Ha van mentorod, akkor ez azt jelenti, hogy a kanizsai méhészek összetartanak, és nem sajnálják egymással megosztani a tudást? 
– Ez így van, másrészt ebben nincs semmi titok, mert minden le van írva szakkönyvekben, azokat is forgattam, sőt forgatom, újra olvasom. 
Vannak változások a méhészetben? 
– Persze. Enciklopédiaként ismerik Örösi Pál Zoltán könyvét és az abban leírt dolgokat, de az a 70-es évek elején íródott, úgyhogy ahhoz képest nagyon nagy a változás. Már ő maga is nagy változásokat vélt fölfedezni a 70-es években a 60-as és az 50-es évekhez viszonyítva. 
Ezek a klímaváltozás miatt vannak, vagy a technológia fejlődése hozta? 
– A klímaváltozást emlegetjük mostanában, nem is véletlenül, de akkoriban indult meg hatványozottabban a permetezés is. A méztermelés és a különböző biológiai vegyszerek egyáltalán nem férnek meg egymás mellett. 
Visszatérve a méhészetedre, mekkora az állományod, és hol legelteted a méheidet? 
– Van egy minimális állományom, annyit állítottam be, amennyivel tudok foglalkozni munka mellett. Ez huszonvalahány családot jelent, amivel foglalkozom. A méhlegelők egyre szűkösebbek. Azt nem engedhetem meg még magamnak, hogy nagyon távolra vigyem őket, itt a községben pedig háromra vagy kettőre korlátozódik a méhlegelők száma, az egyik jelentős a repcevirág, a másik pedig a napraforgó. És ha közte még akad egy kis akác, akkor az mindenképpen számottevő. Mert ha az akác kiesik, akkor számolhatunk úgy is, hogy ez az év mínuszos. 
Az akácméz a legkeresettebb? 
– Igen. Keresett is, meg az ára is a legmagasabb. A napraforgómézért a piacon kiseladásban 800 dinárt lehet kapni, az akácot 1300-ért áruljuk, és viszik is. 
Ahogy látom, itt is újdonságokat muszáj becsempészni, nyilván máshogy nem lehet megmaradni a piacon. Nemcsak akác-, napraforgó-, repcemézed van, hanem már ízesített fajtáid is. 
– Igen, keverem őket, és krémmézzé alakítom a meglévő mézemet. Ezeknek nemcsak a neve, hanem az állaga is krémes. A méz természetes állagánál fogva kristályosodik, és ezeket a kristályokat választom szét még inkább a keverés módszerével, amitől krémszerű lesz, és nem kristályosodik teljesen vissza. 
Ezek mennyire kedveltek? 
– A gyógynövényes mézem, az úgynevezett bronhi, igen keresett, mert azt például hétféle gyógynövénnyel gazdagítom, így háromszorosan, négyszeresen képes gyógyítani. Kakukkfüvet, csalánt, mentát, ánizst, édesköményt, borsikafüvet, martilaput rakok bele, őrölve persze, és a gyömbéres krémméz is igen keresett, mert az egy kicsit különleges ízvilágot ad neki, csípős hatású lesz. Szeretik a csokoládés mézet, a fahéjas-almásat, ezek nem megszokott ízek, mégis kedveltek. 
A mézfogyasztás időszaka leginkább a karácsony és a tél? Milyen gyakran kellene fogyasztanunk? 
– Sajnos a legtöbb családban csak ilyenkor, de szerintem napi egy kiskanállal mindenkinek kellene. Esetleg, ha főz az ember még egy teát is, és ha meghűl, belekever egy másik kanállal is, tehát minimálisan az a kétkanálnyi szerintem jót tenne. 
Mekkora a kereslet most a piacon a mézre? 
– Így ünnepek után egyre kevesebb az érdeklődés. Előtte szerintem kalácsokba is vásárolták, nem csak enni. Különböző süteményekbe, mézes pálinkába is előszeretettel vitték, ami napjainkban már nem jellemző. 
Ilyenkor mi a méhész dolga? 
– A méhész dolga most az, hogy kivárjon, mint a méhek, és hogy felkészüljön a tavaszi időszakra. 

 




A méhész dolga most kivárni