| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.09.10.
Magyarázat a Tisza vizének minőségével kapcsolatban

Reagált Magyarkanizsa önkormányzata a nyilvánosságban felmerült kérdésekre. Miután a Vajdasági Magyar Plénum (VMP) ma délelőtt a Nagykikindai Közegészségügyi Intézet június 29-ei keltezésű jelentésére hivatkozva azt az állítást tett közzé a közösségi médiában, hogy a magyarkanizsai strand pontonjánál vett vízminta elemzését követően a Tiszát a szóban forgó mintavételi helyen június végén alkalmatlannak minősítették a fürdőzésre, az öntözésre, ...

   2026.09.10.
Folytatódik a felnőttképzés Horgoson

A horgosi Kárász Karolina Általános Iskolába új bútorok érkeztek, amelyek azoknak a diákoknak a kényelmét szolgálják, akik esti képzés keretében, felnőtt korukban fejezik be a nyolc általánost. Radics Olga, a felnőttképzés koordinátora elmondta, hogy ez már a harmadik tanévük, ami a felnőttek oktatását illeti. A koordinátortól megtudtuk, hogy 48 tanulójuk van ebben az évben, és október 1-jén kezdődik számukra az oktatás.


– Tavaly 19 ...

   2026.09.08.
Korábban kezdődött a szüret Horgoson

A horgosi homokvidéken a korai szőlőfajták szüretelése már augusztus elején megkezdődött. A borászok szerint a minőség szempontjából nem feltétlenül rossz év az idei. A magas hőmérséklet és a szárazság miatt a megmaradt termésnél jó cukorfok ígérkezik, ugyanakkor az idei év nem egyszerűen a korai szüret miatt szokatlan: a vízhiány is jelentősen meghatározza az évjáratot.  


Bíró Nándor szőlejében most éppen a kékfrankost szüretelik. ...

   2026.09.08.
Rekordot döntött a Tóthfalu-kupa

Rekordszámú vajdasági és határon túli asztaliteniszezővel tartották meg szombaton, szeptember 5-én a negyedik Tótfalu kupát. A nemzetközi asztalitenisz versenyre ugyanis 100-an neveztek be. Ebben az évben már a gyermekek számára is indítottak versenyszámokat. A tornát a magyarországi Pingpong Határok Nélkül Asztalitenisz Szövetség szervezte meg, társszervezője pedig a tóthfalusi Nyers István Akadémia asztalitenisz szakosztálya volt. 


Teljesen ...

   2026.09.08.
Több a diák Magyarkanizsán

A magyarkanizsai Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskolában 765 tanuló kezdte meg a tanévet, ez azt jelenti, hogy a korábbi csökkenés után növekedésnek indult a diáklétszám – tudtuk meg Szepesi Zoltán igazgatótól. 


– Most érik el az iskoláskort a Covid-járvány idején született gyerekek, azt pedig tudtuk korábbról is, hogy ez egy kicsit nagyobb létszámú generáció, mint a korábbi években születetteké. A gyereklétszám emelkedése ...

 
Keresés
 

   2024.01.17.
A méhész dolga most kivárni

A téli időszakban a legkifejezettebb a mézfogyasztás. A megfázások idényében gyakrabban nyúlunk a természetes immunerősítőkhöz, amelyeket már nagyanyáink is előszeretettel használtak. Napjainkban a magyarkanizsai piacon csütörtökön és szombaton többen is kínálnak mézet, köztük Csubrilo Zoltán hobbiméhész, aki különlegességekkel is bővítette a kínálatát. 
Operatőr és filmes szakember vagy. Tévésből hogy lesz méhész is?  
– Lassan öt éve foglalkozok méhészettel is. Most léptem be a hatodik évbe, ha jól számolom. A természetet mindig is szerettem. Szívesen járok a természetbe, kiskoromban már megfertőztek a méhek szeretetével, de nem tudtam művelni, meg nem is fordítottam rá időt. Felnőtt koromra döntöttem úgy, hogy belevágok. Ezt egy idősebb méhész mindig úgy mondta, hogy amikor az ember életkora eléri a cipőmérete nagyságát, akkor válik méhésszé. Nálam is ez pont így volt, meglepő módon. Úgyhogy először csak kipróbáltam, hogy mennyire merem ezt a szakmát választani. Mentorom segítségével hosszú időt töltöttünk a kaptárak mellett, amelyeket vásároltam. Valójában a saját állományomon gyakoroltam, de az alapokat már elsajátítottam az első évben. Utána jöttek a különböző fordulatok, amiből szintén tanulni kellett minden évben újat. 
Ha van mentorod, akkor ez azt jelenti, hogy a kanizsai méhészek összetartanak, és nem sajnálják egymással megosztani a tudást? 
– Ez így van, másrészt ebben nincs semmi titok, mert minden le van írva szakkönyvekben, azokat is forgattam, sőt forgatom, újra olvasom. 
Vannak változások a méhészetben? 
– Persze. Enciklopédiaként ismerik Örösi Pál Zoltán könyvét és az abban leírt dolgokat, de az a 70-es évek elején íródott, úgyhogy ahhoz képest nagyon nagy a változás. Már ő maga is nagy változásokat vélt fölfedezni a 70-es években a 60-as és az 50-es évekhez viszonyítva. 
Ezek a klímaváltozás miatt vannak, vagy a technológia fejlődése hozta? 
– A klímaváltozást emlegetjük mostanában, nem is véletlenül, de akkoriban indult meg hatványozottabban a permetezés is. A méztermelés és a különböző biológiai vegyszerek egyáltalán nem férnek meg egymás mellett. 
Visszatérve a méhészetedre, mekkora az állományod, és hol legelteted a méheidet? 
– Van egy minimális állományom, annyit állítottam be, amennyivel tudok foglalkozni munka mellett. Ez huszonvalahány családot jelent, amivel foglalkozom. A méhlegelők egyre szűkösebbek. Azt nem engedhetem meg még magamnak, hogy nagyon távolra vigyem őket, itt a községben pedig háromra vagy kettőre korlátozódik a méhlegelők száma, az egyik jelentős a repcevirág, a másik pedig a napraforgó. És ha közte még akad egy kis akác, akkor az mindenképpen számottevő. Mert ha az akác kiesik, akkor számolhatunk úgy is, hogy ez az év mínuszos. 
Az akácméz a legkeresettebb? 
– Igen. Keresett is, meg az ára is a legmagasabb. A napraforgómézért a piacon kiseladásban 800 dinárt lehet kapni, az akácot 1300-ért áruljuk, és viszik is. 
Ahogy látom, itt is újdonságokat muszáj becsempészni, nyilván máshogy nem lehet megmaradni a piacon. Nemcsak akác-, napraforgó-, repcemézed van, hanem már ízesített fajtáid is. 
– Igen, keverem őket, és krémmézzé alakítom a meglévő mézemet. Ezeknek nemcsak a neve, hanem az állaga is krémes. A méz természetes állagánál fogva kristályosodik, és ezeket a kristályokat választom szét még inkább a keverés módszerével, amitől krémszerű lesz, és nem kristályosodik teljesen vissza. 
Ezek mennyire kedveltek? 
– A gyógynövényes mézem, az úgynevezett bronhi, igen keresett, mert azt például hétféle gyógynövénnyel gazdagítom, így háromszorosan, négyszeresen képes gyógyítani. Kakukkfüvet, csalánt, mentát, ánizst, édesköményt, borsikafüvet, martilaput rakok bele, őrölve persze, és a gyömbéres krémméz is igen keresett, mert az egy kicsit különleges ízvilágot ad neki, csípős hatású lesz. Szeretik a csokoládés mézet, a fahéjas-almásat, ezek nem megszokott ízek, mégis kedveltek. 
A mézfogyasztás időszaka leginkább a karácsony és a tél? Milyen gyakran kellene fogyasztanunk? 
– Sajnos a legtöbb családban csak ilyenkor, de szerintem napi egy kiskanállal mindenkinek kellene. Esetleg, ha főz az ember még egy teát is, és ha meghűl, belekever egy másik kanállal is, tehát minimálisan az a kétkanálnyi szerintem jót tenne. 
Mekkora a kereslet most a piacon a mézre? 
– Így ünnepek után egyre kevesebb az érdeklődés. Előtte szerintem kalácsokba is vásárolták, nem csak enni. Különböző süteményekbe, mézes pálinkába is előszeretettel vitték, ami napjainkban már nem jellemző. 
Ilyenkor mi a méhész dolga? 
– A méhész dolga most az, hogy kivárjon, mint a méhek, és hogy felkészüljön a tavaszi időszakra. 

 




A méhész dolga most kivárni