| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.11.28.
Egy délután Arannyal

Egy délután Arannyal elnevezéssel irodalmi és képzőművészeti versenyt tartottak az oromhegyesi Arany János Általános Iskolában. Az eseményen mintegy 70 községbeli gyermek vett részt, akik több kategóriában is indulhattak. A verseny feladatai a költő munkásságára és a történelmi korára épültek. A megmérettetés fő célja, hogy a tanulók minél jobban megismerjék Arany János életét. 
Horvát Alexandra tanuló elmondta: „Én most Arany János ...

   2025.11.28.
Egyre népszerűbb a határ menti ingázóknak kialakított új sáv

Egyre népszerűbb a határ menti ingázóknak kialakított új sáv a Horgos-Röszke közúti határátkelőnél, bár még mindig sokan nincsenek tisztában azzal, ki igényelheti, és hogyan működik a november elsejétől elérhető rendszer. A november elsejétől működő új sávnak az a célja, hogy a rendszeresen átlépők gyorsabban átjussanak. 
Az ingázók gyorsabb áthaladása érdekében a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság a szerb határrendészeti ...

   2025.11.27.
Az egészségtudatosságról az oromhegyesi iskolában

Az egészséges táplálkozásról és a függőségi betegségekről tartottak előadást Oromhegyesen az Arany János Általános Iskolában. A programban az oktatási intézmény tanulói, tanárai és a szülők vettek részt. Az eseményt a tartományi oktatási titkárság támogatta. 
Az előadást immár második éve szervezik meg. Célja, hogy a táplálkozási és függőségi problémákra időben felhívják a figyelmet. 
 
Hubai Olivér tanuló ...

   2025.11.27.
Virágos Magyarkanizsa

Az idén Magyarkanizsa érdemelte ki a Virágos Magyarország környezetszépítő verseny határon túli fődíját. Ez elismerés a településnek és mindazoknak, akik a háttérben dolgoznak. Akik a Tisza-parti kisvárosban sétálnak, láthatják, hogy a zöldfelületek igazi megnyugvást adnak a szemnek, és a rendezett környezet, a szép virágok pedig hirdetik az élni akarást. Több ez ennél, hisz Magyarkanizsa kiemelkedik a többi város közül, ezt bizonyította a díj is, amelyet ...

   2025.11.26.
Horgos idén is ünnepi fénybe öltözik advent idején

A helyi Művelődési Ház és a József Attila horgosi fiókkönyvtár sok színes, meghitt programmal várja a kicsiket és a nagyokat az év legszebb időszakában. 
Vasárnap meggyújtjuk az első gyertyát az adventi koszorún. Ez pedig annyit jelent, hogy Horgoson is kezdetét veszi az adventi, karácsonyra hangolódó időszak. A helyi könyvtárban karácsonyi könyvvásárral és olvasási kihívással is készülnek az idén. 
Horvát Hilda könyvtáros elmondta: ...

 
Keresés
 

   2024.01.17.
A méhész dolga most kivárni

A téli időszakban a legkifejezettebb a mézfogyasztás. A megfázások idényében gyakrabban nyúlunk a természetes immunerősítőkhöz, amelyeket már nagyanyáink is előszeretettel használtak. Napjainkban a magyarkanizsai piacon csütörtökön és szombaton többen is kínálnak mézet, köztük Csubrilo Zoltán hobbiméhész, aki különlegességekkel is bővítette a kínálatát. 
Operatőr és filmes szakember vagy. Tévésből hogy lesz méhész is?  
– Lassan öt éve foglalkozok méhészettel is. Most léptem be a hatodik évbe, ha jól számolom. A természetet mindig is szerettem. Szívesen járok a természetbe, kiskoromban már megfertőztek a méhek szeretetével, de nem tudtam művelni, meg nem is fordítottam rá időt. Felnőtt koromra döntöttem úgy, hogy belevágok. Ezt egy idősebb méhész mindig úgy mondta, hogy amikor az ember életkora eléri a cipőmérete nagyságát, akkor válik méhésszé. Nálam is ez pont így volt, meglepő módon. Úgyhogy először csak kipróbáltam, hogy mennyire merem ezt a szakmát választani. Mentorom segítségével hosszú időt töltöttünk a kaptárak mellett, amelyeket vásároltam. Valójában a saját állományomon gyakoroltam, de az alapokat már elsajátítottam az első évben. Utána jöttek a különböző fordulatok, amiből szintén tanulni kellett minden évben újat. 
Ha van mentorod, akkor ez azt jelenti, hogy a kanizsai méhészek összetartanak, és nem sajnálják egymással megosztani a tudást? 
– Ez így van, másrészt ebben nincs semmi titok, mert minden le van írva szakkönyvekben, azokat is forgattam, sőt forgatom, újra olvasom. 
Vannak változások a méhészetben? 
– Persze. Enciklopédiaként ismerik Örösi Pál Zoltán könyvét és az abban leírt dolgokat, de az a 70-es évek elején íródott, úgyhogy ahhoz képest nagyon nagy a változás. Már ő maga is nagy változásokat vélt fölfedezni a 70-es években a 60-as és az 50-es évekhez viszonyítva. 
Ezek a klímaváltozás miatt vannak, vagy a technológia fejlődése hozta? 
– A klímaváltozást emlegetjük mostanában, nem is véletlenül, de akkoriban indult meg hatványozottabban a permetezés is. A méztermelés és a különböző biológiai vegyszerek egyáltalán nem férnek meg egymás mellett. 
Visszatérve a méhészetedre, mekkora az állományod, és hol legelteted a méheidet? 
– Van egy minimális állományom, annyit állítottam be, amennyivel tudok foglalkozni munka mellett. Ez huszonvalahány családot jelent, amivel foglalkozom. A méhlegelők egyre szűkösebbek. Azt nem engedhetem meg még magamnak, hogy nagyon távolra vigyem őket, itt a községben pedig háromra vagy kettőre korlátozódik a méhlegelők száma, az egyik jelentős a repcevirág, a másik pedig a napraforgó. És ha közte még akad egy kis akác, akkor az mindenképpen számottevő. Mert ha az akác kiesik, akkor számolhatunk úgy is, hogy ez az év mínuszos. 
Az akácméz a legkeresettebb? 
– Igen. Keresett is, meg az ára is a legmagasabb. A napraforgómézért a piacon kiseladásban 800 dinárt lehet kapni, az akácot 1300-ért áruljuk, és viszik is. 
Ahogy látom, itt is újdonságokat muszáj becsempészni, nyilván máshogy nem lehet megmaradni a piacon. Nemcsak akác-, napraforgó-, repcemézed van, hanem már ízesített fajtáid is. 
– Igen, keverem őket, és krémmézzé alakítom a meglévő mézemet. Ezeknek nemcsak a neve, hanem az állaga is krémes. A méz természetes állagánál fogva kristályosodik, és ezeket a kristályokat választom szét még inkább a keverés módszerével, amitől krémszerű lesz, és nem kristályosodik teljesen vissza. 
Ezek mennyire kedveltek? 
– A gyógynövényes mézem, az úgynevezett bronhi, igen keresett, mert azt például hétféle gyógynövénnyel gazdagítom, így háromszorosan, négyszeresen képes gyógyítani. Kakukkfüvet, csalánt, mentát, ánizst, édesköményt, borsikafüvet, martilaput rakok bele, őrölve persze, és a gyömbéres krémméz is igen keresett, mert az egy kicsit különleges ízvilágot ad neki, csípős hatású lesz. Szeretik a csokoládés mézet, a fahéjas-almásat, ezek nem megszokott ízek, mégis kedveltek. 
A mézfogyasztás időszaka leginkább a karácsony és a tél? Milyen gyakran kellene fogyasztanunk? 
– Sajnos a legtöbb családban csak ilyenkor, de szerintem napi egy kiskanállal mindenkinek kellene. Esetleg, ha főz az ember még egy teát is, és ha meghűl, belekever egy másik kanállal is, tehát minimálisan az a kétkanálnyi szerintem jót tenne. 
Mekkora a kereslet most a piacon a mézre? 
– Így ünnepek után egyre kevesebb az érdeklődés. Előtte szerintem kalácsokba is vásárolták, nem csak enni. Különböző süteményekbe, mézes pálinkába is előszeretettel vitték, ami napjainkban már nem jellemző. 
Ilyenkor mi a méhész dolga? 
– A méhész dolga most az, hogy kivárjon, mint a méhek, és hogy felkészüljön a tavaszi időszakra. 

 




A méhész dolga most kivárni